Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-17 / 285. szám

1991. október 17., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Alkony címmel Romfeld Ákos fotóművész képeiből rendeztek kiállílást Pécsett, az istenkúti Művelődési Házban. A tárlat négy napig tekinthető meg. A Zöldhíd Egyesülés első konferenciája Tervszerű erőműtelepítés, lakossági egyetértéssel Az osztrák energiatermelés és a környezetvédelem Első konferenciáját tartotta Pécsett kedden, a Zöldhid Egye­sülés, melyre az osztrák Stájer Vizierömü és Villamossági Rt. (STEWEAR) vezető szakembereit hívta meg előadónak. Jó szívvel segítünk - de megértést is várunk Közel három hónapja an­nak, hogy Mohácson szállá­sért kopogtattak az első me: nekülök. Eleinte kevesebben jöttek, rokonokhoz, ismerő­sökhöz. Aztán egyre többen. Mindenki úgy gondolta, né­hány napra meghúzza magát, az embert és értéket egyaránt értelmetlenül pusztító lövöl­dözések elől és máris foly­tathatja életét a maga ala­kította rend szerint. A na­pokból hónapok lettek, s az önként vállalt emigrációjuk­ból bizonytalan ideig tartó száműzetés. Néhányon ugyan visszatértek otthonukba, de helyükbe mások jönnek. Mo­hácson szinte augusztus má­sodik felétől már a városba bevezető utak helységnév­táblái alá kitehetnék a „megtelt" feliratot, ám ez senkinek eszébe sem jut. A „sok jó ember kis helyen is elfér" közmondást érvényesít­ve, eddig senkit sem fordítot­tak vissza a határ túlolda­lára. A körülményekhez igazítva a segítséget szolgáló rendel­kezéseket is igyekszik az ön- kormányzat ésszerűsíteni. Pár hete például bevezették, hogy a családoknál elhelye­zést talált jugoszláv állam­polgároknak személyenként hetente nem 500 forintért tar­tós élelmiszercsomagot oszta­nak, hanem ekkora összegről szóló vásárlási utalványt ad­nak ót, melyet az élelmiszer- boltokban válthatnak be. Ki­kötés; szeszesitalt, cigarettát nem szolgálnak ki ezekre a bánokra. Azt gondolhatnánk, e mód­szer mindenki megelégedésé­re szolgál, hiszen nem kell már nap mint nap ugyanazt a néhányfajta konzervet en­niük, az alapanyagokat ma­guk vásárolhatják meg, főzni telik az idejükből, s ha ne­tán a gyerek megkíván egy csokit, még arra is futja. Meggyőződésem, a többség maga is így látja. A minap mégis a belváros egyik élel­miszerboltjában éppen a bánnal kapcsolatban botrá­nyos szóváltás tanúja voltam. Az utalványt birtokló hölgy kosarat sem fogva, a pénz­tárhoz vágtatott, kitette az utalványt és kérte az 500 forintot. Miután a pénztáros előzékenyen, nagyon türel­mesen tájékoztatta az ide­gent az ilyenkor szokásos te­endőkről, az a felháborodás­tól üvöltőre váltva szórta a szitkokat. Közöttük azt is, le­gyen részünk hasonlókban . . . I Egy idő után az üzlet dől- I gozói és vásárlói együttesen, I még mindig higgadtan győz- I kődték, s persze, a vége köl­csönös kiabálás, jó odamon- dogatás és a nő viharos ki­vonulása lett. A gondok egy másik, sa játos formája tegnap került elő. Sz. S. mohácsi lakos három pélmonostori rokonát fogadta házába. Ö maga alig több, mint 8000 Ft. nyug­díjából feleségével, másod­magával él. Szeptember ele­jén az egyik rokon epebán talmakkal kórházba került, megműtötték. Az orvosi be­avatkozásért 28 000 forintot fizettek, a pénzt több család — nem rokonok — adták ösz- sze. Később tudomásukra ju­tott, hogy a menekültek in­dokolt orvosi ellátása ingye­nes, így az összeg visszafi­zetésére az ígéretet már megkapták. Közben tegnap meghalt a műtét óta szépen gyógyuló nő 77 éves édes­anyja, Sz. S. másik befoga­dott rokona. A legszolidabb temetés is 12 000 forintba jön, s a családnak már egyetlen fillére sincs. Közköltséges te­metés szóba sem jöhet, az csak a honi szegényeknek jár. Mégis akadt megoldás: a polgármester közbenjárására a temetés költségét a ben- sheimiektől kapott márkából a város fizeti. Az egyház a szertartást ingyen vállalta. Berta Mária Szakfordító és tolmács- képzés Pécsett Kedvezmény egyetemistáknak A JPTE Meló-Diók Diákszö­vetkezeti Csoport október 15- től igazolványt árul a pécsi felsőoktatási intézményekben tanulóknak, ami kedvezmé­nyes étkezést nyújt az egyete­misták körében amúgy is igen kedvelt találkahelyen, a Kon- zum földszintjén augusztusban nyílt Dairy Queenben. Aki ezzel a fényképes iga­zolvánnyal tér be az étkezdé­be, és szendvicset, üdítőt fo­gyaszt, ingyen kap mellé egy adag sült krumplit is, ami egyébként 39 forintba kerül. Az igazolványos kedvezmény december végéig kísérletként működik, ha o vendéglátó cég mellett a diákoknak is jó üz­let, januártól természetesen folytatódik, és akkor a mosta­ninál szebb kivitelű igazolvány szolgál a kedvezmény meg­szerzésére. Az akció a diákcsoportnak hasznot is hoz az igazolvá­nyok árából, ám ezt is átad­ják az egyetemek diákönkor­mányzatainak. Az amúgy olcsó igazolványokat egyébként is a diákönkormányzatoknál, illetve a Meló-Diáknál lehet besze­rezni. A diákszövetkezeti csoport bizakodását indokolják eddigi sikerei, kétéves működése so­rán 109 dél-dunántúli vállalat­tal, sőt mór külföldi céggel is olyan gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki, ami munkát, jö- vedelem-kiegészitő forintokat jelent a pécsi egyetemisták­nak. Az pedig o leendő mun­kaadóknak szintén haszon, hogy szervezik a szakmai gya­korlatokat is, és a diákcso­portban nevelkedett menedzse­rek igen felkészülten kerülnek ki az egyetemekről, főisko­lákról. A diákszövetkezet idei zár­számadásáról annyit még, hogy karácsonyra 13. haviként az éves kereset 10—12 százalékát kapják a tagok. Alapítvány a közbiztonságért Hazánk közrendbiztonsági helyzete az elmúlt évek során jelentősen romlott. Országosan tapasztalható, hogy számos településen az ál­lampolgárok, önkormányzatok és különböző szervezetek össze­fogtak a területi rendőri szer­vekkel a hatékonyabb fellépés érdekében. Városunkban és környező településeinken ez a törekvés ugyancsak érzékelhe­tő. Ennek jegyében vállalko­zók a Pécsi Rendőrkapitány­sággal karöltve 1991. október 2-án létrehozták a „Pécs és Környéke Közbiztonságáért” Alapítványt. Az alapítvány cél­ja elsősorban a bűnügyi ügy­feldolgozó munka számítógé­pi szükségletének kiépítése, a közterületi szolgálat számára korszerű technikai eszközök beszerzése, üzemeltetése, az eseményekre való gyors rea­gálási képesség elősegítése. A kuratórium ezúton kéri Pécs város és környéke lakóit, önkormányzatait, intézményeit, gazdálkodó szervezeteit és egyéni vállalkozóit, hogy jut­tassák kifejezésre területünk nyugalmáért, közrendjéért ér­zett elkötelezettségüket, és le­hetőségeikhez mérten támo gassák az alapítványt. Alapít­ványunk befizetési számlaszá­ma: 249-98556-91562 (Ipari Fejlesztési Bank Területi Igaz­gatósága). Az alapítvány szék­helye: Pécs, Kilián Gy. u. 3. sz. Telefon: 11-666/12-85, 11-147. Dr. Cserép Attila alapítványi elnök Gál György alapítványi titkár Aki keresztül utazott már Ausztrián, annak nem hangzik idegenül a kijelentés, hogy Sátjerország az osztrák föld zöld szíve. Ennek az igazát az tudja alátámasztani, aki látta a fenyveserdőkkel borított al­pesi völgyek faházas falvait és a tájba illeszkedő ipari- és energiatermelő létesítményeket. Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának székházában „Energiatermelés és -elosztás környezetvédelmi kérdései Ausztriában" címmel megren­dezésre kerülő ankéton igen nagy volt az érdeklődés. Nem­csak a szervezők — a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat, Pollack Mihály Műszaki Főiskola - hozzáértői, de más cégek szakemberei is nagy fi­gyelemmel hallgatták az elő­adásokat. De a kevésbé benn­fentesek is átfogó képet kap­tak az energiatermelés jelené­ről és jövőjéről. A legkevésbé környezetromboló hatású vizi- erőmüvekét kell szorgalmazni — ezt a gondolatot sugalmazta a tanácskozás. Stájerföldön az energia kétharmad részét így biztosítják. Ott ugyanis az erő­műtelepítés előtt igen alapos mindenre kiterjedő vizsgálatot végeznek. Ennek során a fő szempontok: a gazdaságosság, a víz minőségének változása, a környezet és a vizek élővi­lágának várható alakulása, az ivóvízvédelem, a területkimélés A Független Cigányszövet­ség (FCSZ) Apáca (volt Geis- ler Eta) utca 16. szám alatti pécsi központjában egyre töb­ben forulnak meg, mivel a szövetség számos programot és tanfolyamot szervez a ba­ranyai cigányoknak. Most pél­dául cigány nyelvtanfolyam indul. A magyarországi ci­gányságnak több nyelvjárása van, az egyes nyelvjárásokat beszélőik sokszor nem is értik teljesen egymást. Ezért a ci­gányság felemelkedéséért te­vékenykedők a közös cigány nyelv, az. „irodalmi nyelv" el­terjesztését igen fontos lépés­nek tartják az egységes ci­gány nemzetiség kialakulásá­hoz. elfogadtatásához. A tanfolyomot vezető Orsós Péter — aki hét nyelvjárást beszél tisztán — és felesége, ha az önkormányzatok a fel­tételeket biztosítják, igény szerint vidéken is tartanának (tájkép és idegenforgalom), az infrastruktúra (helyi szükséglet, energiaszállítás.) A megálla­pítások mércéje, hogy a la­kosság mit képes elfogadni, s mivel nem ért egyet. Ez a fel­mérés az erőműépítés tervezett területének háromszorosára terjed ki, éppen azért, hogy legideálisabb megoldás szület­hessen. Dr. Oskar Beer, a STEWEAG vezérigazgatója válaszolt az Új Dunántúli Napló kérdéseire is.- Ausztriában mikor szerez tudomást az erőműépítésről a környező lakosság?- A projekt engedélyezési eljárása törvényes úton szabá­lyozott. A vizfelhasználási, épí­tési engedélyek megszerzésé­hez a városi önkormányzatok hozzájárulása is szükséges. Ezért az előzetes vizsgálatok menetéről és eredményeiről fo­lyamatosan tájékoztatják a la­kosságot. Egész idő alatt bárki elmondhatja véleményét. Talán pontosan a tótjékoztatásoknak köszönhetően éppen a vizierő- művekkel szemben a legfogé­konyabb a lakosság, ellentét­ben a hőerőművekkel. Termé­szetesen vannak külön igénye­ik is. így például strandok, üdülőtelepek, zöldövezet, sétá­nyok kialakítása az erőmű kör­nyezetében, melyet a beruhá­zásból kell számukra megépí­teni. A tapasztalat szerint a legtöbben örülnek a megfelelő cigány nyelvoktatást kisiskolá­soknak és óvodás korúaknak is heti egy-két alkalommal. A mondatalkotástól a ragozásig — úgy, mintha magyar óra lenne — sok mindennel foglal­kozik majd az eddig jelentke­ző, mintegy húsz kisgyerek. A cigány nyelv tanulása mellett a gyerekek a magyart is gya­korolni fogják, a verseket, me­séké magyarul is vissza kell mondaniuk. helyre telepitett vizierőműnek, mert jobb életkörülményeket, munkalehetőségeket teremtenek. — Milyen állami támogatást kapnak egy ilyen beruházás­hoz? — Teljes egészében saját erőből kell finanszírozni a megvalósítását, állami támoga­tásról szó sincs. Bankhitelek ugyan rendelkezésre állnak, de célszerű legalább 40 százalék­ban saját tőkét is bevinni. Hozzá kell tenni azt is, hogy a vizierőmű körülbelül 15 év után kezd tisztán nyereséget termelni, és 70-90 évig üzem­képesek, ellentétben a hőerő­művekkel, melyek 25 éves élet- tartamúak. — Mi a véleménye á bős- nagymarosi vizierőmű tervezé­séről? — Azt hiszem ,a válasz vilá­gos az erőműtelepítés kritériu­mainak ismertetéséből. Még ha figyelmen kívül hagynánk a környezetvédelmi kérdéseket, akkor is adódik a másik aka­dály: a területvédelem (tájkép, idegenforgalom) problémája. Nem beszélve a lakossági vé­lemények egyeztetéséről. — Végezetülön szerint van a Dunának vizierömű-épitésre alkalmas magyarországi szaka­sza? — Egészen biztos, hogy van. Sőt, egy ilyen vízhozamú fo­lyót feltétlenül be kell fogni az energiatermelésbe. Persze, a körülmények körültekintő fel- térképezése és a megfelelő la­kossági egyeztetések után. M. E. B. Az FCSZ tervezi, hogy fel­eleveníti a kihalóban lévő né­pi cigány muzsikát, a cigány­zene és hangszerek hagyo­mányápolásáért. Ennek érde­kében megyei cigány zenekart szeretnének létrehozni, ezért kérik, hogy azok, akik nélkü­lözni tudják hangszereiket (cimbalom, bőgő, hegedű) ajánlják fel a szövetségnek. A cigányszövetség három­hónapos vezetői képzést és A JPTE TK Idegen Nyelvi Iliikor- sága az Országos Képzési Tanács­hoz beadott pályázata alapján le­hetőséget kapott arra, hogy - vidé­ken a felnőttképzés keretében első­ként — szakfordító- és tolmácskép­zést indítson. A 600 órás, 30 hetes, az öt munkanapon napi 4—6 órában folyó képzés díjtalan, oroszból, an goiból és németből indul több cso­portban munkanélküliek, illetve a munkanélküliség által veszélyezte­tettek, pl. orosz szakos tanárok szá­mára munkavállalási esélyük növe­lése céljából. Elsősorban azok ve­hetnek részt a képzésben, akik fel­átképzést is folytat a. cigány- szervezetek vezetőinek a ki­sebbségi érdekképviselet ha­tékony kifejtése érdekében, hogy a nemzetiségi törvény hatálybalépésekor ezek a ve­zetők felkészültek legyenek feladatuk ellátására. A szövetség tevékenységét az állami költségvetési támo­gatásokból és a közel nyolc­százfős tagság tagdíjfizetései­ből fedezi. Ez kevés, ezért scfokú végzettséggel vagy fordí- tói/tolmácsotási gyakorlattal, illetve haladó szintű nyelvtudással rendel­keznek a választható nyelvek egyi­kéből. Főként Dél-Dunántúlról vár­ják a jelentkezőket, de az ország bármely részéről jelentkezők is részt vehetnek eredményes alkalmas- sági vizsga esetén a képzésben. Nem pécsiek számára igény esetén kedvező áron, külön térítés ellené­ben szállást és étkezést is tudnak biztosítani. Jelentkezni, illetve ér­deklődni az alábbi címen lehet 7617 Pécs, Pf.: 47, Damjanich u. 30. Telefon: (72) 10-053. rendszeresen kell pályázatokat benyújtaniuk a miniszteriális és egyéb központi szervekhez, önkormányzati támogatást nem kapnak, panaszolták a szövetség vezetői, de, mint Kalányos Ferenc, az FCSZ ve­zetője mondta, az önkormány­zatok nem is veszik a szerve­zetet komolyan. A már régebb óta folyó „Hogyan segítsünk egy bajba jutott cigányemberen?" elne­vezésű, havonta egyszer tartott képzésen pedig a cigány la­kosság panaszolja, hogy az önkormányzati és az egyéb hivatalokban hogyan bánnak velük. Ezt a tanfolyamot pszichiátriai szakemberek se­gítségével tartjq a szövetség. Szíjártó J. Tanfolyamok, képzések, cigánynyelvoktatás

Next

/
Thumbnails
Contents