Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-16 / 284. szám
1991. október 16., szerda aj Dunántúli napló 9 Az Uj Dili politikai vitafóruma .................. .................................................................................................................................. l lllí is történt? Példamutató baranyai pártmegegyezésröl - az FKGP álláspontja szerint Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesületének állásfoglalása A PÉCS MEGYEI JOGÚ VAROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL ALKOTOTT 1991. ÉVI 20. SZÁMÚ RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Az Agrárszövetség szűkszavú meghívására 1991. október 3- án 16 órára a volt TESZÖV- székhátban az MSZDP, az MMDF, az SZDSZ, a Parasztszövetség, a Mezőgazdasági Kistermelők Baranya Megyei Szervezete, a Kamara, a Mezőgazdasági Termelők Baranya Megyei Szövetsége és az FKGP részvételével előkészületien résztvevők mellett pártközi megbeszélés, majd „közös állásfoglalás" született, olvashatjuk az Új Dunántúli Napló 1991. október 5-i számában Balog Nándor újságíró tollából. Nézzük meg közelebbről, mi is történt? Miért csak szakértővel képviseltette magát az FKGP és miért nem írta alá másnap Búzóssy Lajos, az Agrárszövetség irodavezetője által megfogalmazott „Közös nyilatkozat az agrárhelyzetről" cimmel összegzett nyilatkozatot? Mit is kifogásol e nyilatkozatban az FKGP? Miért csak szakértő képviselte a pártot? Búzássy Lajos 1991. október 2-án az ÚDN-ben megjelent a „Felértékelődik az agrárértelmiség" című cikkében több rendszerben, minden alapot nélkülözve vádolja az FKGP-t. Az igazságérzettől vezérelve e cikket a párt pontról pontra meg fogja cáfolni. A leírt előzmények után az FGKP megyei vezetése úgy döntött, hogy október 3-i tanácskozáson csupán megfigyelői minőségben szakértői jelenlétet biztosít és nem kíván politikai vitába bocsátkozni. A párt tudatában van a gazdaság súlyos helyzetével. Azon fáradozik, hogy mielőbb NYÍLT LEVÉL NAGY FERENC JÓZSEF MINISZTER ÚRNAK Ön ez év október 4-én részt vett egy fórumon Pécsett, a Le- nau-házban, ahol a sajtó munkatársai találkoztak országgyűlési képviselőkkel. A beszélgetés széles körű nyilvánosságot kapott a 90 ezer példányban megjelenő Új' Dunántúli Napló október 10-i számában, ön tudatában volt annak, hogy bármit is mond, akár képviselőként, akár miniszterként, akár az FKGP tagjaként, az a széles nyilvánosság elé fog kerülni. Tehát ön felelőssége teljes tudatában jelentette ki: ,,. . . ebben a nehéz helyzetben, amelyben most van az ország, ez a nagy demokrácia, ez az útkeresés, célravezető-e. Talán egyszerűbb eszközökkel hatásosabban, gyorsabbon tudnánk boldogulni." Közeleg az ötvenhatos Forradalom 35. évfordulója. Az 1956-os Forradalommal és Szabadságharccal kapcsolatban Baranya megyére vonatkozólag megjelent egy kiadvány „Fehér könyv" cimmel. Ebben a könyvecskében sok mindenről írtak. A kiadvány tele van valótlan állítások tömkelegével. Egy történész, levéltáros és egy meggyőződéses kommunista segítségével valóban tárgyilagosan szeretnénk Pécs és Baranya megye lakóinak, rendőrségének, honvédségének, az egyes községi és városi tanácsnak és a többi intézménynek, azon dolgozóinak forradalom alatti magatartását feltárni. a mélyponton túl legyen az ország. Miért tagadta meg az FKGP a nyilatkozat aláírását? — mert apolitikusnak ítéli sürgetni a törvényhozás munkáját akkor, amikor a kormány, a parlament azon fáradozik (szövetkezeti törvény stb.), — ...mert a kárpótlási . . . stb. törvénnyel ellentétesnek tartja .......biztosítani kell a szövetkezeti tagok és a velük azonos jogállásúnak minősülő kívülállók között a kárpótlási igények kielégítése után maradó összes szövetkezeti föld- tulajdon részarány formájában, a teljes egyéb vagyon pedig részjegy és üzletrész formájában nevesítésre kerüljön." (= jogalap nélkül gazdagodás, diszkriminatív népi, nemzeti érdeket mellőző eljárás), — mert a szövetkezetek azonnal, a kárpótlás után értéken túl — mert ma nincs még reálértéke a földnek!!! — szeretnék mielőbb megkaparintani „visszaadás" keretében olcsón a rászorultak földjét, — mert valóság, minden gazdálkodót sújt a jelen pénzügyi állapot, de ez nincs ösz- szefüggésben „a parasztság nem tud dönteni a tulajdonMi ezt csak úgy értelmezhetjük, hogy ön kétségbe vonta az ország átalakításában a demokratikus eszközök létjogosultságát. Számunkra eddig is mély aggodalomra adott okot, hogy az ön pártja sorozatosan alkotmánysértő javaslatokkal állt elő. Ehhez ön, egy alkotmányos, demokratikus módon megválasztott parlament és kormány tagjaként most csatlakozott. Az egykori pártállamot szétromboló politikai erők, akár külső, akár belső ellenzékként járultak ehhez hozzá, kivétel nélkül a rendszerváltozás alappillérének tekintették a jog- államiságot és a demokráciát. Óriási aggodalmat kelt ezen erők körében minden olyan megnyilatkozás, amely ezt az alappillért támadja. Az ön megnyilatkozása is ilyen. Sajnos, egyelőre csak remélni tudjuk, hogy újra (mint Már jelenleg is nagyon sok adat áll rendelkezésünkre. Hiányosak ismereteink azonban a kisebb községek lakóinak 1956. október 23. és november 4. közötti magatartás sáról. Ezenkívül is minden olyan tény, emberi magatartás érdekel bennünket, amely hozzájárulna a valóság megismeréséhez. Felkérjük tehát azokat az egyszerű embereket, akik adatokkal szolgálhatnak falujuk, városuk forradalom alatti eseményeiről, intézkedéseiről, Írják meg nekünk. viszonyról . . .” témával. Úgy látszik, a tsz igen, ő mármost vissza akarja vásárolni a földet, — mert a gazdaság minden ágában már szabad az érdek- képviselet, szerepkörük tisztázott. Igaz ugyan, hogy a „kolhoz típusú szövetkezet és érdekképviselet" végnapjait éli. Ez természetes. Valódi tulajdonos kell és valódi gazdasági érdekképviselet (=- piackutatás, bonyolítás, marketing, innováció . . . stb.), — mert a kárpótlási jegy felhasználhatóságát törvény biztosítja, tehát felesleges és zavaró azt más vetületben felróni. Az FKGP, mint kormányzó párt, feleslegesnek ítéli a folyamatban lévő átalakulás törvényhozási munkáját ilyen módon zavarni, inkább ezúton is kéri a képviselőket, a kormányt, hogy népi, nemzeti gondolkodás vezérelje felelősségteljes munkájában. Változatlanul álláspontunk az, hogy az agrárértelmiségre a tulajdonosi mezőgazdasági termelésben alapvető és fontos feladat hárul. A „kolhoz típusú szövetkezeti" gondolkodásnak véget kell vetni. Hangya Antal, az FKGP megyei elnöke mindig) a sajtó a hibás: olyat írt, amit ön nem gondolt, és mondott, valamint kihagyta a tudósításból az önnel beszélgető liberális ellenzéki képviselők felháborodott tiltakozását az ön idézett szavai ellen. Amennyiben tényleg a sajtó a hibás, úgy kérjük, nyilatkozzon erről, biztosítson minket, hogy önt továbbra is a jog- államiság és a demokrácia híveként tarthatjuk számon. Amennyiben a tudósító hitelesen adta vissza az ön szavait, úgy csak reménykedhetünk, hogy ha pártjában nem is, de a kormányban az idézett véleményével kisebbségben marad. Egyelőre feltételes tisztelettel: A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Koordinációs Tanácsa De kérjük a pedagógusokat, tanácstitkárokat, papokat, termelőszövetkezeti vezetőket és mindenki mást is, aki adatokat tud az akkori eseményekről, közölje velünk. Mi kívánságára diszkréten kezeljük az eseményközlőt, és a konkrét eseményt is. A leveleket kérjük az alábbi címre elküldeni: DOZSO-Zsol- nay Jogsegélyszolgálata, dr. Berényi István, Pécs, Felső- vámház u. 72. PL: 312. 7601. „ Tizenkét napos forradalom" jeligére. Dr. Berényi István Egyesületünk véleménye szerint az önkormányzati Testület a fenti rendelet megalkotásával több súlyos mulasztást is elkövetett. O A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. törvény 18. paragrafus 2. pontja szerint .......a képviselő-testület m eghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják." (A későbbiekben felsorolt problémák visszavezethetők e fórum létrejöttének hiányára.) Q A megválasztását követő türelmi idő lejártával a közgyűlés nem függesztette föl az 1989. évi 5. számú tanácsrendeletet, amely az állami bérlakások értékesítésénél az országostól eltérő és az országban egyedülállóan legmagasabb vételárral sújtotta a város polgárait. Ennek figyelem- bevételével nem mondott ki moratóriumot a további lakáseladásokra. Továbbá, hogy nem kezdte meg — e diszkrimináció megszüntetésére — egy új rendelet mielőbbi kidolgozását. így az ez idő alatt értékesített lakások megvásárlói súlyos hátrányt szenvedtek az új rendelet alapján vásárlókkal szemben. (Egyesületünk keresi annak jogi lehetőségét, hogy az önkormányzati testület — előzőkben felsorolt - mulasztásából eredően létrejött szerződéseket milyen módon lehet a vevő érdekeinek figyelembevételével módosítani.) 0 Nem tájékoztatta az állampolgárokat arról, hogy új rendeletet kíván alkotni és a rendelet milyen előnyökkel, hátrányokkal jár. A közelmúltban jelent .meg az Üj Dunántúli Naplóban az az írás, amely bemutatta a JPTE Szántó-Kovács János utcai új kollégiumát. Ott hangzott el egy hallgató szájából az alábbi kijelentés: ,,— Igaz, voltam gólyatáborban, amikor az A-kollé- giumban laktunk. Hát az a kollégium elég megdöbbentő volt számomra. A tisztaság ismeretlen fogalomnak tűnt ott. Itt viszont más a helyzet. A szobák gusztusosak, és semmi sem ragad." Aki érintett az ügyben, ilyen szavak után, ha ad valamit is magára, tollat ragad. A felemlegetett intézmény igazgatójaként ezért teszem én is. Nem vitatkozni akarok egy hebehurgya állítással, nem akarom az újságíró felelősségét szómonkérni, pedig talán az idézett vélemény sarkossága mindezt lehetővé tenné. Mert talán mondhatnám, hogy egy törpe minoritás fellengzős megnyilvánulása ez csupán, említhetném, hogy a környezetéből kiragadott példáról van szó, felhozhatnám, hogy a hallgatóknak nem éppen a rendszeretet a jellemzője, vagy akár azt is, hogy éppen ők hagyták maguk után azokat a „megdöbbentő" állapotodat a gólyatáborban — visszadobva a labdát. Ékelődhetnék talán azzal is, hogy ugyanO Az új, „izzadtságszagú", etikátlanul, minden társadalmi kontroll nélkül beterjesztett és puccsszerűen elfogadott rendeletre rányomja bélyegét a kapkodás, szakszerűtlenség, spon- tenitás és megkérdőjelezi annak jogszerűségét is (előleg, kamat, törlesztőidő vonatkozásában) és amelynek hangot is adtunk a köztársasági megbízotthoz beterjesztett törvényességi panaszunkban. A fenti állítást igazolja, hoay a rendelet értelmezhetősége miatt már a hatályba lépését megelőző és azt követő napokban szükség volt a módosítására, melynek következtében teljes bizonytalanság uralkodik még ma is az értékesitéssel megbízott szerveknél és a lakosságot a döntéshozatalban is nagymértékben befolyásolja. 0 A rendeletből és az értékbecslés módjáról szóló közgyűlési határozatból nem derül ki, hogy miért kell a már egyszer — nem kis pénzért — elvégzett értékbecslést megismételni? (Mi biztosítja az újbóli felmérésnél a végrehajtó szerv részéről a vásárló felé az elfogulatlanságot?) Mindezek után az egyesület felkéri az önkormányzati testületet, az említett törvényben előírt együttműködésre, hogy a rendelet hiányosságai — közös munkával — mielőbb kiküszöbölhetők legyenek és ne sújtilyen alapon egy Mercedest is össze lehetne hasonlítani egy tizenkét éves, ütött-kopott Trabanttal, moralizálhatnék, óképpen, miért kell manapság úgy örülnünk saját jobb- sorsunknak, hogy közben másokon rúgunk egyet, megkérdőjelezhetném a vélemény objektivitását, hiszen három nap kevés a valóság megismeréséhez, még egy kollégiumban is. Sorolhatnám a hasonló dolgokat, visszautasítva a dolgozók és az itt lakók nevében az igaztalan vádakat, védhetném a mundér becsületét, ahogy közéletünkben dívik, de nem teszem, mert írhatok bármit, az utólagos mosakodásnak tűnhet. Másrészt az állításban annyi valóságalap van, hogy nem minden szobánk lakájos. Ám azok az állapotok, amelyek ma intézményünket jellemzik, egyenes következményei egy olyan politikának — és itt a rendszer- váltás sem hozott újat —, amely évek óta egyre kevesebbet fordít reálértékben a fenntartásra. így az intézmények lassan, de biztosan felélik önmagukat. Ha ehhez hozzáveszem, hogy épületünk IMS-technológiával épült, és vagy százmilliót kellene ró- költeni, ha belegondolok abba, hogy tízegynéhány éve az átadáskor még mindenütt volt sák indokolatlanul a lakosság jogos érdekeit. Ezen együttműködés keretén belül kellene rendezni, hogy akiknek a saját házuk, vagy lakásuk szanálásakor a kártérítés összegéből a csereként kapott tanácsi bérlakás árát levonták, ne kelljen a lakásukat újból megvásárolni. Továbbá az önkormányzati testületnek kötelezni kellene az értékesítéssel megbízott szerveket, hogy az 1989. évi 5. számú tanácsrendelet alapján közölt árajánlatokat kötelezően egészítsék ki a 16 1969. évi országos rendelet 10. paragrafus (2) bekezdésben foglaltak szerinti adatközlésre. Nagyon fontos és valós kérdésnek tekintjük és ezért egyesületünk felszólítja a testületet, hogy nyilatkozzon, hogy kívánja biztosítani a panelhó- zak elöregedése, vagy a 25 emeleteshez hasonló műszaki probléma esetén lakhatatlanná vált épületek lakóinak a lakás gondját, továbbá a részletfizetés problémáját azokban az esetekben, amikor az adós helyzetében olyan szociális változás áll be, hogy a törlesztés fizetésére képtelenné válna (pl. munkahely elvesztése esetén). Véleményünk szerint a helyzet megérett arra, hogy a testület újra átgondolja a rendelet már említett hibáit és minél előbb hatályon kívül helyezi annak az érvényben lévő jogszabályokkal ellentétes pontjait. Ehhez egyesületünk ismételten felajánlja segítségét és kinyilvánítja együttműködési szándékát. Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesülete Pécs szőnyeg és olvasólámpa — ami mára sehol sincs —, ha benyitok egy olyan szobába, ahol még mindig az eredeti tapéta van a falon, akkor engem is elönt az indulat. Elönt, mert mások nem kellően végiggondolt tettei ránk vetnek rossz fényt, ránk nyomnak bélyeget. A helyzetünk ugyanis korántsem egyedi a hazai felsőoktatásban, sőt, mi még jól állunk, ha ezt egyáltalán lehet így mondani, A megoldáshoz pedig elsősorban pénz kellene,mert az, ami van, még a szinten tartásra sem elegendő! Követelőzhetnénk, a markunkat tartva, vagy állhatnánk botor ember módjára, az eget vizslatva égi manna után, de inkább megpróbálunk segíteni magunkon. Ezért hoztunk létre egy alapítványt, előteremtendő a hiányzó anyagiakat, vagy azok egy részét, vállalkozásokat indítunk, hogy ebből - saját erőből — oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket — állami intézmény lévén - az államnak kellene, s közben azért reménykedünk. Reménykedünk, hogy eljön az az idő, amikor környezetünkben minden — így például egy újságcikk, vagy egy nyilatkozat is — „gusztusos lesz és semmi sem ragad"!. Meixner András kollégiumi igazgató Csupán remélhetjük, hogy Baranya lakosai nem egymás elleni bosszúhadjáratra kívánják lelhasználni a szerkesztők kezdeményezését, tőlük pedig a kutató tárgyilagosságát, alaposságát, ellenőrzési kötelességét és természetes követelményként elfogulatlanságát várjuk nehéz feladatuk teljesítése közben. (A szerk.) ,,A másik lél is meghallgathassék" elv alapján természetesen közöljük politikai vitafórumunkban az FKGP megyei elnökének válaszát. Néhány sort kénytelenek voltunk kihúzni az Írásból, mert olvasóink döntő többsége már nem emlékezhet arra, hogy a lélmondatnyi válaszok, reprikák mit is jelenthetnek a két héttel korábban megjelent Írással kapcsolatban. (A tárgyilagosság kedvéért közöljük, hogy a válasz egy hete a szerkesztőségünkben várta, a mai politikai vitaoldal megjelenését.) Mindezt azért véljük szükségesnek közölni, hogy vitapartnereink a jövőben vegyék figyelembe negyedmilliónyi olvasónk igényét, miszerint tisztán emlékezzenek miről is lolyik a vita. A témával kapcsolatban az FKGP Baranya Megyei Elnökségének részletes állásfoglalásának szívesen helyt adunk. (A szerk.) Miniszter támadja a demokráciát? Tárgyilagosságra törekszünk Az érdekvédelmi szervezet természetesen maximális öntudattal, vélhetően megalapozott, törvényekkel védett háttérinlormá- ciókkal kívánja védeni a lakosok érdekeit. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata remélhetően ugyancsak a pécsi állampolgárok több, mint 170 000 ember érdeké ben hozta rendeletét. Lapunk ismételten visszatér a sok vihart leikavaró, szinte valamennyiünk életére, életkörülményeire döntő fontosságú ügyre. (A szerk.) A „tiszta” igazság