Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-16 / 284. szám

1991. október 16., szerda aj Dunántúli napló 9 Az Uj Dili politikai vitafóruma .................. .................................................................................................................................. l lllí is történt? Példamutató baranyai pártmegegyezésröl - az FKGP álláspontja szerint Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesületének állásfoglalása A PÉCS MEGYEI JOGÚ VAROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK FELTÉTE­LEIRŐL ALKOTOTT 1991. ÉVI 20. SZÁMÚ RENDELETTEL KAP­CSOLATBAN Az Agrárszövetség szűkszavú meghívására 1991. október 3- án 16 órára a volt TESZÖV- székhátban az MSZDP, az MMDF, az SZDSZ, a Paraszt­szövetség, a Mezőgazdasági Kistermelők Baranya Megyei Szervezete, a Kamara, a Me­zőgazdasági Termelők Bara­nya Megyei Szövetsége és az FKGP részvételével előkészü­letien résztvevők mellett párt­közi megbeszélés, majd „kö­zös állásfoglalás" született, olvashatjuk az Új Dunántúli Napló 1991. október 5-i szá­mában Balog Nándor újság­író tollából. Nézzük meg közelebbről, mi is történt? Miért csak szak­értővel képviseltette magát az FKGP és miért nem írta alá másnap Búzóssy Lajos, az Agrárszövetség irodavezetője által megfogalmazott „Közös nyilatkozat az agrárhelyzetről" cimmel összegzett nyilatkoza­tot? Mit is kifogásol e nyilat­kozatban az FKGP? Miért csak szakértő képvi­selte a pártot? Búzássy Lajos 1991. október 2-án az ÚDN-ben megjelent a „Felértékelődik az agrár­értelmiség" című cikkében több rendszerben, minden ala­pot nélkülözve vádolja az FKGP-t. Az igazságérzettől ve­zérelve e cikket a párt pont­ról pontra meg fogja cáfolni. A leírt előzmények után az FGKP megyei vezetése úgy döntött, hogy október 3-i ta­nácskozáson csupán megfigye­lői minőségben szakértői je­lenlétet biztosít és nem kíván politikai vitába bocsátkozni. A párt tudatában van a gazdaság súlyos helyzetével. Azon fáradozik, hogy mielőbb NYÍLT LEVÉL NAGY FERENC JÓZSEF MINISZTER ÚRNAK Ön ez év október 4-én részt vett egy fórumon Pécsett, a Le- nau-házban, ahol a sajtó mun­katársai találkoztak országgyű­lési képviselőkkel. A beszélgetés széles körű nyilvánosságot ka­pott a 90 ezer példányban megjelenő Új' Dunántúli Napló október 10-i számában, ön tu­datában volt annak, hogy bármit is mond, akár képvi­selőként, akár miniszterként, akár az FKGP tagjaként, az a széles nyilvánosság elé fog kerülni. Tehát ön felelőssége teljes tudatában jelentette ki: ,,. . . ebben a nehéz helyzet­ben, amelyben most van az ország, ez a nagy demok­rácia, ez az útkeresés, célra­vezető-e. Talán egyszerűbb eszközökkel hatásosabban, gyorsabbon tudnánk boldo­gulni." Közeleg az ötvenhatos For­radalom 35. évfordulója. Az 1956-os Forradalommal és Szabadságharccal kapcsolat­ban Baranya megyére vonatko­zólag megjelent egy kiadvány „Fehér könyv" cimmel. Ebben a könyvecskében sok minden­ről írtak. A kiadvány tele van valót­lan állítások tömkelegével. Egy történész, levéltáros és egy meggyőződéses kommunista segítségével valóban tárgyila­gosan szeretnénk Pécs és Ba­ranya megye lakóinak, rendőr­ségének, honvédségének, az egyes községi és városi ta­nácsnak és a többi intézmény­nek, azon dolgozóinak forra­dalom alatti magatartását fel­tárni. a mélyponton túl legyen az ország. Miért tagadta meg az FKGP a nyilatkozat aláírását? — mert apolitikusnak ítéli sürgetni a törvényhozás mun­káját akkor, amikor a kor­mány, a parlament azon fá­radozik (szövetkezeti törvény stb.), — ...mert a kárpótlási . . . stb. törvénnyel ellentétesnek tartja .......biztosítani kell a szövet­kezeti tagok és a velük azo­nos jogállásúnak minősülő kí­vülállók között a kárpótlási igények kielégítése után ma­radó összes szövetkezeti föld- tulajdon részarány formájá­ban, a teljes egyéb vagyon pedig részjegy és üzletrész formájában nevesítésre kerül­jön." (= jogalap nélkül gazda­godás, diszkriminatív népi, nemzeti érdeket mellőző eljá­rás), — mert a szövetkezetek azonnal, a kárpótlás után ér­téken túl — mert ma nincs még reálértéke a földnek!!! — szeretnék mielőbb megkapa­rintani „visszaadás" keretében olcsón a rászorultak földjét, — mert valóság, minden gazdálkodót sújt a jelen pénz­ügyi állapot, de ez nincs ösz- szefüggésben „a parasztság nem tud dönteni a tulajdon­Mi ezt csak úgy értelmez­hetjük, hogy ön kétségbe vonta az ország átalakításá­ban a demokratikus eszközök létjogosultságát. Számunkra eddig is mély aggodalomra adott okot, hogy az ön párt­ja sorozatosan alkotmánysértő javaslatokkal állt elő. Ehhez ön, egy alkotmányos, demok­ratikus módon megválasztott parlament és kormány tagja­ként most csatlakozott. Az egykori pártállamot szét­romboló politikai erők, akár külső, akár belső ellenzékként járultak ehhez hozzá, kivétel nélkül a rendszerváltozás alap­pillérének tekintették a jog- államiságot és a demokráciát. Óriási aggodalmat kelt ezen erők körében minden olyan megnyilatkozás, amely ezt az alappillért támadja. Az ön megnyilatkozása is ilyen. Sajnos, egyelőre csak re­mélni tudjuk, hogy újra (mint Már jelenleg is nagyon sok adat áll rendelkezésünkre. Hiányosak ismereteink azon­ban a kisebb községek lakói­nak 1956. október 23. és no­vember 4. közötti magatartás sáról. Ezenkívül is minden olyan tény, emberi magatar­tás érdekel bennünket, amely hozzájárulna a valóság meg­ismeréséhez. Felkérjük tehát azokat az egyszerű embereket, akik ada­tokkal szolgálhatnak falujuk, városuk forradalom alatti eseményeiről, intézkedéseiről, Írják meg nekünk. viszonyról . . .” témával. Úgy látszik, a tsz igen, ő mármost vissza akarja vásárolni a föl­det, — mert a gazdaság minden ágában már szabad az érdek- képviselet, szerepkörük tisztá­zott. Igaz ugyan, hogy a „kol­hoz típusú szövetkezet és ér­dekképviselet" végnapjait éli. Ez természetes. Valódi tulaj­donos kell és valódi gazda­sági érdekképviselet (=- piac­kutatás, bonyolítás, marketing, innováció . . . stb.), — mert a kárpótlási jegy felhasználhatóságát törvény biztosítja, tehát felesleges és zavaró azt más vetületben fel­róni. Az FKGP, mint kormányzó párt, feleslegesnek ítéli a fo­lyamatban lévő átalakulás törvényhozási munkáját ilyen módon zavarni, inkább ezúton is kéri a képviselőket, a kor­mányt, hogy népi, nemzeti gondolkodás vezérelje felelős­ségteljes munkájában. Változatlanul álláspontunk az, hogy az agrárértelmiségre a tulajdonosi mezőgazdasági ter­melésben alapvető és fontos feladat hárul. A „kolhoz típu­sú szövetkezeti" gondolkodás­nak véget kell vetni. Hangya Antal, az FKGP megyei elnöke mindig) a sajtó a hibás: olyat írt, amit ön nem gondolt, és mondott, valamint kihagyta a tudósításból az önnel beszél­gető liberális ellenzéki képvi­selők felháborodott tiltakozá­sát az ön idézett szavai el­len. Amennyiben tényleg a sajtó a hibás, úgy kérjük, nyilatkoz­zon erről, biztosítson minket, hogy önt továbbra is a jog- államiság és a demokrácia híveként tarthatjuk számon. Amennyiben a tudósító hi­telesen adta vissza az ön szavait, úgy csak reményked­hetünk, hogy ha pártjában nem is, de a kormányban az idézett véleményével kisebb­ségben marad. Egyelőre feltételes tisztelettel: A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Koordinációs Tanácsa De kérjük a pedagóguso­kat, tanácstitkárokat, papokat, termelőszövetkezeti vezetőket és mindenki mást is, aki ada­tokat tud az akkori esemé­nyekről, közölje velünk. Mi kívánságára diszkréten kezel­jük az eseményközlőt, és a konkrét eseményt is. A leveleket kérjük az alábbi címre elküldeni: DOZSO-Zsol- nay Jogsegélyszolgálata, dr. Berényi István, Pécs, Felső- vámház u. 72. PL: 312. 7601. „ Tizenkét napos forradalom" jeligére. Dr. Berényi István Egyesületünk véleménye sze­rint az önkormányzati Testület a fenti rendelet megalkotásá­val több súlyos mulasztást is elkövetett. O A helyi önkormányzatok­ról szóló 1990. évi LXV. sz. tör­vény 18. paragrafus 2. pontja szerint .......a képviselő-testület m eghatározza azoknak a fóru­moknak a rendjét, amelyek a lakosság, társadalmi szerveze­tek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészíté­sében való bevonását szolgál­ják." (A későbbiekben felso­rolt problémák visszavezethe­tők e fórum létrejöttének hiá­nyára.) Q A megválasztását követő türelmi idő lejártával a köz­gyűlés nem függesztette föl az 1989. évi 5. számú tanácsren­deletet, amely az állami bér­lakások értékesítésénél az or­szágostól eltérő és az ország­ban egyedülállóan legmaga­sabb vételárral sújtotta a vá­ros polgárait. Ennek figyelem- bevételével nem mondott ki moratóriumot a további lakás­eladásokra. Továbbá, hogy nem kezdte meg — e diszkri­mináció megszüntetésére — egy új rendelet mielőbbi kidolgo­zását. így az ez idő alatt érté­kesített lakások megvásárlói súlyos hátrányt szenvedtek az új rendelet alapján vásárlókkal szemben. (Egyesületünk keresi annak jogi lehetőségét, hogy az önkormányzati testület — előzőkben felsorolt - mulasz­tásából eredően létrejött szer­ződéseket milyen módon lehet a vevő érdekeinek figyelembe­vételével módosítani.) 0 Nem tájékoztatta az ál­lampolgárokat arról, hogy új rendeletet kíván alkotni és a rendelet milyen előnyökkel, hátrányokkal jár. A közelmúltban jelent .meg az Üj Dunántúli Naplóban az az írás, amely bemutatta a JPTE Szántó-Kovács János ut­cai új kollégiumát. Ott hang­zott el egy hallgató szájából az alábbi kijelentés: ,,— Igaz, voltam gólya­táborban, amikor az A-kollé- giumban laktunk. Hát az a kollégium elég megdöbbentő volt számomra. A tisztaság is­meretlen fogalomnak tűnt ott. Itt viszont más a helyzet. A szobák gusztusosak, és semmi sem ragad." Aki érintett az ügyben, ilyen szavak után, ha ad valamit is magára, tollat ragad. A fel­emlegetett intézmény igazgató­jaként ezért teszem én is. Nem vitatkozni akarok egy hebehurgya állítással, nem akarom az újságíró felelőssé­gét szómonkérni, pedig talán az idézett vélemény sarkossá­ga mindezt lehetővé tenné. Mert talán mondhatnám, hogy egy törpe minoritás fellengzős megnyilvánulása ez csupán, említhetném, hogy a környe­zetéből kiragadott példáról van szó, felhozhatnám, hogy a hallgatóknak nem éppen a rendszeretet a jellemzője, vagy akár azt is, hogy éppen ők hagyták maguk után azokat a „megdöbbentő" állapotodat a gólyatáborban — visszadob­va a labdát. Ékelődhetnék talán azzal is, hogy ugyan­O Az új, „izzadtságszagú", etikátlanul, minden társadalmi kontroll nélkül beterjesztett és puccsszerűen elfogadott rende­letre rányomja bélyegét a kap­kodás, szakszerűtlenség, spon- tenitás és megkérdőjelezi an­nak jogszerűségét is (előleg, kamat, törlesztőidő vonatkozá­sában) és amelynek hangot is adtunk a köztársasági megbí­zotthoz beterjesztett törvényes­ségi panaszunkban. ­A fenti állítást igazolja, hoay a rendelet értelmezhetősége miatt már a hatályba lépését megelőző és azt követő napok­ban szükség volt a módosítá­sára, melynek következtében teljes bizonytalanság uralkodik még ma is az értékesitéssel megbízott szerveknél és a la­kosságot a döntéshozatalban is nagymértékben befolyásolja. 0 A rendeletből és az ér­tékbecslés módjáról szóló köz­gyűlési határozatból nem derül ki, hogy miért kell a már egy­szer — nem kis pénzért — el­végzett értékbecslést megismé­telni? (Mi biztosítja az újbóli felmérésnél a végrehajtó szerv részéről a vásárló felé az elfo­gulatlanságot?) Mindezek után az egyesület felkéri az önkormányzati tes­tületet, az említett törvényben előírt együttműködésre, hogy a rendelet hiányosságai — közös munkával — mielőbb kiküszö­bölhetők legyenek és ne sújt­ilyen alapon egy Mercedest is össze lehetne hasonlítani egy tizenkét éves, ütött-kopott Trabanttal, moralizálhatnék, óképpen, miért kell manapság úgy örülnünk saját jobb- sorsunknak, hogy közben má­sokon rúgunk egyet, megkér­dőjelezhetném a vélemény ob­jektivitását, hiszen három nap kevés a valóság megismeré­séhez, még egy kollégiumban is. Sorolhatnám a hasonló dol­gokat, visszautasítva a dol­gozók és az itt lakók nevé­ben az igaztalan vádakat, védhetném a mundér becsü­letét, ahogy közéletünkben dí­vik, de nem teszem, mert ír­hatok bármit, az utólagos mo­sakodásnak tűnhet. Másrészt az állításban annyi valóság­alap van, hogy nem minden szobánk lakájos. Ám azok az állapotok, amelyek ma intéz­ményünket jellemzik, egyenes következményei egy olyan po­litikának — és itt a rendszer- váltás sem hozott újat —, amely évek óta egyre keve­sebbet fordít reálértékben a fenntartásra. így az intézmé­nyek lassan, de biztosan fel­élik önmagukat. Ha ehhez hozzáveszem, hogy épületünk IMS-technológiával épült, és vagy százmilliót kellene ró- költeni, ha belegondolok ab­ba, hogy tízegynéhány éve az átadáskor még mindenütt volt sák indokolatlanul a lakosság jogos érdekeit. Ezen együttműködés keretén belül kellene rendezni, hogy akiknek a saját házuk, vagy lakásuk szanálásakor a kárté­rítés összegéből a csereként kapott tanácsi bérlakás árát levonták, ne kelljen a lakásu­kat újból megvásárolni. Továbbá az önkormányzati testületnek kötelezni kellene az értékesítéssel megbízott szerve­ket, hogy az 1989. évi 5. szá­mú tanácsrendelet alapján kö­zölt árajánlatokat kötelezően egészítsék ki a 16 1969. évi országos rendelet 10. parag­rafus (2) bekezdésben foglal­tak szerinti adatközlésre. Nagyon fontos és valós kér­désnek tekintjük és ezért egye­sületünk felszólítja a testüle­tet, hogy nyilatkozzon, hogy kívánja biztosítani a panelhó- zak elöregedése, vagy a 25 emeleteshez hasonló műszaki probléma esetén lakhatatlanná vált épületek lakóinak a lakás gondját, továbbá a részletfize­tés problémáját azokban az esetekben, amikor az adós helyzetében olyan szociális vál­tozás áll be, hogy a törlesztés fizetésére képtelenné válna (pl. munkahely elvesztése esetén). Véleményünk szerint a hely­zet megérett arra, hogy a tes­tület újra átgondolja a rende­let már említett hibáit és minél előbb hatályon kívül helyezi annak az érvényben lévő jog­szabályokkal ellentétes pont­jait. Ehhez egyesületünk ismé­telten felajánlja segítségét és kinyilvánítja együttműködési szándékát. Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesülete Pécs szőnyeg és olvasólámpa — ami mára sehol sincs —, ha be­nyitok egy olyan szobába, ahol még mindig az eredeti tapéta van a falon, akkor en­gem is elönt az indulat. El­önt, mert mások nem kellően végiggondolt tettei ránk vet­nek rossz fényt, ránk nyomnak bélyeget. A helyzetünk ugyan­is korántsem egyedi a hazai felsőoktatásban, sőt, mi még jól állunk, ha ezt egyáltalán lehet így mondani, A meg­oldáshoz pedig elsősorban pénz kellene,mert az, ami van, még a szinten tartásra sem elegendő! Követelőzhetnénk, a markun­kat tartva, vagy állhatnánk botor ember módjára, az eget vizslatva égi manna után, de inkább megpróbálunk segíteni magunkon. Ezért hoztunk létre egy alapítványt, előteremten­dő a hiányzó anyagiakat, vagy azok egy részét, vállal­kozásokat indítunk, hogy eb­ből - saját erőből — oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket — állami intézmény lévén - az államnak kellene, s közben azért reménykedünk. Reménykedünk, hogy eljön az az idő, amikor környezetünk­ben minden — így például egy újságcikk, vagy egy nyi­latkozat is — „gusztusos lesz és semmi sem ragad"!. Meixner András kollégiumi igazgató Csupán remélhetjük, hogy Baranya lakosai nem egymás el­leni bosszúhadjáratra kívánják lelhasználni a szerkesztők kez­deményezését, tőlük pedig a kutató tárgyilagosságát, alapos­ságát, ellenőrzési kötelességét és természetes követelményként elfogulatlanságát várjuk nehéz feladatuk teljesítése közben. (A szerk.) ,,A másik lél is meghallgathassék" elv alapján természetesen közöljük politikai vitafórumunkban az FKGP megyei elnökének válaszát. Néhány sort kénytelenek voltunk kihúzni az Írásból, mert olvasóink döntő többsége már nem emlékezhet arra, hogy a lélmondatnyi válaszok, reprikák mit is jelenthetnek a két héttel korábban megjelent Írással kapcsolatban. (A tárgyilagosság kedvéért közöljük, hogy a válasz egy hete a szerkesztőségünk­ben várta, a mai politikai vitaoldal megjelenését.) Mindezt azért véljük szükségesnek közölni, hogy vitapartnereink a jövő­ben vegyék figyelembe negyedmilliónyi olvasónk igényét, mi­szerint tisztán emlékezzenek miről is lolyik a vita. A témával kapcsolatban az FKGP Baranya Megyei Elnökségének részletes állásfoglalásának szívesen helyt adunk. (A szerk.) Miniszter támadja a demokráciát? Tárgyilagosságra törekszünk Az érdekvédelmi szervezet természetesen maximális öntudat­tal, vélhetően megalapozott, törvényekkel védett háttérinlormá- ciókkal kívánja védeni a lakosok érdekeit. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata remélhetően ugyan­csak a pécsi állampolgárok több, mint 170 000 ember érdeké ben hozta rendeletét. Lapunk ismételten visszatér a sok vihart leikavaró, szinte valamennyiünk életére, életkörülményeire dön­tő fontosságú ügyre. (A szerk.) A „tiszta” igazság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents