Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-15 / 283. szám
1991. október 15., kedd uj Dunántúli napló 3 Ügynöklista-vita (Folytatás az 1. oldalról) A szokásos parlamenti szereposztás szerint zajlott a Belügyminisztérium volt lll/lll-as csoportfőnöksége hivatásos, valamint szigorúan titkos állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A kormánypárti vezérszónokok a tervezetet támogatták, alapvető szándékaival egyetértettek, igaz, a Független Kisgazdapárt szónoka, Horváth László annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvényjavaslatot jóval korábban be kellett volna terjesztenie a kormánynak. Úgy fogalmazott: nem tudni, hogy hátsó politikai szándékok, kimondott vagy kimondatlan alkuk nem szolgáltak-e alapul a késlekedésnek. Az SZDSZ és a Fidesz vezérszónokai egyaránt elutasították a tervezetet. Az utóbbi párt képviselője jogi fércműnek nevezte az előterjesztést, ámely alapos átgondolást igényel. Az MSZP frakcióvezetője, Gál Zoltán a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy a tv-közvetités nyilvánossága minden pártot megillet, s mert a parlamenti adás időközben befejeződött, kérte az általános vita elhalasztását. A felvetésnek az elnöklő Dörnbach Alajos helyt adott, így az MSZP, a KDNP és a függetlenek képviselője jövő héten mondja el véleményét tervezetéről. A képviselők a délutáni szünet után mégis folytatták a lll/lll-as ügynöklistával foglalkozó törvényjavaslat általános vitáját, jóllehet, korábban az elnöklő Dörnbach Alajos jelezte: kész helyt adni annak a képviselői felvetésnek, amely azt indítványozta, hogy rekeszszék be a téma tárgyalását, mert a parlamenti tv-adás befejeződött, s a nyilvánosság valamennyi pártot megilleti. A szünet után Ghiczy György (KDNP) mondott egyetértő véleményt a tervezetről. Korántsem fogadták egyetértéssel a törvényjavaslatot a függetlenek. Vezérszónokuk, Fodor István olyan ,,időzített bombának" nevezte a tervezetet, amelynek repeszei egyként és válogatás nélkül érhetnek vétkeseket és vétle- neket. Az MSZP elállt a felszólalástól, mert a parlamenti tévéközvetítés befejeződött, és a szocialisták a legszélesebb nyilvánosság előtt akarják vé leményüket kifejteni. A végkielégítés azonnali bevezetésével kapcsolatos mun- katörvénykönyvi módosítás megvitatásával, a részletes vita lezárásával fejezte be hétfői munkáját az Országgyűlés plenáris ülése, hétfő este negyed kilenckor. Vitazárójában Kiss Gyula munkaügyi miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy a törvénymódosítás kihirdetése napján lépjen hatályba. Határozathozatal kedden délután — a koalíciós kormány külpolitikáját értékelő politikai vitanapot követően - várható. EK: Elhárultak a társulás akadályai Az Európai Közösség részéről elhárultak az utolsó aka: dályok is, így a társulási szerződést október végén, de legkésőbb az év végén aláírhatják - jelentette ki Elisabeth Guigou, a francia kormány tagja, az európai ügyek minisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A miniszterasszony Francois Mitterrand elnök személyes megbízottjaként október 14-én Budapesten tárgyalt. Elisabeth Guigou elmondta, hogy Antall József miniszterelnökkel és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatairól, az európai biztonság kérdéséről és a jugoszláviai válság rendezéséről volt szó. Svájc — szemtől szembe L. von Castelmur, a svájci követség kulturális attaséja (balról) és Hans Reehfeld, Németország főkonzulja a kiállítás megnyitóján. Fotó: Läufer László A városvédő egyesület rendezésében Várostörténeti ülés A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti szakosztálya 1991. október 15-én, kedden 16 órai kezdettel a Várostörténeti Múzeum Felsőmalom utcai épületének emeleti konferenciatermében várostörténeti ülést tart, amelyen a következő előadások hangzanak el: A mai Sopianae (beszámoló a legújabb ásatások eredményeiről — Kárpáti Gábor régész). — A Székesegyház 1891-es újjáépítéséről (Boros László helytörténész.) - A Taizs nyomdászcsalád szerepe Pécs történetében (Borsy Károly helytörténész). Az ülést dr. Vargha Dezső szakosztályvezető vezeti. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Svájc 1991-ben 700 éves, 700 éve járják a demokrácia iskoláját, és tanulják a nyelvben, kultúrában, vallásban ugyan különböző, ezen a kis területen mégis a legszorosabban együtt élő csoportosulások ezt a tudományt, a kölcsönös egyetértés és föderáció emberi tudományát. Ezt szeretné a „Svájc — szemtől szembe" című kiállítás bemutatni, melyet tegnap nyitott meg a JPTE TK aulájában dr. Linus von Castelmur svájci kulturális attasé és dr. Borhidi Attila dékán. Nincs svájci csoda. Csak az ott élő emberek évszázados kitartása létezik, akik a történelem során sem a szabadság utáni vágyukat, sem azt a törekvésüket nem vesztették el, hogy ezt a szabadságot a közösség javára hasznosítsák. Az ország társadalmi berendezése ebben a történelmi akaratban gyökerezik, amely a svájciak politikai életét máig formálja. Svájc egykor verejtéke árán tanulta meg, hogy Európa kis különbségeit saját határain belül harmonikusan egybehangolja. Ma egész földünk még nagyobb sokféleségét próbálja összhangba hozni. A jövő történetírása megítéli majd, hogy ez a törekvés Svájc gyermekeinek úgy sikerül-e, mint elődeiknek sikerült. Elemi kár, avagy emelik a Cascót Kis pénz, kis biztonság Rájár a rúd az autósokra. Nem elég, hogy a nemrég bevezetett kötelező felelősségbiztosítás, s a tervezett, súly utáni általános gépjárműadó réme miatt már így is vannak, akik kénytelenek leszereltetni kocsijuk rendszámát, a biztosítással foglalkozó cégek nem sokára a Casco díját is drasztikusan emelik. Aki az Állami Biztosítóval áll szerződésben, már tapasztalhatja a változást: a nemrég még monopol-' helyzetben volt cég a napokban postázza ügyfeleinek elbocsátó, de szépnek egyáltalán nem mondható üzeneteit. Igaz, az ÁB a felmondás mellé egy új ajánlatot is mellékel, de az Extra Casco megemelt árait az átlag polgár nehezen tudja majd megfizetni. (Mint a Heti Világgazdaság című lap levezetéséből kiderül: a jövőben egy Lada Samara tulajdonosa például a három évvel ezelőtti (ötezer forint önrészű) havi 264 Ft-os díja, az önrész háromezer forintos megemelése mellett is 2625 forint lesz.) Baranyában a legtöbb Cascót, mintegy negyvenezret az idén öt éve megalakult Hungária Biztosító jegyzi. A többi cég (tehát az ÁB és a kisebb társaságok) állítólag együttesen sem rendelkeznek annyi Casco-szerződéssel, mint a Hungária, így lapunk, a változások részleteit firtatva, dr. Jankó Tamást, a HB Rt. megyei igazgatóját kereste meg. Mint dr. Jankó az Új DN- nek elmondta, ahogy a legtöbb társaság, úgy az immár több mint 50 százalékban a német Allianz tulajdonában lévő HB új konstrukcióján sincs még rajta a tulajdonosi pecsét - de ha rajta is lenne, a szerződési ajánlatokat egyelőre akkor sem hozhatnák nyilvánosságra, a tervezetet ugyanis még a Pénzügyminisztérium Állami Biztosítós Felügyeletének is engedélyeznie kell.- Biztosnak tűnik azonban, hogy az eddigi szerződések helyébe két új konstrukció lép, s baranyai ügyfeleink is e kettő között választhatnak, várhatóan már novemberben — mondta kérdésünkre az igazgató. — Az egyik ajánlat a kiskeresetűeket, tehát a lakosság nagyobbik részét célozza meg. Pontos összeget még nem mondhatok, de ezek a szerződések valóban nagyon kedvező díjszabás mellett lesznek megköthetők. Mindennek hátulütője, persze, hogy az említett „olcsó- Casco" csupán az elemi és lopáskár után fizet, aki tehát a töréses balesetek ellen is be kívánja biztosítani magát, annak a drágább változatot tudják csak ajánlani. Már akinek. A Hungária ugyanis — de gyaníthatóan a többi társaság sem tesz másként - éppen most kezdte meg a nyilvántartások feldolgozását, kimondottan a célból, hogy kiszűrjék azokat, akik az eddigiek folyamán feltűnően gyakran és feltűnően magas kártérítéseket vettek fel. Nem nehéz kitalálni: a szaporodó csalások ellen kívánnak védekezni azzal, hogy csalafinta ügyfeleikkel a jövőben már nem kötnek szerződést. — Kis számban ugyan, de akadnak emberek, akik üzletet csinálnak autóik önkéntes rombolásából — indokol dr. Jankó Tamás. — Az, hogy kiszűrjük az ilyen Cascósokat, többi ügyfelünknek is érdeke, hiszen ahhoz, hogy „nullszaldóssá" tehessük a Coscót, merthogy ma ráfizetéses —, tényleg csak a korrekt feleknek tehetünk ajánlatot. A Casco - mint az igazgató állítja — a biztosítók számára a jövőben sem lesz nyereséges vállalkozás, veszteséges üzletet folytatni azonban piaci körülmények között hosszú távon nem lehet. A tétel persze ezúttal is igaz nekünk, autósoknak, viszont csekély vigaszt jelent. Olyannyira, hogy nem lesz meglepő az sem, ha a hajdan oly’ népszerű Casco-matricák átvariált változatával — a szélvédőre ragasztva — nem sokára a biztosítóknak üzennek autós társaink a következőképpen : „csao" . . . Pauska Zsolt Katits Etelka Díjnirerfes pályamű a tulajdonlásról A gazdaság átalakulása egyelőre formális Balatonszéplakon tartották meg a közgazdászok évi vándorgyűlését. Itt került sor a Magyar Közgazdász Alapítvány által kiírt pályázat díjainak átadására, amelyen két pécsi pályamű is első díjat kapott. Katits Etelka, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola gazda- ságtani és szervezési tanszékének tanársegédje első díjas dolgozatát a tulajdonlás kérdéseiről írta. 1987-ben végzett Pécsett, a JPTE Közgazdaság- tudományi Karán. Néhány napja pedig megvédte doktori diplomamunkáját. — Már 1990. elején gondolkodtam azon, hogy miből Írjam a doktori disszertációmat — mondja Katits Etelka. — Az egyetemen sokat beszélgettem erről dr. Bélyácz Iván prolesz- szőrről, aki a figyelmembe ajánlotta a privatizáció és a vállalat-átalakítás témakörét. A Magyar Közgazdász Alapítvány pályázatára a doktori dolgozatnak egy részét küldtem el. A pályamüvemben elsősorban a vállalat-átalakítás és a tulajdonlás kérdéseivel foglalkoztam. A nyolcvanas évek elejétől kezdve néztem át az erről szóló szakirodalmat, de hamar rá kellett jönnöm, hogy csak a szakmai lapokban megjelent cikkekre, tanulmányokra tá- maszkodhatom. A gazdaság átalakulása véleményem szerint csak formális. Hiányzik a privatizációs és tulajdonosi törvény, ami nélkül a gazdaság tényleges szerkezet-átalakítása nem is mehet végbe. Van már néhány törvény, ami segíti, de az alaptörvények hiányoznak. Katits Etelka dolgozatában kifejti, hogy ma Magyarországon nincs egységes privatizációs stratégia. Különböző programok léteznek ugyan, de azok nem alkotnak egységet. Az átalakulást az Állami Vagyonügynökség hivatott segíteni, de nem tölti be ezt a szerepet, és sok esetben lassítja is a folyamatot. Eddig csak tulajdonosváltás történt a magyar gazdaságban. Bejött ugyan a külföldi tőke, de az osztatlan tulajdon változatlan maradt. Szükség lenne a korszerűbb, osztott tulajdon bevezetésére. — Véleményem szerint szét kell választani a tulajdonosi és a tőkét működtető szerepeket, mert mindegyik másképpen működik — folytatja Katits Etelka. - A tulajdonosnak is más az érdeke és a tőkét működtetőnek is. Ugyanattól a gazdasági aktortál nem várhatunk el kettős szerepet egyszerre. Fel kell építeni egy racionális vállalkozási modellt, és a gazdasági teljesítményt kell növelni. E helyett még mindig az osztalékban állapodnak meg a privatizációban részt vevő lelek. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy így kívánják megnyerni a leendő tulajdonost. Létrejön egy újabb szervezet, az Állami Tulajdonosi Intézet, amely a tarjósan állami kézben lévő vagyon tulajdonosa lesz. Jogában áll majd dönteni arról, hogy azok állami tulajdonban maradnak vagy bevonják a privatizációs lolyamatba. A tulajdonosi gondolkodás az elmúlt 40 évben nem alákult ki az emberekben. Ezen az 1984-ben bevezetett új vállalatirányítási formák sem változtattak. Az 1985—86-os, és az azt követő fejlődés bebizonyította, hogy a vállalati tanácsok alkalmatlanok a tulajdonosi szerepre. Az önkormányzati modell súlyos szerepzavart okozhat azzal, hogy az addigi tőke működtetőit ruházza fel tulajdonosi rendelkezési jogokkal. A tulajdonlásban nincs egyenlőség. A tulajdon évszázadok óta differenciáló erejű társadalmi jelenség. Éppen ezért a menedzserek felelősségéhez nem kötődő tulajdonlás fennmaradása, tulajdonosi követelmények nélkül felelőtlen munka- és rablógazdálkodáshoz vezet. Az új tulajdonrendszer alapjai csak akkor rakhatók le, ha a végső tulajdonosok meg lesznek és jól működnek. így pl. állami kincstár, amelynek elsődleges szerepe, hogy megakadályozza a közvagyon rövid távú szempontokat szem előtt tartó elidegenítését; és az, hogy nem része az állami költségvetésnek, és képviseli az egész társadalom tulajdonosi- és hosszú távú gazdasági érdekeit. Ugyanilyenek a helyi önkormányzatok a belföldi magánszemélyek, a külföldi tőketulajdonosok, a társadalombiztosítási intézmények és a nyugdíjalapok, alapítványok, egyesületek. Az egész tulajdonosi és tulajdon-átrendeződési folyamat legfontosabb feladata az eddigi osztatlan tulajdon osztot- tá tétele. Ez az a pont, ahol a vállalkozások tőkeszerzése és tulajdonlása szervesen egybekapcsolódik. Ehhez korlátozásmentesen biztosítani kell a vagyonjavak szabadpiaci adásvételét, az értékpapírok szervezett piacokon való forgalmazását. Életre kell hívni egy szervezetet, amelyik egyezteti a sokféle tulajdonosi érdeket. Sz. K.
