Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-13 / 281. szám

Egy szál gatyában, telefonnal A vonal végén a Hungary Direct Állítólag kedves női hang­gal beszélhet az, aki kül­földről hívja Magyarorszá­got, hogy igénybe véve a Hungary Direct szolgáltatá­sát, kedvére cseveghessen azzal, akivel csak kíván. A hívott fél költségére. Már ha az vállalja . . . Hogy mit jelent a Hungary Direct, mi­ben különbözik egy egyszerű R-beszélgetéstől, s amúgy egyáltalán kinek és mikor ajánlják, arról Gyenesey Edi­na, a Magyar Távközlési Vállalat reklámfőnöke be­szélt. — A Hungary Direct a Helyközi Távbeszélő Igazga­tóság szolgáltatása. Azt je­lenti, hogy bizonyos orszá­gokból a hívott fél költségé­re telefonálhatunk Magyar- országra. Jó néhány ország­ban a szám hívásakor egy fillért sem kell bedobni, né­hány helyen azonban szük­séges némi aprópénz, amit a gép végül visszaad. A szám hívásakor bejelentkezik Magyarország, egy budapes­ti távbeszélőközpont, s az ottani operátor létesít kap­csolatot a kért számmal. Mindez eléggé gyorsan tör­ténik. A folyamat hasonlít egy R-beszéigetéshez, de lé­nyeges különbségek is van­nak, a telefonálás nem ke­rül pénzünkbe, különösen nem a valutánkba, hiszen itthon forintban egyenlítik ki a számlát, nem kell bemen­ni egy postahivatalba, bár­melyik utcai fülkéből le­bonyolítható a beszélgetés, nem okoz gondot, hogy va­laki nyelvi problémák miatt nem tudja megértetni ma­got. Tervezzük a szolgálta­tásnak egy továbbfejlesztett változatát is, talán karácso­nyi meglepetés lehet egy olyan ügyfélkártya, melynek csak a kódszómát kell be­mondani, s a hivó a saját itthoni számlájának terhére te lefonálhat. Jelenleg 13 ország tagja még ennek a rendszernek, így az Amerikai Egyesült All amok, Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország, Fran­ciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Németország, Nor­végia, Olaszország, Svéd­ország és Szingapúr. Meg­tudtuk, hogy sok más or­szággal is folynak tárgyalá­sok. Egyébként az egyes or­szágok között havi elszámo­lás működik, és fizetni is valutában kell. Szerencsére a Hungary Direct „fordítva" is él, Magyarországról is ha­zatelefonálhat az ideszakadt külföldi.- A szolgáltatásnak több haszna is van - egészíti ki információimat Győrli Sán­dor, a Budapesti Távközlési Vállalat marketing osztályá­nak munkatársa -, a kül­földi láthatja például, hogy ez az ország nem egy pusz­ta az Isten háta mögött, ha­nem egy hely, mely bele­tartozik Európába. Sokszor amúgy is sokkhatásszerűen éri a külföldit, hogy nem vagy csak alig tud nálunk telefonálni, hiszen nem eh­hez szokott. Azt is megteheti az ember, hogy a Hungary Directtel megtudja, akit ke­res, egyáltalán otthon van-e. Kínos, ha azért, hogy meg­kíméljük a másikat a tele­fonköltségtől, mi hívjuk a számot, és egy nyavalyás üzenetrögzítő válaszol! Vagy csak képzeljük el, milyen jól jön, hogy ingyen telefonál­hatunk akkor is, ha csak egy gatya marad rajtunk, mert mire kijövünk az olasz tengerből, mindenünket el­lopták már . . . A Hungary Direct mellett egyébként nemsokára új szolgáltatások is várhatók, tervezi a vállalat a Nemzet­közi Zöld Szám nevű rend­szer életre hívását, ez egy bérelt vonalat jelent, melyet ingyen (a bérlő költségére) hívhat bárki. A szolgáltatás olyan vállalkozóknak, üzlet­embereknek lesz kiváló, akik rendszeres kapcsolatban van­nak például külföldi cégek­kel, és nem akarják őket te­lefonköltséggel terhelni. Szó van arról is, hogy kell-e pél­dául szex-segítő telefon, ho­roszkópot vagy pikáns sztori­kat mesélő, de az illetéke­sek egyelőre úgy gondolják, hogy most tán fontosabb egy jól működő telefonrendszert kiépíteni. És milyen igazuk van! Hodnik I. Magyar élelmiszer Moszkvában Szeptember közepe óta 300 tonna élelmiszer érkezett Moszkvába, a magyar Samson Holding, valamint a New Bank Management konzorcium szer­vezésében és a szállítások a terv szerinti ütemben folytatód­nak. A mogyar szállítmány alapvetően hús- és gyümölcs-, illetve zöldségkonzervekből áll - közölte az MTI-vel szomba­ton Balázs András, o Samson Holding tulajdonosa. A magyar üzletember el mondta, hogy a moszkvai ta­nács, a ZIL Autógyár és más szovjet nagyvállalat bevonásá­val részvénytársasági formában vegyes vállalatot hoznak lét- re, amely a szovjet főváros élelmiszerellátását tesz hivatott biztosítani. Mérges volt a féltékeny A féltékenység néha kóros méreteket ölthet, főként, ha oz ember amúgy másért is ide­ges. Történetünk augusztus 15-én kezdődik, ekkor szaba­dult o mostani gyonúsitott M. J. 37 éves fiatalember a bör­tönből, ahol már nem első al­kalommal tett hosszabb-rövi- debb látogatást, elsősorban lopásért. Meg is látogatta aztán, ahogy illik, volt feleségét, majd előbb-utóbb kisebb szó­váltásokba keveredett vele. Történt, hogy minőségi válto­zás is bekövetkezett, ennek eredményeként egy szép na­pon összetört a bútorzat a ko­rábbi lakhelyen . . . Folytatódhatott a tettét be­ismerő gyanúsított küzdelem­sorozata féltékenységével, mert nem sokkal ezután, alig több mint egy hete úgy döntött, fi­gyelni kezdi elköltözött felesé­gét, aki négy gyerekkel más lakásba távozott Pécsett. És ha valaki kitartó, meglesz el­határozásának eredménye is. Kora délután volt, vasárnap, amikor bement feleségéhez az amúgy is zsúfoltan lakott ház­ba, megvárta a pillanatot, amíg édes kettesben marad fe­leségével, majd az ágyra fel­Hogy elszól adt negyven esztendő Az első technikusok találkozója Medovárszky tanár úr a megmondhatója, aki éppen a hadifogságból tért haza az évnyitóra, hogy milyen hit­tel és bizakodással startojt az a néhány felsőiporista Pé­csett, akik aztán az iskolare­formot is megérve elsőként kaptak ipari technikusi okleve­let. Ismeri mindegyiküket, sor­sukat. Ennél az évfolyamnál szent dolog a kapcsolatok őr­zése. Tegnap a vén diákok közül huszonegyen ültek be a padokba; majdnem mind nyug­díjasok. Hiszen ők még vagy érettségivel, vagy iparosvizsgá­val kezdhették a felsőiparit. Életük, vegyük az 1947-es kezdetet, eggyé forrt a háború utáni nagy újrakezdéssel, oz újjáépítés éveivel. Merzay László fogalmazott így: „A ro­mokból kivakart műhelyeket, gépeket mi raktuk rendbe, éj­jel is dolgoztunk az iskolán, végigküzködtük legszebb éve­ink, s most a Hóink legyinte­nek, s azt mondják: romokat hagytunk rájuk." A barátok, ma is barátok. Élmény volt hallgatni sorra mondott iskolaemlékeiket, s ahogy ma már az örökkévaló­ságnak oktató tanáraikról szól­tak. A gépipari nem csak szak­mát adott; emberré faragta Az elmúlt évekről beszélgettek diákjait. Legenda lett a múlt; ahogy kilökte a gépipari fiait az iparba, a termelésbe, ahogy mondották; a munka frontjára. Mind megállta helyét. Bárho­vá került. S ez az első évfo­lyam se hazudtolta meg ön­magát, sikeres mérnök és első fokon halálra ítélt ötvenhatos, vállalkozó és nyugalmazott a régi diákok. Fotó: Läufer László belügyis ölelte át egymást, s jött levél nyugatról is politikai és gazdasági emigránstól egy­aránt. S a hír: Csorba Tibi kór­házban van, Nyíri Zoli ágyhoz kötött. . . Negyven év. Ennyi idő együtt, maradéktalanul felhőt­len nem lehet. Büszke lehet az is, aki sohasem adta el ma­gát. olcsó sikerért, nem vál­tott köpönyeget, zászlót. Sokan megfogalmazták: ha munkávol nem is, de emberi tartással azért ma is lehet példát adni. (Ki-ki már nem a fiaiért, ha­nem unokái jövőjéért.) Dollos Laci, az évfolyam-szervező, igazon fogalmazott; „Maradva a magunk szakmájánál én ipa­rost és szakmunkást ismerek. Az iparos a szakmáját ismeri, a szakmunkás a jogait. Most ennek oz országnak iparosokra van szüksége, olyanra, aki al­kotni tud, aki a munkájára büszke. Ilyenek voltunk mi is . . . vagy legalábbis szerettünk vol­na lenni." A politika sem maradt ki. S ehhez fogalmazódott a fel - sőiparista vélemény: Tisztelni kell mindenkit, aki meggyőző­déssel járta útját, ha a be­csület vezérelte. Előkerült egy régi diáksapka is, s egy ábrázoló-geometria füzet, amelyben előre kellett írni a mondatot: „Isten nevé­ben kezdem! 1947/48-as tan­év . . .“ K. F. Záhonyi vámosok közreműködésével Lakat alatt az Ugandából ellopott majmok Kalandregénybe illő a tör­ténet, amelynek végére - a magyar természetvédelmi ha­tóság és a záhonyi vámosok eredményes közreműködésével - hamarosan pont kerül. A szálak két évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor egy svéd állatkereskedő Ugandá­ból kicsempészett 4 csimpánzt és 2 gibbont. Az értékes zsák­mányt Amerikában egy cirkusz orosz származású tulajdonosá­nak adta tovább. S noha oz ugandoi „vendégművészek" azóta megjárták egyebek közt a Szovjetuniót és Olaszorszá­got is, a nyomozóknak nem sikerült elkapniuk a szállít­mányt. Három héttel ezelőtt az ál­latvédők Washingtoni Egyez­ményének titkárságától befu­tott az értesítés az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz: valószínű, hogy Ausztrián és hazánkon át megpróbálják a majomkülönítményt a Szovjet­unióba juttatni, s ha sikerül, alighanem végképp bottal üt­hetik a csimpánz—gibboncsa­pat nyomát . . .- Nyomban értesítettük o határállomásokat az egzotikus csempészáruról - folytatja a történetet dr. Radios Katalin, a hivatal főmunkatársa. Rába- füzesről pár óra múlva jött is a telex: a szovjet cirkusz 6 kamionját föltartóztatták. Azonnal a helyszínre utaztam, de képzelhetik, mekkoro volt a csalódás: majmok sehol Egy kamiont ugyanis valahogy tovább engedtek. Üzenet Záhonyba, értesítés a Debreceni Rendőr-főkapi­tányságnak. mert a cirkusz tagjaitól megtudtuk, hogy ar ra tartanak. Kevéssel utóbb telex tudatta: a záhonyi vá­mosok sikerrel jártak, a maj­mok előkerültek. -A magyar természetvédelmi hatóság ne­vében lefoglaltam őket, elhe­lyezésükben a debreceni állat­kert segített. A sikeres akció híre nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A Jane Goodall Intézet — amely nyomban vállalta o föl­merült költségek fedezését - hazánkba küldte csimpánz­szakértőjét, hogy a repatriáló jószágokat Ugandába kísérje. Az Egyesült Államok Belügy minisztériuma telexüzenetben gratulált a majmok visszaszer­zéséhez, s több más nemzet­közi szervezet is elismerését fejezte ki az érintett magyar hatóságok gyors és eredmé­nyes fellépéséért. Csimpánzék nogy kalandjá­nak magyarországi fejezete o hivatalos átadás-átvétellel le­zárult, s indul vissza szülőha­zájába az „elveszett légió”. Ferenezy-Europress férj, és többször szúrt terdelve egy késsel az asz- szony felé szúrt többször is. A vizsgálat eddigi megálla­pításai szerint háromszor érte el a kés a fiatalasszonyt: egy nyoktájon okozott horzsolást, kettő pedig mellkörnyéken ér­te. A szúrások, mint Molnár Zoltán hadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság nyomo­zója elmondta, nem tedöfésre utalnak, inkább úgy tűnik, mintha ijesztgetni próbált vol­na csupán a féltékeny férj. Éppen ezért, a vizsgálat ed­digi állása alapján életve­szélyt okozó testi sértés kísér­letéről van szó. A sértett az­óta elhagyta a kórházat. A gyanúsított kihallgatása során elmondta, hogy aznap semmit nem ivott, és csak egyetlen szúrásra emlékszik, egyébként töredelmes és teljes beismerő vallomást tett. Egye­bek között arról is szólt, hogy csupán néhány percet töltöt­tek együtt ezen a borús vasár­nap délutánon feleségével, és ő úgy érezte, nagyon ideges lett. Erős felindultságában, ko­rábbi dolgokkal is összefüggő féltékenységi rohamában kö­vette el tettét a jelenleg fog­dában lévő gyanúsított, M. J. (bozsik) Aprók tánca Olyannyira aprók, ha jól kö­rülnézek, a nagycsoportos óvo­dások is „öreg táncosnak" tűnnek, a bölcsődések karéjá­ban. Egy azonban közös vala­mennyiükben: óriásira nőtt kí­váncsi, bár még tétova szem­mel merednek Rónaszéki Mó­nikára, aki a körben guggolva népi mondókát skandál oly ritmusosan, hogy még a böl- csődés korúnak a kisöccse is ütemre rúgkapálja oz édes­anyját. Milyen jó, hogy ezek a gye­rekek nagyon korán megis­merhetik a népi mondókákat, dallamokat, a táncaikat kísérő hangszereket, és ahogy meg­tudtuk, népi játékokat is ké­szítenek majd. A Baranya Megyei Művelő­dési Központ ismét megszer­vezte ezt a programot a pécsi óvodásoknak és kisiskolások­nak minden második hét szom­batján, a Nagy Lajos Gimná­zium tánctermében (az iskola nemcsak e helyiséget adta, a kísérő hangszeresek a gimná­zium diákjai). Hogy mennyire szükség van rá, milyen öröm­mel élnek a lehetőséggel a szülők, már tegnap, az első foglalkozáson kiderült, fiatal családoknak volt ez kedves, szombat délelőtti elfoglaltság. G. M. Főzzünk változatosan! CSIRKE, KAPROS-TÚRÓS TÖLTELÉKKEL. Hozzávalók: kb. 1 kiló 20 dekás belezett, tisztított csirke, vagy ugyan­ennyi nem szabványos csirke olsócomb, fél kiló túró. 5 evőkanál búzadara, kevés só, egy csokor friss zöld ka­por. 3 egész tojás, egy pici késhegyni szódabikarbóna, zsír vagy olaj. A csirkét, vagy csirkecombokot kívül-belül besózzuk, a nyílásoknál föl­lazítva a bőrt, hogy köny- nyen tölthető legyen. A túrót szitán áttörjük, hozzáteszünk 5 evőkanál búzadarát, ami­ben előzőleg a szódabikar­bónát elkevertük, s egy csa­pott mokkáskanálnyi sót is tettünk bele. Ezután a meg­mosott, apróra vágott kapor­ral és a három egész tojás­sal simára dolgozzuk a tú­rómasszát. Legalább 2 órára hűtőbe tesszük, állni hagy­juk. (Elkészíthetjük a töltelé­ket előző este is.) A kapros túrómasszát a csirke belse­jébe, valamint bőre alá tölt­jük. Lazán helyezzük be a tölteléket, mivel sülés köz­ben megdagad. Ha sok len­ne a töltelék, helyezzük a csirke mellé. Az egészet lo­csoljuk meg olajjal, borítsuk be alufóliába és előmelegí­tett sütőben, közepes tűznél süssük egy órán át. Ha a hús megpuhult, vegyük le a fóliát és pár percig erős tűzön pirítsuk. Ügy tálaljuk, mint a ha­gyományos töltött csirkét. W. M. vasömapi Az óvodások foglalkozása' Rónaszéki Mónika vezetésével Fotó: Läufer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents