Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-13 / 281. szám

Merre kanyarodik a Merkur? Egy „istenség” alkonya — A pécsi telepet eladták A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, mely évt*- zedeken keresztül a hazai au­tóelosztás inkább szidott, mint dicsért reprezentánsa volt - úgy tűnik, megszűnőben van. Legalábbis ezt rebesgetik a vájtfülűek, mondván, sorra ad­ják el telepeiket, erőteljesen visszaesett az egykori „szoc- autók" iránti kereslet, a válla­lat nem hajlandó tovább ci­pelni az állam által rárakott terheket, csődbe jutott ... A találgatásokat és a mende­mondákat eloszlandó, ke­restük meg a Merkúrt, tuda­kozódván, mi van manapság az egykori „istenséggel'', melynek kegyeit hány, de hány halandó kocsivásárló kereste. Miután kiejtem a számon a megszűnés szót, Sándor András, a vállalat osztályve­tő-helyettese azonnal helyre­igazít.- Egyáltalán nem szűnik meg I A privatizáció részeként folyamatban van a Merkur - csakúgy mint nagyon sok ma­gyar vállalat - átalakulása. Hangsúlyozni szeretném, hogy ennek a kellős közepén va­gyunk, tehát részletes informá­ciót - ki veszi meg a céget, hány egységre osztódik - egyelőre nem tudok adni. Az átalakítással megbízott csoport vezetője szerint rossz- indulatúak, s tendenciózusok azok az értesülések, melyek szerint a Merkur csődbe ju tott, mint ahogy azok a hí­rek is, miszerint késve fogott a vállalat a lépésváltáshoz, s emiatt hátrányban van. Sán­dor András elmondta, a ga ranciális alap megszüntetése­kor a cég nem kapta meg az ott hiányként mutatkozó több mint egymilliórd forintot és ezért fizetési nehézségei van­nak, de több elképzelést dol­goztak ki — nem most, már korábban is -, a likviditás megoldására, az átalakulásra, a privatizációra. Viszonylag jó ütemben halad az egyes hálózati egységek értékesítése, az államigazgatási felügyelet alatt álló Merkúrnál. Privati­zációs közreműködő partnere is van a vállalatnak, az el­adásban az Intellrobot Rt. te­vékenykedik - a remények sze­rint előbb-utóbb sikerrel. Az osztályvezető-helyettes megerő­sítette azokat a híreket, hogy a pécsi telepet és boltot, va­lamint a miskolci használt gépkocsi értékesítő-telepet el­adták. De, hogy mennyiért azt nem árulta el. A zalaegersze­gi autószalon és a székesfe­hérvári telep még vevőre vár.- Azokat az egységeinket, amelyeket nem tudunk a to­vábbiakban kihasználni - ér­tékesítjük, szerte az országban. De továbbra is forgalmazunk különböző kocsitípusokat, bér­munkákat végzünk ..- Mi lesz a Merkúrral?- Az biztos, hogy az átala­kulás és a karcsúsítás utón is alapvetően autókkal foglalko­zunk. Hogy márkakereskedő jelleggel vagy órásképpen, egyelőre bizonytalan. Jósolni vagy találgatni pedig felelőt­lenség lenne a részemről, de erre azt hiszem senki nem lenne hajlandó a vállalatnál.- Egy fontos kérdés: mi lesz azokkal a kocsikkal, amiket a Merkur hozott lorgalomba — osztott el? -, azaz a garan­ciális, szavatossági ügyeket hogyan rendezik? — Ez valóban alapvető do­log, hisz sokakat érint. Ezzel kapcsolatban nyugodtan kije­lenthetem, bárhogyan is alakul a Merkur sorsa, a személygép­kocsikkal kapcsolatos garan­ciális és szavatossági kötele­zettségeinek a továbbiakban is eleget tesz a vállalat. De ez természetes, hisz az a ve­vőnk, aki Csepelről most elvisz egy autót, nem kerülhet, s nem is kerül hátrányba! Roszprim Nándor Harkány, Zalakaros, Balaton vagy a Duna-part...? Mi kerülhet az önkormányzatok tulajdonába? A vagyontörvény öldöklő harcot ígér? A harkányi strand is ox önkormánynál tulajdonába korülhot roló: Lautor lássló Kisváros a faluban Lám mit hoz az adómentes­ség meghirdetése! A Pécs kö­zeli Személybe is természete­sen vállalkozókat, akik partne­rek lettek Dani Béla polgár­mester rég dédelgetett vá­gyainak megvalósításában. A csodálatos tájba települt kis falu polgármestere ugyan­is nagyon szeretné az elván­dorolt fiatalokat visszacsa­logatni, úgy, hogy ne kelljen lemondani a városi munka­helyekről és a komfortról sem. Bartos Sándor, a budapesti Alfaterv Mérnöki Kisszövetke­zet elnöke pedig olyan ké­nyelmes - ráodásul viszonylag olcsón megvalósítható — lakó­házak terveit mutatta be, amelyek Budapesten már jól vizsgáztak, és partnerük, a Ra- cionalbau osztrák—magyar ve­gyes vállalat azonnal meg­kezdi a személyi építkezést, ha kellő számú fészekrakó je­lentkezik. Dani Béla reméli, jövőre mór laknak itt fiatalok, az új- petrei tsz-szel elcserélt, immár lakóterületen, amelynek a köz­művesítését is megkezdték, és azon igyekeznek, hogy az ivó­víz, villany és telefon mellett bevezessék a földgázt és a szennyvízcsatornát is mielőbb. G. M. Környezetvédelmi technikusokat képeznek Környezetvédelmi techniku­sokat képeznek Siófokon, az 523. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. A tanulók 4 év után érettségiznek, majd az ötödik év végén szerezhet­nek technikusi oklevelet. Az első évfolyamra az ország ■minden tájáról jelentkeztek, s o szigorú felvételi követelmé­nyeknek végül is 25 tanuló fe­jelt meg. Egyesek szerint a szeptem­beri vagyontörvény öldöklő harcot indít a koncért, mások az önkormányzatok józanságá­ban hisznek. A tény: hétfőtől hatvan nap áll a községi-vá­rosi honatyák rendelkezésére, hogy felmérjék: mi az, amire igényt tartanak területükön, szűkebb-tágabb pátriájukban. A vagyontörvény nem sokat tilt, jószerivel az önkormány­zatok és a megyékben fölállt vagyonátadó bizottságokra bízza az egyezkedést, s az „örökség" nem mindenütt von­zó. Egyfelől az egykori tanácsi kezelésben lévő intézmények - mondjuk iskolák, óvodák, kul- túrházak — fönntartási terhe a nyakukban, bár gazdálkod­hatnak velük. Mondjuk az is­kola egyik tantermét - ha nincs rá szükség - másként is hasznosíthatják. A kultúrházba beengedhetnek vállalkozót. Egy komoly kikötés azért akad: természetes állóvizeink, folyóink közül mondjuk a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó nem darabolható, s a Duna sem - legföljebb a holt ágai. (Mo­hács esetében mondjuk Béda: ha az önkormányzat turista- paradicsommá szeretné vará­zsolni!) Baj van a Drávával is, ugyanis ahol a folyó határfo­lyó, ott egyik partot sem kér­heti a part menti község. Vi­szont egyéb csodák, várak és kastélyok, gyógyfürdők - Har­kány, Zalakaros, netán Hévíz itt a régiónkban - az önkor­mányzatoké lehet. A pécsvára- diak, a siklósiak, a szigetvá­riak megkaphatják a váraikat is. Vagy a barcsiak az ösbo- rókást. (?) S ha megkapják, a fenntar­tási költségek, további építés­szépítés az ö gondjuk lesz. S mindezt feltehetően nem bírja a községi-városi pénztárca. Ugyancsak - ami sokakban ötletszerűen fölmerülhet — mi lesz a bányák, egyéb, esetleg prosperáló üzemek-cégek sor­sa. Azaz: vajon megkaphatja-e az Uránt Kővágószőlős? Mind­erről szó sincs, legfeljebb azokról az egykori tanácsi vál­lalatokról. közüzemekről lehet szó, amelyek a helyi infra­strukturális ellátást segítették, így parképítő cégekről, temet­kezési vállalatokról, köztiszta­sági, vagy egyéb költségvetési üzemekről. Ezek sorsa megpe­csételődni látszik: nyilván az önkormányzatok nem mondhat­nak le róluk, hiszen azért hoz­ták létre őket, hogy a telepü­lés ellátását segítsék. Sok községet érint az egy­kori külterületek sorsa, köztük a községi legelőké. Erről any- nyit: amit korábban jó szimat­tal belterületté tettek - s erre is akad példa — az az övék. (Ha úgy döntenek.) A külterü­leti legelők sorsa a jövő ze­néje, majd a földek „szétosz­tása", a jóvátétel után kerül­het az ügyük ismét napirendre. Mindenesetre dr. Czoboly Ist­ván, a Baranya Megyei Va­gyonátadó Bizottság vezetője zsinórmértékként elmondotta: a bizottságok segítik az önkor­mányzatokat az eligazodásban, bíznak józanságukban. Hiszen nem mindegy, hogy miként te­remtenek biztos anyagi alapot, a területükön élő polgárok szolgálatába állítvo azt. Kozma Ferenc Szelídített vadrizs gazdagoknak Európában csak Magyarországon termesztik Az indián rizs (Zizanio apuatica) végül is nem rizs Inkább és valójában az USA és Kanada határvidékén tér mő vízifűféle. Pillanatnyilag a legszegényebbek és nemesi­tetten a leggazdagabbak ele­dele széles e világon. Euró­pában csak Magyarországon termesztik, Kisújszállás környé­kén ezt a fanyar, dióízű, kö­retként is használható nö­vényt, melynek termését fo­gyasztják pillanatnyilag Ame- riko-szerte. A vizigényes in­dián rizsnek hatalmas piaca van, jellemző, hogy a kisúj­szállási Tisza—II Termelőszö­vetkezetben termett eddigi mennyiségét egy az egyben lekötötték Nagy-Britanniába. Éppen ezért. . . Nos, éppen ezért hivtuk fel a tsz-elnököt. Oláh Balázs szí­vesen nyilatkozott lapunknak erről a nem minennapi üzlet­ről : — Április végén több mint duplájára növeljük az indián rizs vetési területét az Alföl­dön. A hatszáz hektáron ter­melt, fehérjében gazdag, a koleszterint megkötő termést külföldön értékesítjük igen kedvező dollárárfolyamon. Október elején nyitottuk meg feldolgozó üzemünket, amerikai vadrizsszakértők ter­vei alapján. A vadrizs elne­vezés különben egy francia prémvadásztól ered, aki ezt a gabonafélét a „vad indiánok" eledelének tartotta. Nem is tudom, hogy fogal­mazzak: mindenesetre úgy tű­nik, hogy egyelőre közvetlenül a belföldi fogyasztókhoz nem kerül a termék. Kérdésére el­mondom, hogy a sok vizet és nagy gondoskodást igénylő növényt bárhol lehet termesz­teni az országban, ám az alapberuházáshoz sok pénz kell. Hosszabb távra viszont nagyon megéri a termesztés, Befütött a távfűtés (Folytatás az I. oldalról) Megkértük Müller Istvánt, a Siófoki Közüzemi Vállalat meg­bízott igagatóját, számítsa ki, mennyit fizetnek a Balaton parti városban egy átlagos méretű lakásban az emberek. Nos, egy 48 négyzetméteres, 125 légköbméteres lakásban október—november—december­ben 4282 forintba kerül a táv­fűtés és a melegvízszolgálta­tás. Ismert, hogy a díj két té­telből, a rendelkezésre állási összegből és a hődíjból áll: Siófokon a fűtésnél az előbbi 1781,25 forint, az utóbbi 1537.50 forint, míg a melegvíz 382.50 és 580,50, összesen 936 forint havonta. Szekszárdon, éppúgy, mint Siófokon a vállalat saját ka­zánjaiban maga termeli meg a hőenergiát, bár lakossági áron kapott, mégis igen drága energiahordozót felhasználva, így itt is érezhetően jóval ma­gasabbak az összegek, mint abban a 14 városban - ahol hőerőművek szolgáltatnak — amelyekben viszonylag kedve­ző szinten maximálták a fize­tendő díjakat. Balogh Jánostól, a szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől kaptuk az adatokat, Szekszár­don egy 50 négyzetméteres 130 légköbméteres lakásban az év végéig következő három hó­napban összesen 7148,70 fo­rintot kell fizetni, ez idő alatt Dombóváron több, mint tizen­kétezer forintot. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium ígérete szerint - ok­tóber végi döntéssel — az idei magas összegeket egy ma még nem pontos határon felül kompenzálják, várhatóan a Népjóléti Minisztériumon jre- resztül az önkormányzatoknak juttatva a pénzt, amelynek el­osztását rábízzák a helyi tes­hiszen az igen termékeny nö­vény magjának kilóját feldol­gozva 15 dollárért vásárolják meg. * Tehát jön az indián rizs. Egyszer érdemes megkóstolni, aztán esetleg folytatni a jó szokást. Mindenesetre vannak szakemberek, akiknek vélemé­nye szerint jövedelmezőségé­ben és jövőjében a burgonyá­hoz, a szintén e területekről származó krumplihoz hasonló­kat jósolnak. Várjuk, hogy mi­előbb megkóstolhassuk ide­haza is, a kisújszállásiak be­ruházásai ehhez adnak 'bizta­tó előjeleket. (bozsik) tületekre, hivatalokra. (Legyen övék a nehéz teher felelőssé­ge!) Azt nem tudni, hogy ez a kompenzálás mennyi lesz: mikor kapják a települések, és főként a magas számlát ren­dezni nem tudó családok . . . Ebben a bizonytalanságban örömmel adjuk tovább azt, amit Balogh Jánostól hallot­tunk: a cége saját nyereségé­ből hatmillió forintot ad a szekszárdi, másfél milliót a dombóvári és 800 000 forintot a bonyhádi önkormányzatnak, hogy szétoszthassák a fűtés­számlák miatt nehéz helyzetbe jutottaknak. A szekszárdiak már dolgoznak is az elosztás módján. Baranyában is számol most mindenki, a már ismert 50 négyzetméter olapterületű át­lagokat tekintve az októberi számlák a következőképpen alakulnak: Pécsett 1956,30 fo­rint (novemberi számlát úgy számoljuk, hoqy ehhez csupán a fűtési hődíinak csupán a kétszeresét adjuk hozzá, tehát ez Pécsett plusz 604,50 forint). Komlón az októberi 1990,80, a novemberi plusz 682,50. Mohá­cson 3559,80 forint, november­ben olusz 838.50 forint. Sikló­son 2997.80 forint, november­ben plusz 1794 forint. Szentlő- rincen 4965.30 forint, novem­berben plusz 1794 forint. Szi- aetváron 4326.80 forint, novem­berben plusz 1794 forint. óriási összegek ezek, ráadá­sul a Pétávnak negyvenmillió forintos vesztesége van idén a hőszolgáltatáson, és egyezke­dik az önkormányzatokkal jö­vőre hogyan nyögik együtt a növekvő terheket. Szeretnénk mindehhez hozzátenni a kor­mányzati ígéreteket az enyhí­tésükre, de csak annyit tudunk, hogy október végén döntenek. A számlát viszont már előbb fizetni kell! G. M. Átépítik a Kapos Szállót Átépítik Kaposvár híres szállodáját, a Kapos Ho­telt. Az előreláthatólag ötéves felújítás során a mostani szocreál külső helyett az egykori Korona Szálló hangulatát idéző külső és belső kialakítást terveznek. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents