Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-02 / 270. szám

uj Dunántúli napló 1991. október 2., szerda Törvény az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról (Folytatás az 1. oldalról) dokoita a dokumentum sür­gősségét, mondván: a Világ- kiállítások Nemzetközi Irodájc előírja, hogy a Parlament jó­váhagyása szükséges az 1996 os program megrendelésének engedélyezéséhez. A képvise­lők az érvelést elfogadva 242 igen szavazattól, 14 ellené­ben és 8 tartózkodással egyet­értettek az Expóról szóló tör­vényjavaslat sürgős tárgyalá­sával. Ezután Áder János (Fi­desz) ügyrendi kérdésben kért szót. Kifejtette: a házszabály nem teszi lehetővé, hogy na­pirend előtt miniszter szóljon a Tisztelt Házban. Az elnöklő Szabad György ezzel nem ér­tett egyet. A Parlament keddi plenáris ülésének elején, a tervbe vett munka megkezdése előtt élénk szóváltás alakult ki a Legfel­sőbb Bíróság elnökének hét­fői hozzászólásában feltárt ,,képviselői levélügy’' kapcsán. Solt Pál hétfőn a bírói testü­let befolyásolásával vádolta meg azt az általa meg nem nevezett országgyűlési képvi­selőt, aki képviselői levélpapí­ron, címéül a Parlament cí­mét megadva kérte, hogy polgári peres ügyét olyan bí­róság tárgyalja, amelyben nincsenek volt, vagy jelenlegi kommunisták. Pető Iván (SZDSZ) frakció- vezető kérte a Ház elnökét, hogy nevezze meg az illető képviselőt, aki egyébként o sajtóban már felfedte kilétét Szabad György erre nem voll hajlandó, arra hivatkozva, hogy Solt Pál a hozzá inté­zett levelében ezt nem kérte tőle. Ezután Kávássy Sándor (FKGP) kért szót. Kifejtette, hogy az elmúlt rendszerben rengeteg hátrányos megkülön­böztetés érte őt a bírói tes­tületek részéről, s ezért éli polgári peres ügyében a ki­fogásolás minden állampolgári megillető jogával. Azt pedig semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy levelezéséhez kép­viselői levélpapírt használjon Javasolta, hogy esetleg alkos­son ilyen értelmű törvényt az Országgyűlés. Végezetül így fogalmazott: „nevetséges do­log ilyen kicsinységeken fenn­akadni”. A soron kívüli felszólalást követően lsépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára röviden ar­ról szólt, hogy az igazság­ügyi szervezet tagjait már ko­ruk miatt sem lehet sztáliniz­mussal vádolni. Á köztársasági elnök adományozza Az Országgyűlés kivételes és sürgős tárgyalás után 239 szavazattal, egy tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül törvényt átkötött az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapí­tásáról. Az Emlékérmet és az Emléklapot az 1956. évi októ­beri forradalom és szabadság­harc idején, a nemzet szol­gálatában é^ a haza szabad ságának védelmében szerzett érdemekért, a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasá­gi elnök adományozza. Az Országgyűlés az 1956 os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló törvény meg­alkotása után határozati ja­vaslatot fogadott el a ház­szabályók egyes rendelkezé­seinek módosításáról. Ezt kö­vetően megkezdte az áltálé nos vitát az elmúlt rendszer­hez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámol­tatásáról szóló törvény mó­dosítását célzó törvényjavas­latról, amelyet az MSZP-frak- ció kérésére elnapolt. Az idő előrehaladtára tekintettel az elnöklő Szűrös Mátyás ebéd­szünetet rendelt el. Privatizációs kényszerszünet? Kedden délután az Ország- gyűlés a frakciószónokok csak­nem egyöntetű állásfoglalásá­nak hatására nem szavazta meg az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat módosítását. A kor­mány előterjesztése immár so­kadik alkalommal hosszabbí­totta volna meg a privatizá­ciót, így az Állami Vagyonügy­nökség műköcfését is kezdettől fogva szabályozó paragrafu­sokat. A frakciók képviselői azonban úgy találták, hogy az immár benyújtott és hamaro­san sürgősséggel megtárgya­landó új vagyonpolitikai irány­elvek megvitatásáig nagyobb kockázata lenne a régi sza bályok „kiigazításának", mint az időleges jogi moratórium­nak. Mád/ Ferenc tárca nél­küli miniszter elmondta, hogy az új irányelvek elfogadásáig hátralévő néhány hétben sem áll le a privatizáció folyama­ta, mert ennek szabályozására időközben számos más tör­vényt elfogadtak. Az AVÜ to­vábbra is előkészítheti a szer­ződéseket, tárgyalhat a kül­földi cégekkel, Módi Ferenc szerint csupán a privatizáció­ból befolyó bevételek ügyé­ben nem intézkedhet. Az időleges joghézagot te­remtő határozathozatalban - eddig példátlan módon - tar­tózkodtok a szavazástól c képviselői mandátummai is rendelkező államtitkárok, s c frakciószónokok érveinek ha­tására mindössze 8 „igen’ szavazatot kapott a kormány­előterjesztés. Ezután interpellációk és'kér­dések meghallgatásával foly­tatta munkáját a Tisztelt Ház Az Országgyűlés kedden es­te egyhangú szavazással elfo­gadta az idei költségvetés és az államháztartási törvény módosítására vonatkozó javas­latot, amelynek értelmében októberben kiegészítő támo­gatást kapnak az energiaár­emelés részleges kompenzálá­sára az alacsony nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátásban és a családi pótlékban részesülők. Az Országgyűlés nem sok­kal este háromnegyed hat utón befejezte muríkáját. Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) interpellációja Menekültügyi problémák a baranyai önkormányzatoknál Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) baranyai képviselő tegnap az országgyűlésen a menekültekkel kapcsolatos problémákkal for­dult interpellációjában az érintett miniszterekhez. Igen tisztelt miniszter urak! A jugoszláviai tragikus ese­mények nyomán hazánk ismét menekülteket kénytelen befo­gadni. Megható az a szolidari­tás, amit a határ menti térsé­gekben tapasztalhatunk. Egy­szerű magyar állampolgárok ezrei osztják meg otthonukat □ hazájukat kényszerűen elha­gyó menekültekkel. Informá­cióim szerint mintegy 25-26 ezer Jugoszláviából menekült állampolgár van ma Magyaror­szágon, ezeknek jó része Ba­ranya megyében. Számuk saj­nos napról napra nő. A mene­kült táborokban az elmúlt hét adatok szerint mintegy kétezer ember nyert elhelyezést. Az ő ellátásuk többnyire megoldott­nak mondható. Gondok mutatkoznak azon­ban a családoknál, ismerősök­nél befogadott menekültek esetében. Azok, akik a mene­kültügyi hivatalokban regisztrá­lásra kerültek, heti 500 forin­tos élelmiszer csomagot és ha­vi száz forintos tisztasági cso­magot kapnak a települési ön- kormányzatoktól, amit az adotl önkormányzat állít össze és fi­nanszíroz. A hivatal Ígérete szerint az önkormányzatok ál­tal megelőlegezett költségeket, amely például Mohács eseté­ben 1,85 millió forint, Siklói esetében 2,2 millió forint, Har­kány esetében több mint 3 mil­lió forint havonta, később az említett önkormányzatok visz- sza kapják. Az első kérdésem arra vo­natkozna, hogy mikor kerül er­re sor, mikor fogják az önkor­mányzatok ezt az összegei visszakapni. Külön gondot jelent az élel­miszer csomagoknak az össze­állítása, amivel Mohácson pél­dául 15 ember foglalkozik o polgármesteri hivatal alkalma­zottai közül. Kérdéses, hogy o konzervek, tészták, egyéb tar­tós élelmiszerek hasznosan se- gitik-e az élelmezési feladatok ellátását. Az önkormányzatok vélemé­nye szerint egyszerűbb és ha­tékonyabb lenne, ha az élel­miszer vásárlásra használható bánokat vagy egyszerűen kész­pénzt osztanának ki a mene­kültek között. Ők ezen friss húst, tejterméket és egyét friss élelmiszert vásárolhatná­nak. Módot látnak-e a minisztei urak arro, hogy a Menekült­ügyi Hivatal ne utólag fizesse vissza az önkormányzatok szá­mára a megelőlegezett össze­geket, hanem az eddigi ta- oasztolatok figyelembe vételé­vel a hivatal megelőlegezze azt és az önkormányzatok utó­lag számoljanak el a pénzösz- szegekkel. A menekültek között nagy­számú az óvodás, általános is­kolás, középiskolás korú gyer­mek. Baranyában számuk mint­egy 700 fő. Közülük 15 száza­lék a magyar anyanyelvű, g többiek többsége horvát anya­nyelvű gyermek, akiknek o kép­zését, óvodáztatását és isko­láztatását anyanyelvükön kell megoldani. Az önkormányzatok mindenütt saját erőből oldják meg a gyermekek iskoláztatá­sát, óvodai elhelyezésüket és lehetőségükhöz mérten támo­gatják a menekült pedagógu­sokat, akik tartalékaikat felél­ve oktatják a m^hekült gyer­mekeket. A helyi Volán vállalatok ked­vezményes utazási lehetőségei biztosítanak az iskolába járó oedagógusoknak és diákoknak pl. Mohácson 80 százalékát az utazási költségeknek téríti c Menekültügyi Hivatal is, Sikló­son a Volán 50 százalékos ked­vezményt nyújt, a fennmaradó összegek viszont kérdésesek, kérdéses, hogy ki fogja ezt fi­nanszírozni. A tél közeledtével megnőnek a délutános oktatás fűtési és egyéb működési költségei. Az önkormányzatok szinte min­denütt biztosítják az étkezte­tést, a napközikben, tanszere­ket vásárolnak, a munkába állt pedagógusok napi megél­hetéséhez anyagilag vagy ter­mészetben járulnak hozzá. Ezen költségek hosszú távon komoly likviditási gondot je­lentenek egy-egy önkormányzat számára. Kérdezem a tisztelt miniszter urakat, hogy lehetőséget lát­nak-e az oktatás költségeihez ■/aló állami hozzájárulásra. Az önkormányzatok szívesen fo­gadnák, hogyha az oktatási normatíváknak megfelelő ösz- szegeket a gyermeklétszámok arányában a kormányzat, illet­ve az állam biztosítani tudná. Tisztelettel várom a tisztelt miniszter urak válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) Az interpellációra dr. Bo- ross Péter belügyminiszter vá­laszolt. Dr. Boross Péter: Nem lesz fennakadás az ellátásban A Menekültügyi Hivatal uta­sítást kapott, hogy az önkor­mányzatok a köztársasági megbízott útján előterjesztett •sérelmeikre két napon belül oanki átutalás útján kapják meg a jogos igényt. Ami az élelmiszercsomago- <at illeti, ezeknek jelentős ré sze adomány. Rendkívül fur­csa helyzet adódna abból, ho u karitatív szervek adományai nem jutnának el oda, ahova el kell jutniuk. Úgy vélem, logy ezt a gyakorlatot mi többféle okból nem szüntet- netjük meg. Semmi akadálya nincs an­nak, hogy valamely önkor­mányzat önmaga műveleteit eegyszerűsítse, bocsásson ki oónt, és bán útján juttassa el p hozzájárulást a menekültek­nek. Ettől még mindennemű génye megtérítésére jogossá /ált. Baranya megye augusztus /égén, szeptember elején tíz­millió forintos előleget azért <apott, mert valóban az ön- vormányzatok teherbíró ké pességét meghaladó terheket, a folyó finanszírozás gondjait ezzel áthidaljuk. Amennyiber ez a tízmilliós előleg nem ele­gendő, akkor — bár én ilyen információt nem kaptam — abban az esetben nincs aka dálya annak, hogy ilyen ke­retben egy finanszírozást se Tisztelt START hitelre váró ügyfeleink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Megyei Igazgatóságon kívül (Pécs, Rákóczi út 44.) a komlói, mohácsi, szigetvári és siklósi fiókunk második ütemben október 9-töl 15-ig vesz át ' - a megjelölt fiókokban beszerezhető, szabályosan kitöltött, szükséges mellékletekkel ellátott hiteligénylő nyomtatványokon ­hitelkérelmeket Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Baranya Megyei Igazgatósága (7389) [bank] gitő további akcióra sor ke rüljön. Az oktatási költségek vala mennyi változata megtéríthe­tő, a normatívarendszer azon­ban menekültügy esetéber nem alkalmazható. Úgy vélem, hogy itt is az gazolt költségek megtérítése és gyors megtérítése a lé­nyeg. A szállítási költségeknél jgyanez a helyzet, képviselő jr említette a kedvezményeket A kedvezményeken felüli ősz szegek kényszerhelyzetekber ugyancsak a letelepedési alap terhére megfelelő önkormány­zati igazolás mellett kiutalha­tok. Itt jegyzem meg, hogy c letelepedési alap 800 millió forintos összegéből rendelke­zésre áll 220 millió. Emberi számítás szerint nem lesz elég. Most azonban itt felelősség­gel kijelentem, a menekült- ügyi ellátásban fennakadás nem lesz. Kérem, hogy amennyiben a jövőben bármely önkormány­zatnak konkrét problémája len­ne, épp az ügy súlyára tekin­tettel, én arról értesítést ké­rek, és semmiképpen nem kí­vánunk olyan állapotokat te­remteni, hogy valamely önkor­mányzatnak — kormányzati hibákból adódóan — gondja támadjon, miután olyan öve­zetben van, ahol a harmóniák megteremtése különösen fon­tos érdek. A miniszteri válaszra dr. Wekler Ferenc egyebek közt a következő­ket mondta: Cn természetesen el­hiszem a miniszter úrnak, hogy két napon belül átutalják a banki számlákon ezt az összeget, de ed­dig az elmúlt hetekben, hónapok­ban nem történt meg sem két nap, sem két hét, sem gyakorlatilag két hónap alatt. Tehát még egyszer összefoglalva: én a válaszát elfogadom, de sze­retném kérni, hogy az itt elhang­zott ígéreteknek legyen kedves ér­vényt szerezni. Köszönöm szépen. Antall József beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) lyett milliók pusztulnak el, ez a 20. század tanulsága. Jugoszláviában - a közhie­delemmel ellentétben - nem o fegyverszünet elleni elszórt in­cidensekről van szó, hanem szüntelen és kegyetlen háború ‘olyik — mondotta a miniszter- elnök, leszögezve: a tagköztár­saságok mellett elengedhetet- en az albán és a magyar, va- amint más érintett etnikai kö­zösségek képviselőinek intéz­ményes bevonása a konfliktus endezésébe és jogos követelé­seik figyelembe vétele. Antall e vonatkozásban aláhúzta a más demokratikus országokkal összhangban vallott határozott álláspontot: az emberi és a ki­sebbségi jogok megsértése iem képezheti egy ország bel- jgyét. Sajnos még nem egye­temesen elfogadott elv, hogy □ z ENSZ törvényesen lép fel az emberi jogok tiszteletben tar­tása érdekében. — A magyar népesség egy- harmada hét évtizede orszá­gunk határain kívül él; sürget­jük a nemzetközi közösség sze­repvállalását a kisebbségi jo­gok érvényesítésében, s nem fogunk tétovázni abban, hogy e jogok megsértése esetén nemzetközi fórumokat is igény­be vegyünk — mondotta. Antall József beszédében tá­mogatta a javaslatot, hogy he- yezzék hatályon kívül az 1975- ös, a cionizmussal kapcsolatos ENSZ-határozatot. A nvniszterelnök a nap má­sodik részében Clevelandbe látogatott, ahol a nagyváros és környéke magyarjainak ven­dége vol|j Fenyeget a jugoszláv hadsereg A jugoszláv hadsereg súlyos szankciókkal fenyegette meg Horvátországot, amennyiben o horvát fegyveres alakulatok nem fejezik be a szövetségi hodsereg laktanyái és egysége, elleni támadásaikat. A hadse­reg parancsnokságának erre vonatkozó ultimátumát kedden hajnalban közölte a Tanjug hírügynökség. A jugoszláv hadsereg jelen­tős erősítéseket indított útba o horvátországi Vukovar irányá­ba, amelynek elfoglalására of- fenzívát indított. Kedd reggel 6.25-kor a ju­goszláv hadsereg és a Crna Gora-i tartalékosok állásaiból aknavetőkkel tüzérségi táma­dást kezdtek egy dubrovniki lakótelep ellen. A dubrovniki válságstáb közölte, hogy a tá­madásra nem adtak okot, a horvát erők egyetlen töltényt sem lőttek ki. Átlövés, légtérsértés a jugoszláv határon (Folytatás az 1. oldalról) a határrend ismételt megsér­tése miatt. A szóvivő arról is beszámolt, hogy még szeptember 28-án 20 óra 40 és 41 perc között egy jugoszláv harci gép öt kilomé­teres magaságban, mintegy 5— 6 km-es mélységben megsér­tette a magyar légteret, amit lokátorok mértek, illetve a ha­tárőrök is észlelték. Az elmúlt 24 orrában egyébként újabb 250 menekült kért ideiglenes védelmet a határőrségtől, s ez­zel számuk már meghaladja az 5500-at. Mohácsra tegnap délután 118-an érkeztek Kó- rógyról, ezzel ismét telt ház van a menekült táborban.

Next

/
Thumbnails
Contents