Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-10 / 278. szám
1991. október 10., csütörtök aj Dunántúli napló o Pécsi körkép Divatzavar A hölgyek bizonyára legszívesebben megköveznének érte. mégis bevallom: engem zavarnak a divathóbortok. Pontosabban az a vetületűk, hogy szezononként néhány hírnévre szert tett kreátor összedugja □ fejét, és valami vetésforgó alapján eldönti, hogy ebben és ebben az évben a mini-, a midi-, vagy a földet söprő hosszú szoknya lesz a divat, o piros és a kék helyett a fekete és a fehér lesz az év színe. Ezeknek a szabályoknak □ betartása, persze, nem kötelező - elvégre demokrácia van -, de aki nem efféle divatdiktátorok éppen időszerű Ízlése szerint öltözködik, az csak magára vethet, ha nem tartják divatosnak. (Netán be csületesnek sem.) Persze, nem csak az öltözködésben vannak divatok, hanem a politikában is, ahogy ezt már legalább Jókai óta tudjuk. Az aforizmák, a szállóigék világában is létezik ez a jelenség. Több szezont is diadalmasan túlélt az az aforizma, amely szerint boldog az a nép, amelynek a történelme unalmas olvasmány. Mi, pécsiek — no, persze, más hazánkfiai, -leányai is - ennek az aforizmának a fazonját felfrissíthetjük egy bodorral: boldog az a város, amelyben története során nem voltak utcanév-változtatások, emlékműátalakítások és -eltüntetések, illetve ilyen jellegű divatok. Az általam mélységesen tisztelt önkormányzati képviselő a közqyűlés legutóbbi emlékművitájában azt az indulatos észrevételt tette, hogy őt a régi rendszer szimbólumainak fennmaradásánál is jobban zavarja, hogy még mindig az előző rendszer által elnevezett utcákban kell járni, amikor a névváltoztatásuk már régebben elhatároztatott. Ugyanez zavar engem is, bár leginkább praktikus okokból. Hovatovább tarthatatlan állapot, hogy százegynéhóny pécsi utcának két neve van: a még hivatalos, és a jövőbeni új. Még a közgyűlés tagjai is bizonytalanok olykor az utcák nevében. Az előterjesztésekben is, hol egyik, hol másik változat szerepel, amit aligha lehet példamutató következetességnek nevezni. Méq furább a zárójeles vagy kötőjeles meg oldás: Király — (Kossuth Lajos) utca, Geisler Eta - (Apáca) utca. A kuszaság felszámolására most már legalább a változás időpontját meg kellene határozni. Lehet, sokan most irigykednek rám, hogy engem csupán ennyi zavar. Korántsem, ám azt remélem, hogy az október 26-i közmeghallgatáson a pécsi polgárok majd elmondják a többit o maguk nevében, Egy valamit azonban mégis csak fájlalok ezzel kapcsolatban: az önkormányzat most csak azt a törvényben előirt minimumot teljesiti, amely szerint évente legalább egy közmeghallgatást kell tartani. Csak remélem, hogy ez az ,,évente egy" nem lesz többszezonos divat. Dunai Imre Emelkednek a gyermekétkeztetés térítési díjai Három hónap haladék a szülőknek Az önkormányzat gesztusa: az év végéig átvállalja a különbözetet Visszarettentően unalmas, száraz, hivatalion cirkalmos volt egy fontos előterjesztés témájának — „tárgyának” - meghatározása Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének október 3-i ülésére: „Egyes ön- kormányzati intézmények étkezési nyersanyagköltségeinek és térítési díjainak megállapítása, nevelési segély kiegészítésére biztosított központi támogatás elosztása." Más stílusban persze nehéz lenne pontos és lehetőleg rövid tárgymeghatározást adni. A térítési díj megállapításán túl azonban a közgyűlés vita nélkül, egyhangúlag elfogadta szociális és foglalkoztatási, /alamint közoktatási bizottságának azt az ehhez a témához kapcsolódó javaslatát is, hogy o díjemelés ne sújtsa most a szülőket, az önkormányzat vállalja magára a díjemelkedéssel járó megkülönböztetett valamennyi gyermek ellátott vonatkozásában az idei év hátralévő részére, vagyis december 31-ig. Az előzményekhez tartozik, hogy a közgyűlés • január végi határozatával az élelmezési nyersanyagnormákat és ennek megfelelően a térítési díjakat 25 százalékkal megemelte már, hogy a már akkor bizonyosra vehető és vett étkezés' nyersanyag-áremelkedés lépcsőzetesen, s ne drasztikus módon, egyik pillanatról o másikra érje a szülőiket. Az új tanév beindításáig az intézmények igyekeztek a rendelkezésre álló keretből úgy gazdálkodni, hogy a térítési díjat ne kelljen ismét emelni. A Népjóléti Minisztérium által meghirdetett pályázaton a pé esi önkormányzat 28,05 millió forint egyszeri támogatást ka pott, amelyet gyámügyi segélyezésre és élelmezési térítési díjkedvezményekre lehet fordítani. A nevelési segély normatív kiegészítését szolgáló központi támogatásból adott a városi önkormányzat az év hátralévő idejében esedékes térítési díjak emelésének ellentételezésére a gyermek- intézményeknek összesen 14,143 millió forintot, egyéni díjkedvezmények nyújtására pedig összesen 5,321 millió forintot. A fennmaradó 8,586 millió forint összeggel a gyámügyi keretet emelte egyszeri jelleggel. Hogy lesz-e a jövőben módja ilyen gáláns, szociális érzékenységre valló gesztusra a oecsi ónkormányzatnak. azt nehéz lenne biztosra megjó solni. Sajnos, az a valószínűbb, hogy nem. Az élelmezé si nyersanyagköltségek alapján számított és a közgyűlés által elfogadott 100 százalékos térítési díjak minden kategóriában számottevő emelkedésről tanúskodnak. Január 1-jétől ezek már a szülők pénztárcáját apasztják. A mojd akkor fizetendő új térítési díjakra néhány alapvető példa egy fő/egy nap alapján: bölcsőde: 45,50; bentlakásos (hetes) bölcsőde: 70, csecsemőotthon: 70; óvoda: 38; általános iskola (napközi): 49; általános iskola (ebéd): 32; általános iskola kollégium): 71; középiskola (ebéd): 38; középiskola (kollégium) 77; szakmunkásképző (kollégium): 86; szakmunkás- képző (tanműhely): 38 forint. D. I. Eleink toleránsabbak lettek volna? Miért áll még a dzsámi? Ez a képtelen kérdés jutott az eszembe a pécsi önkormányzat minapi üléséről szóló tudósítást olvasván. No, meg □ z, hogy történelmi tanulmányainkból tudhatjuk: némely egyiptomi fáraó úgy kísérelte meg a saját szája íze szerint formálni az őt megelőző történelmet, hogy az elődfáraó nevét mindenhonnan eltüntette. Tudjuk azt is, hogy eme igyekezetük abszolúte hiábavaló volt, hiszen az évezredekkel utóbbi utókor nagyon is jól tudja, kik voltak, és mit műveltek a levakart nevű fáraók. Mi most jó ideje azzal foglaljuk el magunkat, holott számos ennél fontosabb tennivalónk is lenne, hogy a megelőző 42 év mindenféle emlékét kigyomláljuk magunk körül. Most a Köztársaság téri szobornak vagy emlékműnek mondott kőhalmaz a célpont, Illés Gyula alkotása, amelynek hivatalos neve: munkásmozgalmi emlék. Ezen négy dátum közül az első kettőnek a jelenbéli hitelessége aligha vitatható. Az egyik: 1918. május 20. - a pécsi 6-os közös gyalogezred felkelése (hol volt akkor még a tanácsköztársaság vagy akár az őszirózsás forradalom?), a másik: 1937. február 24. (hol volt akkor még az 1949-ben kezdődött kommunista diktatúra?). Mita gadás, volt munkásmozgalom, és volt - talán még van is - munkásosztály. Még akkor is volt, ha valamely képviselő egyik tavalyi parlamenti felszólalásában rosszemlékűnek titulálta ezt a munkásosztályt, elfeledkezvén arról az egyszerű tényről, hogy ezt a szétzilált országot éppen ennek a rosszemlékűnek a keze munkájával kell majd rendbe tenni. Dehogy is rosszemlékű ez a munkásosztály, legfeljebb mindama érdemtelen és méltatlan sallang az, amivel 42 éven át teleaggatták. De hogy jön ide a dzsámi? Hát úgy, hogy a hajdani fáraók módjára próbáljuk kivésni történelmünk egy részének az emlékeit a magunk obe- liszkjeiből, miközben itt áll előttünk, a város szívében a maga hatalmasságában egy, a szovjet megszállásnál nem ke vésbé rosszemlékű török megszállás örök mementójaként Gézi Kászim pasa dzsámija (és valamivel távolabb lako- váli Haszán minaretes dzsámija). A város felszabadítása után nem rohantak azonnal lerombolni, mint az „átkos" ielkéoét, hanem tüstént berendezték a katolikus egyház rituáléja szerinti isten házának, onol az égvilágon senkit nem zavartak a vallásos áhítatban évszázadokon át (ma sem!) o törökös formák, s ma, 300 év múltán büszkén mutogatjuk boldog-boldogtalannak. Eleink toleránsabbak lettek volna? Persze, a dzsámihoz nem mérhető kvalitásában a Köz társaság téri emlékmű, ez vitathatatlan. És itt be kell vallanom: avatása pillanatától kezdve nem értettem, hogy e kőhalmaz mit is fejez ki a munkásmozgalomból. Úgy gondoltam: csakis azért létesülhetett, mert nem volt senki, aki ki merte volna mondani, hogy a király meztelen. De hát hányszor nem merték ezt kimondani? Csupán egyszer, s azóta sem mulasztják ezt fel - hánytorgatni a királyhívők. Azt hiszem, szép csendben el kellene felejteni azt az emlékművet csillagostól együtt. Vagy talán meg kellene szüntetni „A csillagok csillaga" című Ady-verset is, amiben költőnk nem átallt ilyesmit Írni: Vörös csillag, ragyogj és trónolj. Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye. Ehelyett mást tudnék ajánlani megvalósításra a T. Képviselő-testületnek. Tavaly, a Lenin-döntés idején vita volt arról, hogy mi legyen a hegyoldali Nikével, vagyis az ún. Felszabadulási emlékművel, netán azt is lebontsák-e? Akkor végül is bölcs döntés született: új tartalommal megtöltve, meg kell tartani az emlékművet. Én most továbbmegyek: legyen ez a második világháború minden pécsi áldozatának az emlékműve azáltal, hogy már- zánytáblákon, vagy akármi más módon feltüntetnék ezen az áldozatok - frontokon, hadi- fogolytáborokban, koncentrációs táborokban, vagy bárhol másutt elpusztultak - nevét, születési és halálozási évszámát. Én személy szerint is jónéven venném, ha az elmúlt évtizedekben ide származott tízezrek külön táblán örökít- tethetnék meg a háborúban elhalt hozzátartozójuk nevét. Hársfai István llarosvedo őrjárat Ismét visszatérő témákkal jelentkezünk: sajnos annak a legcsekélyebb reménye nélkül, hogy egyhamar orvosolni tudnánk azokat. Pécs városának gazdag szociáldemokrata hagyományai vannak, amelyek legfontosabb emlékhelye a Zrínyi u. 13. számú ház, ahol Szabó Józsefnek, a legendás szoedem párttitkárnak az emléktáblája is áll. Közöljük a felvételt annak a reményében, hogy ezen az áldatlan állapoton valamikor valakik változtatni fognak, mert jelenleg erre sem az MSZDP-nek, sem a városnak nincs pénze. A második fotónkkal kapcsolatos megjegyzésünk prózaibb. A Király utcában, a Színház téri papír-irószer bolt után található ez az illusztris üzlet, amelynek a reklámtábláját a városban fészkelő szép számú galamb folyamatosan „letiszteli", rongálva az épület állapotát, csúfítva az utca képét. Valamilyen megoldást kellene már találni, mert ne feledjük: sok pécsi, hazai és külföldi „korzóhelye" ma is a járműforgalomtól igen, de úgy látszik, a „galambveszélytől" még meg nem tisztított Király utca! Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Október 22. is pécsi ünnep A pécsieknek nem csak ok tober 23-án, hanem egy nap pal előbb is illene ünnepelniük: akkor van a város török uralom alóli fölszabadulásának évfordulója. Szerencsénkre, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület jóvoltából a Barbakán melletti téren van ezen eseményre emFékezö emléktábla elhelyezve, semmi akadálya nincs tehát az ön- kormányzat, a város polgárai részéről az ünneplésnek! Dr. Vargha Dezső Kossuth utca lezárva Közgyűlési határozat alap ján október 4-től lezárták a gépjárműforgalom elől a Kossuth Lajos utcát. A lezárás ér dekében a városgondnokság fizikai zárakként virágtálakat helyezett el a Kossuth Lajos utca Széchenyi tér felőli oldalán, a Nagyflórián utca felőli oldalán, a Zetkin Klára utcai csomópontban, valamint a Boltív-közi kereszteződésben. A Tanácsház-köz és a Kazinczy utca Kossuth Lajos utca felőli csomópontjába 3-3 darab nyitható parkolásgátlót helyeztek ki. A Tanácsház-köz- ben elhelyezett parkolásqátló 6 órától 20 óráig zárt: ellenőrzés mellett, csak engedéllyel rendelkezők hajthatnak be; 20 órától reggel 6 óráig nyitott, de a behajtás ez időszak alatt is engedélyhez kötött. A behajtási engedélyeket eavedül a polgármester jogosult kiadni írásban benyújtott kérelemre. A megváltozott for- qalmi rend miatt a Kossuth Lajos utcát övező utcákban a oénkocsivezetők nem hagyatkozhatnak a megszokásra: 45 közúti jelzőtáblát vontak ki, és 26-ot helyeztek ki ezekben az utcákban. Kúttisztítás Befejeződött a Cigány-kút, a Fo:rás-dűlői, valamint a Nagy- deindol utca 88. szám előtti közkút tisztítása. A Forrás-dűlői kutat Weisz Lajos vállalkozó, a másik kettőt a Hyd- roterra Kisszövetkezet javította, tisztította és fertőtlenítette. Egynyári — kétnyári A város közterületein megkezdődött a virágcsere: az egynyári virágokat kiszedik a virágágyakból és virágvázukból, s helyükbe kétnyári virágokat ültetnek.
