Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-08 / 276. szám
1991. október 8., kedd űj Dunántúli napló e Szociális ügyek a napirenden mennyi teendővel jár a jugoszláviai menekültekkel való foglalkozás. Mindeközben nekünk tevékenykednünk kell a „folyó ügyekben" is, hisz Sze- pesvóri Zsolt lemondását követően nem állhatott meg az élet.- Nyolcadikén, kedden 17 órakor képviselőtestületi ülés színhelye lesz a polgármesteri hivatal tanácsterme. Milyen témák kerülnek napirendre?- Az önkormányzati vállalkozások felülvizsgálata, a megkezdett beruházások folytatásának kérdése (így például a tornacsarnok), a volt tanácsi alapítású vállalatok átalakítása, valamint szociális ügyek kerülnek megtárgyalásra. Ez utóbbi bizonyára sokakat érdekel, nyílt ülésünkre tehát várjuk a város polgárait. Szó lesz az ápolási díjról, o rendszeres nevelési segélyről, valamint a szociális támogatásokról. Mint Pávics Jánostól megtudtuk, a képviselőtestület dönt a kórház gazdasági igazgatói pályázatairól és a művelődési központ igazgatójának újravá lasztásáról, kinevezéséről is. Emellett a képviselőtestületi ülésre ellátogatok tájékoztatót hallgathatnak meg a lakossági adózás lehetséges módozatairól. Továbbra is nyílt marad az a kérdés, hogy ki lesz Siklós váios polgármestere. Értesüléseink szerint ezt a témát november 1-jéig tűzi napirendre a képviselő-testület. B. N. A késedelmes siklósi kárfelmérések kapcsán Egy panasz, két «válasz Több mint egy hónapja, hogy a mór ismert okok miatt lemondott dr. Szepesvári Zsolt, Siklós város polgármestere. Azóta Pávics János a polgár- mester, o művelődési központ igazgatója, valamint Bakó Pál alpolgármester, a helyi ipartestület elnöke látja el a város első emberének teendőit, mig dr. Szepesvári Zsolt képviselőként tevékenykedik tovább ió néhány ügy „továbbvitelében". — Mennyire nehéz az átmeneti időszak? - kérdeztük Pávics Jánost, a lemondott polgármester általános helyettesét.- Roppant leterheltek vagyunk Bakó Pállal, ugyanis főállásunk mellett kényszerülünk ellátni a megnövekedett feladatokat. Az itt élők bizonyára érzik, sokszor saját bőrükön is tapasztalják, hogy Hírek a menekültekről- Nem csak a menekülttáborokban, hanem a családoknál is egyre emelkedik Siklóson és környékén a menekültek száma. Siklóson már több mint ezren találtak ideiglenes otthonra rokonaiknál, ismerőseiknél, de ez idáig ismeretlen befogadóknál is.- A siklósi önkormányzat három hete hirdette meg a jugoszláviai menekült gyermekek iskolarendszerű foglalkoztatósát a Hajdú Imre Úti Általános Iskolában. A gyerekeket rövidített horvát tanterv szerint oktatják délutánonként a szintén menekült tanáraik. A meghirdetés hetében még csak 60-an, mára viszont már 160-an tanulhatnak ily módon a délutáni iskolában.- „Menekült csecsemők". Egyre gyakrabban hallani horvát szót a siklósi kórházban. Ennek egyik oka, hogy eddig mór 13 Jugoszláviából menekült kismama szülte meg gyermekét az intézményben.- Téli cipő kellene. Folyamatosan működik a siklósi és o máriagyűdi lelkészi hivatalok segélyszolgálata, miközben a siklósi vöröskeresztes szervezethez is rendszeresen érkeznek az adományok. A felajánlók a környékbeli vállalatok, kft.-k, de sokat segítenek a magánszemélyek is. Mivel a menekültek zöme nyár végén, ősz elején érkezett, most leginkább téli ruhákra és téli lábbelire lenne szükségük. „Hogy minél több emberrel köthessenek szerződést, a biztosítók ügynökök tucatjait alkalmazzák. Azok aztán Ígérnek minden szépet, csak akkor lesz gond, ha a káresemény bekövetkezik. Ilyenkor ugyanis már nincs annyi alkalmazottjuk, a kuncsaft várhatja, amíg mondjuk, kiszállnak a lakására, és felmérik a károkat" - foglatta össze a minap keserű tapasztalatait Zádori Attila siklósi lakos.- A nyári viharok idején beázott a lakásunk, és egy hónapig kellett várnunk a kárszakértőre. Mocskos lében állt a padlószőnyeg, leázott, lógott a tapéta, de igazán helyre sem mertük állítani a kárt a biztosító emberének kijövetele előtt. El kellene végre dönteni, hogy mi vagyunk a biztositóért, vagy ők vannak értünk? . . . Zádori Attila az Állami Biztositó Siklósi Fiókjával kötött biztosítási szerződést. Panasztétele idején azt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kárát végül is tisztességesen megfizették, csupán a késlekedésük okozta gondokat nem szeretné még egyszer átélni. — Kétségtelen, hogy késtünk, de ez nem jellemző — mondotta kérdésünkre Szklenár Istvánné fiókvezető. — Normális esetben négy-öt nappal a kár bekövetkezése után megjelenünk a leázott lakásokban, de most annyi helyre kellett menniük a szakembereknek, hogy egyszerűen nem qvőzték. A kárszakértők egyébként nem tartoznak a fiókok hatáskörébe. Hogy részletes tájékoztatást adjon számunkra, a Szklenár- néval történt beszélgetésünk utón Horváth István, az Állami Biztosító Rt. Baranya Megyei Kárrendezési Irodájának iqazgatója telefonált szerkesztőségünkbe. Azzal kezdte, hogy mindenekelőtt elnézést kell kérniük ügyfelüktől. A konkrét esethez azonban ő is hozzáfűzte, hogy Siklós térségében o júliusi rendkívüli viharok miatt 700 helyre kellett kivonulniuk kárfelmérésre, és ezért képtelenek voltak tartani a határidőket. — Bár Baranya más részeiben is komoly viharkárok voltak ebben az időben, kárszakértőink zömét átirányítottuk a déli határvidékre. Visz- szavhivtuk a szabadságon lévő munkatársainkat is, hogy megbirkózhassunk a feladattal. Ennek ellenére rangsorolnunk kellett a káreseményeket, és ahol csak leázás volt, azokat a lakásokat későbbre hagytuk. Oda kellett sietnünk, ahol a tetőszerkezetek is károsodtak. — Más megyéből nem tudtak volna segítséget kérni? — Somogyhoz, Zalához vagy a tolnai kollégákhoz fordulhattunk volna, ám ők ebben az időben ugyanilyen nehézségekkel küszködtek. Azt pedig nem tehetjük meg, hogy annyi kárfelmérőt alkalmazzunk, amennyire rendkívüli körülmények között szükség lenne. Az ügyfeleinket kérem, hogy nyugodtan forduljanak személyesen hozzám, ha panaszuk van, talán többet tudok segíteni, mint adott esetben a sajtó. Balog N. Vannak, akik saját személygépkocsijukkal, traktorukkal érkeznek, mig mások összefogtak, és teherautóval menekülnek Jugoszláviából hazánkba. A riadt arcú, megkeseredett emberek sokszor csak egy táskányi holmit tudnak összepakolni, és gyermeküket karjukra véve, indulnak el az ismeretlen felé. Képünk a drávaszabolcsi átkelőnél készült. A Viroviticából érkezettek J. F. Balvany osztrák újságíróval beszélgetnek. Fotó: B. N. Megszépült, kibővült iskola Ho a közelben dúló háborútól eltekintünk, a drávaszabolcsi gyermekeknek minden okuk megvan a vidám játszadozásra. Iskolájuk ugyanis nem csak megszépült, hanem jelentősen ki is bővült az utóbbi egy évben. Az új szárnyban többek között hat új tanterem és egy tágas könyvtár áll a gyermekek rendelkezésére. Az építkezés eredményeképpen megszüntethették a délutáni tanítást, és javult a nyelvi képzés lehetősége is. A szülők jelentős értékű társadalmi munkával járultak hozzá a feltételek javításához, mint ahogy az a 120 ember is, akik vállalták, hogy alapítvány keretében öt éven keresztül évi ezer forintot fizetnek a további színvonalemelés érdekében. Az alapítványról a 72/79-218-as telefonszámon lehet érdeklődni. Fotó: B. N. Alig-alig van remény... Lakásgondok Siklóson A lakáshoz jutás nehézségeiről kaptunk két siklósi olvasónktól is levelet az elmúlt napokban. Egyikük — Rittinger Istvánné, Felszabadulás út 22. szám alatti lakos — végső kétségbeesésében már az öngyilkosságra is gondolt, mert mint írta: albérletéből ki akarják tenni a lakás örökösei és hiába fordult az önkormányzathoz szükséglakásért. A panaszok kapcsán dr. Máté Jánostól, a siklósi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájának vezetőjétől kértünk (és kaptunk) tájékoztatást:- Siklóson a lakáshoz jutás lehetőségei nagyon rosszak. Ennek oka, hogy bérlakások 1983 óta nem épültek, OTP- öröklakások is utoljára 1985- ben készültek, miközben a lakásigénylők száma folyamatosan növekedett. Az elmondottakból következik, hogy csak a leadott, vagy egyéb ok miatt megürült bérlakásokkal rendelkezhetünk. Ezek száma évente 8—10. Egyértelmű, hogy a legproblematikusabb eseteket tudjuk csak megoldani. Természetesen minden lakásigénylő a saját ügyét szeretné rendben látni, ilyen körülmények között viszont szinte semmi lehetőségünk sincs segítésükre. A keretünkből ez idáig kező fiatal házasok támogatására az önkormányzat az idei évre 1 800 000 Ft-ot biztosított. Az eddig beérkezett és elbírált kérelmek közül 17-et teljesítettünk. Általában 50 000 és 150 000 Ft közötti összegeket állapítottunk meg. A keretünkből ez idáig 1 525 000 Ft-ot használtunk fel. A fennmaradó pénz az év hátralévő hónapjaiban minden bizonnyal elegendő lesz. Voltak olyan kérelmezők is, akiket el kellett utasítanunk, mert nem feleltek meg az önkormányzati rendeletünkben írt feltételeknek. (Például már korábban rendelkeztek lakással, csak eladták, vagy túlhaladták a 35. életévüket, illetve olyan jelentős résztulajdonnal rendelkeztek valamely házban vagy lakásban, hogy saját maguk is meg tudták volna oldani lakáshelyzetüket.) ügyfeleink közül sokan hiányolják a korábbi években megszokott hitelformát, melynek keretében 13 évi lejáratra nyújtottunk kamatmentes kölcsönt. Sajnos ez q lehetőségünk megszűnt. Ily módon segíteni nem tudunk. A Rittinger ügyet ismerem, ők bérlők egy magántulajdonban lévő házban. A tulajdonos szeretné eladni, de a vevő csak üresen hajlandó megvásárolni. Rittingeréknek tehát felmondtak, akik ezt nem hajlandók tudomásul venni. Az ügy már a Bíróság előtt van, ahol a tények, körülmények teljes ismeretében hoznak majd ítéletet. Az önkormányzat a család elhelyezését nem tudia megoldani, annál is inkább, mert az elmúlt években szabályszerű építési engedély birtokában lakásbővítésre 60 000 Ft kamatmentes hitelt állapítottunk meg a részükre. Ez a bővítendő lakás egyébként Siklóson, a Kassai u. 25. szám alatt van, és Rittingerné élettársának nagyszülője a tulajdonosa. Lejegyezte: B. N. Szeptember első hetétől Harkányban is kialakították a déli szomszédunkból menekült családok gyermekei számára az óvodát és az iskolát, a helyi önkormányzat, fürdővállalat, óvoda, iskola és művelődési ház összefogásával. Négy héttel később már 80 iskolást, I— IV. osztályos tanulót oktat öt, szintén menekült pedagógus. A tanórák 9-kor kezdődnek és anyanyelven folynak a szabaddá tett helyiségekben. Speciális a helyzetük azoknak a magyar anyanyelvű gyermekeknek, akik a helyi általános iskolában tanulhatnak. Az óvodások lényegesen kevesebben vannak, létszámuk folyton változik. A Harkányi Művelődési Ház klubhelyiségében három óvónő foglalkozik a kicsikkel. Egyikük tud magyarul, először vele beszélgetünk, miközben a többiek a videón egy rajzfilmet néznek. — Ma csak 13 gyereket hoztak a foglalkozásra, de valamelyik nap huszonnégyen is összejöttek - mondja. — Nem lehet tudni, miért maradnak el, talán féltik őket a szülők. Reggel kilenctől délig foglalkozunk a gyerekekkel, rajzolni, énekelni, játszani, sétálni szoktak. — önök honnan érkeztek? — Baranyából. Éppen a tengerparton tartózkodtunk a családdal a Vöröskereszt jóvoltából, és kerülő- útón érkeztünk Magyarországra. Főképpen a gyerekeink miatt jöttünk át, hogy ők ne hallják a lövöldözést, ne ismerjék meg a háMenekült gyermekek között borút. Egyébként én otthon is óvónő voltam már nyolc éve, akár csak az egyik társam. Harmadikunk, a legfiatalabb ,,óvónő” most lett volna utolsó éves gimnazista. — Milyen terveik vannak? Nyugatra szeretnének menni? Vagy itt maradnak? — Nem — válaszolja, de nem tudja folytatni. Kezébe temeti arcát, elsírja magát . . . — Vládka vagyok — mutatkozik be egy hároméves, értelmes arcú kislány, aki Eszéken már elkezdte a kiscsoportot. — Hagytál otthon barátot, Vládka? — Sokat. De nem tudom a nevüket. A hatéves Ivan szeme szokatlanul karikás. Szűkszavúan, magyarul vá- laszolgat, hogy van egy testvére, hogy itt az óvodában játszani szoktak, és, hogy nagyon szeretne hazamenni, hisz’ otthon maradtak a nagymamáék is. Többet nem lehet kihúzni belőle. Iva négyesztendős, szép, barna kislány. Mikor megkérdezzük, tud- ja-e, milyen országban van, Eszék egyik külvárosát említi. — Mit szoktál csinálni az óvoda után, ha hazamész? — Az nem a mi házunk - igazít ki. » Mire befejezzük a beszélgetést, a rajzfilmnek vége lesz. A csoport levonul a szabadba játszani. Jó- kedvűek. Pedig valószínűleg nemcsak a kis Iva szereti jobban a szoba biztonságát. Az ég azonban egyelőre csöndes. Szabó Anikó Mikor lesz Siklósnak polgármestere?