Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-07 / 245. szám

1991. szeptember 7., szombat aj Dunántúli napló 3 Újságírók és képviselők Az Üj Dunántúli Napló vezetői és újságírói, vala­mint a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője Baranya megye or­szággyűlési képviselőivel ta­lálkoztak tegnap a pécsi Lenau-házban. A találkozás célja az volt, hogy a helyi sajtó képviselői - és általuk az olvasók és nézők - kellő információt kapjanak a la­kosok által megválasztott képviselők parlamenti mun­kájáról. A kötetlen beszél­getés és vita során szó volt a világkiállításról, az apró­falvak gondjairól, az önkor­mányzatok vagyonáról szóló törvényről, a jugoszláv me­nekültekről, és emiatt a fal­vakra váró nehézségekről. Kártalanítás - 2050-ért Némi zavar mutatkozik a gyakorlatban, ahogy a Füg­getlen Kisgazdapárt pécsi, vá­rosi szervezete a hozzá fordu­lók kártalanítási ügyeit inté­zi. A zavar aka: a szervezet vezetői létrehoztak egy betéti társaságot — Kisgazda BT. be­jegyzéssel —, amelyik ugyan­csak foglalkozik az ilyen ügyekkel. Könczöl Lászlótól, a pécsi kisgazdapárt elnökétől kapott felvilágosítás szerint ők minden ügyfelüknek ingyen ad­nak felvilágosítást. Ám, ha megbízást kapnak a kártala­nítási ügy lerendezésére, ak­kor a birtoklapok beszerzésé­től a kártalanítási jegy kiállí­tósóig mindent elintéznek úgy, hogy közben megbízójuknak mozdulni sem kell. Ezért a szolgáltatásért viszont 2050 fo­rintot kérnek, ami — véli az elnök — „még gépkocsihaszná­latra is éppen, hogy elég...” Csakhogy a befizetett pénz a BT. kasszájába kerül. A napokban a párt megyei szer­vezete már határozatban fi­gyelmeztette a városi szerve­zetet (Betéti Társaságot?), hogy legalább a telefont kü­lönítsék el, ne a párt pénzén intézzék a BT.-nek bevételt jelentő ügyeket. így, amikor a kliensek a pécsi szervezethez fordulnak, sokszor nem tudják, kivel és mivel állnak szemben: a kis­gazdapárttal, amelyiknek alap­programja a kártalanítás, s amelynek keresztülviteléért ke­mény politikai harcot folytat­tak, egyebek között tagságuk és szimpátiájuk megtartása érdekében is, vagy pedig egy üzleti haszon reményében lét­rehozott vállalkozással? Ezt bizony az FKGP városi szervezetében is mielőbb tisz­tázni kellene. M. A. Kulcs a muzsikához Pécsi Géza pécsi karnagy és zenepedagógus művészet­esztétikai témájú, „Kulcs a muzsikához" című tankönyve immár másodszor jelent meg. Ezúttal 20 000 példányban. A Fitz-díjas alkotás után nagy az érdeklődés nem csak ha­zánkban, de külföldön is. Le­fordított fejezeteiből tanítanak az USA-ban, Németország­ban, Ausztriában, Olaszor­szágban, Svájcban. Szinte mindegyik felsorolt országban most készül a teljes fordítás. A könyv megrendelhető Pé­csett, a Kossuth Lajos utcai tankönyvboltban, valamint a Dózsa György u. 35-ben, a szerző lakásán, telefon : 21-279. Pro Medicing QUINQUEECCLESIENSI Új bevételi forrás: az alapítvány A Pécsi Orvostudományi Egyetem a nagy­világra tekint - s Európához akar felzárkózni Hobsburg Ottót is megnyer­ve, az ünnepi külsőségeket sem nélkülözve a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem egy ala­pítványt hívott életre a pápa­látogatási eseményekhez idő­zítve. Nevében: Pro Medicina Quinqueecclesiensi. azaz a Pécsi Orvostudományért. Az első pillantásra is kiderül, az egykor nagyhírű intézmény — mely ma is nemzetközileg el­ismert szürkeállománnyal ren­delkezik - önmaga továbbélé­sére, menedzselésére tehető­sebb cégek és magánszemé­lyek felé nyújtja ki alamizs­nára váró kezét. Az alapítvány bevezetőjében ez áll: Az Európához történő felzárkózást támogató profesz- szorok, oktatók, kutatók, szak­dolgozók és hallgatók, remél­ve és kérve a hazai és nem­zetközi közvélemény együttérző és hathatós támogatását, egy új körvonalú egyetemet óhaj­tanak létrehozni, mely a leg­magasabb szintű feladatokra kiképzett orvoskarral és kor­szerű diagnosztikai és terápiás módszerekkel, felszereléssel rendelkezik. Minderről dr. Tö- rök Béla professzorral, rektor­helyettessel váltottunk néhány szót, előrebocsátva: , ideje már néven nevezni a gyermeket. Azaz sok szépet és jót lehet és illik írni a POTE-ról, de azt is meg kell vallani, hogy bi­zony az elmúlt 15-20 évben fokozatosan elmaradt fejlődé­sében a világ — főleg a nyu­gati világ — hasonló intézmé­nyeitől. S nem csak Pécs, ha­nem a magyar egészségügy, egyetemeivel, klinikáival együtt. Futnak a képek Úgy éreztem magam Gothár Péter új filmjének, a Melodrá- má-nak vetítése alatt, mint a hajdani mártír, aki a máglya lángnyelvei közt makacsul ezt hajtogatta: Látlak! Hasonló el­szántsággal próbáltam ugyanis felfedezni a tüntetőén csúf ké­pek mögött a művészi szándék, a rendező korábbi alkotásaiból ismert erőteljes, egyéni láto­más jeleit. Nem nagy sikerrel. A Megáll az idő fojtogató világában felragyogó heroiz- musnak, vagy a Tiszta Amerika fájdalmasan komor kallódásél- ményének ezúttal csupán fa­nyar utóízét érzem, s legfeljebb Az is köztudott, hogy egyre több sikerre és elismerésre vágyó fiatal kutató-orvos-szak- ember megy külföldre. Persze várjuk őket: egyszer csak ha­zatérnek. De az itthoni társa­dalmi-technikai megkésettség miatt a hívott és a hívó fél közti távolság egyre na­gyobb ... A POTE vezetése tudja, csak egy módon lehet e körből kilépni: ha az egye­tem gyorsan fel tud zárkózni a ma megkövetelt szintre. A költségvetésből vajmi kevésre futja: ma a bruttó nemzeti termék kevesebb mint 1 szá­zalékát kapja az egészség­ügy, s ezzel a világ utolsói közé tartozik . . . Török professzor szerint a külhoni egyetemek-klinikák pénzügyi forrásaikat hasonló­képpen egészítik ki: a költ­ségvetés és saját bevételeik mellé az alapítványokból be­folyó összegek nélkül sok be­zárhatná kapuit. Németország­ban például igen hatékony ez a rendszer: az intézmények fenntartásához kellő összegek 30-50 százaléka is az alapít­ványból fiadzik. Ezért fordul­tak a hazai és a külföldi tő­keerős vállalkozókhoz, magán- személyekhez, a közvélemény­hez: az egyetem jelenlegi sú­lyos helyzetében hathatós tá­mogatókra szorul. Az egymilliós alaptőkével be­jegyzett alapítvány, remélve, hogy földagad, nem kis célt tűzött ki maga elé. Hosszabb- rövidebb távon az egyetem fej­lesztését nyélbe ütni, összhang­ban a megyei és a városi egészségügyi intézményekkel. néhány emlékkép dereng fel imitt-amott: a lepusztult terek, a rideg fények, a „kint is bent van" fakó börtönhangulata, no meg a kabinos a Rudas-fürdő­ben és a sok-sok unicum. De a korábbi filmek ma is élő hősei­vel szemben ezek a figurák a semmiben lebegnek, mint a fő­szereplő, Valcsics Ferenc az egyik groteszk-fantasztikus je­lenetben. Cs°kbogy az űr itt a művészi ábrázolás hiányaiból származik. Gothár Péter, akit rendező­ként, e kudarc dacára, tovább­ra is elsőrendűnek tartok, ön­magát kötötte gúzsba azzal, Remény van arra, hogy a fel­hívás eljut Nyugat-Európába, Amerikába, s talán rátalál egy­kori pécsiekre, rátalál a gon­dolattal egyetértő és szimpati­záló magyarokra és nem ma­gyarokra. Éppen ezért az ala­pítványi fölhívás magyar—né- met^angol és francia nyelven is megfogalmazódott, s létre­jött az az egyetemen kívül te­vékenykedő, kiemelkedő szemé­lyiségekből álló testület, amely a POTE „szenátusa", legfelső tanácsadó testületé, a „Board of Trustees". Munkájukat megkezdték. A szenátus és az alapítvány kuratóriumának tisz­teletbeli elnöke az írás elején már említett dr. Habsburg Ot­tó, a Páneurópai Unió elnöke, az ügyvezető elnök pedig dr. Kelényi Gábor professzor, a POTE rektora. A tiszteletbeli tagok és védnökök sorában ott van dr. Surján László népjóléti miniszter és Mayer Mihály pé­csi megyéspüspök. S még egy dolgot: az alapítvány német szekciójának ügyvezetője Hanns Rehfeld pécsi főkonzul. Szerettünk volna némi ered­ményről is beszámolni, de még túl korai lenne, hiszen alig két hete írták alá az alapítók az okiratokat. Mindenesetre szíve­sen teszünk eleget az egyetem kérésének, s közöljük lapunk­ban is az alapítvány számla­számait. A felajánlott forint pénzösszegeket a Magyar Hi­telbank Rt. Pécsi Igazgatósága kezeli az MHB 240-88884-11050 számlaszámon, a devizát pedig az MHB 240-12000 Pécs szám- laszámoni Kozma Ferenc hogy míg korábbi műveiben olyan kiváló s a hetedik múzsa szeszélyeit is jól ismerő írókkal dolgozott együtt, mint Beremé- nyi Géza és Esterházy Péter, most maga írta filmje alap­anyagát. Mert a problémák gyökere a forgatókönyvben rej­lik. Ennek következtében áthi­dalhatatlan szakadék támad Kardos Sándor szürreálisba hajló képi világa és e cél nél­kül tébláboló alakok kisszerűén anekdotikus históriája között. A kutyának legalább bolhája van, de az apa és fiú e Gyuri- cza István és Magyar Attila ál­tal megjelenített, fura kettősé­Országos népjóléti fórum Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) nak elnöke ugyancsak hangsú­lyozta a népjóléti fórum jelen­tőségét. Hiszen az egészségügy rendszerének megváltoztatása nem csak az egészségügyben dolgozókat, hanem az ország­ban élő valamennyi embert érinti. Ezért nem mindegy, hogy milyen törvény születik és mi­lyent fogadnak el. Megemlítet­te, hogy eddig már elkészült a népegészségügyi és tisztiorvosi törvény — már ki is nevezték a megyei tiszti főorvosokat és a tegnapi nappal a megyei tiszti főgyógyszerészeket -, viszont késik a társadalombiztosítás megújításával kapcsolatos tör­vényjavaslat és késik az új szo­ciális törvény is. Reményét fe­jezte ki, hogy ezen a fórumon mindkettővel kapcsolatban konstruktív javaslatok hangza­nak el, amelyek gyorsíthatják a törvénytervezetek elkészíté­sét. Ezután dr. Fejér László fel­olvasta dr. Antall lózsel mi­niszterelnöknek és dr. Surján László népjóléti miniszternek a fórumot üdvözlő leveleit. A délelőtti plenáris ülésen többek között dr. Kis Gyula, a Parlament szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke, dr. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár és dr. Szabó Tamás pénzügyminiszté­riumi‘államtitkár tartottak elő­adást. A fórum résztvevői még többek között dr. Botos And­rás, az Országos Társadalom­biztosítási Igazgatóság igazga­tója, dr. Andréka Bertalan nép­jóléti minisztériumi helyettes államtitkát valamint dr. Schamschula György, a Mun­kaügyi Minisztérium államtit­kára. A fórum mai napján előadá­sok hangzanak el például az új egészségügyi alapellátás, a kórházi ellátás, a gyógyszerel­látás új rendszerének elképze­léseiről, az egyházak szerepé­ről és a tiszti orvosi rendszer szerepéről, jelentőségéről. Az előadások és szekcióülések vi­tájának anyagát a fórumot kö­vetően könyv alakban kiadják minden, érdeklődőnek tanul­mányozásra. S. Zs. Minőség nélkül honi sertéspiac A piacváltással együtt kell a minőségjavítást is végrehaj­tani a sertéságazatban, jól­lehet ez időközi válságokkal és a termelés jelentős visz- szaesésével jár. Az ország gaz­dasági érdeke ugyanis azt kí­vánja, hogy a kemény valu­tával fizető nyugati piacokon találjanak vevőre a sertések, de ott csak a kiváló minő­ségű árut lehet eladni — hangzott el azon a bemuta­tóval egybekötött szakmai ta­nácskozáson, amelyet pénte­ken Szegeden rendeztek a Pick Szalámigyár és Hús­üzemben. sincs A rendezvény egyik előadó­ja, öcsödy Gyula, a Föld­művelésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője hangsúlyozta: gyökeres szemléletváltással és 0 meglévő sertésfajtáik szi­gorú szelekciójával igényes terméket lehet előállítani. Ez azért sem kerülhető .meg, mert ha a sertéságazatban a ma­gyar termelő nem találja meg a helyét, megtalálják azt a nyugati befektetők, akik már a „kapu előtt toporog nak" ajánlatukkal. A magyar gaz­da így könnyen elveszítheti a honi piacot is. Elbúcsúztatták Radnai Lászlót Tegnap nyugdíjba vonult dr. Radnai László, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság igaz­gatója, akitől a pécsi igaz­gatóságon a kollégák nevé­ben dr. Temesváry Tibor igaz­gatóhelyettes köszönt el. Az eseményen részt vett dr. Bo­tos József államtitkár, az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője, aki átnyújtotta a búcsúzó igazga­tónak a Szent Kristóf-emlék- érmet, valamint a „Társada­lombiztosítási Kiváló Mun­káért" miniszteri kitüntetést. A búcsúztatók méltatták a nyug­díjba vonuló Radnai László nek még az sincs. Legfeljebb a piszoktól vakaróznak. Persze, értem én, hogy kiüresedés, ele­mi indulatokká és beszédfosz­lányokká torzulás, meg min­den . . . Ám végül maguk a fi­gurák válnak érdektelenné. Epi­zódszereplőként esetleg elmen­nének. Az írói elgondolás gyengéire utal többek között a 68-as csehszlovákiai invázió témáját érintő expozíció elnagyoltsága, vagy a nagyapa (Lukáts An­dor) alakját megidéző emlék­képek kínosan disszonáns hangütése. Meg a sok rögtön­zésnek ható jelenet. Ezért az­tán még a legötletesebb képek is elvesztik hitelüket, s hiábo gördül ót a Móricz Zsigmond körtér vágányain, ha jól szá­moltam, hatszor is a Mukinak becézett kopott, szürke szerelő­munkásságát, kiemelték pon­tosságát. Nem véletlen, hogy a kollégák egy órát adtak néki ajándékba. Az egykori igazgató 24 évet töltött el munkahelyén, ahol kisegítő­ként kezdte, ledoktorált, az utóbbi öt évben igazgatóként dolgozott. Kedves színfolt volt az ünnepségen, amikor egy pécsi kisiparos ajándékdísz- tárgyót átnyújtotta Szőcs Imre gépkocsivezető. Az iparos több járulékfizető társa nevében ké­szítette az emléktárgyat. Á búcsúztatón bejelentették, hogy az igazgatói posztra belső pá­lyázatot hirdettek meg.' kocsi, meglehetősen üres jel­kép marad. Ha csak a döcö­gőst nem számítjuk . . . Talán túlságosan is kedve­lem <3othár korábbi filmjeit, s a színvonalkülönbség érzékelé­se felnagyíttatja velem e mű hibáit. S elfeledteti, hogy mi­lyen jól sikerült a Parancsnok (Bitskei Tibor) alakjának felvá­zolása vagy a másik apa meg­ölésének bemutatása, s hogy mennyire gazdag a befejező képsor a megszólaló kutyával. A csalódás magyarázhatja, hogy leginkább Valcsics Ferenc egy jellegzetes mondására emlékszem. Eszerint, ha a lyuk­nak van vége, akkor az gödör, ha nincs, akkor cső. Ehhez hozzá­tenném, hogy ha viszont ide- oda kanyarog a föld alatt, az esetben pedig — vakondjárat. NAGY IMRE Valcsicsék űrsétája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents