Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-06 / 244. szám

1991. szeptember 6., péntek uj Dunflntüli napló 3 Csak részleges tartozás-meg­fizetésről lehet szó a Bázisnál Nyilatkozik a felszámoló biztos A felszámolási eljárás mindig is úgy indult, hogy az érintett cég vagyonából az utolsó vas­szögig értékesítenek mindent, s ebből fedezik a tartozásokat. A dolog mégsem ilyen egysze­rű — tudtuk meg dr. Tóth Pé­tertől, a Bázis Építőipari Vál­lalat felszámoló biztosától. — A felszámolást ez év már­cius 5-én kezdtük meg, mivel a vállalat teljességgel fizető- képtelen lett. A fő hitelezőként az OTP jelentkezett. A köve­telések meghaladják a 6 mil­liárd forintot. A reális igények azonban 4 milliárd forintra te­hetők. Az értékelések eltérését az okozza, hogy az építőipari munkákra általában 10 év a garancia, s mivel a Bázis az országban az első felszámolás­ra kerülő . építőipari cég, így a szavatosság anyagi megváltá­sára nincs semmilyen gyakor­lat. Tovább bonyolítja a hely­zetet az IMS technológiával épített házak gondja. Nem dőlt még el ugyanis, melyik vállalkozás milyen áron végzi majd el a felújításokat. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy a rendelkezésre álló eszközök, anyagok, berendezések forgal­mi értéke nem haladja meg a két és fél milliárd forintot, így csak részleges igénykfelégité- sekről lehet szó. Természetesen nem azonnali kiárusítás kezdődött március 5-ével, hiszen a hitelezőknek is érdekük, hogy minél nagyobb összeget tudjanak behajtani. Ezért az életképes üzemrészek tovább működtek vagy káefték- ké, rt.-vé alakultak. Az elmúlt két évben tizenhat kft. és egy részvénytársaság jött létre, s esélye van még újabb 4 rész­legnek káeftét alapítani. Ezek az egységek önállóan mind nyereséggel üzemelnek, s mint­egy 1400 főt foglalkoztatnak. Két évvel ezelőtt 4000 volt a vállalat létszáma, ma 2500 embernek van még munkalehe­tősége. A létszámleépítés nem volt erőltetett. A 300 korengedmé­nyes nyugdíjas mellett sokan kezdtek magánvállalkozásba is. Ehhez nyújtott segítséget a vállalatnál korábban bevezetett végkielégítési rendszer alkal­mazása. Eszerint a Bázisnál el­töltött idő függvényében 1-8 hónapi keresetüket kapták a távozók. Az utolsó nagyobb lélegzetű építkezéseket — egy budapesti tömbház és lakások építése a pécsi Rózsadomb legvégén - is már új vállalkozók folytatják, de a teljes felszámolás úgy két év múlva várható. A betonüze­mek — Siófokon, Kaposvárott egy, Pécsett két ilyen üzem ta­lálható — megvételére viszont máris jelentkezett külföldi vevő. Mészáros E. B. A Bázis utolsó, megkezdett építkezése Pécsett, a Rózsadom­bon, de ezt a munkát is budapesti vállalat munkásai fejezik be. Fotó: Läufer László Hűség­jutalmak Hűségjutalmat fizettek a közelmúltban a Mecseki Szénbányáknál. A nagy pénzt, ami úgy tudatosult a legtöbb kívülállóban, most aztán dőzsölhetnek a bá­nyászok, jól teletömték az amúgy sem üres zsebüket. Volt forgalom rendesen, meg kell adni. 158 millió 460 ezer forintot vehettek fel a föld mélyén és a föld felett dol­gozók. Nettóban megint ke­vesebbet néhány millióval, mint tavaly vagy tavalyelőtt, de ez csalóka szám, hiszen közben szépen fogyott a vál­lalat létszáma. Az egy főre jutó átlag már emelkedő tendenciát mutat, hisz 1989- ben 16 és fél ezer, tavaly 19 és fél ezer, míg az idén 23 973 forint jutott átlagban egy „hűségesnek". Gyorsan felhívták a figyel­memet az adatszolgáltatók, ezek a számok is félreveze­tők lehetnek, mert óriási a szóródás. Sokan Vannak, akrkrtek mindössze pár száz, néhány ezer forint járt az ipari miniszter rendelete alapján megállapított szem­pontok alapján, míg jó né­hányon vannak, akiknek kü­lön pénztárcát kellett hoz­niuk, hogy a nettó százez­ret vagy még annál is töb­bet — ami ugye ötezresekben is majd egy centi vastag — ne a zsebbe gyömöszöljék. Ilyen összeg felvételéhez azonban legalább egy ezüst lakodalomnyi idejű hűség és évi 300 körüli műszak szük­ségeltetett minimálisan. Ök azok, akik — ha a bányász­nap környékén éppen nem vállalnak bányamentő ügye­letet a ledolgozott műszak után - nyugodtan fordulhat­nak be bármelyik áruház aj­taján, kevés olyan árucikket tudnak mutatni nekik, amit helyből ne tudnának kifizet­ni. De ma már köztudottan nem kivagyiságra kell a pénz. Sokan vannak, akik egész éves keresetüknek szívesen elfogadnák, azt a kettessel kezdődő, hatszámjegyű ösz- szeget, ami egy-egy fizetési cédula bruttó végösszege­ként szerepelt. Szívfájdítóan nyirbálta ötszámjegyűvé a nettót a nyugdíjjárulék tíz és a személyi jövedelemadó újabb ötven százaléka. Na meg a vészesen száguldó infláció. Két évvel ezelőtt még csak-csak követte az pmelkedés a hivatalosan el­ismert 17 százalékot, tavaly már jócskán lemaradt a ju­talomnövekedés nagysága a pénzromlás 29 százalékától, az idén pedig . ... A nettó ki­fizetés átlagosan 22,5 száza­lékkal nőtt, a hivatalos in­fláció 35,7 százalék. Ma, a közelmúlt tragédiá­ja miatt, a szokottnál csen­desebb . a bányászünnep. Holnap pedig folytatódhat­nak a tárgyalások, számítga- tások az asztalok mellett, öl- tönyös-nyakkendős urak kö­zött, hogy a megyénkben a leépítések ellenére még min­dig fajsúlyos bányászkodás­nak legyen jövője, hogy a szénporos munkaruhájú em­berek szaktudása kelljen jö­vőre is, legyen lehetőségük hűségesnek maradni. — grünwald — Alapítvány I millió dollár induló vagyonnal Információ technológia képzési alapítványt hoztak létre a legfejlettebb informatikai technikák újszerű és hatékony hazai bevezetésének elősegítésére. A képzési rendszernek az a sajá­tossága, hogy a vállalatok legfelsőbb vezetőit is bevonják a képzési folyamatba. A velük folytatott elemzések alapján ala­kítják ki a képzési igényéket. Az oktatás során az informatikai szakemberek gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg a legmodernebb rendszerfejlesztési módszereket. Az 1 millió dolláros alaptőkével induló alapítvány 5' év alatt 5000 ipari vezető kiképzését tervezi. A kuratóriumot nagytekin­télyű nemzetközi vállalatok - számítógép- és adatbázis fej­lesztő cégek, üzleti szaktanácsadó szervezetek - és neves . hazaiak - SZÁMALK, Csepel Autógyár, Állami Vagyonügynök­ség — alkotják. M. E. B. Bogáthy Ferenc pécsi festő és grafikus tűzzománc-munkáiból nyílt tegnap tárlat Pé- csett, a Ságvári Művelődési Házban. A kiállítás a hónap végéig látogatható naponta 8-18 oraig' Fotó:'Läufer László Szép eredmények a nyelvművelésben „Beszélni nehéz” szakkör a siklósi gimnáziumban Akinek egy kicsit is lelkiis­meretes magyar tanára volt, bizonyára hallotta már Péchy Blanka nevét, és azt is tudja, hogy mennyi mindent tett azért, hogy szép magyar nyel­ven szóljunk egymáshoz eb­ben az országban. Péchy Blanka haláláig Deme László­val együtt a rádióban kéthe­tente jelentkezett a „Beszélni nehéz” című műsorral, mely végül is nem szól másról, mint hogy rosszul hangsúlyo­zott .mondatokat válogatnak össze, és megbeszélik; miért rossz, ha így mondjuk, hogyan kellene helyesen. A műsor nyomán ország­szerte létrejöttek az iskolák­ban a „Beszélni nehéz” szak­körök, ám épp Baranya elég­gé lemaradva kullog ezen a téren • más régiók mögött. Ezért is örvendetes, hogy van, ahol mégis komolyan veszik a nyelvművelést, és ez a szak­emberek figyelmét sem kerüli el. A Siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumban Aradi Éva ta­nárnő ügybuzgalmánok ered­ményeképpen éppen tíz éve folyik a „Beszélni nehéz" szak­körélet, és nemrégiben kap­ták meg a Kazinczy-jutalmat — ami pénzt és könyvajándé­kot jelent - munkájuk elis­meréseként. Aradi Éva tanárnő rövid beszélgetésünkkor a követke­zőket mondja a szakkör éle­téről : — Saját tanítványaimból szervezem a kört, mindig van 12—18 gyerek, aki szívesen csi­nálja, megtanulják a sajátos jelölési rendszert, amivel a megadott rossz mondatokat kell kijavítani. Én nagyon buz­gó vagyok ebben az ügyben, van, aki kicsit meg is moso­lyog ezért, de maguk a részt­vevők állítják! hogy idővel vájtfülűbbek lesznek, észreve­szik a hibákat az élőbeszéd­ben. Belőlük kerülnek ki azok, akik részt vesznek a győri Ka- zinczy-versenyeken és a sátor­aljaújhelyi „Édes anyanyel­vűnk” versenyen. Amire igazán büszke va­gyok, hogy sikerült létrehoz­nom tanári Beszélni nehéz kört a kollégák számára, aho­vá testnevelő tanárok, gyakor­latisok is járnak, talán egy ki­csit. az én kedvemért is, de. nagyszünetben, ami 15 perc, összeülünk, és elbeszélgetünk a helyes beszéd gondjairól, ami tanároknál igen fontos. . Sajnos,, a megyében nem tudott igazán felvirágzani a mozgalom, ez talán annak tudható be, hogy eléggé idő­igényes, oda kell figyelni, és fontos,' hogy a tanárnak egy kicsit a „bolondériája" legyen. M. K. A cukorrépáról — keserűen Mintegy százötven dél-du­nántúli cukorrépa-termelő ta­lálkozott tegnap a somogyi megyeszékhelyen, hogy a cu­korrépa-betakarítás kezdete előtt megbeszélést folytassa- nök a Kaposvári Cukorgyár vezetőjével, Kováts Imrével. A tanácskozásra elsősorban azért került sör, mert a nehéz pénz­ügyi helyzetben lévő Kaposcu- kor Rt. több mint 15 százalé­kos ■ felvásárlásiár-csökkentést kívánt elérni a szerződések­ben foglaltakhoz képest. A termelők többsége a tegnapi, indulatos felszólalásoktól sem mentes találkozón elzárkózott a szerződésben foglalt árcsök­kentéstől, ám a többlettermés átvételéről hajlanak megegye­zésre. A részletek megtárgya­lására munkacsoportot hoztak létre. B. N. A két ország ötven városában, községében élnek olvasók Magyar-román újság jelent meg Pécsett Először látott napvilágot ha­zánkban magyar—román társa­sági lap, kiadója a pécsi székhelyű Magyar—Román Ba­ráti Társaság. A Barát- ság/Prieternie kettős című új­ság első száma csütörtökön jelent meg négyszáz példány­ban, a Promédia Kft. gondo­zásában. Kiadását a nemzeti­ségi és etnikai kisebbségi ala­pítvány támogatása tette le­hetővé. Az olvasók havonta vehetik kézbe nz újság to­vábbi számait. A társaság elnöke (egyben a lap felelős kiadója és szer­kesztője), dr. Iglói Zoltán el­mondta: a Barátság/Prieternie megjelenését a tagság nö­vekvő száma tette szükséges­sé. Jelenleg több mint három­száz tagja van már az egye­sületnek, közülük minden har­madik. román állampolgár. A gondot az okozza, hogy igen­csak szétszórtan — Magyaror­szág és Románia ötven váro­sában, községében - élnek a társaság tagjai, s jószerével az újság az egyetlen állandó kapocs közöttük. A társaság sok levelet kap a magyar és román barátai­tól. Korábban ezek az Írások többnyire — jobb híján — az egyesület archívumát gazdagí­tották, ezentúl viszont közzé­teszik a lapban a legérdeke­sebb leveleket. Fontosnak tart­ja továbbá a társaság, hogy minél több ember figyelmét ráirányítsa a magyar-román viszony problematikájára, ezért az újságpéldányok egy részét megküldik az érdeklődő sze­mélyeknek, a különhöző szer­vezeteknek és intézményeknek. A kettős (magyar—román) című és alcímű lap szövegei­nek meghatározott hányadát románul is közlik a szerkesz­tők. így két nyelven jelennek meg az alap'vető cikkek, más írásokhoz pedig román nyelvű összefoglalók csatlakoznak, il­letve a fő címek magyarul és románul is olvashatók. A ro­mániai tagok zöme ugyan érti a magyar nyelvet, a ^rsaság mégis fontosnak ítélte meg az újság kétnyelvűségét.

Next

/
Thumbnails
Contents