Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-05 / 243. szám

a üj Dunántúli napló 1991. szeptember 5., csütörtök Szeptember 25—26. Jó tanácsok adózóknak Közgazdász vándorgyűlés Siófokon A hagyományos közgazdász vándorgyűlést az idén „Alkal­mazkodási kényszer válság- helyzetben" mottóval rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság. A tanácskozásra szeptember 25—26-án kerül sor Siófokon, az Ezüstpart üdülőben. Az együttes ülésen Kádár Béla, Kupa Mihály és Erdős Tibor tart előadást, majd öt szekcióban folytatódik a mun­ka. I. szekció: Gazdasági kap­csolatok a volt KGST-orszá- gokkal. Előadók: Csaba László, Illés Iván, Lányi T(a- milla, Mizsei Kálmán, Rácz Margit, Szamuely László, Tí­már László, Török Adóm. II. szekció: Az európai in­tegrációhoz való csatlakozás esélyei, követelményei, követ­kezményei. Előadók: Balázs Péter, Benedek Tamás, Fodor László, Hamar Judit, Inotai András, Losoncz Miklós, Ob- lóth Gábor, Palánkai Tibor, Palócz Éva, Szőke Magdolna, Varga Gyula. III. szekció: Az alkalmazko­dást szolgáló gazdaságpoliti­ka súlypontja, esziközrendsze- re. Előadók: Antal László, Bokros Lajos, Hegedűs Mik­lós, Király Péter, Kopátsy Sán­dor, Riecke Werner, Vértes András, Vissi Ferenc. IV. szekció: A munkanélkü­liség kezelése, érdekegyezte­tése a gazdasági adaptáció folyamatában. Előadók: Dar- gai László, Frey Mária, Her- czog László, Koltai Jenő, Mun­kácsy Ferenc, Neumann László, Soós Adrienn. Tímár János. V. szekció: A vállalati gazdálkodás alkalmazkodása. Előadók: Balogh Sára, Bé­lyácz Iván, Dobók Miklós, Friedrich István, Könczöl Er­zsébet, Kulcsár Sándor, Lu­kács János, Sárközy Tamás, Spéder Zoltán, Tardos Már­ton, Zsáky Mátyás. A társaság tagjai még jelentkezhetnek a vándorgyűlésre a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudomá­nyi Karán Herich Györgynél vagy Koppány Zoltánnál, a 11-433/122-es telefonszómon. Kiadvány a kárpótlási jogszabályokról A kárpótlási törvény rendel­kezéseinek gyakorlati alkal­mazása minden bizonnyal több intézménynél jelent majd folyamatos feladatot. A me­gyei (fővárosi), valóim int az Országos Kárrendezési Hiva­talt, a földhivatalokat várha­tóan nagyszámú érdekelt ke­resi majd fel. Nagy lesz a forgalom a helyi önkormány­zatoknál, a képviselőknél is. A felsoroltak munkájának megkönnyítése érdekében a következő hetekben valószínű­leg jelentkező igények kielé­gítése céljából adta ki a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság a Kárpótlási jogszabályok című kötetet. A kiadvány jelentős — más hasonló tárgyú sajtótermékhez képest — szakmai és gyakor­lati előnye az, hogy egy kö­tetben tartalmazza a kárpót­lási törvény és végrehajtási rendelete mellett, annak 2. sz. mellékletében felsorolt mind a 28 azon jogszabályt, amely­re a károsultaik igényeiket a lapozhatják, valamint ahhoz kapcsolódó további korabeli jogszabályokat. E ténynek azért nagy a gyakorlati je­lentősége, mert az előbbiék teljeskörűen jóformán alig áll­nak rendelkezésre. Jelen kötet az előbb emlí­tett jogszabályokon kívül tar­talmazza az Alkotmánybíróság kárpótlással összefüggő hatá­rozatait, valamint dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter és dr. Adóm Antal alkotmánybíró gyakorlati szempontból is fi­gyelemre méltó megnyilatko­zását. Végül a kárigények ér­vényesítéséhez szükséges nyomtatványokat és informá­ciókat is tartalmazza a kiad­vány. Ára: 500 forint. (Meg­rendelhető, megvásárolható az SZVT titkárságán, Budapest, II., Fő u. 68., III. em., tel.: 20-20892, telex: 22-5792, tele­fax: 20-20856.) r Árubemutatóval egybekötött kereskedelmi napok Ukrajnában Lvov, 1991. október 15­Tisztelt Kiállítónk! 1991. október 15—18. közt (4 nap) árube­mutatóval egybekötött kereskedelmi napokat tartunk az egymillió lakosú Lvovban, amelyre tisztelettel meghívjuk az érdeklődő gazdálko­dókat! Sikeres kereskedelmi tárgyalásaikhoz ki­váló lehetőséget biztosítunk:- 400-600 m! területen „árubemutató kiál­lítás" rendezésével,- ukrán tárgyalópartnerek mozgósításá­val,- külkereskedelmi képviseleti szolgáltatá­sokkal. Részvételi díj 14 000 Ft/m- -|- áfa, mely tartalmazza az áru oda-vissza szállítását, a kiállítási standok elkészítését, vámolási dijat, terület-, energia- és rendezési költségeket (előkészítő propaganda, nyitó fogadás, egyéb kiadások). Utaztatást: utazási irodán keresztül, szál­lást ukrán partnereink révén térítés ellené­ben biztosítunk. Jelentkezés: azonnal, de legkésőbb 1991. szeptember 10-ig a jelentkezési lap, vagy Írásos megrendelő beküldésével. Legkisebb igényelhető terület: 8 m-. A kiállítás kapcsán, orosz és ukrán nyel­ven, hivatalos lapot jelentetünk meg a NO- VOPRESS szerkesztőségével, amelyet az uk­18. tftfoPR&S a vállalkozók és fogyasztók lapjai rán partnereink széles körben és nemcsak a kiállítás látogatói között terjesztenek Uk­rajna területén. A lapban hirdetéseket a területigényléssel együtt a PIV Kft., illetve közvetlenül a NO- VOPRESS címén: 7621 Pécs, Sallai u. 25., 06-72/16-875, 36-180, telefonon, 32-325 tele­fax számon lehet megrendelni legkésőbb 1991. szeptember 20-ig. Felvilágosítás, cím: Pécsi Ipari Vásár, Vál­lalkozásszervező és Tanácsadó Kft. 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon: 72/15-653, 10-465. Telefax: 10-465. Az elsők között mutatkozhat be, és a most szerveződő önálló ukrán külkereskedelem el­ső partnerei között lehet, aki részt vesz kiál­lításunkon, vagy hirdet lapunk különkiadásá­ban. NOVOPRESS szerkesztősége Pécsi Ipari Vásár Kft. PÉCSI IPARI VÁSÁR, VÁLLALKOZÁSSZERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. H-7621. Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon: 36-72/15-653, 24-600, 10-465. Telefax: 72/10-465 A könyvvezetéssel és az adó­bevallással kapcsolatos hibatípusok Adótanácsadói sorozatunk mai részében a személyi jöve­delemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak szeret­nék néhány jó tanácsot adni, hogy az ez idáig előforduló hiányosságok, tévedések a jö­vőben kisebb gyakorisággal forduljanak elő. 9 A tapasztalat azt mutat­ja. hogy minden évben jelen­tős azon egyéni vállalkozók száma, okik egyáltalán nem rvú:‘anak be adóbevallást. Ez főképp azoknál a vállalkozók­nál fordul elő, akiknek bevé­telük nem keletkezett egész évben (pl.: szüneteltetés miatt). Ezért elsősorban arra hivom fel a figyelmet, hogy az adóbevallási kötelezettség független a bevétel nagyságá­tól. Következésképpen azok­nak a vállalkozóknak is kell adóbevallást benyújtani, akik­nek nem volt vállalkozásból származó jövedelmük. 0 Több esetben fordul elő a veszteség nem megfelelő el­számolása, mivel a veszteség összegét az 53-as számú SZJA bevallásban negatív előjellel szerepeltették. A többszörösen módosított 1989. évi XLV. tv. 31. § (3) bekezdése értelmé­ben az egyéni vállalkozó a vál­lalkozási tevékenységével kap­csolatban felmerült termelési és kezelési költségeket a nap­tári évben az egyéni vállal­kozásból származó bevétel ösz- szegéig, illetve az azt megha­ladó költségeket a következő évi bevételeivel szemben szá­molhatja el. Ebből következik az is, hogy az 53-as számú SZJA-bevallásban negatív szám nem szerepelhet. 0 Hibaforrás továbbá a forrósadózói lehetőség helyte­len alkalmazása. Az SZJA mó­dosításával összefüggő átme­neti rendelkezések szerint a vállalkozási nyereségadó hatá­lya alá nem tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozásából származó jövedelmének a vál­lalkozásba befektetett — 1988. évben a negyedévi forduló­napokon nyilvántartott vagyo­ni érték számtani átlagának, legfeljebb azonban az 1988. december 31-én nyilvántartott — vagyoni érték, továbbá az 1989. január 1. napja után beszerzett állóesrköz és 5000,— Ft egyedi értéket meg­haladó fogyóeszköz beszerzési értékének 20%-ával megegye­ző összegű része után a sze­mélyi jövedelemadót 1991. de­cember 31-ig az értékpapírok­ból származó jövedelemre vo­natkozó szabályok szerint fi­zetheti meg. Az e szabály szerint adózó jövedelemrész nem haladhatja meg az egyéni vállalkozásból származó jövelem 20%-át. Ezt a 20%-os korlátozást hagyta figyelmen kívül több adózó és ennél nagyobb összeg után adózott az értékpapírokból származó jövedelmekre vonat­kozó szabályok szerint. 0 Újra és újra visszatérő kérdés (főleg kezdő kisiparo­sok körében) a vásárolt álló­eszközök költségkénti elszámo­lásának gyakorlata. A jogsza­bály szerint a magánszemély a saját tulajdonában lévő ál­lóeszköz beszerzési költségeit évenként értékcsökkenési le­írással számolhatja el. Az értékcsökkenési leírásnál az év utolsó napján, illetőleg a tevékenység megszűnése napján az állóeszköz-nyilván­tartásban szereplő állóeszköz beszerzési árának épület, épít­mény esetén 5%-a, faépület, pavilon, szabadtéri sportléte­sítmény esetén évi 10%-a; gé­pek, berendezések, felszerelési tárgyak, valamint üzemi (üz­leti) jármű esetén évi 20%-a vehető figyelembe mindaddig, amig az állóeszköz nyilvántar­tott értéke nullára csökken. Az állóeszköz eladása vagy kiselejtezése esetén a még el nem számolt értékcsökkenési leírás egyösszegben elszámol­ható. 0 Gyakran előforduló hiá­nyosság, hogy az egyéni vál­lalkozók nem vonnak le sze­mélyi jövedelemadó-előleqet az alkalmazottaiktól az SZJA köteles kifizetéseik után. 0 Sok esetben fordult elő, hogy a kisiparos saját szemé­lyi jövedelemadó kötelezettsé- qét a 7-es számú vállalkozói bevallásban is és az 53-as számú SZJA-bevallásban is sze­repelteti. így folyószámláján dupla előírás jelenik meg, amely csak az adófelügyelősé­gen történő folyószámla-egyez­tetés keretében rendezhető. A felsorolt hibák ellenére a jellemző az, hogy az adózók túlnyomó többsége ismeri az adójogszabályokat és azokat megfelelően alkalmazza. NAGY KALMAN főrevizor Szeptember 10-én akadémia Budapesten Az önprivatizációs modell működése A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság 1991. szeptember 10-én, Budapesten „AZ ÖNPRIVATIZACIÓS MO­DELL MŰKÖDÉSÉ" címmel rendezi a II. üzleti Vállalko­zásfejlesztési Akadémiát. A magyar gazdaság mai nehéz helyzetéből a kivezető utat a piacgazdaság mielőbbi megteremtése jelenti, ehhez eszközül a privatizáció gyorsí­tása szolgálhat. Mint ismere­tes, ennek érdekében az Álla­mi Vagyonügynökség az ön­privatizációs modell keretében lehetőséget kíván teremteni mintegy 800—900 — jellemzően kisméretű — vállalat számára a gyors és teljes körű privatizá­cióra. Az önprivatizációs eljárás keretében az állami vállala­toknak nem kell az Állami -Vagyonügynökséghez fordul­niuk, átalakulásukat és priva­tizációjukat valamely függet­len tanácsadó szervezet köz­reműködésével önállóan is megvalósíthatják. A tanácsadó cég az Állami Vagyonügynök­ség helyett, annak nevében jár el, s biztosítja a privati­zációhoz kapcsolódó törvényi kötelezettségek maradéktalan megtartását. A rendezvény célja: — Az önprivatizáció első szakaszában részt vevő — mintegy 300—350 — vállalat vezető beosztású szakembere számára részletesen, a meg­valósítás gyakorlati szempont­jait és lehetőségeit ismertet­ve, bemutatni az önprivatizá- ciós modell működését. — Fórumot teremteni a pri­vatizálás irányítói, tanács­adói és az önprivatizáció első szakaszában részt vevő válla­latok vezetői véleménycseréjé­hez, az eredményes vállalkozó­szellem növelése és a sikeres vállalati átalakulás érdekében. A rendezvény témakörei: — Az önprivatizációs modell ismertetése. — Az önprivatizáció első szakaszában részt vevő válla­latok lehetőségei és gyakor­lati tennivalói az átalakulás előkészítésére, megvalósításá­ra. — A független tanácsadó szervezet kiválasztása és sze­repe az önprivatizáció során. Á rendezvény programja: 10.00: Megnyitó előadás. Dr. Trethon Ferenc elnök, Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság. 10.20: A magyar gazda­ságpolitika - a privatizáció gyorsitása. Pénzügyminiszté­rium vezető munkatársa. 11.00: Az önprivatizációs modell működése. Rácz Ernő igazgató, Állami Vagyonügy­nökség. 11.30: Hozzászólások, vita. 12.00: A cégbírósági szerep az önprivatizációs modell mű­ködésében. Tőkés Géza elnök, Budapesti Cégbíróság. 12.20: Az önprivatizációs modell működésének pénzügyi, jogi oldalai. Ferenczi András nemzetközi adószakértő, PER­BÁL Bt. 12.40: Hozzászólások, vita. 13.00: Ebédszünet. 14.00: A vállalati átalaku­lást megelőző, megalapozó szervezési leiadatok. Fésűs Ká­roly szakértő, Gépipari Tudo­mányos Egyesület Mérnökiro­dája. 14.20: Banki szerep az ön- privatizációs modell működé­sében. Molnár György, q Pri­vatizációs önálló osztály ve­zetője, Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. 14.40: Olasz részvételű ve­gyes vállalatok létrehozása és az önprivatizációs modell. Olasz befektető szervezet kép­viselőjének előadása. 15.00: FÓRUM. Vita az ön­privatizációs modell működé­séről, a vállalatok lehetősé­geiről és. gyakorlati tennivalói­ról. 16.45: ZÁRSZÓ. Kiadvány: az előbbi évek gyakorlatától eltérően tanul­mánykötetet nem adunk ki, de igény esetén az Akadémia anyagát magnófelvételen költ­ségtérítés mellett rendelkezés­re bocsátjuk. Részvételi dij: 3650,— Ft/fő (mely tartalmazza a szerve­zés, valamint az étkezés költ­ségét). Szíves figyelmükbe ajánljuk a következőket: — Kérjük, hogy részvételi szándékukról a „jelentkezési lap"-on értesítsék az SZVT titkárságát (Budapest, 1371, Pf.: 433). — A meghívót és az étkezé­si jegyeket a résztvevők ne­vére közvetlenül postázzuk. — A részvételi díjat az SZVT titkársága által küldött szám­la kézhez vételétől számított 8 napon belül szíveskedjenek átutaltatni a Magyar Hitel Bank Rt. 323-10102 sz. bank­számlánkra számlánk sorszá­mának feltüntetésével. — Rendezvényeink besorolá­sa az adózás szempontjából a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke (SZTJ) alapján a „922-92-04. Tudományos ren­dezvények lebonyolítása” ka­tegóriába tartozik és adómen­tes tevékenységnek minősül.

Next

/
Thumbnails
Contents