Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-04 / 242. szám

1991. szeptember 4., szerda aj Dunántúlt napló M Tim Sebastian februárban megírta Ha Gorbacsovék olvasták volna... Percről percre beigazolódott a politikai fikció Ju'les Vernéhez hasonlítható előrelátásról tett tanúbizony­ságot egy angol író-újságíró, februárban, amikor kiadta „Saviour ’s Gate" című könyvét, mely egy felté­telezett moszkvai puccsról szól, s melynek főszereplője egy Mihail nevű elnök, akit hét, keményvonalas kommu­nista vezető próbál kibuktatni a hatalomból. Tim Sebastian, merthogy ró­la van szó, most lett csak iga­zán hires, hogy bekövetkezett az, amit szinte percről percre megjósolt. Jövendölésében ta­lán csak egy dolog nem pon­tos: Mihail Gorbacsovot nem heten, hanem nyolcán próbál­ták megbuktatni . . . A harminckilenc éves angol író fantasztikus politikai regé­nyének végén - csakúgy, mint a valóságban — végül Mihail elnök győz, igaz, nem kis megpróbáltatásokat kell neki is, környezetének is kiállnia. Ha Mihail Gorbacsov február­ban olvassa a könyvet, augusztusban talán el sem hi­szi, hogy Tim Sebastian nem próféta . .. Sebastiont egyébként a Szovjetunióban tényleg nem kitűnő jóstehetségéről ismerik. Sokkal inkább, mint a (volt) szocialista állam ellenségét tartották nyilván, s ennek kö­vetkeztében magát Sebastiant sem érhette meglepetésként, hogy — már Gorbacsov alatt ­mint a BBC moszkvai szer­kesztőségének munkatársát, kémkedés gyanújával kiutasí­tották az országból. Az angol újságíró ettől kezdve otthon dolgozott, s újságírói munkája mellett több könyvet is megírt. Ezek egyike a végül is bekövetke­zett puccsról szóló fiction, mely, ha februárban még nem is lett a toplisták sztárja, az eladott könyveket tekintve má­ra már igencsak szép pél­dányszámot ért el. Hogy Tim Sebastian Verné­hez hasonló sikereket ér-e el a későbbiekben, nehezen len­ne megjósolható, — azt vi­szont sejteni lehet, hogy ha az irodalom klasszikusai kö­A sarlót és a kalapácsot kivágták a zászlóból a moszkvai tüntetéseken zött nem is fogjuk emlegetni a nevét, óriási összegeket ke- re'het a közeljövőben. S mi­vel Tim nem ellensége saját pénztárcájának, ráadásul im­már sikeres írónak is mond­hatja magát, nem kellett so­káig kérlelni, hogy írjon egy újabb fantasztikus művet, melynek címe mi is lehetne más, mint „The Prophet" — A próféta . . . -pauska­smjetumó jj függetlenedő hét köztársaság Alább ismertetjük annak a hét szovjet köztársaságnak a fon­tosabb gazdasági mutatóit, amelyek a függetlenedés útjára léptek. Az összefoglaló kimutatást az AFP tette közzé Párizsból: UKRAJNA Területe 604 ezer négyzetki­lométer. 1990. január 1-jén 52 millió lelket számlált, a Szov­jetunió lakosságának 18 szá­zalékát. Nettó termelési érté­ke: 105 milliárd rubel, a SZU nettó nemzeti termékének 16,7 százalékát adja (az ukrán ipar 16.8 százalékban részesedik belőle, a mezőgazdaság pedig 17.1 százalékkal). Az ukrán nettó nemzeti termelési érték 39.1 százaléka a SZU többi köztársaságával folytatott cse­rekapcsolatok révén realizáló­dik, 6,7 százaléka pedig a kül­földi exportból, melyet világ­piaci árakon számolnak. A kül­földdel folytatott kereskedel­mének mérlege 5,4 milliárd ru­beles deficitet mutat. Ukrajna legfontosabb iparága a kohá­szat. 1989-es adat szerint a SZU-ban termelt öntvények 40.8 százaléka onnan kerül ki. Az acél 34,2 százaléka, a vas­tartalmú fémek 34,5 százaléka, a szén 24 százaléka. A SZU nehézipari gépgyártásának jelentős része is Ukrajnából származik, így a dízelmozdony­gyártás 95 százaléka; a szer­számgépgyártás 2.5, a tv-ké- szülék gyártás 35,9 százaléka. A SZU éléskamrájának ne­vezik, hiszen a cukor 52,6, a növényi olaj 33,2, a gabona­félék 24,3, a cukorrépa 54,2, a ndpraforgó 44,4, a len 30,2, a burgonya- és a zöldségfélék 25 százalékát adja. BELORUSSZIA 208 ezer négyzetkilométeren fekszik, lakosainak száma pe­dig 10,3 millió. (A SZU lakos­ságának 3,6 százaléka.) Nettó nemzeti terméke 26 milliárd rubel, az össz-szövetség 4,2 százaléka (4 százaléka az iparból, 4,9 százaléka pedig a mezőgazdaságból származik). Nettó nemzeti termelési érté­kének 9,6 százaléka a többi köztársasággal folytatott cse­rekapcsolatokban realizálódik, 6,5 százaléka pedig az export­ból származik. Viszonylag gaz­dag köztársaságnak számit. Főleg villanymotorokat qyárt (részesedése a SZU termelésé­ből 13,5 százalékos), továbbá állattenyésztési berendezése­ket és felszereléseket (23 szá­zalék), műtrágyát (18,3), mű­szálat (28,9), gumiabroncsokat (7,2) és csillét (100 százalék). A SZU legnagyobb számitó- gépgyártója. Mezőgazdasága az ossz lentermelés 26,7 szá­zalékát adja, a burgonya 14,8, a hús 5,9, a. tej 6,9 százalékát. GRÚZIA Területe: 69 700 négyzetkilo­méter. Lakossága: 5,4 millió (a SZU 1,9 százaléka). Nettó nemzeti terméke: 10,7 milliárd rubel (a SZU 1,7 százaléka; 1,4 százalékát az ipar, 2,1 szá­zalékát pedig a mezőgazdaság adja). Jövedelmének 53,7 szá­zaléka a többi köztársasággal folytatott kereskedelemből és egyéb cseréből származik, az exportból származó bevétele 3,9 százalék. A SZU déli kert­jének is hívják. Grúziából származik a SZU-ban termelt tea 95 százaléka, a déli gyü­mölcsök 100 százaléka, a szőlő és a bor túlnyomó többsége. Kőolajfinomítókkal rendelke­zik a Fekete-tengeri Batumi vidékén, ahová Bakuból olaj­vezeték érkezik. Acélcsövet, re­pülőgép- és vasúti alkatrésze­ket, teherautót, villanymo­tort, számítógépeket és infor­matikai cikkeket gyárt. ÉSZTORSZÁG 45 ezer négyzetkilométernyi területén 1,6 millióan, élnek. A SZU lakosságának 0,5 száza­léka. A nettó nemzeti termék 4.2 milliárd rubel (0,7). Jöve­delmének 66,5 százaléka a töb­bi köztársasággal folytatott cseréből származik, 7,4 száza­léka pedig az exportból. Főbb termékei: égőpala (első helyen a SZU-ban); exkavátor (5); gépkocsi biztosítóöv (100); pa­mutvászon (2,5); vaj (2,1); ha­lászat, halfeldolgozás ' (3,6). LETTORSZÁG 65 ezer négyzetkilométeres területén 2,7 millióan élnek (a SZU lakosainak 0,9 száza­léka). Nettó nemzeti terméke 7.3 milliárd rubel (1,2 száza­lék). Jövedelmének 64,1 száza­léka a többi köztársasággal kialakított cserekapcsolatából származik, az export súlya pe­dig 5,7 százalékos. Fő termé­kei; állattenyésztési felszerelé­sek, berendezések (4,2); mű­szálak (3,3); gyapjúszövet (2,2); halászat (4,9); vaj (2,8); Felbolydult a német orvos- társadalom. Könyörtelenek vol­tak-e a kelet-berlini „Könyö- rületesség" (Charité) kórház orvosai, avagy belharc folyik az egykori NDK elitkórházá­ban, a „kelet-berlini Kútvöl­gyiben", netán arról van-e - szó, hogy a nyugatnémetek ezt a keletnémet konkurenciát is rövid úton ki akarják ké­szíteni. Pár nappal ezelőtt a pati­nás Charité - 281 évvel ez­előtt alapították pestis ide­jén, s olyan orvosak dolgoz­tak ott, mint Rudolf Wirchow és Robert Koch — szervátülte­tési ügyben került a lapok címoldalára. A lavinát a kór­ház egyik vezető orvosa, a halk- szavú Isolde Flemming indította el. Szerinte a Charitében 1988-ban négy esetben „nem egészen halott” betegekből operáltak ki létfontosságú szerveket, hogy' azokat arro rászorulókba ültessék át. Flemming azt mondta, hogy marha- és baromfihús (1,7); tej (1.8). LITVÁNIA Területe 65 ezer négyzetkilo­méter, 3,7 millió lakossal (1,3). Nettó nemzeti terméke 8,9 mil­liárd rubel (1,4). Nettó terme­lési értékének 60,9 százaléka a többi szovjet köztársaságba szállított cikkekből származik, a külföldre exportált termékek értéke pedig a jövedelem 5,9 százalékát adja. Fő termékei: villanymotorok (4,6); fémvágó gépek (6,6); gyapjú ruházati cikkek (3,1); tévékészülékek (7); szerszámgép (9); hűtőgé­pek (5,5); lentermesztés (4,1); hústermelés (2,8); tejtermé­kek (3). MOLDOVA A hét függetlenedő köztár­saság legkisebb tagja: 34 ezer négyzetkilométeren terül el, 4,4 millió leiket számlál (a SZU lakosságának 1,5 száza­lékát). A nettó termelési érték 7,9 milliárd rugel (1,3; 1 szá­zalékban az iparból, s 1,8 szá­zalékban a mezőgazdaságból). Nettó termelési értékének 62,1 százaléka a többi szovjet köz­társaságban, 3,4 százaléka pe­dig a külföldön értékesített ter­mékekből származik. Főbb ter­mékei: hengerelt acél- és me­zőgazdasági gépek; selyem- szövet (2,1); kötöttáru (3,5); hűtőberendezések (5,4); nö­vényolaj (3,6); konzervipar (8,3); az első helyen áll a SZU dohánytermesztésében; a gyü­mölcs 13 százalékát, ezen be­lül a szőlő 19,2 százalékát ter­meszti. Az AFP forrásként a Le Cour­ier des pays de l'Est 349. szá­mára, továbbá az IMF, az OECD, a Világbank és az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank L'économie de l’URSS című tanulmányára hivatkozott az átültetők tekintélyes orvo sok voltak ugyan, de a halál beálltának megállapítását asszisztensekre bízták. Tudni kell mindehhez, hogy a szervkioperálásoknál, szerv- átültetéseknél afkalmazott eti­kai kódex egészen tavaly ok tóber 3-ig, a német újraegye sítésig eltérő volt Kelet- és Nyugat-Németországban. A nyugatnémeteknél szervkieme­lés csak akkor volt engedé­lyezett, ha előtte az érintett vagy hozzátartozója beleegye­zett ebbe. Érdekes módon a beleegyezést elegendő volt szóban megtenni. A szerv kiemelés előfeltétele volt. az agyhalál, ezt két, a kioperá fásban és átültetésben nem részes orvosnak kellett meg­állapítania és megfelelően do­kumentálnia. Az orvosok csak azt a szervet operálhatták ki a halottból, amelyre a bele­Kérdöjelek Tallinn és Ljubljana Az önállóság útjára lé­pett balti államok diplo­máciai elismerése nemcsak a budapesti parlament napirendjén szerepel. Az utóbbi napokban a világ számos országa jelentette be, hogy teljes jogú dip­lomáciai kapcsolatot léte­sít Litvániával, Lettország­gal és Észtországgal. Természetes folyamat ez? Igen, hiszen ezen or­szágok önállóságának el­ismerése egyenesen követ­kezik a hírhedt Molotov— Ribbenttrop-paktum sem­missé nyilvánitásából. Ha mindezt összevetjük a jugoszláviai fejlemé­nyekkel, akkor azt látjuk, hogy Horvátország és Szlovénia önállóságának elismerése viszont hetek óta bizonyos fokig óvatos fogadtatásra talál szerte Európában, de azon túl is. Mivel magyarázható? Nehéz lenne a kérdésre adható minden választ megfogalmazni, de talán egyetlen gondolattal is utalhatunk a lényegre. Míg a balti köztársasá­gok független léte, eset­leges leválása a Szovjet­unióról nem sértene európai, sőt világpolitikai érdekviszonyokat, addig Jugoszláviával kapcsolat­ban — sokak véleménye szerint — Európa érdekét az szolgálná leginkább, ha ott szuverén államok konföderációja jönne lét­re. egyezés vonatkozott. Kelet-Né- metországban ezzel szemben a „tiltakozás elve" érvényesült, azaz egy embernek kifejezet­ten és Írásban el kellett uta­sítania, Hogy testéből halála után bármit is kipróbáljanak. Ha ez nem történt meg, a hozzátartozó beleegyezése és tájékoztatása nélkül is válha­tott szervátültetés egyik ala­nyává. Flemming nyilatkozata utón a Charité vezetői sajtóértekez­leten tagadták a vádakat, s csak annyit ismertek be, hagy az említett betegek beszállítá­sánál vétettek az előírások el­len. Mint kiderült, egyikük nem volt teljesen szállítható álla­potban. Végül is - a „pácien­sek leromlott fizikai állapota miatt" - nem távolítottak el szervet a négy emberből. Flemming asszony - aki nem Vfillämok csapkodnak a Charité körül A jugoszláviai események Riasztó gazdasági hatások A jugoszláviai harcok zaja többnyire elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a szövet­ségi állam széthullása ka­tasztrófával fenyegető gazda­sági nehézségeket idéz fel. Az idei esztendő gazdaság-statisz­tikai adatai riasztóak — muta­tott rá háttér értékelésében az Amerika Hangja rádióállomás. A washingtoni adó vélemé­nye szerint az árucsere volu­mene az év első felében 137 millió dollárral esett vissza, a szolgáltatások értéke pedig 674 millióval. Az ipari termelés csaknem 25 százalékkal csök­kent. A munkanélküliek száma megközelíti az egy és három­negyed milliót. A munkamorál elképesztően hanyatlott. A nemzeti jövedelem már tavaly is 10 százalékkal zuhant, az idén pedig előreláthatólag 20 százalékkal esik vissza. A jugoszláv devizatartalék a tavaly augusztusi 10 milliárd dollárról egy év alatt 3,5 mil­liárd dollárra zsugorodott. 1990-ben az idegenforgalom bevétele 2 milliárd 600 millió dollár volt. A külföldön dolgozó jugo­szláv munkások átutalásai kö­zel 11 milliárdot hoztak. Ez a •két forrás az idén teljesen ki­apadt: a turisták elmaradtak, a külföldön dolgozó jugoszlá- vok pedig megriadtak attól, hoqy a hazai bankokban ko­rábban qarantált nemesvaluta­számláikhoz gyakorlatilag nem férhetnek hozzá. Az államadósság 16 milliárd dollárra rúg, s Belgrád nem hogy törleszteni nem tud, ha­nem még a kamatokat sem tudia fizetni. A belgrádi nem­zeti bank, a szerb kormány Mégis, kinek az elete? jelent meg a sajtóértekezle­ten — nem hazudott ugyan, de „félremagyarázták". A Charité orvosai szerint a nyugatnémetek „célirányos ak­ciójáról" van szó, be akarják záratni a Charitét, a kelet- berlini egyetemi klinikát, a szintén sokat nyaggatott Hum­boldtét, hogy csak a nyugat­berlini Freie Universität két klinikája „maradjon a plac- con". A berlini szenátus nem is tagadja, hogy a kelet-ber­lini egyetemi klinika kiiktatása enyhítene gazdasági gondjai­kon. A Charité elleni hadjárat már a télen elkezdődött és még nincs vége. A Der Spie­gel állította februárban, hogy az egykori friedrichstrassei át­kelőnél magasodó kórházban nyugatnémet gyógyszercégek megbízásából semmit sem sej­utasítására — alkotmányelle­nesen és törvényellenesen — nyákló nélkül üzemelteti a pénznyomdát. Az infláció rátá­ja hamarosan meghaladja a 100 százalékot. A közgazdászok iszonyodva várják, mit hoz a szeptember. Véget érnek az üzemi szabad­ságok, az infláció robbanás- szerű térnyerése nyomán erő­teljesen emelkednek a fogyasz­tói óráik. A bérek és a fizeté­sek azonban nem emelkednek, hanem el is maradoznak: a legtöbb nagyvállalat máris 2-3 havi fizetéssel tartozik a mun­kásoknak és az alkalmazottak­nak. Nyugati újságírók két ördö­göt festenek a falra. Az egyik: vad sztrájkok és zavargásokba torkolló tömegtüntetések kísé­rik a válságot. A másik: a ve­szedelem, a nyomor elől mene­külők seregei áttörik a hatá­rokat, hogy eljussanak a jó­módban élő szomszéd orszá­gokba — valahogy úgy, aho­gyan a végsőkig kétségbeesett albán tízezrek rohamozták meg az olasz partokat. A jugoszláv gazdasági , vál­ság gyászos kísérőjelensége az, hogy Szerbiában páratlan né­metellenes és osztrákellénes uszítás folyik. Ausztriában és Németor­szágban megértéssel viseltet­nek a horvát és a szlovén füg­getlenségi törekvések iránt, s a két ország közvéleményét el- borzasztják a szerb csetnikek horvátellenes kegyetlenkedését dokumentáló tévéhíradások. Az Európai Közösség már egy hónapja befagyasztotta a Jugoszláviának szánt segélye­ket. tő betegeken próbáltak ki ter­mékeket. A vizsgálat a ki- -szivárogtatások szerint a Cha­ritét „hozná ki győztesnek", ám a jelentés 'közzétételét visszatartják. Júliusban vált is­meretessé, hogy két beteget vérátömlesztés során AIDS-ví- russal fertőztek meg. Nem ver­ték viszont nagydobra, hogy Nyugat-Németországban már 134 vérzékenységben szenve­dő ember AIDS-fertőzött. Alig csillapodtak le a kedélyek az átültetés és az átültfetők körül, egyesek már arról tudtak, hogy a Charité orvosai férfihormo­nokkal kezeltek időközben össznémetté vált keletnémet atlétanőket. Werner Franke a német rákkutatási központból neveket is tud, de nem közöl­té őket — még tartott az atlé­tikai világbajnokság. Állítólag Kdthrin Krabbe nincs köztük. A gazellatermetű neubranden- burgi két aranyával és két bronzérmével a Tokióban sze­lepeit német csapat legered­ményesebb tagja volt. Sarkadi Kovács Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents