Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-26 / 264. szám
1991. szeptember 26., csütörtök uj Dunántúli napló e Uj rendelet a városi címer és zászló használatáról Festés az utakon Hamarosan megkezdődik az újonnan aszfaltozott utcákbar az útburkolati jelek felfestése Ez a munka a Szigeti utat, az Építők útját, valamint a Petőfi és a Bem utcát érinti. Új útburkolat és járda A Városgondnokság megrendelésére szeptemberben elkészült a Völgyi-dűlő I. és III szakaszának, a Keskeny-dűlő- nek és a Nagydeindol-hegy- hát-dűlőnek az útburkolata, o Nyíl utca mindkét oldalán o járdafelújítás, a Felső utca nyugati oldalán a járdajavítás, valamint a Pécsbányote lepi úton a burkolat és a lárda Parkok és szemetesedények A város parkjaiba 200 darab új szemetesedényt rendelt meg a Városgondnokság o Dombóvári Kipszertől. Egy-egy hulladékgyűjtő ára áfa nélkül is 2990 forint. Az új szemetesedények október végéig kerülnek ki a pécsi parkokbo. r Útfenntartási munkák Megerősítik a Szobadság út pályájának a burkolatát, és új kiemelt szegélyt is építenek hozzá A gyalogátkelőknél ezzel együtt megépítik a rokkantkocsi-lejárókot. A kivitele zőnek. a Pécsi Építő Kft.-nek október 30-ro kell elkészülnie a Szabodság úti munkával. A Vilmos utcában október 15-i határidővel járdajavítást végeznek. A Határ, a Határőr és a Csap utcában portaiam tással makodómos útjavítás lesz. Ez utóbbi munkáknak a határideje október 10. A címerek alkalmazása közel ezeréves múltra teikinthet zissza Európában, Magyar- országon pedig egy-két évszázaddal kevesebbre. Hajdan különös jelentősége volt Óvárosok címerének, pecsétjének, zászlajának, hiszen előjogokra, a település közjogi státu sóra utaltak ezek a jelképek. Azóta ezek a privilégimok eredeti értelmükben javarészt szertefoszlottak, a dicső múlt emlékei csupán, de a városi címerek, pecsétek, zászlók megmaradták a települések jelképének. Olyan jelképnek, amely nemcsak hagyomány- tiszteletből érdemli meg a védelmet. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése legutóbbi ülésén Drukkolok az önkormányzatnak Megelégedéssel olvasom a legutóbbi közgyűlésről szóló tudósítást: az Üj Dunántúli Napló ismételt aggodalma után végre szembenézett a testület az aligha kikerülhető problémával. Nevezetesen azzal, hogy mit is lehet — pon tosabban: mit is kelt! — tenni a Kossuth Lajos utcával, ha elkészül a díszburkolat. Bizony, fogas kérdésről van szó! S hogy a nézetek máris ösz- szekülönböztek, azon sincs mit csodálkozni. A régi tanácsi tapasztalatok alapján várható volt, hogy meglesznek az engedékenység hívei éppúgy, mint a drákói szigoré. Én - bevallom őszintén — az utóbbiaknak, az ő kezdeményezésükre elfogadott határozatnak, és még inkább a következetes végrehajtásának drukkolok. Rögtön megjegyezvén azt is, hogy tudom: a fiatal önkormányzat egyik legnehezebben végrehajtható határozatáról van szó Kemény ellenérdekekkel kell majd megküzdeni. És egy ne hezen kivédhető, esetleg reálisnak is hihető érvvel. Azzal, hogy az üzletek áruellátása „óriási” nehézségekbe ütközik a párhuzamos utcákból. Lefelülvizsgálta a korábbi tanácsrendeletet és új önkormányzati rendeletet alkotott a város címerének és zászlajának használatáról. Ez a rendelet 1. §-ána;k első bekezdésében rögzíti, hogy a város címere az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státust biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, amely két változatban mint címerpajzs, illetve mint nagycimer használható. A nagycímert és a címer- oajzsot meghatározott esetek kivételével csak engedéllyel iehet felhasználni. A nagycímer csak a város szimbólumaként alkalmazható. Engedély nélkül használható fel a hét. Bár hadd kérdezzem meg tüstént: miért nehezebb ez itt, Pécsett, mint másutt? Hiszen sok helyen megoldották, o budapesti Váci utcától o keszthelyi Kossuth Lajos utcáig. Vajon hogyan? Érdemes lenne ezt tanulmányozni. Persze nem ártana a szemléletet is megváltoztatni. És itt hadd prolongáljam egy korábban már megírt élményemet. A már említett keszthelyi gyalogosparadicsomot jártam nagy áfmélkodva, s tülekedve a milliónyi járókelő között, midőn ott, ahol híre sem volt gépkocsinak, megpillantottam egy tehergépkocsit. „Természetesen" pécsi volt. Mondanom sem kell, vezetője helyett röstellkedtem egy pillanatig. A tanácsnak - leírtam már többször is — nem sikerült a város címerének mindkét változata a közgyűlés önkormányzati tevékenysége során, a közgyűlés és szervei által, továbbá Pécs város díszpolgárai, a „Pro Ci vita te” emlékérem tulajdonosai, a város közgyűlésének tagjai és tisztségviselői által használt levélpapíron és névjegykártyákon. Magánszemély részére a /áros nagycímerének felhasználása nem engedélyezhető, a város címere hatósági eljárás során nem alkalmazható. A városi címer mindkét változatát kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni, s annak azonosítható elemei önállóan nem használhatóak fel. A címer előállítását, fel Kossuth Lajos utcát gyalogos paradicsommá varázsolnia; éppen az említetthez hasonló ellenálláson, „okos" ellenérve lésen bukott meg a szándék. De hát ki is bánta ezt (igazából nagyon is kellett volno bánni!) abban a mindenestül lerobbant Kossuth Lajos utcában? De ez már más Kossuth Lajos utca! Megújultak (egy-két kivételtől eltekintve) a házak, új az útburkolat, a közvilágítási kandeláberek sora. Kár lenne, ho a sokszor a Rákóczi űtét is megcsúfoló gépjárműforgalom a szemünk láttára tenne tönkre mindent! Hogy ne így legyen, azért drukkolok teljes szivemből az önkormányzatnak és friss határozata érvényének. H. I. használását Pécs polgármestere engedélyezi. A döntésre a kérelmet a jegyzői iroda készíti elő. Az engedély egyszeri alkalomra, meghatározott időpontig vagy visszavonásig adható. Az erre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését, címét, a címer előállításának, felhasználásának célját, módját, az előállítandó mennyiséget, a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal módját. Az engedélyért indokolt és méltányolt esetek kivételével díjat kell fizetni. A városi zászló előállításának engedélyezésére is ugyanezen rendelkezések érvényesek. Szabálysértést követ el és 10 000 forintig terjedő pénzNagy írónknak ez az érve lése nem csak azért sántító, mert a kutya az őrző-védő szerepén túl mindig is hűséges társa, barátja volt az embernek, hanem azért is, mert sajnálatos módon, idejét múlta: ha egykor volt is, ma mát nincs ott a rendőrség a gazemberek elriasztására. A rendőrök és a gazemberek, illetve bűncselekmények aránya Gárdonyi kora óta elképesztően Kedvezőtlenül változott meg Ilyen körülmények között nehezen mondható általánosságban pusztán passziónak az őrzés-védelemre hagyományo san leginkább alkalmas faj tájú, nagytestű és erejű vér ebek tartása. Ám, hogy ez mennyire kétélű dolog, azt sajnálatosan jól példázza a kö zelmúltban Pécsett történt eset. amikor egy megvadult, szájkosár nélkül szabadon portyá- zó doberman marcangolt meg egy kisgyereket. Pedig aki ilyen kutyákat tart, annak tisztában kellene lennie nem csak az erre vonatkozó rendészeti előírásokkal, de azzal is, hogy az állatai által elkövetettekért polgári és büntetőjogi felelősséggel is tartozik. Tartok tőle, hogy nem egyedüli ilyen kutyatulajdonos Pécsett. Ezek o könnyelmű gazdik alighanem azzal sincsenek tisztában, hogy nagyobb testű kutyákban különösen erősen él a falkaszellem, a falkán belüli vezérszerepre való törekvés, birsaggal sújtható, aki a város címerét vagy zászlaját engedély nélkül előállítja, a címert engedély nélkül felhasználja, az engedélyben előírt feltételeket megszegi, a város közösségét sértő módon használja. Ilyen szabálysértés, illetve egyéb okból méltatlanná válás esetén az engedély visz- szavonható. Az engedélyező az engedély nélkül előállított címer és zászló forgalomba hozatalát, felhasználását megtilthatja. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Nem érinti a városi címer és zászló hiteles ólaikban való használatára a hatályba lépését megelőzően szerzett jogosítványokat. D. I. ,,ki az erősebb" alapon. Számos kutyatartó szenvedett már tragikus balesetet emiatt. örvendetes az a hír, hogy már folyik a hatályban lévőnél szigorúbb városi ebrendelet előkészítése. Ha lehet, súgnék e munkát végzőknek. Jó néhány nyugati városban gazdák szerint nyilvántartják a veszélyes vérebeket, és tartásuk szabályszerűségét is rendszeresen ellenőrzik. Néhol már engedélyhez is kötik a vérebek tartását. Végül is ezek a 30—40 kilogramm súlyú, speciális célra kitenyésztett kutyafajták semmivel sem kevésbé veszélyesek az emberre, mint a hiúzok, pumák, vagy akár a párducok. Márpedig ez utóbbiok tartása szigorúan engedélyhez kötött, komoly bizton sági feltételeket kell garantálnia a gazdinak, s messze nem pórázt és szájkosarat. Sajnos, bármely szigorú is egy rendelet, csak annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle, Ha nem párosul hatékony ellenőrzéssel, javarészt csak a kirívó esetek után kul log majd a büntetés. A jelenlegi szisztémában az ellenőr zéshez a 9—10 közterület-felügyelő édeskevés. A rendelet pedig enélkül olyan lesz, mint a kutyaugatás: nem hallatszik az égig. Jelen esetben a renitens ebtartók felelősségérzetét alig-alig borzolja. Dunai Imre Kemény ellenérdekekkel kell megküzdeni Délelőtti forgalmi dugó a pécsi Kossuth Lajos utcában Fotó: Proksza László Ebadta gazdik Gárdonyi Gézának kategorikusan szigorú véleménye volt a városi kutyatartásról: Az a hatalmas harmadik című regényében azt a nézetét adto főhőse szájába, hogy városban teljesen felesleges hóbort kutyát tartani, hiszen a gazemberek elriasztására ott a rendőrség. Városvédő őrjárat Mai cégtábla a műemlék kapuboltozaton Rossz állapotban a belső udvarok Az első fényképünkön egyik régi témánkra térünk ismét vissza. Már okkor is leszögeztük: kegyeletsértő az a tény, ha műemlék kapuboltozatra ártó kezek mai cégtáblát erősítenek. Sajnos, azóta sem változott meg a helyzet, és ennek — a polgári fegyelmezetlenségen túl - szélesebb okai is vannak. A szoros tanácsi irányítás után az építészeti és műemlékvédelmi szakellenőrzés is meggyengült, hovatovább ott tartunk, hogy bárki bármit „elkövethet" a műemlékvédelem és a köz hátrányára - minden különösebb következmény nélkül, amint az a Felsőmalom utcában is történt. Itt is „lépnie" kellene a városi képviselő testületnek, a város új vezetőinek, amíg nem késő! A második fotónkon egy szomorú tényt rögzítettünk. A történelmi belvárosban nem csak a házak homlokzata, hanem az udvarok is sok helyütt rossz állapotban vannak. S hogy ne csak az utca felőli részek állapotát tegyük szóvá, azért közlünk most egy kapun belül készült felvételt, bár azzal a megjegyzéssel: a mai pénztelen világban a tényrögzítésen kívül mást nem nagyon tehetünk. Farkas Mária, Vajgert György, Vórhidy György, dr. Vargha Dezső
