Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-26 / 264. szám

1991. szeptember 26., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Egységesebb, erőteljesebb fellépést sürget a szakszervezeti vezető lUlunkaHőllalőí igény a szén­bányák «vállalati «vagyonára Októbertől új díjbeszedés a DDGáznál A földgáz minősége után fizet a fogyasztó Mikor küldenek becsült számlát? Februártól számítógépes rendszer Az idén június elsejétől bevezetett, és 53 százalékkal megemelt földgázár takarékosságra kényszeríti a fogyasztót, ebben viszont némi segítséget nyújt, hogy a DDGáz október­től áttér a havonkénti díjbeszedésre. A Mecseki Szénbányák Vállalat József Attila Művelő­dési Házában tegnap a vál­lalati szakszervezet gyűlést tartott, amelynek vezérszóno­ka Schalkhammer Antal, o Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének (BDSZ) elnöke volt. A gyűlé­sen részt vett Csethe András vezérigazgató is. A BDSZ el­nöke hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek is a ter­melési nyugalom az érdéke, de ennek feltétele, hogy szo­Nyomaszt a pénzhiány Falusi fejlesztések Négy baranyai település ön- kormányzatánál kopogtattunk ozzial a céllal, hogy megtud­juk, miként alakú Inaik a fej­lesztések. Merenye az önkormányzati fennállás első esztendejében 1,3 millió forintot költött fej­lesztésre. Büszkék a cegléd- pusztai új orvosi rendelőre, a volt csendörpihe nőből kialakí­tott szükséglakásra, a meg­szépült polgármesteri hivatal­ra. Eddig volt elég pénz, de a jövőt illetően Horváth Jó- z$el polgármester kicsit bi­zonytalan, hisz még keserve­sebb lesz legalább ennyi pénzt előteremteni. Helyi adó be­vezetését, mint új tőkeforrás megteremtését nem tervezik, helyette egyre több közösségi munkát végeznek. Bál y faluközössége az el­múlt egy év alatt saját erő­ből 1Ö millió forintot terem­tett elő. Társultaik gázellátás ra, szennyvízvezeték kialakítá­sára, telefon- és kábeltévé- beszerelésre, több pályázaton nyertek pénzt. Az új önkor­mányzati évben legalább húsz újabb pályázaton vesznék részt, s januártól bevezetik a helyi kommunális adót. Hárs József polgármester nagyon dicséri a lakosság aktivitását, közösség- szeretetét, ami nélkül aligha tudnának előre lépni. Sellyén az elmúlt 12 hónap­ban 4 millió forintot fordí­tottak fejlesztésre és az új ciális béke alakuljon ki a munkáltatók és a munkavál­lalók között, konszenzusos megállapodások útján. A szakszervezeteknek sem érde­kük a sztrájkok, mondotta az elnök. A BDSZ elnöke beszédé­ben tájékoztatta a hallgató­ságot az Országos Érdek- egyeztetési Tanácsban lezaj­lott vitákról a szakszerveretek és a kormány között. A tör­vénytervezetek vitáinak tájé­koztatása során nemcsak a kormány, de a parlament is Pécs város útjainak, járdái­nak a karbantartására, javí­tására és korszerűsítésére ez évben 122,2 millió forintot for­díthat a Pécs Megye Jogú Vá­ros Városgondnoksága. Ebből az összegből már felhasznál­tak az elvégzett munkákra nyolcvanmilliót. Péntek Gábor, a Városgond­nokság vezetője kérdésemre az elmaradásokat sorolja. Mint említette sokan hiányolják a Bálicsi út korszerűsítését. Ad­dig nem lehet a munkához látni, míg a Polgármesteri Hi­vatal fejlesztési forrásaiból és különböző társulások révén nem valósul meg a szennyvíz- és csapadékcsatorna építése. Csak aztán következhet az út­korszerűsítés. Tán jövőre. Ugyancsak számított a lakos­ság a Rákóczi út-Jókai utcai szakasznál az út egy sávval való szélesítésére. Hátrálta­tója a most folyó postai épít­kezés, aztán több közmű át­helyezése és a jelzőlámpák át­építése. Ugyancsak várat ma­gára a Munkácsy Mihály utcai útkorszerűsítés: előbb a köz­világ ítás re kon s t ru kei áj á nők és a csapadékcsatornázásnak kell elkészülnie. Több jelentős munka viszont már elkészült, és átadták a la­kosságnak. így legfontosabb­nak számított a megnöveke­dett kertvárosi forgalom által igénybe vett Megyeri út-Móra Ferenc utcai csomópontjának a bővítése. Ennek a rendkívül igénybe vett útszakasznak a szélesítését tovább szeretnék folytatni: a tervet elkészítet­ték. Ha az október 3-án össze­ülő Közgyűlés megszavazza az erre szükséges 10,5 milliónyi plusrköltséget — lehetővé vál­na első lépésként a Tüzér ut­cai felüljárótól a Pécsi víz híd­igen éles kritikát kapott. Szó volt a Munka Törvénykönyv­ről, a társadalombiztosításról, a foglalkoztatáspolitikai, va­lamint a szakszervezeti va­gyonról és o vállalatok pri­vatizációjáról rendelkező tör­vényekről illetve törvényterve­zetekről. A jogszabályokat is kritiká­val illeték, csupán néhány pozitívumot említettek, ame­lyeket a szakszervezetek har­coltak ki. A BDSZ elnöke fel­szólította a tagságot az egy­ségre, hogy jobban kapcso­jóig az út egy sávval való nö­velése. Jövő évben pedig foly­tatni lehetne ö Keszüi útig. Átadták már a forgalomnak a Szántó-Kovács János utca és a Szigeti vám közötti sza­kaszát. Most fejeződnek be a munkálatok az Építők útján. Teljesen felújították Vasason az Orosz Gyula—Szövetség ut­cát összekötő acélszerkezetű hidat. Elkészült a Felsővámház utca-Vadász utcai elágazás 6-os útig terjedő szakasza. Tegnap óta járható az eddig elzárt Perczel utca—Gábor ut­cai rész. A járdát néhány nap alatt javítják ki. Dolgoznak a Bem utcai aknafedlapok fel­emelésén. Korszerűsítik jelen­leg is a Szabadság utat. Teg­nap kezdték a Bolgár Nép­lódjanak össze az érdekek érvényesítésére és az erőtel­jesebb szolidaritásra. Schalk­hammer Antal elmondta, hogy a Mecseki Szénbányák október elsejével induló fel- számolási eljárása során o szakszervezet az összes mun­kavállaló nevében igényt je­lent be a vállalati vagyonra. Célként nem a dolgozói rész­vényeket említette, hanem oszthatatlan, kollektív munka- vállalói tulajdon kialakítását. hadsereg úti felüljáró nyugati felhajtó ágának felújítását. Mindezek mellett Pécs öt­százkilométernyi burkolt úthá­lózatának jelentős része felü­leti javítást, a kátyúk betömé­sét igényli. Erre harmincmillió forint fordítható. A négyszáz- nyolcvan kilométernyi járdák felújítására idén tizennyolc- millió forint jut. Hatmillió fo­rintot költ a város a közúti jel­zőtáblák, jelzőlámpák üzemel­tetésére, fenntartására. A Pécsi Építő Kft. az építési munkák generálkivitelezője. Rajtuk múlik, hogy milyen mi­nőségű utakon és járdákon járunk, és mennyi időt vesz igénybe egyes útszakaszok át­építése . . . Adám Erika Természetesen ez az intézke­dés nem a dél-dunántúli szol­gáltató cég „jótékony akciója" a fogyasztóiért, mégis meg­nyugtató, hogy a vállalati és fogyasztói érdek találkozik. A gázműnél ugyanis, ahol a korszerű munkaszervezés és egyáltalán a megújulás iránti igény számtalan példájával ta­lálkozunk, észre kellett venniük a szakembereknek, hogy a számlázás, az eladott gáz dijá­nak beszedése — amiből tulaj­donképpen él a cég — még mindig elmaradott eszközökkel történik, és a pénzét két, ese­tenként több hónap múlva kapja meg. Az október elsejét követő leolvasások után az első' két hónapban, miután a megyét eddig két körzetre osztották és minden második hónapban ke­resték fel a díjbeszedők, lesz olyan terület, ahol tulajdonkép­pen észre sem venni a válto­zást, viszont a másik körzetben ezúttal gyakrabban jön számla. Gondot talán nem okoz, mert a nyári áreme'és pénztárcát apasztó hatása most, az ősszel jelentkezik. Ami ennél is fontosabb, és az állampolgárok régi kérése teliesül, hogy október egytől teljesítményarányos lesz az el­számolás, ami nem jelent mást, mint hoqy az elfogyasztott föld­gáz mennyiségét a fűtőértéké­vel arányosan kell megfizetni, és a számlán ez Megajoule- ban jelenik meg. A DDGáz szakemberei állít­ják, emiatt nem változik majd a számla összege, mert eddig is tisztességes módon számol­tak. Tény azonban, hogy ezzel az elszámolással sem változik a földgáz fűtőértékének méré­se. A DDGáz továbbra is a termelő és szállító vállalat kö­zös mérésének havi átlagára alapján fizeti ki, és e szerint adja tovább a földgázt. Min­denesetre rövidesen értesítést kapnak a földaázellátásba kapcsolt települések polgár- mesterei, akik rendszeresen el­lenőrizhetik a földgáz minőségi mutatóit. Igaz, a fogyasztók valós ér­deke — a gyakori vitákat is ez oszlatná el megnyugtatóan — a napi mérések utáni átlag­érték-számítás lenne, ennek fel­tételei még hiányoznak, talán most egy lépéssel mégis afelé halad a szolgáltatás. Ne okozzon meglepetést, hogy az első hónapokban a régi számlákat kapják meg a fogyasztók, pazarlás lenne el­dobni a meglévő készletet, vi­szont mindenki kap egy részle­tes tájékoztatót, amelyet érde­mes megőrizni. Februártól vi­szont él az a komplett számító- gépes rendszer, amely minden lényeges adatot tartalmaz a szó mlázással-díj beszedéssel kapcsolatban, még azt is tudni fogja, ha egy-egy fogyasztónál hirtelen megnő, vagy csökken a mért mennyiség. Ha túl nagy a fogyasztás, becsült számlát küldenek, míg az okokat ki nem derítik, ha túl kicsi a fo- qvasztás, arra a következtetés­re jutnak a szakemberek, hogy a fogyasztót sürgősen meg kell látogatni. A becsült számláról lényeges tudni, hogy akkor is alkalmaz­zák, ha a fogyasztó nem haj­landó beengedni a lakásába az óraleolvasót, díjbeszedőt. Ilyenkor a hasonló készülék- parkkal rendelkező és hasonló időtartamban fogyasztott átla­got számolják. Feltételezhetően ez ösztönöz majd. A gázmérők ugyanis, bár a szolgáltató cég tulajdonát ké­pezik, a lakásokban találhatók, és előfordul bizony, hogy a cég nem képes megtekinteni. Egy éve azonban az új bekö­téseknél már csak hozzáférhető helyen engedélyezik a mérő felszerelését. A rendszeres kap­csolat a fogyasztóival komoly érdeke a cégnek, ha csak a Baranyában négymillió forintra rúgó lakossági hátralékot te­kintjük, akkor is különösen. Bár még nem fordult elő a cég gyakorlatában — ne is kény­szerüljön rá —, a gázmérővel manipuláló, vaay nem fizető foqyasztót kizárhatják a szol­gáltatásból. A 42 ezer baranyai fogyasz­tót egyébként 30, igazolvánnyal rendelkező díjbeszedő látogat­ja rendszeresen. Megnyugtató, amit hallottunk, anyagilag is érdekeltek lesznek abban, hogy akkor keressék az ügyfeleiket, amikor azoknak a legkedve­zőbb. Megjegyezzük, hogy az áta­lánydíjat fizetőknél nincs vál­tozás, továbbra is kéthavonta kapják a számlát. Gáldonyi Magdolna A Pécsi Városgondnokság 122,2 millió forintot fordít e célra idén Útkorszerűsítések és -javítások Pécsett Korláttorlaszok teszik nehézzé a közlekedést Pécsett, a Bem utcában, ahol a vízakna fedőket cserélik ki az aszfaltozás után Fotó: Läufer László Közgazdász-vándorgyűlés Balatonszéplakon Szakemberek a magyar gazdaság válságáról egészségügyi központra költőt? tek szinte minden pénzt. Hogy iegyen jövőre is pénz, fontol­gatják a helyi adó kivetését, pénzszerző pályázatokon vesz­nek részt. Nórántné dr. Hajós Klára polgármester arról be­szélt, hogy a hajdani községi legelőt és földet szeretnék visszakapni, ami jelentős pénz­forrás lehet idővel. Legfanto sabb tervük, hogy a szenny­vízhálózatot bővítsék. Dobszán majdnem másfél millió forinttal gazdálkodtak a fennállás első esztendejében. Rendbetették a ravatalozót, folyik a művelődési ház csi­nosítása, bővítése, a rendőr­lakás korszerűsítése. A pénz­szűke mérséklésére egyre több közösségi munkát végeznek, fontolgatják a helyi adó be­vezetését. Itt is nagyon jól tudják, hogy legfőképpen csak saját magukra számíthatnak. Cs. J. A Magyar Közgazdasági Társaság huszonkilencedik al­kalommal rendezte meg a ha­zai közgazdászok vándorgyűlé­sét Balatonszéplakon, az Ezüst- part-hotelben. A vándorgyűlés alaptémája - Alkalmazkodási kényszer válsághelyzetben - jól illeszkedik a magyar gaz­daság jelenlegi állapotához. A közgazdász fórum aktualitását adó problémákhoz kapcsoló­dóan tartotta meg a rendez­vény két nyitóelőadását Kupa Mihály pénzügyminiszter és Kádár Béla, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minisztere. A pénzügyminiszter, aki egy évvel ezelőtt még maga is, mint magánzó vett részt a leg­utóbbi közgazdász vándorgyű­lésen, o hazai gazdaság álta­lános válsága ellenére több tekintetben derűlátóan nyilat­kozott meg. A legnagyobb je­lentőséget talán annak tulaj­donítja, hogy ebben az évben csökkent országunk adósság- állománya. Ezzel ugyan nem oldódott meg a tőkehiány kér­dése, viszont a tény kedve­zően befolyásolja Magyaror­szág nemzetközi pénzpiaci megítélését. A miniszter szerint a '91-es mélypont után a ma­gyar gazdaság jövőre megin­dulhat a felfelé emelkedés út­ján. Erre enged következtetni az erősödő fejlett piaci export, valamint az, hogy az utóbbi hónapokban nem nőtt az inf­láció. Optimista becslések sze­rint a jövő év végére akár 20- 25 százalék alá vihető a pénz­romlás mértéke, sőt Kupa Mi­hály azt sem tartja kizártnak, hogy a megfelelő érdekegyez­tető fórumok kialakítása után a közeljövőben országosan megvalósulhat a bérek fölsza­badítása. A pénzügyminiszter nem tervezi a személyi jöve­delemadó és az általános for­galmi adó rendszerének meg­változtatását, mint mondta a magyar gazdaságban jelenleg még nincs meg az az erő, ami lehetővé tenné a szükséges szociális kompenzáció előállí­tását. A pénzügyi tárca vezetője a magyar gazdaság szerkezeti átalakítása mellett az infra­strukturális fejlesztésekben, a külföldi tőke bevonásában, az exporttermelés növelésében, a bankrendszer privatizációjá­ban, a külgazdasági kapcso­latok gyarapításában látja a fejlődés stratégiai kulcsponí- jait. Az eredmény érdekében azonban feltétlenül gyorsítani kell a változások sebességén is, mint Kupa Mihály mondta, számunkra, nem lehet mérce a többi kelet-európai ország. Kádár Béla előadásában 80 százalékosnak minősítette az alakuló hazai piacgazdaságot. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere szerint a hiányzó láncszemek az elkö­vetkező másfél év során illesz­kedhetnek majd a nemzetközi normákhoz igazodó rendszer­be. Nem ilyen kedvező a reál gazdaság helyzete, hiszen egy- időben kell megbirkózni a gazdaság általános válságá­val, illetve a modernizációs válsággal. Mutatkoznak azon­ban kedvező jelek ezen a té­ren is, a miniszter ezek között említette a privatizáció kibon­takozását, a keleti piac felé tanúsított növekvő aktivitást, a fejlett export érdekében meg­valósított technológiai fejlesz­téseket, az előkészített jogsza­bályokat. A külgazdasági tár­ca a továbbiakban is komoly szerepet vállalhat a gazdasági diplomácia átszervezésében, a külföldi tőke vonzásában. Szép pécsi siker is született a kétnapos Balaton-parti köz­gazdász rendezvényen. Mester József, a Mecseki Szénbányák Vállalat mérnöke első díjat érdemelt ki az állami vállala­tok vállalkozásának erősítése témakörben írt pályamunkájá­val. A rendezvényen bejelen­tették, hogy jövőre a 30. köz­gazdász-vándorgyűlést Pécsett rendezik. Kaszás Endre

Next

/
Thumbnails
Contents