Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-25 / 263. szám

IO uj Dunántúlt napló 1991. szeptember 25., szerda Érdekvédelmi szervezet Gilvánfén Növényvédelmi tanácsadó Szüret előtt Cigánylakta település Az ősz beköszön-tével kert jeinkben megkezdődött a be- taíkarítás. A növényvédelem eredményessége lemérhető a betakarított terményeknél. Ha vezettünk permetezési naplót, akkor kezünkben van olyan növényvédelmi technológia is, amit hasonló időjárási körül­mények között a következő evekben is eredményesen al­kalmazhatunk. A szőlő levelein megjelent, illetve fokozódik o lisztharmat fertőzés. Ez ellen a szüretig már nem tudunk védekezni, még a 0 napos, kéntartalmú (THIOVIT S, MICROTHIOL SPE­CIAL, NEDVESÍTHETŐ KEN, SULFUR 900 FW, KÉNKOL 800 SC stb.) szerekkel sem, ha a szüretet 2 héten belül kezd­jük. E szereknél is fennáll a veszély, hogy a bogyóra ta­padt növényvédő szer zápto­jás szagot, erjedésgátlást idéz elő a mustnál. Az elmúlt évben sokan ke­restek meg olyan problémá­val, hogy a leerjedt must és bor növényvédőszer-szagú lett, pedig növényvédő szert szüret előtt egy hónappal nem is használtak. Mint később kide­rült, az érésgyorsító haszná­lata okozta a gondot. FITALON vagy egyéb érésgyorsító hasz­nálata előtt javaslom, hogy tüzetesen tanulmányozzuk át o c s oma g o I ó an ya g o n fe Itüinte tett útmutatót, csak olyan növé­nyeknél használjuk, amelyikre engedélyezett. A kezelés és a szüret közötti várakozási időt tartsuk be. Kossuth Lajos születésének 190. évfordulóját rendezvény- sorozattal ünnepeljük meg 1992-ben — mondotta hétfőn, a városháza dísztermében tar­tott tájékoztatón M. Pásztói Józsel, a Kossuth Alapítvány kuratóriumának ügyvezető igaz­gatója. Az 1848—49-es hagyomá­nyok ápolására 1990-ben jött létre a Kossuth Alapítvány, amelyet 1 millió forinttal indí­tott útjára Németh Miklós ak­kori miniszterelnök, aki szintén Monok szüíötte. Az alapítvány ez év márciusában tartott -köz­gyűlésén életre hívta a Kossuth Szövetséget. A szövetség ja­vaslatára az emlékév megün­neplésére a Kossuth Alapít­vány történettudományi, hely- történeti és ifjúsági pályáza­tokat írt ki. Az ifjúság szá­mára az 1848-49-es esemé A megyében augusztus vé­gén jelentős szőlőoíbánc-fer- tőzés alakult ki (levelek színe­sednek, levélerek elbarnulnak, elhalnak, lehullanak). Ellene a védekezéseket a korai bor­szőlő- és csemegeszőlő-fajták­nál a szüret közelsége miatt nem lehetett elvégezni. Ja­vaslom a következő évi fertő­zés megelőzésére a lehullott levelek 2%-os (20 dkg/10 I víz) KARBAMID (46%-os nit­rogénműtrágya) oldatos be- locsolását. Szüret után a szőlőültetvé­nyeinkben feltétlenül el kell végezni a lisztharmat elleni védekezéseket is. Erre fel- használhatók a kánkészítmé­nyeken kívül a BORDOILÉ KEN FW 1%-os (100 ml/10 I víz) oldatát, főleg azokon a területeken, ahol peronoszpó- ra-fertőzés is előfordult. Nagy gondot jelentenek az érőfélben lévő szőlőinkben a darazsak is. Ellenük a kémiai védekezést nem javaslom. Leg­hatásosabban darázscsapdák kihelyezésével védekezhetünk ellenük, melyek beszerezhetők a kertészboltokban. A csapdák házilag is elkészíthetők mű­anyag flakonokból. A csapdá­ba cukros vagy mézes vizet öntünk (20-30 dkg/1 I víz). A csapdákat fürtzónóba helyez­zük el. Az összegyűjtött dara­zsakat 1—2 naponknét el kell távolítani. A cükoroldatot he­tente cseréljük. Czigány Csaba nyék és a hagyományőrző munka emlékeinek gyűjtésére hirdettek pályázatot, amelyre eddig 50 város és község 200 iskolája jelentkezett. Mint a tájékoztatón elmondották: ösz- szeálfítottók a hazai Kossuth- emlékeket őrző falvakat és vá­rosokat bemutató Kossuth- túrák útvonalát is. Az 1992-es évforduló központi ünnepsége szeptember 12-én Monokon lesz. Szóltak arról is, hogy az 1992. évi megemlékezéseket felkészülésnek tekintik a Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából 1994- ben tartandó emlékévhez. Az ünnepségeket ekkor a Kossuth Lajosnak külföldön menedéket és otthont adó országok és városok képviselőinek bevoná­sával kívánják majd megtar­tani. Gilvánfa kis falu a Pécs— Görcsöny-Vajszló és o Vajszló —Sellye—Drávafok útvonal ál­tal határolt területen. Lakos­sága nem éri el a négyszáz főt, nem tartozik a Dráva menti településekhez, de jel­legében ehhez a régióhoz, az aprófalvas, a volt „körzetesí- tett" községekhez sorolható. Baranya második, csak cigá­nyok által lakott települése. A több mint két évtizedig alvó, fejlődésében teljesen megállt markáns cigánytelep­pel rendelkező körzetbe, sa­ját kérésére a fővárosból ke­rült egy fiatalember, Derdák Tibor 1987 végén. Tevékeny­sége kapcsán egy csapásra megváltozott a környező fal­vak légköre, úgymond meg­szűnt az „állóvíz". A lakosság és a központi község, a ma- gyarmecskei általános iskolo tantestülete elkezdte megfo­galmazni a pedagógusok, a tanulók és nem utolsósorban a négy község, Magyarmecs- ke, Magyartelek, Kisasszonyfa és Gilvánfa általánosnak is vehető érdekeit. A tantestület — tagjai szép szómmal képesí­tés nélküli nevelők voltak — a megye egyetlen olajos pad­lás, szénkályhafűtéses, lerom­lott állapotú iskolájában min­dennap vízvezeték hiányában lavórban mosdatták a gyere­keket, hétfőn reggel azért igyekeztek munkahelyükre, hogy megetessék a hét végén meg­éhezett cigány tanulókat. A legkiemelkedőbb eredmé­nyek: a vezetékes ivóvíz meg­valósulása három községben (Gilvánfán most van folyamat­ban), az új, jól felszerelt is­kolaszárny Magyarmecskén, a felújított művelődési ház és óvoda Gilvánfán. A nem ke­vés pénzbe került iskolában o „magasszintű építőipari szak­munka” következtében pilla­natnyilag nem tudnak taníta­ni. Mit mondhat erre az em­ber? A FII CU NŐI (Tarts ve­lünk) cigány érdekvédelmi egyesület 1988 őszén alakult Gilvánfán. Tiszteletbeli elnöke Derdák Tibor, elnöke Mo/do- vónyi István. Történetük per­sze, talán nem is itt kezdő­dött, hanem 1988. március 15- én, amikor engedély nélkül fáklyás felvonulást szerveztek a faluban, amely azóta hagyo­mánnyá vált. A szervezet egyik fő céljának a leromlott álla­potú falvak megmentésében való közreműködést tekintette, és dolgozik érte ma is. Tag­dijuk havonta egy korsó sör ára, gyerekeknek jelképesen egy forint. Erőpróbáló akció­juk volt a művelődési ház át­alakítása faluházzá. Az épüle­tet hiányos tetőzet, korhadó gerendák. máladozó vakolat kívül és belül, szinte használ­hatatlan nyílászárók és ren­dezvényekre teljességgel al­kalmatlan nagyterem jellemez­ték. Ma kicserélt tetőt, új ab­lakokat és ajtókat, frissen va­kolt falakat, helyrehozott nagy­termet, kis könyvtárt és orvosi rendelőt láthat a látogató. Mindezt tették helyi és me­gyei pénzből, valamint adtak hozzá sok-sok óra társadalmi munkát. Különösen jelentősek a kör­nyező falvakban létrehozott fa­luklubjaik, amelyek a minden­napi kulturálódást próbálják elősegíteni. A lakosságnak nyújtott jogi és szociális ta­nácsadás, a beadványok, ké­relmek elkészítésében való se­gítségnyújtás pedig önma­gáért beszél. Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a cigány nép­főiskolát. Nem tudományos igényű előadások jellemezték, hiszen az elhangzottak a min­dennapi életvitelhez, a gon­dok, problémák megoldásához nyújtottak iránymutatást. Szólni kell a balatoni tá­borukról, ahová először jutot­tak el cigány gyerekek, vagy tevékeny részvételükről a me­gyei olvasó- és képességfej­lesztő táborokban, az azt le­záró nyugat-európai kirándu­lásról. A nemzeti kisebbségek iden­titástudatának megőrzésében alapvető feltétel a nyelvtudás. A körzetben beszélt beás ci­gány nyelv birtokában már kevesen vannak. Ezért az is­kola évek óta kísérletezik a cigány kétnyelvű oktatás be­vezetésével, egy jól kidolgo­zott felzárkóztató program kombinálásával. A nemzetisé­gi nyelvet oktató iskolák anya­gi kiegészítést kapnak o költ­ségvetésből a nyelvet tanulók száma alapján. Ugyan or­szággyűlési interpelláció alap­ján, de Magyarmecske és Gil­vánfa általános iskolás korú gyerekei is részesülnek benne. A minimális cél, hogy a ta­nulók tudjanak beás cigány nyelven írni és olvasni. A ki­dolgozott oktatási programot terjesztik és bemutatják más intézményeknél is. A FII CU NŐI nemrégiben cigány tánccsoportot alakított, amelynek jelentősége a kö­zösségi összetartó erő növe­kedésén túl a beás cigány hagyományok ápolása, meg­tanulása és bemutatása. Az együttes megalakulása része annak az öt—hat éve kez­dődött folyamatnak, amely a nulláról indulva a hagyo­mányőrző csoportok növekvő számát mutatja. Az egyesület emellett intenzív népdalgyűj­tést kezdeményezett a beás népzene köréből. Kulturális érdekvédelmi te­vékenységük mellett felerősö­dött politikai érdekvédelmi munkájuk. Alapvetőnek tartják más cigányszervezetekkel való szorosabb együttműködést megyén belül és megyén kí­vül. Kiváló o kapcsolatuk a PHRALIPE nagykanizsai szer­vezetével. Külön gondot for­dítanak tagszervezetek alakí­tására, jelenleg 15 külső csoporttal rendelkeznek. A helyhatósági választásokra je tőiteket állítottak, amelynek eredménye cigány szószólók az önkormányzati testületek­ben. Ma tagjai a cigány- szervezeteket tömörítő Roma Parlamentnek. A térségben feszítő gond a munkanélküliség. Az egyesület tájékoztatása szerint Gilván- fón a munkaképes lakosság 90 százalékának nincs munkája, holott ez az arány néhány év­vel ezelőtt fordított volt. A vezetőség próbálkozott maga is „munkaerőközvetítésseF'. szervezett átképző tanfolyamo­kat, de nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetű települése­ken a szakképzetlen munkaerő elhelyezkedése meghaladja erejüket. Az egyesület célja, jövője tehát adott: a cigányság kul­turális, valamint kisebbségvé­delmi érdekképviselete mellett általában kell az emberek­ben lelket tartani, s nem kü­lönben a jó ötleteket felka­rolni. Dr. ifj. Erdödi Gyula A Kossuth Alapítvány tájékoztatója az 1992-es és 1994-es emlékév rendezvényeiről Beszélgetés az összefogással rendbe hozott művelődési ház előtt Fotó: Kóródi Gábor Pécsi utcák - híres emberek Szepesy Ignác Szepesy Ignác szobra Fotó: Proksza László 1828. február 24-ének késő estéjén kopogtattak a pécsi püspöki palota kapuján: -min­den előzetes értesítés nélkül az új pécsi püspök étkezett meg kíséretével. Azért ily ti­tokban, mert el akarta kerülni a 'bandériumos köszöntést. Az új püspök, Négyes/ Sze­pesy Ignác báró, előzőleg Er­dély püspöke, 1828. március 13-án került a pécsi püspöki székbe. Nevét gyakran írták két s-sel, szülőhelyéül pedig sokáig Egert tartották, de miiként Borsy Károly kimutat­ja — Szepesy Ignác József az Eger közelében levő Noszva- jon látta meg a napvilágot 1780. aug. 13-án eladósodott bárói csalód elsőszülött gyer­mekeként. 1795-ben már az egri egy­házmegye papnövendékei kö­zött látjuk. Rövidesen Pesten a filozófia, Bécsben a teoló­gia doktorává avatták, moij-d 1803. május 29-én külön pá­pai engedéllyel pappá szen­telték. A papi pályán való gyors előrehaladása sokoldalú te­hetségét igazolja. Egerben ér­seki szertartó és titkár, egri plébános, majd kanonok, bor­sodi főesperes, kisprépost. Amikor Rudnay Sándor edélyi püspökből esztergomi érsek lett, helyét a gyulaifeihérváiri püspöki székben Szepesy Ig­nác foglalta el. Püspökiké szentelésékor még nincs negy­venéves. Szepesy pécsi püspöki kor­mányzása kezdetén az egész egyházmegyét rendezte, a lel­kipásztorok és a hívék -közötti feszültségék feloldására töre­kedett. Nagy gondot fordított a papnevelésre, gyakran meg­jelent a növendékék között. Papjait tudományos művelő­désre ösztönözte. Rengeteget dolgozott: már reggel négy órakor talpon volt. Bár min­denben puritán életet élt, mégis jellemző volt íreá, hogy a szószékre teljes püspöki díszben lépett. „Egész külsejéből a hon- szerelem sugárzott ki" - íirja egyik életrajzírója. A magyar nyelv lelkes terjesztőjeként az országgyűlésen magyarul szólt a főrendekhez, s elvárta, hogy a megyei követek „leveleiket egyedül csak honi nyelven in­tézzék". Ugyanakkor imódsá- gos könyvet adott ki magyar, német és horvát nyelven. Nagy munkája, a Szentirás két részének kiadása „Küldi után a közönséges deák for­dításból az eredeti betűre fi- gyefmezve”. (1831—36.) Mintegy 13 „tudós úr" vett részt az Új Szövetség fordítá­si munkájában, amely nyom­datechnikáikig — Borsy Károly szakvéleménye szerint — mint­egy kilenc és fél -millió betűt tartalmaz. A Szentí-rás kiadá­sa Szepesynek 30 000 Ft-jába került, s legnagyobbrészt in­gyen osztotta szét egyház­megyéjében és Erdélyben. Érdemei közül szólnunk kell arról is, hogy tanítóképző -in­tézetet állított fel, líceumot alapított, s e célra 100 000 váltó forinton díszes palotát építtetett, a mai Egyetemi Könyvtár épületét. Megvásá­rolta az egykori pálos -kolos­tort (ma: Széchenyi Gimná­zium és Szakközépiskola) — tempi oimával együtt. Újjászervezte a Klimó-féle -nagy könyvtárt, amelyet négy­ezer darab könyvvel, négyszáz ásvánnyal és számos éremmel gyarapítóit. A líceum tőszo-m- szédságá-bain -nyomdát rende­zett be. Hatalmas munkatempója ki­kezdte egészségét, s Pécs nagy püspöke tüdővérzésben 1838. július 16-án Pécsett meghalt. Emlékét a Székesegyház előtti, Kiss Gyö-rgy által ké­szített szobo-r i-s őrzi. Dr. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents