Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-24 / 262. szám
3 üj Dunántúli napló 1991. szeptember 24., kedd Finisben a kisebbségi törvén/ előkészítése Kulturális autonómia „Nem a személyem ellen irányultak a támadások” Petőfi Amerikában van Beszélgetés Kiszely István antropológussal Még az előző parlamenti ciklus idején egy interpelláció alapján vetődött fel, hogy az országgyűlés alkosson nemzetiségi törvényt, amely biztosítaná, hogy a hazai horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok és szlovénok az eddigieknél szabadabban élhessenek kollektív és egyéni jogaikkal. A törvényalkotási folyamat elkezdődött, de annak tartalmi vonatkozásai az országgyűlési és a helyhatósági választások után teljesen megváltoztak. Kisebbségi törvény Kezdetben alapvető problémaként merült fel, hogy a törvény egészébe hol és milyen módszerekkel illeszthetők be az országban élő etnikai státusban lévő népek. Ilyen például a cigányság. A formálódó álláspontok végül abban a tökéletesen érthető megállapodásban nyugodtak el, hogy nem nemzetiségi, hanem kisebbségi törvényt kell alkotni. Ma elmondható, hogy a törvény előkészítésével megbízott és azért felelős Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint a kisebbségi szervezetek többségét tömörítő ún. Kisébb- ségi Kerekasztal, a törvény előkészítését lényegében lezáró kodifikációs tárgyalásokon konszenzusra jutott. A szakmai műhelyekben számos törvénytervezet készült, mígnem o Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Kerekasztal is elkészítette a maga tervezetét. A megoldási módozatok jelentősen különböztek egymástól. A hivatal anyagának jellemzője a liberális gondolkodás, tehát a kisebbségek kollektív és egyéni jogait lényegében egy kerettörvényben, nyugateurópai mintákhoz hasonlóan, látták megfogalmazhatónak. A Kisebbségi Kerekasztal a kisebbségek jogainak pontos, tételes és igen részletes felsorolását szerette volna megfogalmazni, törvénytervezete egy meglehetősen merev, hierarchikus és túlszabályozott önkormányzati rendszerre épült. Dr. Váradi Vilmosnak, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal jogászának véleménye szerint e törekvés lelassította a törvénytervezet előkészítését. Kifejtette, hogy szakmailag ez az út sem elfogadhatatlan. De a liberális felfogásnak épp az a lényege, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Ezzel szemben a paternalista felfogás hívei tételes, részletes, mindenre kiterjedő szabályozást, akartak. Magyarul, a tételes szabályozás eleve korlá tozást jelent és később értelmezési viták lehetőségét is magába hordozza. A kormány elnöke a vitában nagyfokú toleranciát kért és igényelte, hogy végleges tervezetben a kisebbségi álláspont a maga teljességében bontakozzon ki. Önkormányzatok Mór hosszabb ideje közös volt az a törekvés, hogy a kisebbségek az egyes településeken önkormányzatokat alakíthatnak ki és kulturális autonómiában részesülnek. Ezt a tényt módosított alkotmányunk is világosan rögzíti. Ha az országgyűlési képviselők elfogadják a tervezetet, akkor a helyhatósági választások mintájára jelöltek állításával, szabad és titkos választások után létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok. Döntő törekvés, hogy a kisebbségek Sajátos ügyeiket önmaguk intézhessék. Az előkészítés során kiderült, hogy a Kisebbségi Kerekasztal által készített és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által felkért független szakértők törvénytervezete alapkoncepciójában ugyanaz. Ami létfontosságú és kiemelendő: a kulturális autonómia biztosítása, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása és a szabad nyelv- használat. A kérdés pedig az eddig ismertetett tényekből adódik. Vajon milyen lesz a viszonya a kisebbségi önkormányzatoknak, o- helyi, államigazgatási önkormánvzatokkol? Vajon .előbbiek hogyan fognak tudni élni közhatalmi jogosítványaikkal? Alapvető momentum, hogy törvényi úton beleszólási lehetőséget kapnak településük életébe. Véleményüket minden esetben ki kell kérni, de konkrétan meghatározzák azokat az ügyeket, amelyek felmerülésekor nem lehet nélkülük dönteni. A felsorolható pozitívumok mellett persze e kérdés magában hordozza a nagy viták lehetőségét, de a lényeg az, hogy a kisebbségi önkormányzatok ne bénítsák meg a helyi közigazgatás menetét. így ha nincs közöttük megegyezés, az adott problémáktól függően fordulhatnak a Köztársasági Megbízott Hivatalához, vagy a Köz- igazgatási Bírósághoz. A kisebbségi önkormányzatok, a tervezet szerint, a jövőben maguk is alapíthatnak és működtethetnek iskolákat, kulturális intézményeket stb. Ha egy adott település kisebbségi lakosságának 5 százaléka kéri, kötelező lesz a helységnévtáb- lo és a helységen belüli köz- intézmények két-, illetve háromnyelvű feliratozását megoldani. Finanszírozás Nem született megállopodás a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Kerékasztal között, a finanszírozás kérdésében, vagyis a költség- vetés által a törvény végrehajtásához biztosított összeget milyen elvi alapon lehet és kell felosztani. A kerekasztal egyfajta automatizmust akar, tehát kaphassák meg az e célra szánt összeget, amit majd felhasználnak, illetve szétosztanak az igényeknek megfelelően. A hivatal ugyan nem zárkózik el a kisebbségi önkormányzatok, az érdekvédelmi szervezetek támogatósától, csak jóval szerényebb mértékben kívánná ezt tenni azzal, hogy az államnak ezentúl is számos kisebbségvédelmi feladata van, például a nemzetiségi iskolák, a kulturális és hagyományőrző együttesek támogatósa, stb. Tehát a költségvetés által biztosított összeg egy később meghatározott és szükséges részét a kisebbségek pályázat útján szerezhessék meg. A kormány elé így alternatív javaslat kerül, s ha nem dönt, akkor az az országgyűlés feladata lesz. Józan számítások szerint, ha a kormány továbbítja a törvénytervezetet az Országgyűlési Irodának, akkor még 1991- ben mód lehet az 1868-as, csak részben végrehajtott, nemzetiségi törvény után, a második magyar kisebbségi törvény kihirdetésére. Dr. ifj. Erdodi Gyula Kiszely István antropológus barguzini Petőfi-kutatásai már eddig is sok vihart kavartak.- ön szerint hol van most Petőli Sándor? - kérdem tőle.- Pontosan nem tudom, hol vannak a csontok, Cleveland- ben, Bostonban, vagy Washingtonban. Négy tudós team vállalta a vizsgálatot, már a levéltári adatok, fogolylisták és a versek hitelesítése folyik, az antropológiai munka befejeződött azzal, hogy az első szótól az utolsó vesszőig mindent igazoltak a vizsgálatok, amit mi akkor először leírtunk. Szí - vükön viselik a munkát, mert csinálják például az elektronikus arcrekonstrukciót. Számitógépes program segítségével „viszik rá" a csontokra a lágy részeket, méghozzá három fokkal eltérve a függőlegestől és 23-mal oldal irányban, mert az ismert dagerotipia így készült, a kettőt aztán egymásra másolják. Akkor tudnának teljes biztonsággal végleges eredményt mondani, ha a szülőktől, vagy feleségtől és a gyerektől lenne csontanyag. Mind a szülei, mind pedig a felesége és a fia sírja ismert, meg lehetne oldani. Ez a DNDS-print eljárás, vagy igen, vagy nem. Itt nincs rózsaszín petúnia, itt vagy fehér, vagy piros.- Ez azt jelenti, hogy ön ma is száz százalékig meg van róla győződve, hogy Barguzin- ban valóban Petőli csontjait találták meg?- Meg vagyok győződve. Akkor is így volt, amikor megtaláltuk, azóta semmit nem változott a belé vetett • hitem és . . .- Ez hit, vagy tudományos álláspont?- Tudomány. Nagyon sok csontot vizsgálok most is, hetente, havonta, évente, és nagyon csodálkoztam volna, ha ilyenben tévedek. Fejet hajtottam volna akkor, ha valóban autentikus ember cáfolja meg az álláspontomat, de most látom, hogy a legjobb szakemberek hozzák vissza ugyanazt az eredményt, most van egy bizonyosságom is. Szörnyű dolog a szakmában, ha az ember tudja, hogy igaza van, és senki nem akarja elfogadni!- Minek tulajdonítja azt az általános támadást, aminek ki 'volt téve annak idején?- Ez természetesen nem a személyem ellen irányult, hanem az ellen, hogy egy régi hiedelmet, beidegződést, nézetet mindenestől megváltoztatott, kezdve attól, hogy hogyan fejeződött be a segesvári ütközet, ejtettek-e hadifoglyot, milyen volt a kapcsolatunk az oroszokkal, nekik az osztrákokkal. Mást mondunk Petőfi személyéről, a csatában való részvételéről. Nem rólam volt szó eredetileg, de aztán végül is ellenem hegyezték ki a tollúkat, mert én voltam a szakmai vezető.- Az amerikai értékelés mikor várható?- Egy héttel utána, amikor a csontanyagot kivesszük a sírból. Aznap mennék Bostonba, egy hét múlva van eredmény.- Ha végül Budapest főpolgármestere -, mint ön mondta, ez ügyben ő az illetékes nem engedélyezi, akkor örök marad a kétség?- Akkor marad 15 és fél millió magyar ember számára a kétség.- Akkor térjünk át a másik témára, az őstörténetre, önnek a magyarság származásáról van egy elmélete . . .- Ez nem elmélet, az eddigi nézeteket térben és időben meghosszabbítottam. Eddig az őstörténetünket egy olyan területre kellett leszűkítenünk, amely népnek nem volt írásbelisége, magas kultúrája, hiedelemvilága, saját zenéje. Én antropológiai, szellemi, kulturális, tárgyi szempontból nem tudtom azonosítani a magyarságot, mivel 1842-ben meghalt Körösi Csorna Sándor és azóta senki nem került ki arra a területre, ott folytattam, ahol ő abbahagyta. Megvizsgáltam az őslakosságot. Teljesen megdöbbentő volt a felfedezés, hogy 8első-Ázsia őslakossága egészen az időszámításunk utáni hetedik századig teljesen europid volt, olyan, mint mi magyarok. Melléktermékként a népzenészeknek elhoztam azt a magyar zenét, amiből most készül egy hanglemez. Bartóknak is volt egy megjegyzése gyűjtökörútján, amikor azt mondta, hogy nagyon szép ez a török zene, de nekünk távolabbra kell mennünk térben és időben.- !Hol van ez a terület földrajzilag?- Ahol az ujgur iugorok élnek, tehát a Takla-Makán sivatag északi, északnyugati és keleti peremvidéke, a Dzsun- gár-medence és a Gobi-siva- tag délnyugati része, odáig, amíg Tibettel nem találkozik.- Időben?- A hun birodalom időszámításunk előtt ezerben alakult és időszámításunk utón 91-ben bomlott fel. A felbontott hun sírokban már jelen voltak azok a tárgyak, amelyek a hiedelemvilágnak megfelelnek, ezt követte a két türk birodalom, amelyben voltok törzsek, amelyek ottmaradtak, mások pedig bekerültek a Kárpát-medencébe. A gyerekeknek mindig azt mondom, ha meg akarom keresni a nagyapámat és semmit nem tudok róla, akkor el kell mennem abba a faluba, ahol élt, meg kell tudnom, milyen állatai, tárgyai voltak, mit evett, milyen életmódot folytatott. Én nem azért megyek az ujgurokhoz, mintha ők volnának a magyarok ősei, de ugyanannak a törzsszövetségnek voltak a tagjai, mint azok a népek, amelyéknek egy része bekerült a Kárpát-medencébe, mint a bolgárok, az onugorok és kabarok. Arról van szó, hogy a huszonnegyedik óra után próbál az ember egy kis nyomot fogni, ha az emberanyag, a zene, a népművészet, az építészet, a hiedelem és mesevilág odavezet, akkor ott kell kutatni, nem pedig ott, ahol nincs semmi. Hozzátennék még valamit. A magyarság nagyon sok szálú, az egyiket kutatom, mellette ott van a finnugor eredet, a kaukázusi, a sumér kapcsolat, én csak egy ismeretlen fonalat vettem fel, és azt akarom végigjárni.- Még egy kérdés erejéig visszatérnék Petölihez. A történtek ismeretében is belefogna a kutatásba? — Bele. Senkit ki nem szolgálok, senkinek nem hiszek, a tényeket kivéve. Nem hiszem, hogy most már bármi szerepem lenne a Petőfi-ügyben.- Ha kiderül, hogy igaza volt? — Akkor sem. Nem leszek ott a temetésen, az ünnepségen, nekem becsületbeli dolgom volt ez, szakmai kihívás . . .- S ha az derül ki, hogy mégsem . . . — Akkor levonom a következtetést, és otthagyom a munkahelyemet, az MTA Régészeti Intézetét. Az embernek nyernie és veszítenie is tudni kell. Bár a természettudomány az nem lutri, az ember szakmai meggyőződése szerint vagy tud valamit, vagy nem tud. Ebben az esetben azt mondtam, hogy az, és eddig még komoly szakember az ellenkezőjét nem tudta bizonyítani. Most is dolgozom valamin, amit nem akarok még közzétenni, de hasonlóan nagy meglepetésre lehet számítani . . . Ihárosi Ibolya Rendelet az utcai kukák tisztításáról Az utcai kukák, szemetesedények tárolásával, javításával és tisztán tartásával kapcsolatos problémákkal egy hete foglalkoztunk. E témával kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kaptunk dr. Meláth Ferenc Pécs városi tisztiorvostól. Elmondta, hogy a PIK, a lakásszövetkezetek és a családi házak tulajdonosai gyakran figyelmen kívül hagyják az 1986-os ÉVM- Eü.-i miniszteri, és Pécs Város Tanácsa ehhez csatlakozó 9. sz. rendeletét, mely a szemétledobók és a szemftgyűjtőhelyek tisztítására, tisztán tartására kötelezi az érdekelteket időszakok megjelölése nélkül. Az utcán, a városban járó-kelő emberek számára úgy tűnik, sokan nem ismerik a rendeleteket vagy nem vesznek róla tudomást. Dr. Meláth Ferenc munkatársai szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak városszerte, felhívják a hiányosságokra az érdekeltek figyelmét. Úgy tűnik, nem érnek el szemmel látható eredményt: olcsóbb a néhány ezer forintnyi büntetést kifizetni, mint a sokszorosába kerülő fertőtlenítést megrendelni. Csupán remélni lehet: ha a házak és tartozékaik a lakók tulajdonába kerülnek, és ők saját, jól felfogott érdekükben máshogy állnak e témához. Az újságíró megjegyzése ehhez annyi, hogy Budapesten és több nagyvárosban óriási mértékben elszaporodtak a fertőzéseket terjesztő patkányok. Kiirtásuk több tízmillió forintba kerülne. A. E. Fotó: Prokszo László A véméndi német nemzetiségű hagyományőrző együttes
