Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-03 / 241. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. szeptember 3., kedd v szerkesztőség postájából Telefon­ügyek Augusztus 12-én jutott tu­domásomra, hogy a Bálics- dűlőben levő présházamba is­mét betörtek. Szükségessé vált a rendőrség értesítése. A tanárképző előtti nyilvá­nos telefon rossz volt, ezért a közelben lévő Mtfkári falato­zóba siettem (Pécs, Honvéd u. 1.) és kértem, engedjék fel­hívni a rendőrséget. Kérésem teljesítését gorombán megta­gadták. Akiknek este 9 óra tájban a 07 tárcsázására van szüksé­gük, ne a Maíkári falatozóhoz forduljanak, mert e kérésüket ott nem teljesitik. Dr. Gy. L. (Pontos cím a szerkesztőségben) * Templom téri telefonfülké­ben lévő készüléket leszerelték egy hónapja, ami még nem lenne olyan nagy baj, ha len­ne a közelben másik készülék. A legközelebbi a 8. sz. Posta- hivatal előtt van, amely szin­tén már egy hónapja recseg- ropog, a hívott fél alig érthe­tő, a telefon szinte használha­tatlan. Ha sürgős esetben mentőt kellene kihívni, rég meghalna a beteg, mire egy készülék, vagyis a mentősök elérhetők. Kövesdi Teréz Pécs, Gárdonyi u. 59. Csotores miatt volt vízhiány a temetőben Szokásos vasárnapi te­metőbe járásom augusztus 11-én is menetrendszerűen bonyolódott (volna). Sors­szerűén több sír gondozá­sa és ápolása terhel, a lelkibánaton túlmenően a kápolnától a szellemvárosi részig. A gond ott kezdő­dött, amikor vizet keresve a kutak „szárazok" voltak. 7—8 kutat végigjártam, de vizet nem találtam - írja Mayer Margit pécsi olva­sónk, és hozzáteszi - igen sok idős asszony bot segít­ségével, betegen, fáradtan tette ugyanezt a kálváriát vízért. Miért ez a közöny az amúgyis lelkibánattal küsz­ködő, beteg, idős, megfá­radt emberekkel szemben, akik talán már önmaguk ápolását is másoktól vár­hatnák el? A panasszal megkeres­tük Szabó Mihálynét, a Baranya Megyei Temetke­zési Vállalat igazgatóját, aki elmondta, hogy nem közönyről van szó, hanem egy előre nem látható, vá­ratlan csőtörésről. A Pécsi Bőrgyár környékén eltört egy vezeték és a Pécsi Vízmű kénytelen volt a fő­vezetéket elzárni, amely a temető vízellátását bizto­sítja. Ez okozta az augusz­tus 11-1 és a 12-i rész­leges vízhiányt a pécsi köztemetőben. Felvidéki jegyzeteim Családom felvidéki szár­mazású, így mióta az utazási lehetőségek fennállnak, gyak­ran töltök ott évente 8-10 napot, és felkeresek több na­gyobb várost és környékét. Ezúttal e tárgyban néhány tapasztalatot, megállapítást szeretnék közölni. Az utóbbi években nagyon megnövekedtek a vasúti uta­zás nemzetközi tarifái (gép­kocsim nincs), azonban kelle­mes meglepetés, hogy a szál­lodai és étkezési árak nem emelkedtek olyan mértékben, mint nálunk. Ez évben Nagy­szombatban és Eperjesen jár­tam, szállodát minden előze­tes foglalás nélkül lehet kap­ni, 200 Ke árban (B. kate­gória). Két személy számára vendéglői étkezés 50—60 Kc- ból kihozható. A városi és távolsági autó­buszhálózat igen kiterjedt, a járatok pontosak, bár néha az embert meglepetés éri a menetrendi, a távolsági autó­busz-pályaudvaron kifüggesz­tett és az egyes járatok in­dulási helyein lévő adatok összehasonlításánál. Nálam ilyenkor súlyosabb a helyzet, mert nem tudok szlovákul. Eperjesen kiterjedt troli,- hálózat van, zajtalan, tiszta, kényelmes, környezetkímé­lő. . . Valamikor Pécsett is voltak ilyen tervek ... Az autóbuszok fékezéskor nem csikorognak! Magánemberek részéről kü­lönös előzékenységet és segi- tőkészséget tapasztaltam a felvilágosítások adásánál. Hi­vatalos információhelyeken - szállodáiban, vendéglőben, vasúton — a szlovákon kívül más nyelvet nem beszélnek. Ezek szerint idegenforgalom­ra nem fektetnek súlyt. Még megemlítem a szá­momra érthetetlen valutaté- mót. Elutazásomkor a Kc-t egyedül forgalmazó IBUSZ- nál csak 3000 Kc-t tudtak ad­ni (II), mellé 2000 Ke csekket váltottam. Ezt ott - minden itteni híresztelés ellenére — beváltották (1 százalék levo­nással), nem úgy, mint ma­radék pénzem beváltásakor az IBUSZ - 2,80 helyett 2,35 átszámítással. Legkellemetle­nebb csalódás az volt, hogy ,az ott kapott és visszahozott 1000 Kc-ás címletet nem vál­tották be. így ezt a bankje­gyet őriznem kell a következő kiutazásig (?), vagy míg a szerencse össze nem hoz egy szlovák utassal. Somody Ferenc Pécs, Gosztonyi Gy. u. 18/C. A pécsi Geisler Eta utcai Tulipán boltban átveszik a szőlőt a termelőktől és kedvezményesen adják tovább a vásárlóknak Benedek Tímea felvétele Ehető és mérgező gomba Az Új Dunántúli Napló au­gusztus 14-i számában megje­lent, hogy egy utcai árus ha­lálosan mérgező gombákat: párducgalócát és „földtúró ga­lambgombát" kínált. Előrebo- csátva azt, hogy az ilyesmi na­gyon kockázatos, és felelőtlen­ség még az esetleges vásárlók részéről is, le kell szögeznem, hogy a földtoló galambgomba (Russula delica) — nevezik nagy fehér, illetve ízletes nagy galambgombónak is - ehető, bár sokak szerint értéktelen. A párducgalóca (Amanita pantherina) valóban súlyosan mérgező „bolondgomba", bó­dulatot, esetleg kómát is okoz­hat. Gyomor-béltünetek is ki­fejlődnek. Legveszélyesebb mé­reganyagai, az iboténsav és muszcimol, valamint további, még nem azonosított vegyüle- tek a központi idegrendszerre hatnak. A párducgalóca-mér- gezések 1—2 százaléka végze­tes. A halál oka légzésbénulós, illetve vérkeringési elégtelen­ség. Dr. B. L. Az új pécsi FEMA Aruház már igazán nyugati színvonalú, de nem így 'a környezete. Az áruház gyalogos megközelítése céljából kialak itottak ugyan egy ideiglenes kavicsos utat, de égető szükség volna még a tél beállta előtt betonjárdára a Siklósi utca felől érkező gya­logosoknak is, akik most szemetes, hepehupás földúton tudják csak megközelíteni az áru­házát. Fotó: Proksza László Gagarin védelmében Az Új Dunántúli Napló au­gusztus 19-i száma említi a hí­rességek között, hogy Jurij Ga­garin éppen 30 évvel ezelőtt Pécs díszvendége volt. Ugyan­akkor a napilap tavaly decem­ber 6-i száma Gagarin — koz­mikus hazugság? ... és ami azóta történt címmel cikket kö­zölt Nemere István tollából. Kötelességemnek érzem az első asztronauta valós teljesít­ményének megvédését. Nemere Istvánt azóta sokan — „A világ mégsem hallgat”, mint állította — elsősorban a Pravda április 8-i száma cáfol­ta. Ellenvéleményt fejtett ki Magyari Béla űrhajós a Vega 1990. októberi és novemberi számában. A témában kiemel­ten kompetens Űrhajózás—űr­kutatás című új magyar folyó­iratban dr. Horváth András csillagász-űrkutató a legújabb kutatásokra támaszkodó ki­emelkedő cikkben válaszolta meg Nemere István felvetéseit, amelyeknek elolvasását csak ajánlani tudom az olvasóknak. Nem érzem autentikus sze­mélynek magam, de a Pécs— baranyai Magyar Asztronauti­kai (űrhajózási) Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület pécsi csoportjának tagjai ne­vében : Csikós Zoltán MANT-tag Jogi tanácsadó Szabó I. szigetvári olvasónk kérdezi, hogy részére jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? 1953 szeptemberétől 1903 őszéig dolgozott, majd mint nyugdijat újból munkába állt és munka- viszonya most szűnt mag. A Munka Törvénykönyvének 48. § (2) bekezdése úgy ren­delkezik, hogy a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozó részére jubileumi ju­talom jár. A Végrehajtási rendelet 63. § (2) bekezdése pedig azt mondja, hogy a dolgozó nyugdíjazásának évében ese­dékessé váló jubileumi jutal­mat nyugdíjazáskor ki kell fi­zetni. Abban az esetben, ha a dolgozónak legalább har­mincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negy­ven-, illetőleg az .ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileu­mi jutalmat nyugdíjazáskor a részére, illetve munkaviszonyá­nak elhalálozás miatt történt megszűnése esetén az örökös­nek ki kell fizetni. Ha olvasónk nyugdíjazása­kor vagy azt követően nem kapta meg a negyvenéves ju­bileumi jutalmát, akkor azt a negyven évi munkaviszonyá­nak megszerzésekor megkap­hatja. Ez esetben a jubileumi jutalmát munkahelyén kérje. K. L. kérdezi, hogy augusztus- tál kiknek a nyugdiját emelik 10 százalékkal? A 99/1991. (VII. 25.) Korm. sz. rendelet 3. §-ának előírá­sa értelmében legkorábban 1991. augusztus 1-jétől havi 10 százalékkal fel kell emelni az 1990. december 31-ét kö­vető, de 1992. január 1. előt­ti időponttól megállapított — és a 2. §--nak vagy a 18/1991. (I. 28.) Korm. ren­delet 2. §-ának alapján fel nem emelt - nyugellá­tást, baleseti nyugellátást, átmeneti járadékot. Ha az el­látást e rendelet hatályba lé­pését megelőző időponttól ál­lapították meg, az emelést a hatályba lépést közvetlenül megelőző naptári hónapra járó összegre kell végrehaj­tani. Az emelés összege - ide­értve az 1. § (2) bekezdés­ben előirt emelést is - Havi 600 forintnál kevesebb nem lehet és a havi 1200 forintot nem haladhatja meg. A most írtaktól eltérően jogszabályban meghatározott legkisebb összeg alatti öreg­ségi résznyugdíj, a havi át­lagkereset összegében meg­állapított nyugdíj, illetőleg az ezeken alapuló hozzátartozói nyugellátás, hozzátartozói bal­eseti nyugellátás legfeljebb az adott ellátásnak jogszabály­ban meghatározott legkisebb összegéig emelhető. Tóth G.-né az iránt érdeklő­dik, hogy ki jogosult gyermek- gondozási díjra? Az 1975. évi II. törvény 25/A §-a szerint gyermekgon­dozási díj a gyermek kétéves koráig annak a biztosítottnak jár, aki: a) terhességi-gyermekágyi segélyben részesült vagy en­nek hiányában rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély­hez szükséges jogosultsági fel­tételekkel és b) ha munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszony­ban áll, a gyermekgondozás céljából fizetés (díjazás) nél­küli szabadságot vesz igénybe. Gyermekgondozási díjra a gyermek egyéves koráig csak az anya (egyedülálló apa), ezt követően a szülők bárme­lyike jogosult. Az apának a gyermekgon­dozási díjra jogosultság felté­teleivel az igénybevétel első napján kell rendelkeznie. Itt mondjuk el azt is, hogy a gyermekgondozási díj az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőknek is jár. A jogosultsághoz szükséges feltételeknek az örökbefoga­dás, illetőleg a gondozásba vétel időpontjában kell fenn­állniuk. H. G. kérdése, hogy ki ré­szesülhet o lakbér megfizeté­sének támogatásában? A 97/1991. (VII. 23.) Korm. sz. rendelet 3. §-a szerinti tá­mogatásban kell részesíteni a bérlőt, ha a) a 70. életévét 1990. feb­ruár 1-jével betöltötte és sa­ját vagy a vele állandóan együtt lakó személyek támo­gatást megelőző évi, egy főre jutó nettó jövedelme a min­denkori létminimum - az 1990. évi létminimum összege 6700 Ft — háromszorosát nem haladja meg vagy b) munkaképességét 67%­ban vagy annál nagyobb mértékben elvesztette, illető­leg vagy súlyos testi fogyatékos c) saját háztartásában 3 vagy több kiskorú, illetve nappali tagozaton tanulmá­nyait folytató és önálló jöve­delemmel nem rendelkező nagykorú geyrmeket tart el vagy d) a vele egy lakásban élő közeli hozzátartozóival (PTK. 685. § b) pontja) együtt a támogatóst megelőző évi egy főre jutó havi nettó jövedel­me a mindenkori létminimu­mot nem haladja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents