Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-21 / 259. szám
1991. szeptember 21., szombot aj Dunántúli napló 11 I79I. szeptember 2l-én született Széchenyi István gróf (2.) Széchenyi A 200 éve született Széchenyi mór személyében is szinte predesztinálva volt arra, hogy megtestesítse a kapcsolatokat Magyarország és Európa között. A „legnagyobb magyar", de Bécsben született, a magyar nyelv művelésére alapítja meg a Tudományos Akadémiát, de naplóját mindhalálig - angol és francia idézetekkel tarkítva - németül írja és stilusán és Európa mindvégig érezhető a németül gondolkozó, hosszú magyar mondatok távúszójának erőfeszítése, ahogyan Németh László mondotta volt róla. Tagja az első felelős magyar minisztériumnak, de élete utolsó 12 évében lábát sem teszi, teheti, magyar földre. Milyen tanácsokat adhat a ma emberének, az Európához felzárkózni igyekvő magyarnak Széchenyi István ? „Időjelző a Széchenyi téren Fontos gondolatokat ad Széchenyi a szövetséges, a példakép megválasztására is. Közhely, hogy az ország szellemi elitje Batsányi óta Párizsra vetette vigyázó szemét. Jól ismert volt az országban a francia irodalom, olvasták Thiers történelmi és Guizot bölcselke- dö elmélkedéseit, de egyiknek sem volt olyan hatása, mint Lamartine hires munkájának, a Girondisták történetének. Az ifjak — Deák Ferenc rosszalló szavai szerint — beleélték magukat azon időkbe, s mindegyikük választott magának egy kedvenc figurát a francia forradalom tragédiájának szereplői közül és azt hitte, hogy e szerepet el fogja játszhatni. Ez a mentalitás jelentkezett Petőfinek Béranger rajongásában, de a 48-as események nem egy mozzanatában, a „polgártárs" elnevezéstől az éretlen republikánus kísérletekig, melyeknek bukása után a magyar emigráció jelentős része is Párizsban, vagy a száműzött Victor Hugo védőszárnyai alatt, a Csatorna-szigeteken talált magának menedéket. Széchenyi, eltérően a franko- fil közvéleménytől, első perctől kezdve Angliának volt rajongója. Elsősorban az anqol élet volt rá nagy hatással. Bevezetőként azt tanulta meq, hogy mindenkinek van sérthetetlen emberi méltósága, hogy vannak emberi joqok, melyeket nem a francia forradalom rögzített, hanem megtartásuk becsület és tisztesség dolqa. A józan, beosztott, kényelmes élet szabadságát ismerte meg Angliában. A vidéki kastélyokat, a rendet, fegyelmet, célszerűséget. Azt, boqy mindenkinek vannak io- gai és kötelességei, hogy mindenki adózik, nincs jobbágyság, hanem mindenki maqa dolgozik. „Ítéletem szerint lehetetlen Britanniában eavet s mást meq nem szeretni, ki maga utazza be ezen országot" - írja a Hitelben. Ötször fordult meq a szigetországban s meqállaDÍtotta, hogy az angol életmóddal. erkölcsökkel és szokásokkal csaknem teljesen egyetért. „Mit kell Angliában, e bámulásra méltó sziqeten, megtanulni? Csupán három dolgot — íria leegyszerűsítve -, az alkotmányt, a qépeket és a lótenyésztést." Nos, a gyakorlatban is belefog ezek terjesztésébe. Lefordítja az angol alkotmányt, a fenyegető halál- büntetés sem tartja vissza attól. hogy eqy qőzfejlesztö gépet ne csempésszen ki az or- szóaból (a bécsi Burgot megelőzően water closetet létesít cenki kastélyában) s első munkája a lovakról szól. Ai angol hatás alól egész életében nem tud szabadulni. Tervei között szerepel Byron Child Hordájának fordítása, a Manfredot olvasva tanítja angolra Wesselényit. 1824-ben a megszerzendő könyvek listáján angol szerzőket találunk, Locke, Hume, Scott Walter könyveit és egy nagy angol szótárt. Angol mottóval jelenik meg a Hitel. Alkotásai közül a lóverseny, a casino, a Lánchíd és az alagút technológiája, a dunai, tiszai és balatoni hajózás szerepének előtérbe állítása és előmozdítása, mind angol ihletésű, angol szakemberek segítik a tevékenységét. 1848-ban az ő javaslatára küldi ki Batthyány miniszterelnök Sztan- kó Soma főhadnagyot Angliába, a honvédség katonai felszerelését előmozdítandó, s 25 ezer kiváló szuronyos puska a sikeres expedíció eredménye. A döblingi intézetből is szoros kapcsolatot tart fenn 0 Times levelezőjével s ugyancsak köztudott, hogy Londonban jelent meg — régi összeköttetései segítségével - a Bach Sándor rendszerének bukását előidéző Blick. Az anglománio volt az alapja, hogy mindvégig az evolúció, az organikus fejlődés, a lassú, türelmes munkán alapuló haladás volt az ideálja a revolúció robbanásszerű *’ megnyilvánulásaival szemben. Tanulmányaiból s közvetlen tapasztalataiból látta, hogyan váltotta fel Franciaországban az abszolutista királyságot az alkotmányos monarchia, hogyan jutott *el o nagy forradalom éveiben o jakobinus diktatúrától a direktórium és konzulátuson át Napóleon egyeduralmáig, hogyan lett a Bourbon restaurációból a júliusi és februári forradalom eseményein át polgárkirályság, majd köztársaság, hogy mindezek helyét a Második Császárság foglalja el. A helyzet Angliában is robbanásveszélyes voft. Castle- reagh végrendeletéhez titkos utasítást mellékelt felesége részére. mit tegyen egy forradalom esetén a családi ékszerekkel. Bentham azonban megfestette a paradicsomot, melynek kizárólagos és egyedüli kulcsa a reform. Az egymást követő reform-billek, a tory és whig párt váltógazdasága megteremtette azt a politikai intézményt, mely biztosította Angliát minden forradalmi megrázkódtatástól s az összetűzéssel fenyegető energiákat észrevétlenül politikailag kezelhető mederbe terelte. „Üthet-e ember saját maga nagyobb csorbát, iszonytosb sebet magán, mint háború vagy forradalom által" veti fel Széchenyi a kérdést, s idézi a kínai közmondást, hogy még a kutya is szerencsésebb békében, mint ember forradalmak és háborúk boldogtalanságai között. „A háború és forradalom emberi készítmény, mely nem ritkán tökéletesen gyászba borítja a nemzetek legszebb reményeit, legdicsöbb haladási vágyát. Emberkönny, embervér mennyekbe kiált, legyen akár készakaratnak, akár vezetői hiúságnak okozata" - írja s az országiás rendszeréről alkotott elképzeléseiben a forradalmat előidéző izgatást inkább kannibálok, mint keresztények közé illő eszköznek minősítette. „Forradalom ránk nézve a leg- súlyosb halálos betegség - írta a Kelet Népében s a francia forradalom hőseiről - kik egyenként jobbadán jók, sőt többen közülök megvesztegethetetlen becsületűek és cynikai egyéniségek valónak" - úgy vélekedett, hogy „felcsordultig fertőzteték embervérrel a hazai oltárt és most jobbadán mint embervért szomjazó szörnyetegek említtetnek átokként — s a forradalmi hagymáz-szabad- ság illúzióit az önkény zsarnokkard töri ketté". Ebből is kitűnik, hogy reformprogramját nem forradalmi módszerek igénybevételével, hanem a fennálló rendet fokozatosan átalakító törvényes intézkedések révén akarta érvényre juttatni, mindent lépésről lépésre s nem követte volna el soha azt a hibát, hogy a második lépést tegye meg az első előtt; a kor vezető közgazdászaira hivatkozva vallotta, hogy a jól elrendelt munka, szóval az ész a nemzeti gazdaság talpköve. Fentiekben már láttuk, hogyan tartotto ujjait korának ütőerén; olvasmányai, személyes kapcsolatai révén lépést tartott a politikai és kulturális eseményekkel, de műveltségét és európaiságát össze tudta egyeztetni a magyar haza, a magyar nép és magyar föld forró szeretetével. Büszkén vallotta hun származását s külföldön járva a legszebb Alpok közt, Svájcban vagy Itália legbujább völgyeiben és tájain sem volt képes oly forrón, lelkesen és rajongón érezni és élni, mint a haza pusztáin és síkságain. „Van egy hazám, egy szegény, szerencsétlen hazám" - írja Angliában s Nápolyban fogalmazza meg mi is ez a haza; „ott a levegő jobb, a fák, a mezők szebbek s minden olyan kedves, oly drága nekünk. Mindig oda vágyunk és törekszünk és ott élni, ott halni az egyetlen óhajunk . . . és ha életemben nem is csókolhatom naponta földedet. . . hamvaimat mégis fogadd kegyesen". Magyarország és Európa harmonikus egységet alkotott gondolatrendszerében s nem egymással — mesterségesen - szembeállított ellentétet. Szerinte ,,o magyar népnek, Európában egyedül álló külön fajú sarjadéknak, nincs csekélyebb hivatása, mint hogy képviselje ázsiai bölcsőjében rejtező . . . sajátságait... Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét megőrizni és szeplőtlen mivoltában kifejteni ... s így egészen új, ez ideig nem ismert alakban kiképezve végcéljaihoz, az emberiség feldicsőítéséhez vezetni, kérdem, lehet-e ennél tisztább érzés?” — fogalmazza meg napjainkig ható érvénnyel a magyarság hivatását; a keletről származó magyar lélek — Kelet Népe — szerepét a nyugati kultúrában. Sokat lehetne még Széchenyi eszmevilágának európai kapcsolatairól írni, de ennek terjedelmi korlátái vannak; pusztán egyetlen tényezőt szeretnék még kiemelni, mely eléggé históriai árnyékba került, Széchenyi fizikai állóképességének, teljesítőképességének kérdését. A korabeli arisztokráciáról köztudott, hogy jól lovagolt s a huszárságban eltöltött szolgálati ideje alatt a kardforgatást is megtanulta. Széchenyi emellett kitűnően úszott, félelmetes gyalogtúrákat tett meg, de célbalőtt, evezett és korcsolyázott . is. Széchenyi minden eléje kerülő folyót átúszott, semmi nem tartotta vissza, hogy minden valamirevaló hegyet meg ne másszon, vagy nem törődve a fáradtsággal órákig nyeregben ne üljön. Mindezen teljesítményeket gyakran fakirságig menő önmegtagadásokkal párosította. Kemény Zsigmond jegyzi fel, hogy Wesselényivel Dél-Franciaórszágban a vidéket gyalog járták be, naponként nagy távolságokat tűztek ki, csak kenyeret és tejet volt szabad enniök, mindkettőt igen csekély és megfvatározott meny- nyiségben. Az eredmény az volt, hogy Széchenyi gyalogolni, Wesselényi koplalni tudott jobban. A Dunát évenként többször is átúszta, utoljára 1848-ban, 57 éves korában, miniszterként. Ezen a nyáron az épülő Lánchíd egyik tartóláncán kétszer is átmászott Budáról Pestre. A fentiekben néhány pillantást vetettünk a legnagyobb magyar életpályájára s megállapítottuk, hogy közel 70 esztendőt átfogó életútján magyarsága mellett mindig Európa embere volt, s mindig átvette és gondolatrendszerébe beépítette a helyesnek tartott irányzatokat. Szükséges azt is hangsúlyoznunk, hogy soha nem volt kritikában bámulója és utánzója a korabeli eszméknek. így pl. kqrónak népszerű tanítása, a Malthus által képviselt pesszimista hitvallás, mely szerint az ember boldogtalansága a „természet örök törvényeinek" következménye és ezért a földi élet szakadatlan kilátástalan létharc, soha nem volt rá hatássá!. Egyetlen percre sem kételkedett a magyarság jövőjében. „A magyar egy gyermek nép, most semmi, de minden lehet, mert lelki s testi erő rejtezik fiatal kebelében. Minden lehet. . . csak egy ellensége van, az előítélet és el- bizottság. Szép jövendő várja." Páva István Régi adósságot törlesztünk a közadakozásból 1908-ban felállított meteorológiai pavilon régi helyére való helyezésével. Kiss József, a Mecsek Egyesület titkárának évkönyvéből tudjuk, hogy e neogótikus, kőlóbazatú, aranyozott építményt a tér díszének szánták és „a vastag üvegek megvéd- ték a műszereket az időjárás viszontagságai és a rosszakat ratú emberek ellen". A Dö- mörkapuhoz helyezésének időpontja bizonytalan, csak emlékezésekre hagyatkozhatunk, hogy talán az óvóhelyek háború alatti építése lehetett az ok. Az ideiglenes helyen a város polgárait nem tájékoztathatta a várható időjárásról. Az eredeti műszerek Lambrecht göttingeni és Richard párizsi műszergyárából kerültek a házikóba, de ezek már nem lelhetők fel. A jelenlegi műszereket az Országos Meteorológiai Szolgálat ajándéRégmúlt századok nagy hóditói, mint Dzsingisz Kán vagy Tamerlan, a közép-ázsiai sztyeppékról zúdították hordáikat Európára vagy az Oszmán Birodalomra. Napjainkban - a Szovjetunió széthullása következtében - a figyelem ismét fokozottan Közép-Azsia felé fordul. Lehetővé vált ugyanis - mint a Reuter brit hírszolgálati iroda teheráni keltezésű tudósításában írja - a szorosabb együttműködés a Törökországtól Iránon át Pakisztánig, Afganisztánig és a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiig, Tádzsikisztánig és üz- begisztánig terjedő nem arab muzulmán országok között. Természetesen a stratégák is tisztában vannak vele: napjainkban még igencsak távoli a lehetősége annak, hogy ezek a hatalmas sztyeppék és ég- bemeredő hegycsúcsok borította országok új regionális hatalmi tömbbé kovácsolódjonak össze. Mindenesetre létezik már egy csoportosulás, a Törökországot, Iránt és Pakisztánt tömörítő Gazdasági Együttműködési Szervezet, az ECO. November 25-én tartja első csúcsértekezkaként helyeztük el, melyek: Barograph - légnyomásmérő. Thermograph - hőmérő, Hydrograph - levegő nedvességmérő. Az újra felállítását a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezte és a műszerek dekádonként kezelését is vállalta. A megvalósításban támogatók voltak: Pécsi Polgármesteri Hivatal, Hungária Biztosító Baranya Megyei Igazgatósága, Mecseki Intéző Bizottság, Országos Meteorológiai Szolgá lat, OMS2 Pogányi Állomás, Konzum Rt. * Az építményt romjaiból újraépítette: Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. Az ünnepélyes átadása és üzembe helyezése a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulóján, szeptember 21-én 9 órakor lesz. Felcser László letét, amely főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd. A térség volamennyi országo gazdaságilag gyenge - fűzi ehhez hozzá a Reuter. Irán ugyan jelentős olajtermelő, de nagy pusztítást okozott az országban az Irakkal vívott háború, akárcsak Afganisztánban a polgárháború. Pakisztáni elemzők ezzel szemben úgy vélik, hogy egy erős közép-ázsiai tömb ellenpólusa lehetne az Iszlám világ arabjainak. Ha valaha is létrejön, kényelmetlen lehet Indiának, amely túlnyomó többségében hindu lakosságú, de nagy muzulmán kisebbséggel rendelkezik és Kasmír miatt szemben áll Pakisztánnal. A térség más országainak viszont egyéb kötelékeket is figyelembe kellene venniök. Irán például arra törekszik, hogy a Ku- vait felszabadításáért vívott háború után most az arab országokkal együtt tagja legyen az öböl-ben létesítendő biztonsági rendszernek. Törökország szilárd tagja a NATO-nak és legfőbb gazdasági érdekét abban látja, hogy csatlakozhasson az Európai Közösségekhez. Feltámad Tamerlan birodalma? Gróf Széchenyi István mellszobra Pécsett, a PAB előtt Fotó: Proksza László
