Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-21 / 259. szám

1991. szeptember 21., szombot aj Dunántúli napló 11 I79I. szeptember 2l-én született Széchenyi István gróf (2.) Széchenyi A 200 éve született Széchenyi mór szemé­lyében is szinte predesztinálva volt arra, hogy megtestesítse a kapcsolatokat Magyarország és Európa között. A „legnagyobb magyar", de Bécsben született, a magyar nyelv művelé­sére alapítja meg a Tudományos Akadémiát, de naplóját mindhalálig - angol és francia idézetekkel tarkítva - németül írja és stilusán és Európa mindvégig érezhető a németül gondolkozó, hosszú magyar mondatok távúszójának erőfe­szítése, ahogyan Németh László mondotta volt róla. Tagja az első felelős magyar minisztéri­umnak, de élete utolsó 12 évében lábát sem teszi, teheti, magyar földre. Milyen tanácso­kat adhat a ma emberének, az Európához felzárkózni igyekvő magyarnak Széchenyi Ist­ván ? „Időjelző a Széchenyi téren Fontos gondolatokat ad Szé­chenyi a szövetséges, a példa­kép megválasztására is. Köz­hely, hogy az ország szellemi elitje Batsányi óta Párizsra vetette vigyázó szemét. Jól is­mert volt az országban a fran­cia irodalom, olvasták Thiers történelmi és Guizot bölcselke- dö elmélkedéseit, de egyiknek sem volt olyan hatása, mint Lamartine hires munkájának, a Girondisták történetének. Az ifjak — Deák Ferenc rosszalló szavai szerint — beleélték ma­gukat azon időkbe, s mindegyi­kük választott magának egy kedvenc figurát a francia for­radalom tragédiájának szerep­lői közül és azt hitte, hogy e szerepet el fogja játszhatni. Ez a mentalitás jelentkezett Pető­finek Béranger rajongásában, de a 48-as események nem egy mozzanatában, a „polgár­társ" elnevezéstől az éretlen republikánus kísérletekig, me­lyeknek bukása után a magyar emigráció jelentős része is Pá­rizsban, vagy a száműzött Vic­tor Hugo védőszárnyai alatt, a Csatorna-szigeteken talált ma­gának menedéket. Széchenyi, eltérően a franko- fil közvéleménytől, első perctől kezdve Angliának volt rajon­gója. Elsősorban az anqol élet volt rá nagy hatással. Bevezetőként azt tanulta meq, hogy minden­kinek van sérthetetlen emberi méltósága, hogy vannak embe­ri joqok, melyeket nem a fran­cia forradalom rögzített, hanem megtartásuk becsület és tisz­tesség dolqa. A józan, beosz­tott, kényelmes élet szabadsá­gát ismerte meg Angliában. A vidéki kastélyokat, a rendet, fegyelmet, célszerűséget. Azt, boqy mindenkinek vannak io- gai és kötelességei, hogy min­denki adózik, nincs jobbágy­ság, hanem mindenki maqa dolgozik. „Ítéletem szerint le­hetetlen Britanniában eavet s mást meq nem szeretni, ki ma­ga utazza be ezen országot" - írja a Hitelben. Ötször for­dult meq a szigetországban s meqállaDÍtotta, hogy az angol életmóddal. erkölcsökkel és szokásokkal csaknem teljesen egyetért. „Mit kell Angliában, e bámulásra méltó sziqeten, megtanulni? Csupán három dolgot — íria leegyszerűsítve -, az alkotmányt, a qépeket és a lótenyésztést." Nos, a gyakor­latban is belefog ezek terjesz­tésébe. Lefordítja az angol alkotmányt, a fenyegető halál- büntetés sem tartja vissza at­tól. hogy eqy qőzfejlesztö gé­pet ne csempésszen ki az or- szóaból (a bécsi Burgot meg­előzően water closetet létesít cenki kastélyában) s első munkája a lovakról szól. Ai angol hatás alól egész életében nem tud szabadulni. Tervei között szerepel Byron Child Hordájának fordítása, a Manfredot olvasva tanítja an­golra Wesselényit. 1824-ben a megszerzendő könyvek listáján angol szerzőket találunk, Locke, Hume, Scott Walter könyveit és egy nagy angol szótárt. Angol mottóval jelenik meg a Hitel. Alkotásai közül a lóverseny, a casino, a Lánchíd és az ala­gút technológiája, a dunai, tiszai és balatoni hajózás sze­repének előtérbe állítása és előmozdítása, mind angol ih­letésű, angol szakemberek se­gítik a tevékenységét. 1848-ban az ő javaslatára küldi ki Batthyány miniszterelnök Sztan- kó Soma főhadnagyot Angliá­ba, a honvédség katonai fel­szerelését előmozdítandó, s 25 ezer kiváló szuronyos puska a sikeres expedíció eredménye. A döblingi intézetből is szoros kapcsolatot tart fenn 0 Times levelezőjével s ugyancsak köz­tudott, hogy Londonban jelent meg — régi összeköttetései se­gítségével - a Bach Sándor rendszerének bukását előidéző Blick. Az anglománio volt az alap­ja, hogy mindvégig az evolú­ció, az organikus fejlődés, a lassú, türelmes munkán ala­puló haladás volt az ideálja a revolúció robbanásszerű *’ meg­nyilvánulásaival szemben. Ta­nulmányaiból s közvetlen ta­pasztalataiból látta, hogyan váltotta fel Franciaországban az abszolutista királyságot az alkotmányos monarchia, ho­gyan jutott *el o nagy forrada­lom éveiben o jakobinus dik­tatúrától a direktórium és kon­zulátuson át Napóleon egyed­uralmáig, hogyan lett a Bour­bon restaurációból a júliusi és februári forradalom eseménye­in át polgárkirályság, majd köztársaság, hogy mindezek helyét a Második Császárság foglalja el. A helyzet Angliában is rob­banásveszélyes voft. Castle- reagh végrendeletéhez titkos utasítást mellékelt felesége ré­szére. mit tegyen egy forrada­lom esetén a családi ékszerek­kel. Bentham azonban megfes­tette a paradicsomot, melynek kizárólagos és egyedüli kulcsa a reform. Az egymást követő reform-billek, a tory és whig párt váltógazdasága megte­remtette azt a politikai intéz­ményt, mely biztosította Angliát minden forradalmi megrázkód­tatástól s az összetűzéssel fe­nyegető energiákat észrevétle­nül politikailag kezelhető me­derbe terelte. „Üthet-e ember saját maga nagyobb csorbát, iszonytosb sebet magán, mint háború vagy forradalom által" veti fel Szé­chenyi a kérdést, s idézi a kí­nai közmondást, hogy még a kutya is szerencsésebb béké­ben, mint ember forradalmak és háborúk boldogtalanságai között. „A háború és forrada­lom emberi készítmény, mely nem ritkán tökéletesen gyászba borítja a nemzetek legszebb reményeit, legdicsöbb haladási vágyát. Emberkönny, embervér mennyekbe kiált, legyen akár készakaratnak, akár vezetői hiúságnak okozata" - írja s az országiás rendszeréről alko­tott elképzeléseiben a forradal­mat előidéző izgatást inkább kannibálok, mint keresztények közé illő eszköznek minősítette. „Forradalom ránk nézve a leg- súlyosb halálos betegség - ír­ta a Kelet Népében s a fran­cia forradalom hőseiről - kik egyenként jobbadán jók, sőt többen közülök megveszteget­hetetlen becsületűek és cynikai egyéniségek valónak" - úgy vélekedett, hogy „felcsordultig fertőzteték embervérrel a hazai oltárt és most jobbadán mint embervért szomjazó szörnyete­gek említtetnek átokként — s a forradalmi hagymáz-szabad- ság illúzióit az önkény zsarnok­kard töri ketté". Ebből is kitűnik, hogy re­formprogramját nem forradalmi módszerek igénybevételével, hanem a fennálló rendet foko­zatosan átalakító törvényes in­tézkedések révén akarta ér­vényre juttatni, mindent lépés­ről lépésre s nem követte volna el soha azt a hibát, hogy a második lépést tegye meg az első előtt; a kor vezető közgaz­dászaira hivatkozva vallotta, hogy a jól elrendelt munka, szóval az ész a nemzeti gaz­daság talpköve. Fentiekben már láttuk, ho­gyan tartotto ujjait korának ütőerén; olvasmányai, szemé­lyes kapcsolatai révén lépést tartott a politikai és kulturális eseményekkel, de műveltségét és európaiságát össze tudta egyeztetni a magyar haza, a magyar nép és magyar föld forró szeretetével. Büszkén vallotta hun származását s kül­földön járva a legszebb Alpok közt, Svájcban vagy Itália leg­bujább völgyeiben és tájain sem volt képes oly forrón, lel­kesen és rajongón érezni és élni, mint a haza pusztáin és síkságain. „Van egy hazám, egy szegény, szerencsétlen ha­zám" - írja Angliában s Ná­polyban fogalmazza meg mi is ez a haza; „ott a levegő jobb, a fák, a mezők szebbek s min­den olyan kedves, oly drága nekünk. Mindig oda vágyunk és törekszünk és ott élni, ott halni az egyetlen óhajunk . . . és ha életemben nem is csó­kolhatom naponta földedet. . . hamvaimat mégis fogadd ke­gyesen". Magyarország és Európa har­monikus egységet alkotott gon­dolatrendszerében s nem egy­mással — mesterségesen - szembeállított ellentétet. Sze­rinte ,,o magyar népnek, Euró­pában egyedül álló külön fajú sarjadéknak, nincs csekélyebb hivatása, mint hogy képviselje ázsiai bölcsőjében rejtező . . . sajátságait... Az emberiség­nek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét meg­őrizni és szeplőtlen mivoltában kifejteni ... s így egészen új, ez ideig nem ismert alakban kiképezve végcéljaihoz, az em­beriség feldicsőítéséhez vezet­ni, kérdem, lehet-e ennél tisz­tább érzés?” — fogalmazza meg napjainkig ható érvénnyel a magyarság hivatását; a ke­letről származó magyar lélek — Kelet Népe — szerepét a nyugati kultúrában. Sokat lehetne még Széche­nyi eszmevilágának európai kapcsolatairól írni, de ennek terjedelmi korlátái vannak; pusztán egyetlen tényezőt sze­retnék még kiemelni, mely eléggé históriai árnyékba ke­rült, Széchenyi fizikai állóké­pességének, teljesítőképességé­nek kérdését. A korabeli arisztokráciáról köztudott, hogy jól lovagolt s a huszárságban eltöltött szol­gálati ideje alatt a kardforga­tást is megtanulta. Széchenyi emellett kitűnően úszott, félel­metes gyalogtúrákat tett meg, de célbalőtt, evezett és kor­csolyázott . is. Széchenyi minden eléje ke­rülő folyót átúszott, semmi nem tartotta vissza, hogy minden valamirevaló hegyet meg ne másszon, vagy nem törődve a fáradtsággal órákig nyeregben ne üljön. Mindezen teljesítmé­nyeket gyakran fakirságig me­nő önmegtagadásokkal páro­sította. Kemény Zsigmond jegyzi fel, hogy Wesselényivel Dél-Franciaórszágban a vidéket gyalog járták be, naponként nagy távolságokat tűztek ki, csak kenyeret és tejet volt sza­bad enniök, mindkettőt igen csekély és megfvatározott meny- nyiségben. Az eredmény az volt, hogy Széchenyi gyalogol­ni, Wesselényi koplalni tudott jobban. A Dunát évenként többször is átúszta, utoljára 1848-ban, 57 éves korában, miniszterként. Ezen a nyáron az épülő Lánc­híd egyik tartóláncán kétszer is átmászott Budáról Pestre. A fentiekben néhány pillan­tást vetettünk a legnagyobb magyar életpályájára s megál­lapítottuk, hogy közel 70 esz­tendőt átfogó életútján ma­gyarsága mellett mindig Euró­pa embere volt, s mindig át­vette és gondolatrendszerébe beépítette a helyesnek tartott irányzatokat. Szükséges azt is hangsúlyoznunk, hogy soha nem volt kritikában bámulója és utánzója a korabeli eszmék­nek. így pl. kqrónak népszerű tanítása, a Malthus által kép­viselt pesszimista hitvallás, mely szerint az ember boldog­talansága a „természet örök törvényeinek" következménye és ezért a földi élet szakadatlan kilátástalan létharc, soha nem volt rá hatássá!. Egyetlen perc­re sem kételkedett a magyar­ság jövőjében. „A magyar egy gyermek nép, most semmi, de minden lehet, mert lelki s testi erő rejtezik fiatal kebelében. Minden lehet. . . csak egy el­lensége van, az előítélet és el- bizottság. Szép jövendő várja." Páva István Régi adósságot törlesztünk a közadakozásból 1908-ban felállított meteorológiai pavi­lon régi helyére való helyezé­sével. Kiss József, a Mecsek Egyesület titkárának évkönyvé­ből tudjuk, hogy e neogótikus, kőlóbazatú, aranyozott épít­ményt a tér díszének szánták és „a vastag üvegek megvéd- ték a műszereket az időjárás viszontagságai és a rosszakat ratú emberek ellen". A Dö- mörkapuhoz helyezésének idő­pontja bizonytalan, csak em­lékezésekre hagyatkozhatunk, hogy talán az óvóhelyek há­ború alatti építése lehetett az ok. Az ideiglenes helyen a vá­ros polgárait nem tájékoztat­hatta a várható időjárásról. Az eredeti műszerek Lamb­recht göttingeni és Richard párizsi műszergyárából kerül­tek a házikóba, de ezek már nem lelhetők fel. A jelenlegi műszereket az Országos Me­teorológiai Szolgálat ajándé­Régmúlt századok nagy hó­ditói, mint Dzsingisz Kán vagy Tamerlan, a közép-ázsiai sztyeppékról zúdították hordái­kat Európára vagy az Oszmán Birodalomra. Napjainkban - a Szovjetunió széthullása követ­keztében - a figyelem ismét fokozottan Közép-Azsia felé fordul. Lehetővé vált ugyanis - mint a Reuter brit hírszol­gálati iroda teheráni keltezésű tudósításában írja - a szoro­sabb együttműködés a Török­országtól Iránon át Pakisztá­nig, Afganisztánig és a Szov­jetunió közép-ázsiai köztársa­ságaiig, Tádzsikisztánig és üz- begisztánig terjedő nem arab muzulmán országok között. Ter­mészetesen a stratégák is tisz­tában vannak vele: napjaink­ban még igencsak távoli a lehetősége annak, hogy ezek a hatalmas sztyeppék és ég- bemeredő hegycsúcsok borítot­ta országok új regionális ha­talmi tömbbé kovácsolódjonak össze. Mindenesetre létezik már egy csoportosulás, a Törökországot, Iránt és Pakisztánt tömörítő Gazdasági Együttműködési Szervezet, az ECO. November 25-én tartja első csúcsértekez­kaként helyeztük el, melyek: Barograph - légnyomásmérő. Thermograph - hőmérő, Hyd­rograph - levegő nedvesség­mérő. Az újra felállítását a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezte és a műszerek dekádonként ke­zelését is vállalta. A megvalósításban támoga­tók voltak: Pécsi Polgármesteri Hivatal, Hungária Biztosító Baranya Megyei Igazgatósága, Mecseki Intéző Bizottság, Or­szágos Meteorológiai Szolgá lat, OMS2 Pogányi Állomás, Konzum Rt. * Az építményt romjaiból újra­építette: Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalat. Az ünnepélyes átadása és üzembe helyezése a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulóján, szeptember 21-én 9 órakor lesz. Felcser László letét, amely főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd. A térség volamennyi országo gazdaságilag gyenge - fűzi ehhez hozzá a Reuter. Irán ugyan jelentős olajtermelő, de nagy pusztítást okozott az or­szágban az Irakkal vívott há­ború, akárcsak Afganisztánban a polgárháború. Pakisztáni elemzők ezzel szemben úgy vélik, hogy egy erős közép-ázsiai tömb ellen­pólusa lehetne az Iszlám világ arabjainak. Ha valaha is lét­rejön, kényelmetlen lehet Indiá­nak, amely túlnyomó többsé­gében hindu lakosságú, de nagy muzulmán kisebbséggel rendelkezik és Kasmír miatt szemben áll Pakisztánnal. A térség más országainak viszont egyéb kötelékeket is figyelem­be kellene venniök. Irán példá­ul arra törekszik, hogy a Ku- vait felszabadításáért vívott háború után most az arab or­szágokkal együtt tagja legyen az öböl-ben létesítendő biz­tonsági rendszernek. Törökor­szág szilárd tagja a NATO-nak és legfőbb gazdasági érdekét abban látja, hogy csatlakoz­hasson az Európai Közösségek­hez. Feltámad Tamerlan birodalma? Gróf Széchenyi István mellszobra Pécsett, a PAB előtt Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents