Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-21 / 259. szám
e aj Dunántúli napiö 1991. szeptember 21., szombat Megváltozott helyzetben növekvő szerep Hét szakszervezeti tömörülés Mennyiben befolyásolhatja a munka- nélküliség az érdekvédelmet? A nagyvállalatok szétbomlásának, a munkanélküliség növekedésének idején erősödik a szakszervezetek szerepe. Magyar- országon ilyen időket élünk. Hazánkban pillanatnyilag három szervezett politikai hatalmi tényező játszik kisebb-nagyobb szerepet: elsősorban a kormány, másodsorban a köztársasági elnök, harmadsorban pedig a szakszervezetek. Többen azon a véleményen vannak, hogy a kormány felismerte a hatalmi tényezők egymásba csúszásának lehetőségét, épp ezért indított kampányt a másik két szervezett tényező ellen. Valamennyien olvashattuk a köztársasági elnök hatáskörének megnyirbálására utaló jeleket, valameny- nyien tapasztalhattuk az 1991- es 29. törvény által megfogalmazott tagreviziót a szakszervezeteknél, amely viszont nem hozta meg a „kívánt hatást". Alig valamivel csökkent a szakszervezeti tagok létszáma. Nem maradt más hátra, mint a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ vezetője elleni durcás kampány. Ebben a helyzetben lapunk megpróbál beszámolni a magyarországi szakszervezeti tömörülések baranyai helyzetéről. Mindenekelőtt mi, munka- vállalók, tegyünk fel magunknak egy kérdést: tudjuk-e, hány szakszervezeti tömörülés létezik hazánkban, magyarán, hány olyan érdekvédelmi szervezethez kapcsolódhat a munkavállaló, ahol legalábbis elvárhatja, hogy kiállnak érte? Manapság a szakszervezetek szerepe túllépett, túl kellett, hogy jusson és a jövőben is túl is nő az üdülési jegyek elosztásának napfényes gyönyörén. Hazánkban, feldúlva a korábbi államszakszervezeti monopolrendszert, hét különféle szakszervezeti tömörülés létezik. A munkavállalók 70-80 százaléka tagja valamelyiknek. Baranyában közülük hatnak vannak tagszervezetei, képviselői. A hét tömörülés neve: Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Munkás- tanácsok Országos Szövetsége, Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, Autonóm Szakszervezetek, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Szak- szervezetek Együttműködési Fóruma, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Közülük a legnagyobb taglétszámú az MSZOSZ, mig a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetségnek eleddig nincs megyei képviselője. Ezúttal az MSZOSZ és a Liga megyei képviselőjét kértük, szóljon részletesebben a szervezet munkájáról. (Sorozatunkat folytatjuk.) * Medveczky Antal, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) megyei képviseletének vezetője:- Előrebocsátom, hogy nekem semmiféle főnöki teendőm nincs, csupán koordináló, az együttműködést segítő szerep hárul rám. így is marad munkám elég, hiszen a korábbi ágazati szakszervezeti struktúrának megfelelően a mi tagjaink a legnagyobb ágazatoknál dolgozók: a bányászok, a vasasok, a kereskedelmiek, az építők, a postások, a MEDOSZ-nál és a helyi iparnál dolgozók jelentős többsége. Jelenleg összegezzük az adatokat. Nyugodtan mondhatom, hogy a létszámban minimális a visszaesés, jóval több, mint egymillió tagunk van. Meggyőződésem, hogy növekedni fog a szakszervezetek szerepe a közeljövőben. Mondom ezt azért is, mert a szocialista piacgazdaság elképzelhetetlen jól működő érdek- védelmi szervezetek nélkül. A munkavállalókat a szakszervezeteknek kell megvédeniük, hiszen a jelenlegi belpolitikai folyamatokból úgy tűnik, hogy egyre különbözőbbek lesznek a munkaadók és a munkavállalók érdekei. így az adott egyén hathatós érdekvédelmére csak akkor lehet lehetőség, ha tagja egy megfelelő szervezetnek is. Az MSZOSZ tárgyalások útján szeretné, tárgyalásokkal viszont akarja érvényesíteni érdekeit a tagság nevében, a legmagasabb kormánykörökkel is. Itt tenném hozzá, hogy semelyik párttal nem vagyunk kapcsolatban, tagjainktól nem is kérdezzük párthovatartozásukat, ezt a kérdést abszolút magánügynek tekintjük. Pillanatnyilag az MSZOSZ talán arra a legbüszkébb, hogy a készülő és várhatóan mielőbb elfogadandó Munka Törvénykönyv-tervezet vitájában jelentősnek is nevezhető módosításokat ért el a kormányszervekkel folytatott tanácskozásokon. Ezt a munkát szeretnénk tovább folytatni: el kívánjuk érni, hogy jelentős politikai döntések ne az érdekképviseleti szervek háta mögött történjenek. Még többet, még kitartóbban és még keményebben akarunk dolgozni a munkavállalók érdekeinek adott munkahelyi megvalósulásáért. * Agócs Judit (tanár), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának megyei elnöke : — Négy, újonnan alakult független szakszervezet 1988 decemberében alakította a Ligát, amelynek jelenleg mintegy negyedmillió tagja van, közülük Baranyából mintegy ötezren lehetnek. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Humanitás és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete egyetértett abban is, hogy nem zárkózik el a kettős tagság lehetőségétől sem. A Liga pártsemleges, egyik párt sem támogatja, de bármelyik párt vagy egyéb társadalmi szerv támogatását elfogadja. Baranyában nincsenek kapcsolataink a pártokkal, októberre tervezünk megbeszélést a parlamenti pártok képviselőivel elsősorban azért, hogy a Munka Törvénykönyv tervezetéről adhassunk egymásnak hasznos tanácsokat. Sorozatunkat majd a megyei szakszervezetek képviselőinek megszólaltatásával folytatjuk. Addig is felvetődik bennünk egy kérdés a szakszervezetek szerepével kapcsolatban: a munkaadók megnövekedett saját hatásköre, a „kirúgás” bármikor előkerit- hető borús lehetősége, a nagyvállalatoknál egyre inkább előtérbe kerülő külföldi tőke megjelenése és az ezzel kapcsolatos „átszervezések", valamint a magánvállalkozók választási lehetősége mennyiben befolyásolhatják a helyi szakszervezetek szerepét?! Bozsik László Várják a normatív finanszírozást a felsőoktatásban Mindenütt pénzszűke Vannak kiadások, amikről szívfájdalom .nélkül le lehet mondani, van, amiről csak fogcsikorgatva, s Van, amiről a nehézségek ellenére sem érdemes. S az is nyilvánvaló, hogy a kemény spórolást csak egy darabig lehet fenntartani, mert visszájára csap ót, s rontja a meglévő színvonalat is, s kizárja az előbbrelépés lehetőségét. A felsőoktatás ez évi — remélhetőleg átmeneti — szűkös gazdasági helyzete különböző megfontolásokra, intézkedésekre Ikényszepitette az intézményeket. A pécsi egyetemek, főiskolák helyzetéről egy körkérdésre adott válasszal szeretnénk némi képet adni. Janus Pannonius Tudományegyetem — Ellentmondásos a helyzetünk — kezdi beszámolóját dr. Szilovics Márk, az egyetem gazdasági vezetője. — Ellentmondásos, mert az egyetem fizetőképessége nem szűnik meg az év végéig, de mégsem felhőtlenül gyönyörű a kép, hiszen ezt csak úgy tutijuk biztosítani, hogy az oktatás és a tudományos kutatás feltételeit minimális szintre szállítottuk le, s semmilyen nagyobb kiadásra nem adunk engedélyt. Ez a pénzügyi egyensúly ugyanis nagyon törékeny, bármilyen nagyobb vagy nem várt kiadás felborítaná. Elhalasztottuk például egyes közművek vagy a hő- központok, felvonók és egyéb berendezések szükségessé váló cseréjét. Szénszünetet nem kell tartanunk, támogatást sem kell megvonnunk a hallgatóktól. Számítunk saját bevételeinkre is, mint például a Továbbképző Központ tanfolyamaira, a nyári bérleti díjakra. Az első félévben ezek a tevékenységeink körülbelül 28—30 millió forint árbevételt hoztak az egyetemnek. Kiadtunk egy körlevelet, amiben dolgozóink, hallgatóink figyelmét felhívtuk az energiával, a postaköltséggel, a telefonnal való spórolásra. A telefonbeszélgetéseket azonban nem ellenőrizzük, nem kötjük le a készülékeket, mert nemcsak hogy a mindennapi munkához szükségesek, de nem is tartjuk szimpatikus megoldásnak. A kérésünkre így is csökkentették a beszélgetéseket. A nagy tételeket jelentő fűtéssel úgy takarékoskodunk, hogy amikor nincs farkasordító hideg, a tantermeket éjjel és a hét végén nem fűtjük. Ezzel elértük azt, hogy bár két intézménnyel is bővült az egyetem, a gyakorlógimnáziummal és a Damjanidh utcai épülettel, s növekedtek az energiaárak, az energiaköltségünk mégis alig emelkedett. Meglévő fűtés- rendszerünkbe építettünk szabályozókat, s mondhatom, az áruk hamar megtérül. Viszont várjuk a jövőre beígért normatív finanszírozást, hogy igényesebben tudjunk oktatni, kutatni, gazdálkodni. Pécsi Orvostudományi Egyetem — A működési kereteinket körülbelül két hónappal ezelőtt túlléptük, de ez nem is csodálnivaló. A társadalom- biztosítási ügyek bizonytalanok, a pénzügyi rendelkezések nehézkesek, s ezek a problémák addig fennállnak, amíg az egészségügy finanszírozás! szerkezetét alapjaiban nem rendezik át — mondja dr. Tekeres Miklós, az egyetem gazdasági rektorhelyettese. — Néhány rugalmas intézkedést egyébként már láttunk a minisztériumtól. Sajót bevételeinkkel is gazdálkodunk, gondolok pédául az angol-oktatásra. A működésünkhöz szükséges hiány egy részét átcsoportosítással tudnánk fedezni. Takarékoskodni, amivél lehet, megtesszük, de az a véleményem, hogy nagymama-féle spórolással egy ilyen intézmény gondjai nem oldódnak meg. Éppen ezért nem őriztetjük a telefont. Lehetne spórolni viszont a gyógyszerek terén. Most, ha elengedünk egy beteget, a klinikáknak kell ellátniuk három napra elegendő gyógyszerrel. Vannak hazai és import gyógyszerek, s ki finanszírozza azokat? Arra is gondoltunk, hogy az elöregedett orvosi műszerparkot, akár regionálisan, közösen lehetne felújítani, s Így is sóikat spórolhatnánk. A jelszavam: okosan spórolni, mert csak ennek van haszna. Pollack Mihály Műszaki Főiskola — Tartalékainkat, amelyek az előző évi pénzmaradvá- nyainklból és a külső munkákból származtak, már mozgósítottuk. Bevezettünk néhány kényszerintézkedést, például azt, hogy a kollégiumban a villamosenergia-fogyasztást nem korlátozzunk, de a hallgatóktól egyénenként száz forint havi költségtérítést kérünk a kollégiumi díjon felül. A hallgatóknak a kollégiumban hifi-berendezéseik, ilyen-olyan sütőik, de még hűtőládáik is vannak. A telefonközpontba beszélgetésszámláló számító- gépes rendszert telepítettünk. Eladtuk az egyik régi autóbuszunkat, most hirdetjük a másikat is, s szintén eladtuk a Volga személygépkocsinkat, összevontunk munkaterületeket. Bérbe adtuk . az uszodánkat. Beruházásba nem tudunk kezdeni. A kollégium felújítása évek óta esedékes, de gondolni sem tudunk rá, s támogatást nem kaptunk hozzá. Mielőbb korszerűsíteni kellene a fűtési rendszert is, de ehhez pénzre lenne szükségünk. Jelenleg körülbelül huszonkét- millió forint hiányzik az üzemeltetési költségeinkből. Várjuk a normatív finanszirozást, talán az valamivel jöbb helyzetet teremt, mint ami az idén kialakult. Mert azt talán magyaráznom sem kell, hogy az országgyűlés által jóváhagyott idei, tíz százalékos dologi automatizmus nem követte az inflációt, s nem elhagyható kiadásainknak a töredékét sem fedezik — összegezi főiskolájuk helyzetét Kisbánné Karis Ilona gazdasági vezető. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozata Jurisics Lajosné gazdasági vezető: — Költségvetésünk az alapvető létünket biztosítja. Felújítottuk a Liszt Termet, s bérbe adásával is szeretnénk többletjövedelemhez jutni. A felújításhoz egyébként a Zeneakadémián keresztül a minisztérium adott pénzt. Elkezdtük a négyéves képzésünket, így újabb tantermekre is szükségünk lenne, de az épületünk tetőterét az idén nem tudjuk beépíteni. A Liszt Teremben ugyanakkor két akta- tó- és egy próbatermet is kialakítottunk, s így ezt a kérdést egyelőre megoldottuk. Bevezettük a maximális takarékoskodást, amibe a tisztító- szerek használatától, az energiával és telefonnal való spórolásig sok minden beletartozik. B. A. Már készülőben van a JPTE Tanárképző Kar hőközpontja Fotó: Läufer László Kártyamemória A számítógép felhasználásának új távlatait nyitja meg az a memóriakártya, amelynek bevezetéséről Japán és az Egyesült Államok intézményei között iszületett megállapodás. A hitelkártya méretű kártya a nagyobb és nehezebb floppy-lemezeket váltja majd föl a számítógépekben és ezzel jelentős mértékben kiszélesíti a személyi számítógépek felhasználási körét. „Ha valaki a jövőben újságot akar venni, mem kell mást tennie, mint számítógépkártyáját - o floppy disket felváltó integrált áramkört - beraknia az utcai újságos automatába és a kívánt újságot kiválasztania" — mondja a japán elektronikai szövetség egyik szakembere. A kártyára „rákerül az újság", így oz olvasható, amint a kártyát a személyi számítógépbe helyezzük. A ma használatos hordozható személyi szémitógépnél alkalmazzák ugyan a kártya méretű integrált áramköröket, de csak a gép memóriájának bővítésére. A mostani japán—amerikai megállapodás értelmében viszont o kompatibilis kártya használatát általánossá teszik, azok felváltják a floppy disket. Ez utóbbi ugyanis nemcsak túlságosan nagyméretű, de könnyen porosodik, ki van téve a mechanikai sérüléseknek is és jelentős az áramigénye. A kártya integrált áramkör viszont néhány gramm súlyú, nincsen mozgó alkatrésze és korszerűbb változatai már elemet sem igényeinek. A fejlesztőket a videojátékok ihlették meg, ezeknél, amint a kártyát a gépbe helyezik, megjelenik a program. Az idén piacra kerülő kártyák memóriája 4 megabitos kapacitású lesz, de négy éven belül a piacon megjelennek a 40 megabites kártyák is. A kártyaszabványt a legnagyobb japán gyártókat tömörítő japán elektronikái ipari szövetség, illetve az az amerikai személyi számítógép szövetség dolgozta ki, amelynek tagja az IBM és több ismert Software fejlesztő cég, a Microsoft és a Lotus nevű vállalat is. A „számítógépek összekapcsolhatósága szempontjából nagy jelentőségű, hogy az amerikaiak és a japánok megállapodtak a szabványban" - vélekedett a Toshiba vállalat technológiai igazgatója. Az új kártyával kapcsolatos kutatások hat évvel ezelőtt indultak be Japánban, két éve az Egyesült Államokban és akkor határozták el, hogy helyesebb, ha egyetlen, mindenütt alkalmazható rendszert fejlesztenek ki — közölte a japán elektronikai ipari szövetség illetékese. A jövő hónaptól kezdve várhatóan egy sor amerikai és japán gyártó jelenik meg az új memóriakártya befogadására alkalmas készülékkel, köztük a Texas Instrument, oz Intel, a Mitsubishi, a Fujitsí, az Itt-Canon és a Mikrosoft. ;
