Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-21 / 259. szám
1991. szeptember 21., szombat aj Dunántúli napló 3 Vetnek-e a gazdaságok? Ahol nincs tartalék, ott teljes a bizonytalanság Hitelből nem lebet a termelést finanszírozni A Dráva mentén az erdőtelepítés a megoldás? Több gyárban leállt a termelés Vásárlókra várnak a téglahegyek Most termelői áron adják a téglát és a cserepet Innen is, onnan is hallani a híresztelést, hol agrárszövetségi, hol kisgazda-politikusoknak tulajdonítva, hogy az ősszel nem vetnek a szövetkezetek, a gazdaságok. Nyilván a politikai irányzatok másként „tálalják" a dolgot, ki a politikai, gazdasági bizonytalanságot, ki o tsz- és állami gazdasági formát okolva. Tény, hogy Baranya útjait járva o szépen előkészített területek mellett sok helyen látni gondozatlan, parlagföldeket. Mégis, például a KSZE Rt. agrárszakértői - a baranyai szántóterület jelentős részét integrálják - arról igyekeznek meggyőzni, hogy a termelőszövetkezetek és a szintén nehéz helyzetben lévő állami gazdaságok is bevetik a földeket, még akkor is. ha valóban nem tudni, ki lesz a tulajdonos, ki takarítja be, vagy el tudják-e adni a terményt. Nem politizálnak — vetnek Bolyban, Szigetváron, Mohácson és Belvárdgyulán is megerősítették, nem foglalkoznak politikával, vetnek, hasznosítják a területeket, igaz, elsősorban saját vetőmaggal, a minimális műtrágyával, anyagi nehézségekkel. Ám igen egybehangzó, és a baranyai gazdálkodásban is jellemző az, .amit Varga Péter, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát közgazdasági vezérigazgató-helyettese a saját és a partnerek tapasztalataiból elmondott - hozzátéve, a kombinátban bevetik az utolsó hektár földet is, és megvalósítják a tervezett termelési programot - az, hogy piaci gondokkal küzdenek úton-útfélen. A gabona után jön az ipari növények, a répa meg a kukorica túltermelési, eladási gondja, amit tetéznek a feldolgozóipar késedelmes kifizetései, ebből adódik, hogy nincs miből finanszírozni az őszi vetést, amikor a napi üzemeltetés is óriási gond, a tetemes hitelkgmatterheket meg nem lehet kigazdálkodni. És itt be is zárult az ördögi kör, nincs meg az újratermelés minimális feltétele sem. Mindezt megerősítő, keserű szavakat hallottunk Mágocson és Kétújfalun, és másutt is, ahol szinte teljes a remény- telenséa, a bizonytalanság: szeretnének újítani, a földet megművelni, a tsz-tagoknak októberben, novemberben is Futnak <i itépeic • Vajda Péter Itt a szabadsági című filmjének befejező ‘képén a főhős kétségibeesett kiáltásra falcod. Van is rá Oka. Nagy garral indult Bécsbe, hogy élelmes honfitársaihoz hasonlóan előbb 'kissé megforgassa, majd számítógépek vásárlásába fektesse pénzét, s aztán e magánriport révén idehaza busás haszonra tegyen szert. Annyian ügyeskednék, miért maradt volna éppen ő iki? Ám néki semmi sem sikerült. Képtelen Ikaland- jai végén, mindenétől megfosztva, s maradék önbecsülését is elveszítve, már csak üvölteni tud. Látjuk eltorzult, kilátott száját, de hangot mégsem hallunk, mert a filmkockák itt némán peregnek. Talán ezért is olyan beszédes a j ele net. Sokat elmond hősünkről. fizetést adni, de semmire nincs pénz. Mit szabad és érdemes egyáltalán vetni? Annak van esélye, aki tartalékaiból meg tudja finanszírozni az őszi munkát, de a 36—40 százalékos kamatokra képtelenség ugyanennyi nyereséget kihozni . . . Hol a kormányzati ígéret? Többen hiányolják a kormányzat ígérte agrárpiaci rendtartást, ami támpontot ad a „mit szabad és érdemes vetni?" kérdéshez, és ezzel nem a tervutasítást sírják visz- sza a szakemberek, csupán azt a segítséget igénylik, amit a példaként oly sokszor említett nyugati országok megadnak az amúgy is támogatott mezőgazdaságuknak. Biró Imre, a Földművelés- ügyi Minisztérium Baranya Megyei Hivatalának vezetője szerint önmagában a rendtartás nem old meg semmit, egyébként is óv attól, hogy. „az ördögöt a falra fessük" a parlagföldek emlegetésével. Ennél fontosabbnak tartja elfogadni. a tényt, hogy igenis, lesznek parlagföldek, amelyek bevetése például gazdaságtalan, és más módját kell keresni a hasznosításuknak. A minisztérium egyik pályázata nyomán arra a következtetésre jutottak, hoqy az erdőtelepítést ösztönzik ezeken a területeken, összekötve a munkanélküliség súlyos gondjának megoldásával. Munkanélküliség a Dráva mentén A kérdésre, hogy ki tud ma, ha még oly gazdaságos is, ilyen hosszú távon megtérülő beruházásba fogni, mert félő, sem a gazdaságoknak, sem a magánvállalkozóknak nincs rá tőkéje, a hivatalvezető válasza egyértelmű, a kényszer lesz az ösztönző. A Dráva mentén vannak olyan falvak, ahol szinte mindenki munka- nélküli, ugyanokkor érdemes lenne e vidéket felértékelni, a múlt században épült kikötőket megújítani, dolgoztatni. A Hegyháton és az Ormánságban például ez lehet a gazdaságos termelés lehetséges útia, hiszen a fatelepítésnek, mint ipari nyersanyagnak és energiatermelőnek, van piaca, Kopa Imre szakoktatóról, akit Andorai Péter olyan 'kemény egyértelműséggel formál meg, ahogy egy kő zuhan. Jellegzetes kisember, mafla „kelj- felljancsi": csak a két marokkal megrógadhatót tekinti 'létezőnek, s most a nyakába szakadt szabadságot a Maria- hiliferstrasse és a Mexicoplatz áru tömkelegé ben véli megtestesülni. Megalázottságának és otthontalanságánalk felismerésére is az elszenvedett kár vezeti rá. Feltoluló indulatait nem képes szavakba önteni, de 'tolón nem 'is lehet. így tör fel belőle a sikoly. S ebből érezhetően a rendező fájdalma is kihaitik. Hát hozzánk még a szabadságnak is csupán a hordaléka sodródik el? - kérdezi: A film egyik kegyetlenül emlékezetes jelenetében bizonyára ezért töri nem is szólva környezetjavító szerepéről. Keresik e tárgyban az együttműködést a megyei közgyűléssel és e baranyai tájegységek polgármestereivel a jövőre induló programban, amelyet természetesen az erdők tulajdonjogának rendezésével összekapcsolvo lehet megvalósítani. Bár a központi támogatás egyre csökken, és a problémák folyamatosan jelentkeznek, az ország egyetlen olasz —magyar kéttannyelvű gimnáziumában, a pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban mégsem csökken a színvonal. Az immár ötödik éve az olasz nyelvet rendkívül intenzíven, ötéves tanítási formában oktató intézményt azonban éppen a pécsiek kevéssé ismerik. Az állandóan alakuló, javuló tanítási rendszer ezért idei változásaival elsősorban o helyi diákkört szeretné megcélozni. Az eddigi oktatási forma szerint a Kodály Gimnáziumba jelentkező diákok egyéves szét a Himnusz hangjainak kíséretében a bankjegyekkel beszennyezett 'kenyeret, s ezért fényképezteti úgy a nemzeti trikóiét, hogy az felér egy ar- culcsapással. Mekkora keserűség gyűlhetett fel Vajda Péterben, hogy 40 éves korára elkészített első nagyjátékfilmjét képes volt áz alpóriság három sötétlő ívéből felépíteni! Az első szakasz, a Bécsig vezető autós roham — a földhöz tapadt tekintetekkel és primitív, társalgásnak alig nevezhető szöveg- hulladékokkal —, a rendező konok realizmusának fanyar etűdje. Kár, hogy túlságosan terjengős. A középső ív groteszk kalandsor, melynek tengelyében egy valóságos vagy csupán elképzelt gyilkosság képtöredékei állanak. Innen kezdve „felpörög” a film, mert Biztos sokan emlékeznek rá, hogy az elmúlt években, de még tavaly is emberek százai álltak sorban hajnalonta a tü- zépeken vagy várakoztak rohamra készen a téglagyárak udvarain. Most a tüzépeken, a gyárakban járva téglahegyek kelletik magukat. Az újságok oldalain hónapról hónapra feltűnnek a hirdetések: különböző kedvezménnyel invitálják tégla- és cserépvásárlásra a nagyközönséget. Év közben húsz, e előkészítő képzésen vettek részt (ún. nulladik év), ahol annyira elsajátították az olaszt, hogy a következő évben 5 tantárgyat már olasz nyelven tanultak. A népszerű és bevált forma azonban az idei évben próbaképp megváltozott. Veres lános, az iskola igazgatója elmondta, hogy minden alakítás azt a célt szolgálja, hogy az eredeti célkitűzésnek minél jobban megfeleljenek, vagyis nyelvet magas szinten ismerő szakembereket, s nem elsősorban nyelva látvány két síkon is értelmezhető, egy vaskos bűnügyi história és a főszereplő feldúlt fantáziájának közegében. Sajnos, a történetnek ezt a fázisát sem elbeszélő módszerében, sem képi megjelenítésben nem sikerült összhangba hozni a bevezető életképpel. Ezért aztán a hazatérést vagy inkább hazalopakodást bemutató befejező szakasz eléggé elnagyoltnak, sok szempontból, de főként a lélekrajzot tekintve, megoldatlannak tűnik. De a szervesség hiánya ösz- széfügghet azzal is, hogy a rendező egy átmeneti idősZak (a történet feltehetően 1989- ben játszódik) visszásságainak élethű megragadásával próbált általános érvényű és nagyobb távra tekintő következtetésekhez eljutni. A kiábrándult életszemlélet nyomasztó súlyát a nagyon is konkrét tényanyag azonban nem képes szilárdan és. tartósan hordozni. Vajda Péter kiáltása talán ezért is hangtalan. Nagy Imre hónapban átlagosan 30-35 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bármelyik termékéhez. — Eddig nem tudtunk annyit gyártani, amennyire az iparnak, a mezőgazdaságnak és a lakosságnak szüksége volt. Idei, tanárokat neveljenek. A változtatásokat a nyár folyamán a diákokkal, szülőkkel egyeztették. A program szerint ezentúl nem kötelező mind az öt tantárgyat (matematika, fizika, történelem, földrajz, biológia) olaszul tanulnia a diáknak, csak amennyit elbír. Emellett párhuzamos tanítás keretében magyarul is elsajátíthatja a gyerek az olaszul tanult tantárgyat, így nagyobb hangsúly kerülhet magára a tantárgyra. Szintén idén szeptembertől először már az előkészítő évben is oktatnak néhány tantárgyat a gyerekeknek. A jövő tanévben induló két osztályba összesen 72 diákot tudnak felvenni. A Baranyában egyre inkább megjelenő olasz vállalatok miatt hamarosan nagy szükség lesz a térségben az olaszul jól beszélő szakemberekre, ezért Veres János szeretné, ha főként pécsiek és környékbeliek jelentkeznének az iskolába. A helybeliek megjelölés idén szerencsére sokkal nagyobb területre terjed ki, mint eddig, mivel négyre csökkent az országban a kéttannyelvű gimnáziumokba jelentkezők számára létrehozott területi központok száma. A négy közül az egyik továbbra is a pécsi gimnázium, így november 29- én a Kodályba jelentkezőkön kívül az ország bármelyik kéttannyelvű oktatási intézményébe jelentkezőket ide várják. Jelentkezni szeptember végéig lehet az általános iskolákban egy külön jelentkezési lapon. Pataki V. év eleji tájékozódásunkkor is úgy tűnt, lesz gazdája a teljes gyártási mennyiségnek. Március, április táján már észrevettük, hogy megcsappant az érdeklődés termékeink iránt - hallottuk Mészáros Lászlótól, a vállalat értékesítési osztályvezetőjétől. — Ezért engedtek az áraikból? — Úgy gondoltuk, tán drágának tartanak bennünket a vásárlók. Áprilisban átlag húsz százalék kedvezményt adtunk termékeinkre. A kereskedői fogás bevált — szépen csökkentek a készletek. Májusban az eredeti árra álltunk vissza - a vásárlások is visszaestek. Azóta ez fokozatosan csökken. Kényszerlépésként most szeptemberben már önköltségi áron, 30- 35 százalék kedvezménnyel adunk mindent. Örülhetünk, ha év végére nem leszünk veszteségesek. — Igaz-e, hogy több gyár is leállt, illetve lél műszakkal dolgoznak? — Baranya és Tolna megyében 11 gyárunk van, ebből 3 korszerű, nyolc hagyományos. A hagyományos — dombóvári, mázai, bonyhádi, tamási, paksi, szigetvári, sásdi és villánykö- vesdi — gyárakban dolgozókat kényszerszabadságra küldtük. Hogy jövőre mi lesz velük — még nem tudjuk. — Mi lesz a nyakukon maradt készletekkel? — Megpróbáljuk eladni . . . • - Aki most építkezne, menynyit tud ezzel az árkedvezménnyel spórolni? — Számításaink szerint kétszintes, száz négyzetméteres családi ház esetében legalább kétszázezer forintot. — Mik az elképzeléseik jövőre? — Ügy tűnik, csak a korszerű gyárak működhetnek. Nem a mennyiségi, a minőségi gyártásra kell eztán figyelni. Ez ugyanis a vásárlók kívánsága... Adóm Erika Egy hét múlva óraigazítás Egy hét múlva, szeptember 29- én, vasárnap hajnali 3 órakor ér véget a nyári időszámítás, tehát egy órával vissza kell állítani az időmérő szerkezetek mutatóit: 3-ról 2 órára. Az átállás ebben az' időpontban okozza a legkisebb zavart a tömegközlekedésben, mert ilyenkor van úton a legkevesebb járat. Több nemzetközi gyorsvonatot azonban útközben Magyarország területén ér az óraigazitás. Ezért valamelyik állomáson egy órán át kell vesztegelni, amíg a 2 órára visz- szaigazitott mutató ismét 3 órára nem ér. Ilyen várakozásra kényszerül egy-egy hazai állomáson a Budapest és a Hellas expressznek mindkét irányú, valamint a Tisza és a Polónia expressznek Budapest felé tartó járata. A belföldi vasúti közlekedésben az egyébként éjjel 2 és 3 óra között induló hét személyvonat megvárja az átállás időpontját, tehát egy órával később, vagyis az óraigazitás utáni időpontban indul. Az átállás időpontja érint még kilenc postavonatot is, de ezek nem várják meg az óraigazitást, és így még a nyári időszámításban indulnak és az új időszámításban egy órával később érnek a végállomásra. A MÁV menetrendje nem változik, bár kiadták az 1-es számú pótfüzetet, amely azonban csak a június 2. óta bekövetkezett változásokat tartalmazza. A Volán és a Malév menetrendjében már szerepelnek az óraigazitás után érvényes járatok indulási időpontjai is. A Mahart pedig szeptember 21-én kezdi a személyhajózás utószezonját, amely szerint csak a hét végén közlekedik 7.00 és 7.30 órai indulással a budapest—esztergomi hajójárat. Néma kiáltás Gáldonyi Magdolna Felvételi: november 29-én Szüneti pillanatkép egy negyedikes olasz nyelvi osztályban Fotó: Szundi György Szakemberek - olasz nyelvtudással Helybelieket várnak a kéttannyelvű Kodály Gimnáziumba
