Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-19 / 257. szám

aj Dunántúlt napló 1991. szeptember 19., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Jő tanácsok adósoknak Tájékoztató az adóelőleg­fizetési kötelezettségről Koncepció A Siófok-Dombóvár-Pécs-Harkány­Vállalkozói körökben 1990 decemberében Pécsett alakult ki az az elképzelés, hogy a város és a Balaton, valamint Budapest biztonságos és gyors megközelítése szempontjából célszerű kezdeményezni egy új autópálya megépítését. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 9. § (1) bekezdése rögzíti az adóköte­lezettség elemeit, amelyek kö­zül most csak az egyikkel, az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályokkal — illetve azok közül is csak a problémát okozókkal - foglalkozom. A többszörösen módosított, magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 45—52. §-ai rendelkez­nek az adóelőlegJfizetési kö­telezettségről. Az idén meg­változott az adókulcsók mér­téke és száma, továbbá figye­lembe kell venni az adáelő- leg-számitásinál, hogy az al­kalmazott kiszámított adója havi 250 forinttal csökkenthe­tő i(a korábbi havi 1000 fo­rint adóalap-csökkentő ked­vezmény helyett), ezen túl­menően azonban az adóelő­leg és az adó kiszámításának módszerei nem változtak. Fontos tudni, hogy adózási szempontból ki minősül kifize­tőnek és munkáltatónak. A hi­vatkozott törvény értelmező rendelkezései szerint kifizető a jogi személy, a gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szak­csoport, a társasház és a társasüdülő. A megbízót ki­fizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget köz­vetítő (pl.: posta, pénzinté­zet) útján fizet iki, kivéve, ho a közvetítő a magánszemély- lyel kötött szerződés alapján a bevételt elszámolja. Az adóköteles társadalom­biztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellá­tást a jogosultnak ténylegesen kifizette. A 45-52. § vonatko­zásában munkáltató az, aki­nél a magánszemély munka­könyvé van i(67. §, 30., 31. pont). A munkáltató adóelőleg- levonási kötelezettségére e cikk keretében nem térek ki. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény 45. §-a szerint általános szabály, hogy a kifizetőnek a magán- személy részére történő kifize­téskor adóelőleget kell levon­ni. Nem kell adóelőleget le­vonni az adómentes jövedel­mekből (7. §), a mezőgazda- sági kistermelésből (14—16. §) és az ingatlan, ingó vagyon­tárgy és vagyoni értékű jog átruházásából (22. §) szárma­zó jövedelmekből, valamint a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő honvéd, határőr és tisztes illetményének kifizetése esetén, továbbá az egyéni vállalkozó részére e minőség­ben kifizetett összegből. Az adóelőleg-levonási kötelezett­ség alóli kivételek közül ez utóbbi az ellenőrzések tapasz­talatai szerint sok hiba forrá­sát teremti, ugyanis a kifize­tők abba a tévedésbe esnek, hogy azt a magánszemélyt, akinek adószáma van és számlát ad, egyéni vállalkozó­nak tekintik, s így adóelőle­get nem vonnak le a részére kifizetett összegből. Annak eldöntése, hogy va­laki egyéni vállalkozó vagy „csak" magánszemély, lénye­ges, hiszen az egyéni vállal­kozótól adóelőleg nem von­ható le, a magánszemélytől viszont kötelező az adóelőle­get levonni. Az srja-törvény 19. § (5) bekezdése sorolja fel a vállalkozók öt típusát, eszerint egyéni vállalkozó a vállalkozási nyereségadó tör­vény hatálya alá nem tartozó: 0 a vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező magán- személy; 0 a mezőgazdasági kister­melést végző magánszemély, ha e tevékenységből évi 2.mil- lió forintot meghaladó ár­bevétele származik; 0 az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alap­ján kisiparosnak, magánkeres­kedőnek minősülő magánsze­mély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rend­szeriben üzemeltető magán- személy; 0 az egyéni ügyvédi tevé­kenységet folytató magánsze­mély; 0 az a magánszemély is, aki az adóhatóságnál tevé­kenység ének meg jelöl ésével egyéni vállalkozóként bejelent­kezett, feltéve, hogy az e te­vékenységből származó bevé­tele (jövedelme) találmány, egyes szellemi (tudományos és művészeti) alkotótevékenység, (mezőgazdasági kistermelés 2 millió forint alatt), építmény- hasznosítás vagy ún. egyéb te­vékenység ellenértéke. Az utóbbi kategóriába tar­tozók okozhatnak problémát adóelőleg-levonás szempontjá­ból,. ugyanis lehetnek egyéni vállalkozók, de lehetnék „csak” magánszemélyek is. Az előbbiektől adóelőleg nem vonható le, az utóbbiaktól kö­telező. A kifizetői tévedések esetleg a vállalkozók bizony­talankodása elkerülésére java­soljuk, a nyilatkoztatást az adóalanyi minőségről, s ha az illető egyéni vállalkozóként járt el, az adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli a ki fizetőt. Ad óe I őleg - levő n á si kötelezettség esetén - a ki­fizetett összeg jövedelemtartal­mára a magánszemély nyilat­kozata az irányadó — a jöve­delemből az 55 ezer forintra „telepítés” módszerével kell az adóelőleget kiszámítani és levonni a módosított 1989. évi XLV. törvény 48. § (1), (2) be­kezdése alapján. Ha a kifizető az adóelőle­get levonta, az adóhatóság azt csak a kifizetőtől követel­heti. A vállalkozók részére az e minőségükben kifizetett ösz- szegekből nem kell adóelőle­get levonni, mert az egyéni vá I la Ikozákn a k vá I la Ikozás ók­ból kivont jövedelmük után — a bevételéből személyes célra felvett összeg után — kell adózniuk, illetve adóelő­leget fizetniük. Tehát az egyé­ni vállalkozó a vállalkozásból származó személyes jövedel­méből saját maga fizeti az adóelőleget. OR. GYÖRFI ZSUZSANNA főrevizor Baranya Megyei Adófelügyelőség Pécsett, illetve a régiót érin­tő közlekedési utak ma a nap különböző időpontjaiban köze­pesen, illetve erősen terhel­ték. Évszaktól függetlenül je­lentős személy- és tehergép­kocsi-forgalom van Pécs és Bu­dapest között. Napjainkban már ennek a forgalomnak, a személygépko­csikat figyelembe véve kb. 25 -30%-a, a tehergépkocsi-for­galmat figyelembe véve kb. 4—5%-a az M7-es autóutat, illetve autópályát is igénybe veszi, a különböző csomópon­tokon fölhajtva. (Erre vonatko­zó célzott forgalomszámlálás még nem történt.) Ez az arány hétről hétre nő. Az „átszokás” az M7-esre tulajdonképpen egy kritika a 6-os főközleke­dési út egyes szakaszainak túl­terheltsége és baleseti statisz­tikája miatt. Pécs körzetében fakó gépjárművezetők szem­pontjából ez a legnyomósabb érv az új autópálya mellett. Ez azonbon gazdaságosság szem­pontjából kevés. A különböző főutakról meg­jelent 1989. évi forgalomszám­lálási összesítések azt mutat­ják, hogy a tervezett autópá­lya térségében és forgalmi irányításában menő utak gép­jármű-terhelése a napi 3000- 12 000 egységjármű/nap között oszlanak meg. A tervezett autó­pályánál számolni kell azzal is, hogy nagyobb távolságról is elszívó' hatása lesz és ko­rábbi közlekedési irány szoká­sokat is módosít. Ezek közül csak három: A Jugoszlávia felé tartó sze­mély- és teherforgalom egyik fő iránya a 6-os és 56-os úton bonyolódik. Ez az út főleg ami az 56-os út hátai elágazó és Mohács közötti szakaszát illeti - jószerivel alkalmatlan a je­lenlegi terhelésre, és ez főleg a nyári időszakra igaz. Nem beszélve a közel 10 km hosszú állandóan érvényben lévő 60 km/órás sebességcsökkentés­ről. Ez a forgalom várhatóan teljes mértékben átterelődik a tervezett autópályára.- A Kaposvár—Budapest kö­zötti forgalom 100%-ban a ter­vezett autópályát fogja igény­be venni és ezzel egyidejűleg mentesiti a 61-es utat.- A Pécsről, illetve Baranya megyéből a Balatonra tartó forgalom nagy része a 67-es számú úton bonyolódik. Ez a forgalom várhatóan teljes egé­szében az új autópályára te­relődik. Közlekedéstechnikailag, amennyiben megépül az M7- es autópálya további szaka­sza, a D-i autópálya, vala­mint a jelen koncepcióban le­írt autópálya, mindenképpen igen korszerű és egészséges hálózat jön létre a Dél-Du- nántúlon. A nyomvonal kialakításánál jelenleg két variációval szá­molunk. Mindkét variáció ab­ban azonos, hogy a Mecseket annak . nyugati, alacsonyabb részét választva szeli át és így a nyomvonal a 6. sz. főközle­kedési utat Pécstől mintegy 10 km-re keresztezné. Innen DK- re fordulva érné el Harkány DNY-i határát, fordulna any- nyira K-re, hogy a jugoszlá­viai Valpovó fölött lépné ót az országhatárt. A Pécstől É-ra lévő nyomvonal a godisai MÁV-állomástól É-ra keresz­tezve a vasúti pályát és a Ba­ranya-csatornát, simulna be a sásd-dombóvóri völgybe. A két jelenleg tervezett nyomvonal variáns Vásárosdombó község É-i végénél válik ketté. Az első variáns Kaposszek- cső és Csikóstöttös között el­haladva Dombóvártól DK-re keresztezné a tervezett D-i autópályát, majd Dombóvári K-ről elkerülve Nagykónyiig a 61-es úttal nagyjából párhu­zamosan haladna. Tamási mel­lett keresztezné a 61-es és 65-ös utakat és Magyarkeszi mellett K-ről elhaladva csat­lakozna az M7-es út Siófok K-i csomópontjába. Az még rész­letesebb elemzést igényel, hogy Balatonszabadi és Ad and mellett K-ről vagy Ny-ról cél­szerűbb elhaladnia az autó­pályának. A másik variáns Kaposszek- csőnél Ny-ra fordulva keresz­tezné a vasutat és a 611-es számú utat. Dombóvár-szőlőhegy Ny-i ol­dalán elhaladva keresztezné a tervezett D-i autópályát a Ka­póst és a vasutat, majd Ka- pospula és Attala között a 61- es számú utat. Alsóhetény és Mászlony között elhaladva szinte teljesen É-i irányba for­dul. Szakostól Ny-ra elhaladva éri el Somogy megye hdtárát. Bedegkértől Ny-ra, Tabtól és Balatonendrédtől K-re elhalad­va érné el az M7-es autóút jelenlegi végét jelentő Zamár- di csomópontot. A Baranya megyei szakasz mindkét változatnál szinte tel­jesen azonos. Godisa MAV-ál- lomás és Godisa község kö­zött, Szentkatalintól ÉNy-ra, Kőmtől és Goricától K-re el­haladva teljesen D-re fordul az autópálya. A Szentlőrinc- Abaliget út és a vasút keresz­teződése után közvetlenül Bük- kösd mellett K-re elhaladva fordul DK felé. Rodától D-re elhaladva éri el a 6-os számú főközlekedési utat, ott ahol a „régi 6-os" el­ágazik belőle. Innen Zók és Pázdány között, Görcsönytől Ny-ra, Kisdér és Ócsárd kö­zött, Szava és Diósviszló kö­zött, Márfa és Terehegy között elhaladva Harkány D-re 1,5—2 km-re keresztezi az 58-as utat. Innen Egyhazasharaszti és Al- sószentmárton között, Óidtól Ny-ra elhaladva fordul rá az országhatárra. ' Az első variáció szerinti nyomvonalon az M7-es autóút -6-os út közötti távolság mint­egy 110 km, a 6-os út és az országhatár közötti szakasz távolsága hozzávetőlegesen 40 km. A másik nyomvonal csak az első szakaszban módosítja a távolságot, de igen kis mér­tékben. összesen 2-3 km-ről van szó. A tervezett nyomvonalak és a jelenlegi úthálózat 3—4 nagy csomópont, egy teljes autó­pálya csomópont és az igény és gazdaságossági szempon­tok szerinti számban kisebb csomópontok kerülhetnek ki­alakításra. Az autópálya tervezésének jelenlegi időszakában termé­szetszerűleg még pontosan nem alakulhatott ki a nyom­vonal. amihez még rengeteg egyeztetés szükséges. Ugyanis így nem alakulhatott ki az autópálya szükséges kereszt- metszete. Ehhez még hiányoz­nak célzott forgalomszámlálási adatok. Az mindenesetre való­színűsíthető, hogy az ország­határ és Pécs közötti, esetleg a D-i autópályáig terjedő sza­kaszt 2x3 sávos, a D-i autó­pálya és az M7-es autóút kö­zötti szakaszt 2x2 sávos szel­vényben kell megépíteni. Egy korrektül felépített meg­valósíthatósági tanulmány és gazdaságossági elemzésekkel alátámasztott autópálya kon­cepció koncepciós alapon megvalósítható. A tervezettt autópálya nem csak a gépjármű-forgalomnak jelentene segítséget, de a gyors, korszerű összeköttetés hozzásegítené a környező te­lepüléseket is a gyorsabb fej­lődéshez. Nem is beszélve ar­ról, hogy egy autópálya zök­kenőmentes működéséhez szük­séges infrastruktúra működte­tése több száz embernek te­remt munkahelyet, vállalko­zóknak vállalkozási alkalmat. Számvitel — 1992 A számviteli törvény 1992-ben történő bevezetése a gazdálkodással foglalkozó szakemberek számára új, sokrétű feladatot jelent. E fel­adatok megoldásához kíván segítséget nyújtani a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesület a szeptember 25—27. között Leányfalun (Móricz Zsig* mond u. 177.) megrendezendő konferenciájával. A konferenciát mind­azon szakembereknek ajánlják, akiknek mindennapi munkájukhoz szükséges a nyugati típusú menedzsmenti és könyvviteli ismeretek alkalmazása, ami ma az üzleti élet leglényegesebb kérdése. Az előadásokat, illetve az azt követő konzultációkat a törvényt elö- készitő szakemberek tartják az alábbi témakörökben: a számviteli törvény lényege, főbb változások, a beszámolóhoz kapcsolódó könyv- vezetés szabályai és lehetőségei, kontrolling és a számviteli törvény, az éves beszámoló felépítése, tartalmi összefüggései, az ezzel kap­csolatos kérdések. Bővebb felvilágosítással az egyesület budapesti titkárságán, a 201-9360-as telefonszámon szolgálnak. a® n Li-\ ■ n n TI ~W SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG BARANYA DÉL-DUNÁNTÚLI GAZDASÁGI KAMARA A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és az SZTV Baranya a régió első számú vállalkozói menedzserei a műszaki, kereskedelmi és gazdasági vezetői számára 1991. október 24-én, Pécsett VEZETÉSI SZÁMVITEL FELSŐVEZETŐKNEK’92 címmel egész napos szakmai fórumot szervez. A program keretében a Pénzügyminisztérium szakértői és könyvszakértő oktatóink közreműködésével a számviteli törvény és ehhez kapcsolódó gazdasági törvényekből következő vezetői feladatoknak a tulajdonosok, az ügyfelek stb. igényeihez is igazodó gyakorlati alkalmazási kérdéseivel foglalkozunk. így többek között:- Az új számvitel, mint a vezetői információ bázisa.- A vezetői információ tartalma és megteremtésének célszerű módszerei a tervezés, az elemzés, az értékelés területei.- Fontosabb vezetői előirányzat-képzési feladatok (üzleti tervek, Cash flow pénzforgalmi, likviditási, fedezetszámítási, értékelemzési stb. kérdések.- Az éves beszámoló részei (mérleg, eredménykimutatás, üzleti jelentés), ezek felépítése és vezetői információtartalma.- Értékelési megoldások (eszközök, források, amortizáció, céltartalékolás, eredménytartalom, adózási kérdések.- A mértegnyilvánosság üzleti szempontjai.- A kötelező könyvvizsgálat jelentősége. A rendezvényre jelentkezni lehet írásban vagy faxon (72)27-044 SZVT Baranya 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 2/a. A részvételi dj: 5000 Ft/fö, amely magában foglalja a részvételt egy ebéd és hűsítő költségeit A fenti összeget az 0KHB Pécs, Tér. 0. 242-13093 számú számlára .MT Menedzsment Számvitel" jelöléssel kell átutalni. A rendezvény adómentes. SZTJ 922-92-04, Adószám: 10580644-4-02. Az átutalt összegről számlát adunk. Tisztelettel: Szervező Bizottság (6997) Valpovo autópálya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents