Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-18 / 256. szám
1991. szeptember 18., szerda aj Dunántúlt napló 7 Világgazdasági kislexikon A tőkepiac A tőkepiacon a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek képezik a keresletet. A kínálatot pedig a minél nagyobb nyereség és biztonság irányába orientálódó tőke nyújtja. Az 1991 júniusában Osakában tartott nemzetközi pénzügyi konferencia, angol nevén International Monetary Conference (IMC), - amelyen évente a világ több mint száz legnagyobb bankjainak vezető képviselői vesznek részt - őzt vetítette előre, hogy a következő éveket a tőkehiány jellemzi majd. Ennek következtében - az időszakos konjunkturális ingadozásoktól eltekintve belátható időn belül nem lehet számítani a magas kamatok csökkentésére. A világpiacon a töke iránti növekvő kereslet legfőbb okai a következők :- az Egyesült Államok magas költségvetési deficitje,- a fejlődő országok nagyarányú tőkekereslete,- a közel-keleti háború utáni újjáépítés költségei, amelyek egyedül Kuvait- bon 100 milliárd dollárt tesznek ki,- a német újraegyesü lés költségei, amire az NSZK 1991-ben 150 milliárd márkát költ. Bíró Gerd Pályázatok A Magyarországi Németek Szövetségének Baranya Megyei Szervezete es a Lenau Egyesület pá lyázatokat hirdet: O Babák népviseletben Minden baranyai német falunak más a népviselete, más a nyelvjárása. A Lenau-háznak az o törekvése, hogy gyűjteményében minden falu képviselve legyen: a leány- és asszonyviselet, a vasárnapi és hétköznapi öltözet, természetesen oz is, hogyan öltöztetik a menyasz- szonyt. Ezért pályázatot hirdetnek: ,,Milyen a viselet az ön falujában? Mutassa be babákon!" cimmel. A babákat karácsonykor kiállítják o Le- nou-házban. A legszebb tizet megvásároljuk. Beküldési határidő: december 1. Q Miről mesél q rrogy- papa, o nagymama?- A nehéz évekről . Arról, milyen volt a katonaságnál, a hadifogságban az internálásban eltöltött idő. Aztán arról, hogy vették el vagyonukat, házukat, és hogyan teremtettek új egzisztenciát maguknak, puszta kezükkel hogyan építették fel új házukat. Magnófelvételeket kérnek. A jól sikerült kazettákat 1000- 3000 forintért megvásárolják. Beküldési határidő 1992. január 1. © Az iskolások számára is írtak ki pályázotot: a községükben előforduló családi nevekről hozzanok egy listát. Egy név természetesen csak egyszer forduljon elő. Aki jól csinálja, könyvet, vagy kazettát kap jutalmul. A beküldési határidő: de cembei 1. Címük: Lenou- ház Pécs, Munkácsy u. 8. „A magyarok pesszimizmusa megalapozatlan” Gazdasági átalakulásunk német szemmel Létkérdés a kiadások csökkentése Milyen ez az adórendszer? Németország keleti fele több szempontból hasonló nehézségekkel küszködik, mint Magyarország. Igaz, o gazdagabb országrészből sok tiz- milliárd márkát pumpálnak át Kelet-Németországba. de ezek az összegek is csak a sokkhatás tompítására szolgálnak. A Német Szbciál- demokrata Párt (SPD) is keresi a lehetőséget, miként lehetne kevésbé fájdalmas az átmenet. Már csak a magyar- országi áthallások miatt is ér- dekes volt az a beszélgetés, amelyet Wolfgang Rath, az SPD parlamenti frakciójának alelnöke, a párt egyik vezető gazdasági szakértője folytatott a magyar újságírók egy szőkébb csoportjával. A politikus azon a konferencián vett részt, amelyet az MSZP rendezett a hét végén Budapes ten a közép-európai átalakulás problémáiról. Az egykori mintaország Wolfgang Roth utalt rá, hogy Németország keleti felében vészesen duzzad a munkanélküliek száma. Adatai szerint jövő tavaszra a munkában lévők száma a tavaly jelzett 9,3 millióról 6,2—6,4 millióra csökken. A keleti országrész hajdan fejlettnek kikiáltott ipara szó szoros értelmében a tönk szélén áll. Jövő tavaszig a keletnémet ipari kapacitások 80 százaléka megszűnik. A hajdani NDK exportja gyakorlatilag leállt. Kelet-Németországban szinte csak a korábban visszaszorított szolgáltatási szektor és a kisipar fejlődhet. Mindez akkor is nagy feszültségek forrása, ha a bonni kormány óriási összegekkel segíti az átmenetet. A hajdani NDK termelékenységi szintje a nyugatnémetnek mindössze 30 százaléka, a bérszínvonal azonban a nyugatinak a 60 százalékát is eléri, már akinek van munkája. A munkaibérek és a termelékenység összhangjának megbomlása miatt a tőke egyáltalán nem siet az új tartományokba. Wolfgang Roth szerint jellemző, hogy a Volkswagen cég összehasonlító tanulmánya, amely a keletnémetországi és a cseh és szlovákiai befektetési lehetőségek előnyeit és hátrányait elemzi, egyértelműen az utóbbi mellett teszi le a garast. A német politikus szerint o sokkterápiánál sokkal kedvezőbb az a fokozatos megközelítés, amelyet a Cseh és Szlovák Köztársaságban vogy Magyarországon alkalmaznak. Az iparnak van lélegzetvételnyi ideje az átállásra, inkább van mód a kedvezőtlen mellékhatásod tompítására, orról nem is szólva, hogy az alacsony bérszínvonal kedvez a tőkebeáramlásnak. A talponmaradás feltétele Az NDK átvette az erős márkát, így a bérszínvonal is magasabb a kívánatosnál. Igaz, nem lehet mindent technokrata szempontból megközelíteni — fejtegette Wolfgang Roth. Az NDK-ban mindenki a belső határok mielőbbi teljes felszámolását követelte. Ilyen körülmények között legfeljebb a fantázia birodalmába tartozik a belföldi vámhatárok fenntartása, ami a fokozatos átmenet előfeltétele lett volna. A piacgazdaság megteremtésére vonatkozó erőfeszítések és a szociális szempontok érvényesítése közötti összekötő kapocs a szakképzés. A németországi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a cégek maradnák leginkább talpon, amelyek dolgozói magasan képzettek. A tőkéért, a befektetésekért folytatott versenyben a legfontosabb szempontok egyike a minél magasabb szakképzettségi szint. Nagyon nehéz persze kijelölni a szakképzés irányát okkor, amikor nem lehet biztosan tudni, hogy a gazdaság merre fejlődik. A szociáldemokrata politikus szerint igen fontos a magas szintű alapképzés. A szőkébb spe- cializációban, már a munkáltatóké legyen a döntő szó, nekik kelljen meghatározniuk, milyen képzettségű munkaerőre van szükségük. Kelet-Európábán jelenleg a piacgazdaság szakmai feltételeit kell megteremteni. Óriási a hiány például könyvviteli szakemberekből, számítógépesekből. A vegyes vállalatokat csak akkor lehet jól működtetni, ha a vezetés és a dolgozók értik egymást. Az pedig már alapvető feltétel, hogy a vezetés tagjai értsék egymást. Azok a német vállalatvezetők, akik a Szovjetunióban tárgyalnak, arról panaszkodnak — mondja Wolfgang Roth -, hogy hetekig beszélnek tárgyalópartnereikkel, de végeredményben nem értik meg egymást. A szakképzésbe természetesen az államnak is be kell szállnia, különösen Keleten, ahol ez mindenfajta gazdasági növekedés, nélkülözhetetlen előfeltétele. A német szociáldemokrata politikus úgy véli: Magyar- ország jó starthelyzetben van, hiszen munkaereje képzettebb, mint Portugáliáé vagy Görögországé volt a közös piaci csatlakozásukkor. A piacgazdaságra való átállás fontos eleme a privatizáció. Wolfgang Roth a fo- lycmat központi vezérlése mellett van. „Össze lehetne állítani egy listát azokról a magyar cégekről, amelyeket érdekes lenne megvenni tisztán spekulációs céllal, hogy fellendülés idején nagy haszonnal adjunk túl rajtuk anélkül, hogy egy fikarcnyi tőkét költenénk rájuk vagy hogy új állás- lehetőségeket teremtenénk" - érvel az SPD gazdasági szakértője. A vagyonügynökség Németországban igencsak kacska- ringós utat járt be; olyan ügyletekbe is belement, amelyek „szinte már a bűnügy határán vannak". Okulva a múltbéli tapasztalatokból, a vagyonügynökség kezdi magáévá tenni az SPD álláspontját, azt, hogy a privatizáció során meg kell vizsgálni, vajon a vevő által ismertetett elképzelések megfelelnek-e a realitásoknak. A privatizálás ugyanis nem cél, hanem eszköz, a hatékonyság javításának eszköze. Óvakodj a spekulációs tőkésektől Wolfgang Roth végeredményben optimistán ítéli meg Magyarország esélyeit és megalapozatlannak tartja a nálunk tapasztalt pesszimizmust. A munkaerő nálunk nemcsak jól képzett, hanem olcsó, ezért Magyarország igen vonzó a külföldi tőke számára. Országunk olyan szerepet játszhat, mint amelyet a korábbi években Spanyolország. Ezért ki kell várni a megfelelő vételi ajánlatokat, nem kell sietni. Szerinte leginkább az ismert m u I ti náci o n á I i s vá I la latokba n lehet bízni. Nevük ugyanis kötelezi őket bizonyos magatartási normák betartására, amely nem mondható el a csupán spekulációs céllal érkező tőkére. B. T. Hamarosan a Parlament elé kerül az 1992. évi adórendszerre vonatkozó törvényjavaslat, amelynek mór több változata is kiszivárgott. Az adórendszer problémáiról beszélgetett a Tőzsde Kurír munkatársa Koltay Jenővel, a Magyar Tudományos Akadémia ' Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójával, akinek szakterülete az adóztatás.- Bizonyos elvonásokat növelő tendenciát építettek be a költségvetésbe. A személyi jövedelemadó átlagos szintje például a bevezetéskor, 1988- ban még csak 11 százalék volt, de az idén már 20 százalék fölött lesz. Úgy tűnik, mintha a költségvetés összeállításakor meghatároznák a kiadásokat, s ezek után az adótömeget, majd az ennek eléréséhez szükséges adókulcsokat és -sávokat egyszerűen ebből vezetnék le. Egyetért ezzel a megítéléssel- Valóban létezik ez a bizonyos beépített tendencia. A nagy elvonási rendszerek — a társadalombiztosítós és az adók ma a magyar GDP-nek több mint hatvan százalékát központosítják. A kötelező elvonások összessége progresz- szíven emelkedő. Ez már önmagában magyarázza a növekvő tendenciát. Az infláció természetesen még rátesz erre. Nyugaton ezek a hatások akkor érvényesülnek, ha a konjunktúra túlfűtött. A magasabb adósávba csúszás pedig közgazdaságilag indokoltan visz- szafogja kissé ezt a túlfűtöttséget. Igen ám, de nálunk nemhogy túlfűtöttségről nincsen szó, hanem éppenhogy zsugorodóban van a magyar gazdaság. Azaz ma az adórendszer nem a túlfűtöttséget fékezi, hanem a zsugorodást gyorsítja. A helyzetet tovább nehezíti, hogy e zsugorodó gazdasági teljesítmény nem csekély részét ki kell szivaty- tyúzni a gazdaságból, mégpedig az adósságtörlesztés miatt.- Hogyan értékelhető mindezek függvényében, a mai magyar adórendszer?- Kialakításakor egy ma már kevéssé alkalmazott, régi nyugati mintát követtek. Ennek jellemzői: magas progresszivitás. magas marginális kulcsok, amelyek alacsony szinten, nem sokkal az átlagjövedelem felett lépnek érvénybe. Mindezt sok mentesség, kedvezmény, kibúvó tetézi.- Hogy áll a kiadási oldal?- Véleményem szerint a magyar költségvetés igazi problémái nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon találhatók. Egy újra fellángoló adóvita csak elterelné a figyelmet a kiadási oldalról. A GDP köz- pontosítása túlságosan magas, s ráadásul ez nem is egyeztethető össze a piacgazdasággá alakuló gazdaság követelményeivel. Még mindig él az a logika, hogy a megszokott kiadásokhoz meg kell teremteni a bevételeket.- Milyen megoldást javasol? — Az elvonások súlyát csökkenteni kellene, egyidejűleg megváltoztatva ezzel szerkezetüket is. A társadalombiztosítás ténylegesen is önállósításra vár. A befolyt adók felhasználásában pedig a központi „államtól" a helyi „állam” felé mozdulnék el. Pillanatnyilag ugyanis úgy áll a helyzet, hogy a gazdasági racionalitás, a méltányosság áldozatul esik a még nagyobb költségvetési deficit megakadályozására tett lépéseknek, azaz a lyukak betömésének. Ami önmagában persze helyes is, mert a deficit növekedése tovább gerjesztené az inflációt. Csakhogy a lyukok betömése is gerjeszti az inflációt. A kiadási oldalon kell mindenképpen változtatni. — Az ma már nyilvánvaló, hogy mind az állami, mind a magánvállalatok adóbefizetései elmaradnak á tervezettől. Ezen igazán nagyot a költség- vetés bukik. Mire kell felkészülnünk? — Ma már biztosan állítható, hogy a piacgazdaság lassabban épül ki, mint ahogyan a régi leépül. Ez pedig adóelmaradással, adóhiánnyal jár együtt. Ez azután még inkább sürgeti a kiadási öldal megváltoztatását. Ezzel szemben a politikai döntéshozók egyre újabb kötelezettségeket vállalnak, azaz egyáltalán nem úgy néz ki, hogy csökkennének o költségvetési kiadásod. (MTI-Press) Lebilincselt ember a Parlament előtt Majoros Zoltán őrnoggyal a Budapest V. kerületi Rendőrkapitányság vezetőhelyettesével beszélgetek.- Kérem, mondja el, mi történt a Parlament előtt az önmagát „lebilincselő" úrral?- A Parlament előtt volt egy engedély nélküli tüntető, Bakonyi Ferenc 66 éves nyugdíjas, keszthelyi lakos, és őt távolítottuk el, de nem vettük őrizetbe. Előállítottuk, mivel a gyülekezési törvény alapján nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, s a rendőri figyelmeztetések, felszólítások ellenére tovább folytatta demonstrációját.- Miből állt ez a demonstráció?- Röpcédulákat osztogatott a Parlament épülete előtt, abban leírta, hogy őt elmebetegnek nyilvánították és jelenleg is cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll 1984 óta. Én nem rendelkezem orvosi ismeretekkel, arro tudok hagyatkozni, ami a bírósági ítéletben, s az abban megjelent igazságügyi elmeorvosi szakértői véleményben szerepel. S ebből következően az illetőt rövid itt-tartózkodó- sa és néhány kérdés tisztázása után az illetékes egészségügyi szerveknek átadtuk. Az ügyben szereplő gondnokát, aki Zala megyében tartózkodik, értesítettük erről. A gondnok föl fogja keresni őt és elő fogja terjeszteni, hogy vizsgálják felül az elmeállapotáról adott szakvéleményt.- Most hol van Bakonyi úr?- Azt o bírósági ítéletet, amit Bakonyi Ferenc átadott nekünk, mi továbbítottuk az Országos Mentőszolgálat illetékeseinek, akik elvitték őt először a Mentő Kórházba és onnan szállították tovább az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetbe.- Muszáj volt ezt megtenniük?- Nézze, egy bizonyos rendet biztosítanunk kell. Attól függetlenül, hogy négy éhségsztrájkoló csoport van jelenleg bejelentés alapján a Parlament előtt; ők bejelentették szándékukat. Bakonyi Ferenc egyik csoporthoz sem tartozott. Három napon át láttam a Parlament előtt, és nem sikerült most sem tisztáznom, hogy mit akar, mi a gondja. Ami érzékelhető, az az, hogy ő gondnokság alá tartozik, tehát nem rendelkezhet szabadon önmagával, tulajdonaival, ügyei vitelével. A bíróság a PTK 16. paragrafusa második bekezdése alapján döntött így. — Ki Bakonyi úr gondnoka?- Bakonyi úr gondnoka — nevét hadd ne mondjam — sokadikként lett újra kijelölve a Zalaszentgróti önkormányzat igazgatási osztálya által, s ő is megerősítette a bírósági ítéletben foglaltakat. — Lát-e az ügyben politikai motivációt? — Nem.- Mit látott, mit tapasztalt? - kérdezem Tori Mihály budapesti lakostól, aki a Parlament előtti éhezők egyikeként gumimatracon fekszik.- Szeptember 10-én idejött hozzánk, és azt mondta, a kommunista igazságszolgáltatás kiszúrt vele. Ez után odaláncolta magát a „Kutyát fűre vinni tilos!" tábla tartó- rúdjához. A rendőrök körbevették és figyelmeztették, hogy nincs engedélye. Kihívták a mentőt. Két orvos kijött és megállapította, hogy ez az ember beszámítható, nem olyan, mint amilyennek a hivatalos papírokon feltüntették. E megállapításukat közölték a rendőrökkel is. Erre a rendőrök eltávoztak. Bakonyi úr független bíróságot követelt és ő nem akart innen eltávozni.- Mi történt szeptember 11 -én? — Megint odaláncolta magát, és mondta, hogy csak addig marad, amíg valamilyen atrocitás nem veszélyezteti testi épségét. Ez után nyolc rendőr odament hozzá, ide-oda jöttek-mentek, kijött egy URH-s kocsi, csípőfogóval levágták a láncot a kezéről és elvitték. (HT Press)
