Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-17 / 255. szám
1991. szeptember 17., kedd uj Dunántúli napló Bányászhalottak emlékére Jankai Béla nyugdíjas bányász javasolta Komló polgár- mesterének, állítsanak emléktáblát vagy emlékoszlopot a komlói bányászkodós immáron közel 100 éves története alatt szerencsétlenség miatt elhunyt bányászoknak. Tóth József a képviselő-testület elé vitte a javaslatot, s ott kedvezően fogadták a felvetést. Egyes felmérések szerint 250-270 körüli az ily módon meghaltak száma, nekik kellene méltó emléket állítani. Helyszínként a Városház tér vagy a Bányászemlékmű környéke vetődött fel. A konkrét előkészítés és döntés előtt a polgármesteri hivatalban szívesen várják a lakosság javaslatait a helyre és a kivitelezés formájára vonatkozóan, s szeretnék, ha az elhunytak névsorának összeállításában is segédkezne a lakosság. Tóth József polgármester nem tartja kizártnak, hogy jövőre, a komlói bányászkodás 100. évfordulóján felavathatják a ma még csak tervezett emlékművet. Csak a pisztoly és a lőszerek Megkapta a végleges fegyverszakértői szakvéleményt Budapestről a Komló Városi Rendőrkapitányság a júliusban országosan nagy port felvert fegyverlefoglalások ügyében. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a komlói nyomozók lőszereket és feltételezhetően fegyvernek minősülő pisztolyt, páncéltörőt foglaltak le házkutatás során három komlói lakostól. A fegyverszakértői vélemény egyértelműen kimondja, csak a Kovács Gyulától lefoglalt TT 7,62 milliméter kaliberű pisztoly minősíthető fegyvernek. A Békeffi Ernőnél talált páncéltörő rakéta csak gyakorló, s a Csontos Sándortól lefoglalt, repülőgép fedélzeti gépágyú pedig feltehetően oktatási, gyakorlási célra készült, így egyik sem minősíthető fegyvernek. Két utóbbi személy azonban vétkes éles lőszerek birtoklásáért, így velük szemben — Kovács Gyulához hasonlóan — vádemelési javaslattal adják ót az ügyet az ügyészségnek, várhatóan még szeptemberben. » Baranyai betörő- körúton Hiába dicsekedhetnek jó felderítési mutatókkal a komlói rendőrök, a bűnözők kedvét nem tudják elvenni. Az idén átlagban napi 2—3 betörés történt a városban és környékén. •Úgy tűnik, a múlt héten ismét (jó fogást csináltak a nyomozók, hét személyt kapcsoltak Je, akik összesen tizenhét betörést vallottak magúkénak. Sztoj'ka Kálmán egy autósrádió ellopásán bukott le. Az előállítás után megoldódott a nyelve, sorolta, „társaságban'’ merre járt. Tettestársait sem kellett sokáig keresni, közülük ketten másnap hajnalban búkIz BB fizet, de utánanéz 26 forint alkatrészre, Alaposan megnőtt augusztusban Komlón a televízió- és videojavítással foglalkozó cégek forgalma. A július végi viharos napok villámcsapásainak „eredményeként” csak az Állami Biztosítónál, 176 meghibásodást jejentet- tek. A helyszínelő kárszakér-. tők kevés helyen fedezték-rffel a villámcsapós biztos jeleként számon tartott „feketedést" a dugaszolókon, a vezetékeken. Egyértelműnek látszott, vagy az elektromos hálózaton vagy az antennák kábelrendszerein keresztül történt az esetek többségében a károsodás. Sok családnak okozott néhány napos, vagy éppen hetes bosz- szúságot, hogy a megoldást kereső biztosító nem fizetett azonnal.- Mára a károk felét ki- fjzettjik - mondja Horváth István, az AB pécsi kárrendezési irodájának vezetője. - Ä károsultak másik fele még nem jelentkezett a számlával* de természetesen nekik is jjfizetünkí-í Először magunk is "anácstaBÍnok voltunk egy kicsit, hiszen az országban ilyen nagyságrendben elősző/ fordult elő hasonló eset. Aztán úgy döntöttünk, ügyfeleink és a saját érdekünkben is igazságügyi szakértőt kérünk fel a jövőbeni hasonló esetek megelőzése érdekében. A felkért szakértőtől arra kér véleményt az AB, hogy az antennarendszerek, azok műszaki felépítése és állaga megfelelnek-e a villámvédelem és a vonatkozó szabványok előírásainak, a rendeltetésszerű használat követelményeinek. Szeretnék megtudni, hogy a tv-készülékek antennarendszeren keresztül történő villámcsapás okozta károsodása törvényszerű-e vagy kellő gondossággal elhárítható lett volna, esetleg a rendszer hibájából adódik. Igazat kell adnunk Horváth Istvánnak, valóban nemcsak a biztosító érdeke a 3200 munkadíjra megfelelő megelőzés. Hiszen ki örül annak, ha minden viharos napon azon kell izgulnia, mikor megy tönkre a készüléke, mégha a kárát később meg is fizetik. — Szakemberektől hallottam, a jó hatékonyságú villámvédelem olyan mértékben növelné az antennarendszerek kiépítési költségeit, hogy a lakosság nem vállalna ekkora összeget.- Nekem pedig arról vannak információim, hogy a teljes bekerülési összeg mindössze 5 százalékát kellene erre a célra fordítani. Szakértőnk pedig egy olyan, a kereskedelemben 500 forintért kapható, a konnektorba dugható, túlfeszültség ellen védő szerkezetet ismer, ami 95 százalékos biztonságot nyújt. — Információim szerint — bár a számlákon szereplő pénzt kifizetik - vizsgálják a végösszegeket is.- Természetesen. Amikor egy készülékben két darab, egyenként 13 forintos biztosítékot cseréltek, a munkadij pedig 3200 forint, azt hiszem joggal gyanakszunk szakszerűtlen számlára. Van másik eset is. Hétéves, eredeti vételáron 22 600 forintos készüléknek a javításáért 28 600 forintot számláztak. Valószínűsíthető az indokolatlan alkatrészcsere. Hz illetékesek állítják A fejtőkalapács működésével ismerkednek a hallgatók Fotó: Szundi György Mi változhat? „Nem engedhettem át másnak!” Kelta vájár- utánpótlás !- A Mecseki Szénbányák jelenlegi helyzetében miért van szükség a súlyos milliókba kerülő vájárképzésre? — hangzott el az első hallásra logikusnak tűnő kérdés a városi képviselő- testület legutóbbi ülésén. A választ keresve az elméleti és gyakorlati oktatást biztosító komlói szakmunkásképző intézetet és a Mecseki Tanbányát, valamint a munkahelyet adó Mecseki Szénbányák illetékesét kerestük meg. — Hosszú évek óta nem tudunk annyi elsőst beiskolázni, amennyire a Mecseki Szénbányák igényt tartanának — kezdte dr. Ivón László, a szakmunkásképző igazgatója. — A most indult tanévben 50 gyerek jelentkezett, közülük 30 felelt meg az orvosin, az első tanítási napon pedig 23 iratkozott be. A másodévesek 17-en, a végzősök 16^an vannak, a bányaüzemek pedig 60 körüli szakmunkásra tartanának igényt. Való igaz, „drágábbak" a vájártanulók, hiszen egy lakatos, vagy esztergályos évi képzési költsége 42 ezer, egy vájáré pedig 62 ezer. A különbség egyértelműen abból adódik, hogy míg a munkavédelmi és egyéb szabályok miatt egy lakatos szakoktató 16 tanulóval foglalkozhat, addig ugyaneny- nyi vájártanulóhoz minimum 4 szakoktató kell.- Nem értem egyébként, hogy az az önkormányzat, amelyik komolyan harcol a bányászat fennmaradásáért — folytatja az igazgató hogyan kérdőjelezheti meg a szakoktatás szükségességét. Mi az egész országban érvényes bizonyítványt adunk, s a vájárszakképesítés mellé még egy könnyűgépkezelői bizonyítvány is jár. A nappali tagozatos képzésre pedig mindezek mellett azért is egyértelműen szükség van, mert csak így van jogosítványunk a felnőtt vájár szakmunkásképzésben részt vevők vizsgáztatására, ami manapság a legfontosabb után: pótlást jelenti a szénbányáknak. Az" önkormányzat egyébként 900 tanulónkra az állami költségvetésből biztosított normatíván felül 4,5 millió forinttal támogatja a szakmunkás- képzőt. Ameddig igénylik tőlünk a végzősöket, és ennek megvannak az anyagi feltételei, folytatjuk a képzést. A gyakorlati oktatást végző Mecseki Tanbánya igazgatójának, Major Gézának is helytállóak az érvei.- Ha a szénbányák jövőjével kapcsolatos jelenlegi legpesszimistább álláspontot vesz- szük alapul — szólt alapérve —, akkor is évente körülbelül 100 fiatal munkavállalóra lenne •szükség. Az utolsó tíz évet figyelve tavaly végeztek a legtöbben, harminchatan. Nem helytálló az az állítás sem, hogy a drága pénzen bizonyítványt szerzett fiatalok nem mennek a föld aló dolgozni. Az utóbbi három évből szinte minden friss szakmunkás a szénbányáknál helyezkedett el vagy továbbtanulnak Tatabányán az aknászképzőn. A Tanbánya egyébként a pécsi vegyigépészeti szakközépiskola bányagépészeti és bányaművelő osztályának is „gyakorló pályája", s az igazgató még hozzátette azt is, igaz, hogy az ipari minisztériumtól évente 5 millió forint támogatóst kapnak, de 150 embernek biztosítanak munkahelyet, és a III. évfolyamon már minden második hetet a munkahelyen töltő szakmunkásjelöltek évente 35—40 ezer tonna szenet termelnék. Major Gézával, a legmesz- szebbmenőkig egyetértett Balás László, a Mecseki Szénbányák műszaki verérigazgató- helyettese. Ő a legfőbb érvnek azt tartja, hogy a legszomorúbb jövőkép esetén is üzemelni fog a Mecsekben mélyművelésű bánya, s így szakképzett vájárutánpótlásra mindig szükség lesz. Zúgolódik egy-két lakó á piramisházban, a szomszédjukban lévő parányi zöldet is elveszik tőlük. Pavilonok építését engedélyezte erre a területre az önkormányzat. Bár írásban nem fordultak senkihez, a polgármesteri hivatal műszaki osztályán elmondták, tulajdonképpen már csak törvényességi óvással élhetnek, hiszen jogerős a határozat, kiadták az építési enqedélyt, az épületek kitűzése következik. — Soha nem gondoltam volna, hogy ezt a területet beépítsük, ha nincs a lebontásra ítélt Mini büfé elhelyezési gondja — vallja Kovács Péter komlói főépítész. — A licittel kialakított magas bérleti díj miatt azonban a Mini büfé üzemeltetője visszalépett, nem akar építkezni. — Ez igaz, az időközben elkészült és elfogadott építészeti terv azonban jól megoldotton illeszti a környezetébe a tervezett épületet. Értékes zöldterület nem vész el, s az épület takarni fogja a Zengő Áruház nem túl esztétikus árufeltöltési területét. A város ismert vállalkozója, a Sörbór és a Kávébár tulajdonosa, Herendi Károly nyerte el a liciten a két szeszmentes vendéglátóipari egység és az egy divatáruüzlet felépítésének jogát. Öt is megszólították már az ottlakák, miért akar építkezni, s talán nem is lenne túlságosan elkeseredett, ha Az ilyen helyen történteknek a dolog természeténél lógva szaga van. A helyszínen ellenőrzésre kötelezetteknek csak az orrát csavarja, nekem a szemem szúrja az intézkedés. A hírek szerint Komlón, a Dávidlöldi Általános Iskolában gyakran akadt gond a WC-kkel. Dugulás dugulást követett, mert azok a Iránya kölykök hol nem voltak elég határozottak a lehúzóval, hol meg a kelleténél lényegesen több ,,papírmunkát" végeztek. Valamit tenni kellett. A megoldás a következőképp néz ki. A tanulók által használt mellékhelyiségekben „őrséget" szerveztek. Na nem olyan állandót, csak olyan felelősit. A kijelölt jó gyomrának leiadatai közé tartozik, hogy szünetenvisszavonnák a kivitelezési engedélyt. Az ok egyszerű. Az ö tulajdonába csak a maga építette pavilonok kerülnek, a földterületért bérleti díjat kell fizetnie az önkormányzatnak. A liciten vállalt díj pedig elképesztően magas, a 128 négyzetméterért 170 ezer forint havonta.- Hogyan vállalhatott ilyen összeget?- A licitáló társak belekény- szerítettek. Mindent vállalnom kellett a meglévő egységeim miatt. Ha szemben a Kávébár- ral valaki más csinálja meg a teljesen azonos vagy az enyémhez hasonló profilú üzletet, meghaltam. Egyszerűen nem engedhettem át másnak.- Meghaltam, mondja. És így? Ezek az üzletek a bérleti dijat nem fogják megtermelni.. .- Ez igaz. De azt a lépést, hogy megszerezzem és építsék, meg kellett tennem. 1992. júliusában kell nyitnom, addig történnie kell Valaminek. Kicsit szomorú kíváncsisággal várom, mi is történhet. Hiszen ezeken a feltételeken, ha ragaszkodik az építkezéshez, s nem hagyja veszni eddig befektetett nem kis pénzét, nem változtat semmi. S akkor hiába az eredeti olasz gépeken, eredeti olasz alapanyagokból készült pizza és fagylalt, a maga „választotta" bérleti díj •marad 170 ezer forint havonta. Amit saját állítása szerint nem ■lehet megtermelni. ként többször kukkantson be, ellenőrizze, hogy minden rendben megy, a nem a dolgukat végzőket ebrudalja ki. És persze, ha valami oda nem illőt tát a kagylóban, húzza meg ' erélyesen. Arról nincs hirünk, mennyivel csökkent az intézkedés bevezetését követően az egy tanulóra jutó dugulások száma, s arról sincs statisztikai adat, a feladatra kijelölt tanulók közül mennyinek (vagy inkább hánynak?) szűkül össze a gyomra a szünetek előtt. Az viszont kétségtelen, higiéniku- sabb Így, mintha újra vissza- állitanák a latrinákat. Az oldalt irta: Grünwald Géza Róbert bácsi és csapata tak meg egy önállóan szervezett akcióban. A többszörösen büntetett Orsós György és Orsós József mellé már csak a Róbert bácsiként tisztelt főnököt, Róbert Józsefet kellett „begyűjteni", hogy teljes legyen a csapat. A következő napon nagy utat jártak be velük a komlói nyomozók. A helyszíneket kellett végiglátogatniuk. Komló mellett •Pécsett, a Tenkes-csárdánál, Abaligeten, Magyárhertelenden, Sásdon, Bonyhádan, Szekszár- don, Hirden és Vasason maradt felejthetetlen nyoma, •hogy ott járt az ötösfogat. A presszókat, vendéglőket kedvelték igazán, hiszen ott mindig kéznél volt áz ital, a cigaretta, az édesség. De nem hagyták ki a hétvégi házak műszaki cikkeit sem, tévéket, magnókat, grillsütőket, kávéfőzőket gyűjtöttek. Egy ízben még egy peepshow-ba is bekukkantottak, természetesen jóval a műsoridő után. Az eddig büntetlen Róbert bácsi nemcsak a helyszíneket jelölte ki társainak, magára vállalta az összességében az 1 millió forintot közelítő zsákmány nagy részének értékesítését is. Még csak a vizsgálat elején tartanak a rendőrök — az elkövetők letartóztatásban vannak —, s ha továbbra is ilyen segítőkészek lesznek a tettesek, könnyen kiderülhet, hogy nemcsak az első nekifutásra bevallott és bebizonyított 17 helyszín miatt kell felelniük a bírósági tárgyaláson. Szaga van...
