Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-16 / 254. szám
1991. szeptember 16., hétfő uj Dunántúli napló 7 A kis hal is hal Két interjú a baranyai—ste/er kapcsolatokról Kutyaelet Az ausztriai Feldbachbon - Siklós testvérvárosában — ipari és kereskedelmi vásárt rendeztek szeptember 5-től 8-áig. amelyen idén első Ízben a pécsi Bastei (Baranya- Steierország) kulturális egyesület közvetítésével baranyai népművészek, népi iparművészek is részt vettek. A vásár idején baranyai kereskedelmi, ipari cégek, intézmények, gazdasági szakemberek és jogászok a grozi Kereskedelmi Kamarában találkoztak osztrák partnerekkel, a magyarországi megye valamint az osztrák tartomány közti kereskedelmi, ipari, kulturális és idegenforgalmi együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Két interjúnk más és más szemszögből szól ezekről a lehetősé gekről. Elsőként Fritz Luttenbergert, Feldboch polgármesterét kérdeztem.- Mijyen lehetőségeket lát arra, hogy a magyar cégek is bekapcsolódjanak az itteni gazdasági életbe?- Ausztriában az utóbbi időben megszaporodtak az ilyen kerületi vásárok, és bizonyos fáradtság jelei is mutatkoznak. Megpróbáltuk pro fíbb módon a szervezést végezni és ügynökséget bíztunk meg. Két-három éve vannak az első külföldi kapcsolatok, Íme, most a Bastei is jelen van. Három ország állít ki: Ausztria, Magyarország és Jugoszlávia. Miután megszűnt a vasfüggöny, Magyarországhoz közelebb kerültünk, különösen Pécshez van erős kötődésünk, nagyon szeretnénk, ha még több kiállító jönne erről a területről.- Hogy tud ebben segíteni a Bastei egyesület például.- Szívesen látnánk, ha az egyesület újabb cégeket hozna, bár tisztában van azzal, hogy az alacsonyabb munkabér miatt inkább az osztrák iparos megy Magyarországra.- Mit ajánl a polgármester úr a kispénzű magyar turistának itt, a határ közelében?- Magának Feldbachnak a város területén kicsi a befogadóképessége, két szállodánk van, amelyek azonban drágák. A családoknál és a környékben azonban el lehet helyezni egy-egy buszra való látogatót olcsón, jó komfortú szobákban. A távolabbi környékben sok jó lehetőség van. A feldbachi kerület Bad Gleichenberg és távolabb iRiegersburg, amely a turistáknak célul szolgálhat. Nagy a fejlődés a Fürstenfelddel határos területen, új fürdők épültek. Látványos a Tábor múzeum, tűzoltó múzeum, háborús-történelmi múzeum, halász-gyűjtemény, szabász-múzeum várjo önöket.- Hogyan fejleszthető tovább a kapcsolat Siklóssal?- Október 4-5-6-án kb. öt- venen utazunk Siklósra, viszonozzuk az ő nyári látogatásukat. Remélem, hogy évente rendszeresen tudunk találkozni, kulturális- és sportprogramokat szervezhetünk. *- A Kereskedelmi Kamarában a magyar és osztrák jogászok, gazdasági szakemberek találkozóján élénk vita közepette fogalmazódtak meg azok az akadályok, amelyek az osztrák ipari és kereskedelmi cégeket fogadják, ha Magyarországon akarnak üzletet kötni, beruházni. Meg tudja ön is erősíteni ezeket a tapasztalatokat? - kérdeztem Kurt K. Uhlmanntól, a steierorszógi Gazdasági Ka maró export ügyekkel foglalkozó referensétől. — Az számunkra is világos, hogy az önök gazdaságának átalakításával kapcsolatban sok a nehézség. Nagy számban vannak elsőosztályú szakembereik, de ezeket negyven év alatt leszoktatták arról, hogy felelősséget, kockázatot vállaljanak, hogy önállóan gondolkozzanak és saját véleményük legyen. Ezt két nap alatt nem lehet megváltoztatni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a magyar jog olyan nehézkes. A jogbizonytalanság nagyon visszaveti próbálkozásainkat — a bürokrácia egyszerűen keresztbe tesz. És ott vannak az infrastruktúra hiányosságai! Példát mondok. Újságírókat vittem Pécsváradro. A vár, a szálloda és a környék csodálatos, o kiszolgálás is, de este 10-kor az étterem bezár, minden halott lesz. Pedig, ha az ember szabadságon van, nem nézi any- nyira a schillinget. Nem szólva arról, hogy nem lehet telefonálni. Engem — és ezzel a kívánságommal nem állok egyedül — el kell, hogy érjenek szabadságom alatt is. Most a pécsi Kereskedelmi Kamarába kértem üzeneteimet, és onnan mindig kijött egy autós. Ez nem megoldás, kérem. — Es végül van itt még valami, ami a kapcsolatainkat érinti és fájdalmas számunkra. önöknél mostanában sok vezetőt eltávolítottak, mert jó szakember volt ugyan. de „elvtárs”. Ezek a szakemberek ismerték már a terepet, jól dolgoztak együtt a mi cégeinkkel, tudták, hogy kell motiválni jó teljesítményekre a saját munkásaikat. Most élőről kell kezdenünk mindent, és ez nagyon nehéz.- Mivel foglalkozik ön a kamarában?- Az exportosztály munkája, amelyet én vezetek, igen változatos. Feladatunk a kapcsolatok létesítését segíteni külföldi és hazai vállalatok között. Pl. kerekasztal-beszél- getéseket szervezünk bel- és külföldön, gazdasági szemináriumokat rendezünk. Tudni akarjuk, mi van külföldön és ezt szeretnénk közvetíteni a saját vállalatainknak, és megmutatják a külföldieknek, hogy folynak nálunk o dolgok. A mi legnagyobb sikerünk, üzleti szemináriumok külföldi partnerekkel. Már több ilyen szemináriumot csináltunk vagy csinálunk rövidesen Magyarországon. Tanácsot is adunk ügyfeleinknek, hogy például exportképes-e az az áru, amit külföldre akarnak vinni, esetleg változtatásokat javaslunk, tippeket, hol lehet ezt eladni. Kereskedelmi képviselőink o világ minden pontjáról tudnak információt hozni. Es természetesen támogatjuk a marketingot többnyelvű prospektusokkal.- Ez mind a kamarának, az exportot segítő tevékenysége. Természetesen ugyanilyen aktivan kell támogatni az importot is, mert a kereskedelem nem egyirányú útvonal. Sajnálatos, hogy a magyar jog- gyakorlat nem segíti eléggé a kooperációt. A mostaninál sokkal több lehetőség kellene nekünk. Nem vendégmunkásokra van szükségünk, hanem ipari, kereskedelmi partnerekre, akik ott a helyszínen produkálnak. Ez sokkal gazdaságosabb.- Nem túl sötét a kép? — Nem sötét. Kétszáz rendszeres üzleti kapcsolatunk van magyar cégekkel, ebből alig egy-két esetben nem váltak be számításaink. Építkezünk szerte az országban, s például az idén első félévben Magyarországon 19 új vegyes vállalatot alapítottunk. Egy kivételével, mind működik. Építés, textil, fémmegmunkáló eszközök, cipő, biztosító társaság, fűtőolaj, sörfőzés - ezek a fő területek. — Milyen baranyai cégekkel működnek együtt? — A legfontosabb, amely még Piti Zoltán polgármester idejében született, a Graz- Pécs testvérvárosi ötlet. Akkor megpróbáltunk nagyobb üzleteket összehozni. Amivel jöttünk volna: konferenciaközpont Pécsett és a harkányi Thermál Hotel. Eddig ez meg nem sikerült. De több kisebb céggel kezdtünk: szerényen, kis tételben. Tudja, szerintünk „a kis hal is hal". Novemberben ott leszünk Pécsen egy ilyen témájú tanácskozáson, január első felében pedig steier hét lesz Baranyában. — Tulajdonképpen elégedettek lehetünk. Magyarország a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk, és problémamentes kereskedelem sehol sincs. Itt minden lehetséges: siker is, kudarc is. G. T. Csütörtökön harmincötén voltak, lehet, mire ez az írás megjelenik, változik o létszám. Harmincöt kivert, elfelejtett, loncsos, lompos kis állat. Van, amelyiket fához kötötték, erdész hozta be, van; amelyiket csak úgy áthajítottak a kerítésen, s bizonyára van köztük olyan is, akit, nem tudva, hová szökött, máig sirat valahol valaki. A kutyát legjobban az örd*- gek szeretik. Meg persze, a gyerekek- A Fekete egy gyilkos - mutat a pumiro o gazda. — Ne menj közel hozzá, hamar harap. Tőlem is csak az ételt fogadjo el, a simogatást mór nem annyira. A „gyilkos" jelzővel illetett kócos, kis fekete eközben farkcsóválva figyeli a gazdát. Szőrében megannyi bogáncs, huncut gombszeme, piros kis nyelve inkább idézi a rakoncátlan kisiskolást, megdögö- nyözném - Fekete azonban, amint oldalt lépek, haragosan ugatni kezd. Azonnal jelzi, ki az úr a háznál. Büszkén tudatja: őt itt telepőrnek alkalmazták. Több mint három éve anyjával együtt került ide - azóta volt ideje végigjárni a szamárlétrát. Először a gazda őt is egy ólhoz láncolta, s ott maradt volna egészen addig, míg el nem viszi magával valaki — Fekete azonban nem kellett senkinek.- Pedig nem akármilyen kutya ez. Kevesen ismerik a fajtáját ma mór... A pumi ősi magyar pásztorkutya, ő fekete, a nevét is innen kapta. De van olyan, amelyik fehér. Tán a gazda szavainak igazolására, előjön az árnyékból Fehérke, Fekete anyja is. A három év alatt, mióta ide kerültek, Fehérkének unokája is született - a még kölyök- korban lévő nagyfülű a Kis- barna nevet kapta. Naná, hogy őt is színe utón keresztelte el a gazda. Három szuka, három generáció - egy család. Otthonuk a kutyamenhely, nincs, aki elvinné őket, de ahogy a gazdától, Karlóczy Győzőtől hallom, nem is igen adná mór oda őket bárkinek. Amilyen csúnyácskák, olyan kedves neki mind a három — kiváltságosokként ezért is futkároz- hatnak kedvükre a láncon lévő többi között. — Tudom, lehetne szebb is a telep, pénzünk viszont nincs ró, hogy rendbe hozzuk - mondja a hatvanhetedik évéA legtöbb kutya örül a látogatónak, gazdára várnak ben járó nyugalmazott bizto sítási főintéző - A tagdíjakból és a központi, az Állatvédő Egyesülettől kapott támogatásból még ötvenezer forint se jön össze, a kutyák etetése viszont százhúszezer forintot visz el évente. Van vagy kétszázötven tagunk a megyében, segíteni azonban csak Meiszterics Péter barátom, Szaszkó József és Gyenis Pál segít. Mit tagadjam, kevesen vagyunk. Karlóczy Győző télen, nyáron, esőben és hóban nap mint nap kijár a hatos út Szigetvár felé vezető szakasza mellett lévő kutyamenhelyre — az állatot etetni kell. Az alig százötven négyszögölnyi területet egy magánszemélytől bérlik, de mivel nem sajátjuk, úgy mondja, költeni sem érdemes rá. Már ha lenne miből.- Rendezetlen itt minden, de akármennyire is csúnya a terület, a kutyák ezt nem tudják — mondja, miközben a zománcozott kannából széttölti a napi vízadagot. - Ök itt szépnek látnak mindent. Ez az otthonuk. Karlóczy Győző napi prog ramjo hosszú évek óta a kutyák ebédjének kiporciózásá- val veszi kezdetét. Menzákról, napközi otthonokból szedi ősz sze a maradékot, s a precízen elosztott adagokat egy taxis barátjával egy óra fele viszi ki a telepre, hogy meg kezdődhessen az etetés. Míg o kutyák esznek, ő kitakarítja a telepet, majd visszabuszozik a városba, s délután össze gyűjti az ebédlők konyháiról a másnapra valót. Kutyáiért dolgozik reggeltől estig.- Meg az emberekért - mondja. - Ugyan, ki szeretne kóbor, esetleg veszett kutyáktól veszélyeztetett környezetben élni? A menhelyre kerülő ebek többségét az állategészségügyi telepről (régebbi kifejezéssel élve, a sintértől) szállítják ide Ha Karlóczy Győző nem fogadná be őket, az ott befogott kutyák nyolc nap után a POTE kísérletes sebészeti intézetébe kerülnének, ohol az Állatvédelmi Egyesület titkára szerint általában 100-200 kutyát tartanak - természetesen kísérleti célokra. Magyarországon még létezik ilyesmi. — Igaz, tudomásunk szerint „csak" Pécsett és Debrecenben. A nyugati országok többségében az állatkísérleteket már betiltották. Mint hírlik, a most készülő állatvédelmi törvénytervezet az európai normáknak megfelelően kívánja rendezni a kérdést —egyes hírek szerint azonban a törvényt csak 1994-ben kívánja napirendre tűzni a Tisztelt Ház. Az állatvédelem törvényesí- tésére tehát még várni kell. Addig bízzunk a jószándékban, a Karlóczy Győző-féle emberek önfeláldozásában. Csekkszámlaszómuk: MNB581-004220-2. Aki tud, segítsen! Hogy végre legalább a telephely a sajátjuk és a kutyáké legyen. Pauska Zsolt A baranyaiak pavilonja a feldbachi vásárban (Rodler Miklós felv.) Naponta érkezik a meleg étel, amire most közel negyven kutya vár Fotó: Läufer László
