Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-14 / 252. szám
1991. szeptember 14., szombat uj Dunántúli napló 7 Sajtóbeszélgetés országgyűlési képviselőkkel Mi lesz a Trabantokkal, Wartburgokkal, Zsigulikkal? Expo - Önkormányzati vagyon - Menekültek A Lenau-hóz minden hónap első péntekjén sajtóbeszélgetésre hívja a Baranya megyei országgyűlési képviselőket és a pécsi újságírókat. A találkozó célja: átfogóbb, színesebb információkat adni a képviselők munkájáról és rendszeres lehetőséget, hogy egy- egy témával kapcsolatban parlamenten kívül is elmondhassák véleményüket. A találkozón megjelent Geffó lózsel (SZDSZ), dr. Wekler Ferenc (SZDSZ), Trombitás Zoltán (FIDESZ), dr. Pap András (MDF), Werner lózsel (SZDSZ) és Derdák Tibor (SZDSZ), él. Számukra fényévnyi távolságban van egyelőre, hogy lesz-e Expó Magyarországon, vagy sem. Ezek az emberek teljesen elidegenedtek attól, hogy ez az ország milyen vál lalkozásba fog, vagy mibe bukik bele, mivel mindenféle lehetséges eredménytől nagyon távol vannak. Szóba jött, hogy omennyiben lesz Expó, a vidéket is be kell kapcsolni. Ez nagyon helyes, de nem az én falumbéliek és a hozzájuk hasonlók lesznek azok, akikre e munkahelyteremtő beruházásoknál számítanak. Itt egyelőre oz a probléma, hogy miből veszi meg másnapra a te túl sok szabad vagyont adni az önkormányzatoknak. Afelől nem nagyon volt vita, hogy megkapják a közmüveket, az útfenntartó vállalatokat, megkaphatják a lakásállományt, amelyekről köztudott, milyen állapotban van, a vízmüválla- latokot, hiszen ezek legtöbb szőr csak gondot jelentenek Arról azonban már lényegesen élesebb vita folyt, hogy o belterületi földeknek melyik körét kapják meg. A kormány zat a beépítetlen belterület ingatlanokat kívánta csak oda adni, vagyis csak azokat a2 üresen álló telkeket, amelyek állami tulajdonban voltak. Ez ki a térség hiányosságai. Sajnos, várhatóan gazdaságilag is nagyon sújtja ezt a körzetet a jugoszláviai helyzet. Az itt élők életét döntően befolyásoló mezőgazdasági kombinátnak a beljei kombináttal és feldolgozóval kötött szerződései, a szállítások, a kölcsönös feldolgozási és értékesítési lehetőségek most mind bedugulnak. Előre nem látható nagyságú kár keletkezik. ho sokáig tart ez o helyzet, Dr. Pap András: Vidéki képviselőként nehéz a külügyi A beszélgetés résztvevői (balról) Pap András, Lombosi Jenő, Molnár György, Derdák Tibor, Békés Sándor, Trombitás Zoltán, Dr. Wekler Ferenc, Gettó József. Fotó: Szundi György Sok a feltevés Geffó lózsel: A szabadságom alatt is foglalkoztatott a világkiállítás témája. Közvetlenül a parlament nyári szünete előtt beterjesztettünk egy olyan javaslatot, hogy az Országgyűlés hozzon létre bizottságot, amely megvizsgálná a világkiállítás előkészítettségét. Ezt azért indítványoztuk, ne kerülhessünk olyan helyzetbe, amikor majd szavazni kell, hogy nem tudjuk, tulajdonképpen mire szavazunk. Ugyanis az eddigi anyagok nem tartalmaznak elegendő konkrétumokat. Kormánypárti képviselők közül is többen tárna gatták ezen beadványunkat, a parlament mégis leszavazta. Dr. Pap András: Én azért szavaztam az indítvány ellen, mert egyrészt olyan részletkérdéseket tartalmazott, amelyre én majd az Expóról szóló vitában tartom indokoltnak a választ. Ezenkívül nem tartottam elfogadhatónak. hogy előrehozzunk egy vitát Expó-ügyben, most, amikor nagyon fontos témák vannak napirenden. Természetesen elismerem, a beadványban szereplő felvetések között vannak, amelyek megalapozottak, ám nagyon sok a csak feltevés, a gyanú. Dr. Wekler Ferenc: Arra várok, hogy világosan mondaná meg már valaki, pontosan mit is ért a mi Expónk alatt Amikor hallgatja az ember az ún. szakembereket, akik évek óta dolgoznak ezen a témán, igaz, felsorolnak mindenféle számokat, beszélnek munkahelyteremtő beruházásokról, de egy csomó kérdésre nem adnak választ. Ne kényszerítsék rá a képviselőket, hogy olyasmiről döntsék el: legyen vagy ne legyen, amiről nincs megfelelő információjuk. Természetesen én is azt szeretném, hogy az ország minél előbb kikerüljön a gazdasági szőri- tóból, de pillanatnyilag nem tudom eldönteni, hogy az Expo hozzásegiti-e ehhez. Trombitás Zoltán: Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Expóra közpénzekből akarnak igen jelentős összeget költeni Mintegy 30 mii liárdot terveztek a beruházásokra, ami már most biztos, hogy a valóságban sokkal több lesz. Alaposan megkérdőjelezhető: szabad-e ezt olyan országban vállalni, ahol o költségvetés éves deficitje 70 milliárd körül mozog, ahol olyan kárpótlási törvényt fogadott el a parlament, amelynek nincs fedezete. A fideszesek úgy vélekednek, hogy azok az elképzelések, hogy az Expó mennyit hoz majd az országnak, inkább csak ábrándok. Mobilizálható vagyontömeget Derdák Tibor: Én olyan kis községben élek, ahol nagy százalékban cigány lakosság jet, a kenyeret. Hiszen ezen falvak cigány lakosainak már csaknem 80—90 százoléka munkanélküli. Szabadságom alatt például vettem néhány kecskét, gondoltam, kipróbá lom, mennyire vethető be ezen a vidéken, mert olvastam valahol róla, hogy o háború után ez volt a szegény emberek tehene. Hiába mondjuk, hogy a kis falvakat nem fog juk többé elnyomni, ezek any- nyira le vannak pusztulva, ki lettek ürítve, hogy az itt élőknek még intézményeik sincsenek, ahová gondjaikkol fordulhatnak Dr. Wekler Ferenc: Emlékszem, mennyire egyedül voltam négy-öt éve, amikor a Faluszövetség létrehozásának szükségességét felvetettem. Pontosan azért, hogy az ilyen települések érdekeit is meg tudjuk védeni. S meglepődve tapasztaltam a Tolna és Baranya megyei érdekvédelmi szövetség legutóbbi ülésén, hogy semmit nem változott a helyzet, ugyanazokat a gondokat hallottam vissza. Beszéltek az állami finanszírozás visszásságairól, hogy a kis falvak újra beindult iskoláit nem tudják fenntartani, hogy nem tudják megépíteni az ivávizhálózatot, mert egy 800 fős településen ez 9 millió forintba kerül, és az emberek nem képesek a 100 000 forintos önerőre még akkor sem, ha a költségvetés az 50 százalékát fedezi. S itt áttérnék egy ezzelkap csolatos törvényre, az önkormányzatok vagyonáról szóló törvényre. Ezt a parlament o nyári időszako előtt fogadta el. A sajtóban nagyon kevés visszhangot kapott, pedig meghatározó jelentőségű az ön- kormányzatok és a települések életében. A törvény rendelkezett arról, hogy milyen vagyonnal tudnak gazdálkodni az önkormányzatok. A beterjesztők nem igazán akartak nagyon leszűkítette volna az önkormányzati törvény azon értelmezését, miszerint az ön- kormányzati belterületi földek a tulajdonukba kerülnek. A másik vita nem a kis falvakat érintette, de nagyon kemény tétel volt: oz 1000 négyzetméternél nagyobb irodahelyisé gek tulajdonjoga. Ezeket a kormány a vagyonügynökségeknek kívánta juttatni, és az ezzel való gazdálkodást gyakorlatilag kormányszintre emelni. A harmadik téma ugyancsak kemény vitát váltott ki. Ez a dekoncentrált szervek és köztársasági megbízotti hivatalok elhelyezésének a kérdése. Ezt is az előterjesztő oly módon kívánta megoldani, hogy elveszi az önkormányzatoktól azokat az épületeket, amelyekre ezek miatt igényt tartottak volna. A bizottságban kemény viták zajlottak, és néhány kormánypárti képviselő is az önkormányzatok oldaláról próbálta megközelíteni. A mi véleményünk az volt, hogy mi nél nagyobb vagyont kell biztosítani az önkormányzatok nak, mégpedig mobilizálható vagyontömeget, hogy a költségvetés hiányait valamelyest ellensúlyozni tudják. Végül is - véletlenül vagy sem — a parlament úgy szavazta meg, ahogy mi szerettük volna. Nagy kár keletkezik Werner lózsel: Bólyi lévén, o szabadságom egy részét óhatatlanul a jugoszláviai menekültekkel való foglalkozás töltötte ki. Bekapcsolódtam az országos kampányba, tapasztaltam, hogy o Vöröskereszt mennyire profi az ilyen dolgok szervezésében és levezénylésében. De egyúttal azt is tapasztalnom kellett, hogy ezen problémák kapcsán derültek bizottsági tagság adta lehetőségeket otthoni aprópénzre váltani. A külföldi politikusokkal, diplomatákkal való gyakori találkozásainkon igyekszem figyelmüket a vidék, városom felé irányítani, határozott vidéki érdeket és álláspontot is képviselni, amely természetesen nem ellenkezik az össznemzeti külpolitikával, de árnyalja azt. Egyik közeli tervem: összehozni Kína kereskedelmi tanácsosát o város és a gazdasági szervezetek vezetőivel, vállalkozóival. Közös érdekünk a gazdasági nyitás. A jugoszláv válság kapcsán nyugati tárgyalópartnereinket, vendégeinket igyekszünk ráébreszteni a tényleges veszedelmekre Európo közepén, s a közös és egyértelmű fellépés szükségességére. A szovjet puccs és jugoszláv polgárhá ború idején vált igazán meg- cáfolhatatlannó a nyugodt, mértéktartó magyar külpolitika helyessége, s vált Antall József Európa egyik meghatározó jelentőségű személyiségévé, nem tekintélyelven, hanem tekintélyt parancsolóan. A magam részéről hangsúlyozni szoktam a határ közelében élő magyarok növekvő fenyegetettségét és terheit a szomszéd belháború miatt, illetve azt: a nemzetiségi ellentétek határon túli végletes, újabb nemzedékre kiható elmérgesedése miatt elkerülhetetlennek tűnik a hosszabb távú nemzetközi jelenlét az any nyira vágyott béke fenntartása érdekében. Sarok Zsuzsa Alkatrész- gyártás itthon Mi lesz a Magyarországon futó mintegy hatszázezer Trabant és Wartburg, félmillió Zsiguli és Szamara, a száz- ötvenezer keletnémet gyártmányú motorkerékpár, valamint a sok Barkas, IFA, Ro- bur további sorsa? Hogyan jutnak e járművek gazdái a következő években alkatrészekhez? A fogós kérdésre az alkatrész-kereskedők a hazai iparral együtt próbálnak választ találni. Az Autósprofil Egyesülés október 4-ig tartó alkatrészbörzét rendez az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat budapesti bemutatótermében. A kiállítás megnyitója után dr. László lenö, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára válaszolt kérdéseikre. — Az Autósprolil Egyesülés kezdeményezése mivel nyerte el az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és személy szerint az ön támogatását? — Tartalmában és szándékában is kiemelkedik ez a kiállítás a hasonló, rendezvények sorából. Egyréízt azt az átmeneti időszakot igyekszik áthidalni, amely alatt a magyar autpsok kénytelenek o volt szocialista országokban gyártott gépkocsikat használni. Ezeket a járműveket még legalább négy-öt évig kell javítani, alkatrészekkel ellátni. Másrészt ez az átmeneti időszak lehetőséget teremthet a hazai iparnak felnőni az európai autógyártás színvonalához az alkatrészgyártáson keresztül. — Az autógyárakat több éves alkatrészgyártási kötelezettség terheli. Számithat valamiféle kártérítésre Magyar- ország ennek elmaradásáért, illetve a tartalékalkatrészgyártás átvállalásáért? — A szerződésekben mintegy 6—10 éves pótalkatrész-szállítási kötelezettség szerepel. Most folyik annak a mérlegelése, hogy mely esetekben gazdaságos a gyártás átvállalása. Ez ugyanis valóban több évig piacot jelent a vállalkozó számára itthon és külföldön, de kötelezettségekkel is jár. A kettőt együtt kell mérlegelni. Ezenkívül azt sem lesz könnyű eldönteni, hogy érde- mes-e gépeket, esetleg gyártósorokat elfogadni kompenzációként vagy sem. — Véleménye szerint az a vállalkozó, aki képes Lada- vagy Wartburg-alkatrészt gyártani, valóban képes lesz a Suzuki vagy az Opel minőségi követelményeinek is megfelelni? — Az elképzelhetetlen, hogy ezeknek a követelményeknek a hazai vállalkozók többsége segítség nélkül megfeleljen, hiszen nemcsak speciális gépekre van szükség, hanem az alkatrészek licencdíját is meg kell fizetni. Ezért a minisztérium megállapodott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal arról, hogy a Suzuki hazai beszállítói hátterét oz OMFB pénzügyi támogatásával teremtjük meg. Ennek a pénzforrásnak két sajátossága van. Egyrészt a minőség élvez támogatást, a másik fő cél a magánvállalkozók segítése. Mindkét esetben csak akkor, ha minden garancia megvan arra, hogy a pályázatnak megfelelő célok megvalósulnak. Hiszen ho az OMFB- és az IKM-pályázatokra úgy od pénzt, hogy az semmivé lesz, akkor ugyanúgy járunk, ahogy az elmúlt negyven évben jártunk. — Ezenkívül milyen források ra számithat a járműalkatrész ipar a termékszerkezet-váltáshoz? — A Műszaki Fejlesztési Alap és más pénzügyi alapok, a bankok innovációs hitelei adnak lehetőséget a vállalkozóknak új beruházásokra. Ebben a folyamatban a vállalkozónak és nekünk is biztosra kell menni, mert ha a vállalkozó elbukik, az állam is elveszti az erre szánt pénzét, a kívánt cél nem valósul meg. — Ebben a szigorú feltételrendszerben ki vállalja a kockázatot? Hiszen az innovációs tevékenység az átlagosnál lé nyegesen rizikósabb? — Például a Suzuki. A Suzuki Rt.-vel megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében a beszállítók beruházásainak egy részére vállalja a kockázatot. — Az állami támogatás a múlté. A miinsztérium miképpen támogathatja az Autósprolil Egyesülés kiállításához hasonló kezdeményezéseket? — A minisztériumnak kötelessége, hogy támogassa o magyar ipart és kereskedelmet, hisz ezért alakult. Ez esetenként operatív beavatkozást jelent, a tulajdonos jo gón, máskor — és általában- pedig az iparpolitikán keresztül. A magyar gazdaság jövőjét illetően két szakaszt kell megkülönböztetni. A következő két-három évre kiterjedő átmeneti időszakra azt tartom fontosnak, hogy a válla latok olyan termékekhez jussanak, amelyekkel piaci sikereket érhetnek el, hiszen egy vállalat értékét elsősorban nem az eszközeinek értéke adja, hanem az a piaci pozi- ció, amelyet a termékeivel ért el. Ezt kell követnie annak o felzárkózásnak, amely a magyar gazdaság és a magyar ipar számára helyet biztosít a nemzetközi élvonalban. Az ezredfordulóig teljesítenünk kell az Európai Közösség támasztotta követelményeket. Ha ez nem történik meg, a magyar ipart nem fogják jegyezni többé. — Egyetért azzal a véleménnyel, miszerint az ipar- politika alakításában a pénz ügyi kormányzat túl erősen lógja a gyeplőt, a lehetsé gesnél is kevesebb mozgás teret hagy például a magyar ipar lejlesztését kevésbé szolgáló vámok és lorgalmi adók rendszerével. — Minden tárcának meg van a maga feladata. Olykor a feladatok és célok ütköznek. Ezekből a feszültségekből mindig valamifajta kompromisszum születik, hiszen a Pénzügyminisztériumnak nem az a célja, hogy az ország termelése leálljon. Semmiképp sem fogalmaznék úgy, hogy a két minisztérium között vala milyen ellentét lenne, az egyik erősebb, mint a másik. Mindig megegyezések születnek, igaz, nem ritkán nagyon éles tárgyalások eredményeként. Zelei Béla Jelentős árleszállítás két Tulipán-boltban A Pécsi Önkormányzat és a Tulipán Szociális Üzlethálózat közös üzemeltetésében működő húsboltban Pécsett, a Rákóczi úton, a volt tűzoltó laktanya udvarán szeptember 17-től jelentős húsárleszállitás lesz. így például a combhús és a rövid karaj kilója 210, a sertés- oldalasé 110 forint lesz. Olcsóbb lesz még a zsír, a szalonna és a töpörtyű. A jövő hét keddjétől a húsbolt mellett működő zöldségboltban 30 százalékkal olcsóbban kínálják a burgonyát, hagymát, paprikát. Mindkét helyen az árleszállítás nem időszakos, hanem állandó.
