Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-13 / 251. szám

1991. szeptember 13., péntek uj Dunántúli napló 3 Jöifo héten lejár a fizetési hatőr idő ■ ■ Ismét az iparűzési adóról A Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara módosító indítvánnyal fordul az önkormányzathoz Ismét napirendre tűzte az iparűzési adó kérdését leg­utóbbi elnökségi ülésén a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Mint ismere­tes. Pécs M. Város önkor­mányzati testületé nyár ele­jén a kiszabható maximum­ban, 0,3 százalékban állapí­totta meg a helyi iparűzési adó mértékét. Az érintett cé­gek, vállalkozók a térség gazdasági lehetetlenségére hivatkozva túlzottnak találták a megállapított percentet, ök ipari tevékenység esetén 0,1 százalék, kereskedelmi tevé­kenység esetén pedig 0,06 százalék forgalom utáni adó bevezetését javasolták. Az álláspontok nem közeledtek egymáshoz - a nyilvános szó­csaták ellenére sem - a ren­delet az önkormányzati ja­vaslatot tartalmazza. A szeptember 15-i fizetési határidő lejárta előtt a Pécs­Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésé­nek döntése alapján a helyi vállalkozók ismét indítványoz­zák o rendelet módosítását. A kérés egyrészt az adó mér­tékének csökkentésére vonat­kozik, másrészt arra, hogy Pécsett csak a városban foly­tatott tevékenység után le­gyenek kötelesek a cégek fi­zetni. Kéri továbbá a kama­ra, hogy az önkormányzat évi .kétmilliós forgalom felett már vesse ki az adót, ezt kí­vánja a szektorsemlegesség. A kétmilliós forgalom alatti gazdálkodók megállapított fix összeggel járuljanak a városi „kincstárhoz". Javasla­tukban a kamara tagjai mó­dosítani szeretnék a befize­tés módját is. Indítványuk szerint jó lenne, ha az adó­fizetők választhatnának a ténylegesen adó formájú be­fizetés, illetve a Pécs-Bara- nyai Vállalkozói Alapítványba történő befizetés között, - a két összeg természetesen nem különbözne — mivel így biz­tosítható lenne, hogy az adó címén befolyt pénzek való­ban vísszaforogjanak, és élénkítsék a helyi gazdasá­got. A kamara képviselői szerint a megállapított magas adó a pécsi gazdaság további elle­hetetlenüléséhez vezethet, az önkormányzatnak és a gaz­dálkodóknak ésszerű komp­romisszumot kell találniuk. A megegyezés létrejöttével a helyi cégek, vállalkozók arra is ígéretet tesznek, hogy köz­vetlenül a város oktatási in­tézményeinek juttatják el a decentralizált szakképzési alap 80 százalékát. K. E. Baranya részvétele az Expón Ötleteket vár a világkiállítási iroda ötleteket, javaslatokat várt o Világkiállítás Baranya Megyei Információs és Szervező Irodó- jo a régió részvételével kap­csolatban Pécs intézményeitől, szervezeteitől. A Megyei Köz­gyűlés épületében tortott ta­nácskozásra ugyan nem jött el minden meghívott, de a Kiske­reskedők Országos Szervezeté­nek megyei csoportja és a Pé­csi Ipartestület képviselőitől számos hasznos tanácsot ka­pott az iroda. A Világkiállítás '96 Alapít­vány kuratóriuma által anyagi­lag és szellemileg támogatott baranyai kezdeményezéseket négy témára osztotta a szer­vező iroda: környezetvédelem mel, kiállítási és vásári terület­tel, az épülő autópályával és a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos tervekre. A tegnapi megbeszélésen kapott, főként o befektetési lehetőségekre vonatkozó információk alapján tovább folytatódik a megyei szervező munka. Bár ténykedé­sük szorosan összefügg a vi­lágkiállításra való felkészülés­sel, az említett négy témában való fejlesztésekkel elsősorban Baranya gazdasági színvonalát szeretnék emelni. P. V. A Pécsi Zeneegylet újjáalakulása Az együttmuzsilcálás öröme Most, hogy oly sok követen­dő polgári kultúrhagyomány újjáéledésének vagyunk tanúi, az egyesületek (archaikus ne­vükön az egyletek) is egymás után bontanak zászlót. Váro­sunk zenei. hagyományaira büszkék vagyunk s méltón, mert sok érték „halmozódott föl" a múltban, amelyet érde­mes ma is föltámasztani. Ezek egyike az 1871-ben alakult és 1886-ig működött Pécsi Zene­egylet. Bemutatkozó hangversenyük 1871. október 15-én volt az- akkori színházban, s nem ke­vesebbet vállaltak, mint azt, hogy évente 5-5 kamara-, il­letve nagyzenekari hangver­senyt rendeznek. A város hangversenyéletében nagy sze­repet játszottak, még zeneis­kolát is létesítettek, s bár 1886-ban föloszlottak; megnyi­tották az utat a később oly nagy sikereket elért Zeneked­velők Egyesülete működéséhez. A pécsi Liszt Ferenc Zeneis­kolában merült föl az egylet újjáalakításának gondolata, amelyet új igények is tápláltak. Több, később híressé vált mű­vész, muzsikus vagy tanár ta­nult itt, sokan vannak olyanok, akik „civil" foglalkozásuk mel­lett — sokszor a zeneiskolába járó gyerekeikkel együtt - ze­nélnek. Az ő „gyűjtőhelyük" lesz remélhetőleg ez az egylet, amely a támogató közönség előtti együttmuzsikálás örömét szeretné közkinccsé tenni. Emellett nem feledkeznek meg a zenei műveltség ápolásáról, a város zenei hagyományainak fölidézéséről sem. Tegnap, késő délután a ze­neiskola Majorossy utcai ka­maratermében újjáalakult a Pécsi Zeneegylet. Fő felada­tuknak tekintik továbbra is tá­mogatni a zeneiskolából kike­rülő növendékeket. Zeneesté­ket szerveznek majd, amelyek a muzsikálás mellett kötetlen beszélgetésekké! egészülnek ki. Muzsikáló Családok elneve­zés alatt otthon zenélő embe­rek találkozóit szeretnék össze­hozni, olyanokét, akik nagy közönség elé nem állnak ki szívesen, de mégis igénylik azt, hogy együtt legyenek zeneba­rátokkal és nem szeretnék, hogy hangszerük, amelyen oly sokat gyakoroltak a zeneisko­la évei alatt, a sarokban poro: sodjon. V. P,. 2000-ben metánnal fűtünk? (Folytatás ai 1. oldalról) 1992. évi vizsgálattól? Többek között új energiaforrásokat. Je­lenleg még kihasználatlan a termálvizek hője, a szennyvíz^ iszapból és szerves hulladékok­ból nyerhető biogázok fűtőere­je, a napenergia. De talán a legnagyobb lehetőség a máza- szászvári bányászkodásban rej­lik. Itt ugyanis a lefejtésre váró széntelep mellett 200 milliárd köbméter metángóz található. Természetesen egy ilyen át­fogó szakértői elemzésnek a legkézzelfoghatóbb haszna az energiatakarékos megoldások kidolgozásában rejlik. S ennél a kérdésnél mindannyiunkban ébredhet bűntudat, hiszen elég csak az otthoni villamosener­gia-, hő- és vízfogyasztásokra vagy a szigetelések állapotára gondolni. Az sem mindegy, hogy a mérőórás rendszerek közül melyik kerül megvalósí­tásra. Ugyanakkor a közvilá­gításban is adott o feladat, alacsony fogyasztású nátrium- lámpákra lecserélni a 80 szá­zalékban még higanygőzlám­pákból álló hálózatot. A nagyfogyasztók sem ülhet­nek a babérjaikon. Az energe­tikai szakemberék körében már régóta megfogalmazódott az a kérdés, hogy a Pécsi Vízmű, az Orvosi Egyetem és a klini­kák, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Mohácsi Farost- lemezgyár gazdaságosan hasz- nálja-e ki az energetikai lehe tőségeit? A Pécsi Hőerőmű ugyan el­indult már a jó úton, hiszen 1983—1991. között a korábbi 6 blokkból négyet felújított, s így további 20 évig üzemképes lesz. Azonban az még nyitott kérdés, hogy a fűtőanyag ez­után is a magas éghető kén­tartalmú mecseki szén le- gyen-e, vagy mint a Komlói Hőerőműben, itt is olajra tér­jenek át. A környezetvédelem legége­tőbb gondjai pedig a bányák­hoz kapcsolódnak. A meddőhá­nyókat a MÉV-nél már idén elkezdik átformálni, hogy il­leszkedjenek a környezetükbe, Mészáros E. B. A Csongor es Tünde — sokszor Egymáshoz csiszolódtunk Sikeres hazai és külföldi vendégszereplés után Magányosan keringtek a kö vek. És összegyűlték egyszer, hogy ne kelljen félnünk. Boly­gót alkottak. Nem fontos, honnan, sok sok gyerek érkezett Pécsre, hogy a művészetben egyesülje­nek, és megtalálják a Bábel alatt hagyott régi közös nyel­vet. Színdarabot alkottak Színdarabot, amelyet Pécsett, a Tettyén mutattunk be elő szőr Peace Child cím alatt, de amelynek fő vonulata a Csőn gór és Tünde meséje volt. Azután fölültünk díszletünk re — ami glóbusz és űrhajó is egyben - és Prága vonzásá ba kerülve egy kényszerpályára tértünk rá. Szerencsére tengely körül nem forogtunk. A fedél­zeten utazó Szélkiáltó együt­tessel az időnként viharossá fokozódó szél dúdolt csak ver­seny}, és mint vándor a nyűgös hátizsákot: földhöz csapott minket a megállóhelyeken Szentendrén nagyot zöttyen- tünk és a „békegyerekek" el­kerekedő szemmel néztek kö­rül, de mert a lelki . békéjük sem hagyta el őket soha, nem köhögték fel a harag esetleg cigányútra szaladt morzsáit. Értem ezalatt a szállásügyben felmerülő enyhébb nehézsége két. És nehéz korszaka lön ez a. szúnyogok népének (is), de „páros kínt enyhített alázat". Itt augusztus 20-án mutattuk be -a darabot-, és közben ve­tettünk pár pillantást a távoli tűzijátékra. (Csak lopott gyö­nyörök voltak ezek, a színpad­ról kacsingattunk választ a hulló szikráknak.) Várt ránk a hűlő Balaton. Fújta a szél, mint a levest szo­kás. Ennek ellenére jókat fü­rödtünk éjjel. Fonyódon d gim­názium aulájában változtunk át a „Csongor és Tünde” me­sebeli alakjaivá. Kőszeg volt a következő ál­lomás. Tündérország maga. De legalább is tündérváros. Más­nap kikerültünk kis hazánkból: bölcsőnket, űrhajónkat, glóbu­szunkat magunk mögött hagy­va a cseh-szlovákíoi Olomouc­be utaztunk. Itt már várt min­ket o Peace Child szervezet cseh és jugoszláv csoportja, akik szintén önálló műveket állítottak össze, A három da­rabból kellett egy nagy egé­szet alkotni, ami a kezdeti ne­hézségek utón sikerült is. Egymáshoz csiszolódtunk tehát. Olomouc a kövek városa, embertelen, orrnélküli arc. Mi vittünk neki ajándékba egy fi­tos orrot, ha csak pár napra is. De továbbutaztunk Prágába, sorsára hagyva a magányos csontvázat. Prágának nem volt szüksége ajándékra, a feles­legből inkább ő adott ne­künk. A Várban mutattuk be a darabot, a napok többi részé­ben mint sörtől pityókos öreg­urak bolyongtunk körbe-körbe a városban. Persze, mi nem sörtől részegedtünk le, hanem szépségektől. Sajna, megintcsak vihánc paripán lovagolt az idő, hiába akartuk befogni, kiabálhat­tunk neki, nem törődött velünk. A közös toronyból kiszakadtak a kövek, hogy otthon folytassa mindegyik magányos útját... Szalay Tímea, a pécsi Léőwey Gimnázium III. évf. tanulója Vissza a házat? Válaszol az egyetem rektora Lapunk szerdai számában, a politikai vitafórum egyik írásaként megjelent a Jezsu­ita Intézmények Diákjai Egye­sületének Pécsi Csoportja aláírásával egy nyílt levél dr. Andrásfalvy Bertalan minisz­ternek címezve. A levélben a diákok csoportja arról ír, hogy a JPTE Tanárképző Ka­rának épülete a kárpótlási törvény értelmében vissza kell, -hogy kerüljön a jezsuita rendhez, s ennek értelmében megkérdőjelezik a kari épít­kezéseiket, többek között a napokban átadott új aula és könyvtár épületét. Az egyetem rektorát, dr. Ormos Máriát kérdeztük meg, mit szól a nyílt levélhez? — Egy diákcsoport nem rendelkezik olyan joggal, hogy bármit is visszakövetel­jen. Ehhez joga a jezsuita rendnek lehetne, akik viszont sem korábban, sem most nem kerestek meg sem en­gem, sem az egyetem veze­tőségét. Segíteni a nemzeti és etnikai kisebbségnek (Folytatás az I. oldalról) járult. Ehhez csatlakozva a hi­vatal rövid időn belül könyve­ket, horvát -nyelvű filmeket és egy videót ajándékoz. Sőt, tér vezzük,. hogy az Eszéki Nem­zeti Színház művészeit felkér­jük — a Dél-Baranyába mene­kült felnőtteknek és gyerme­keknek adjanak műsort. Ter­mészetesen ezzel nem merül ki a segítségadás: felmérjük az igényeket, és a lehetősé­gekhez mérten két hétén belül igyekezünk enyhíteni a gondo­kon — mondta Wolfart János Ezt követően ismertette o nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény közös tervezetét, melyet közel három hónapos egyeztető tárgya­lássorozat eredményeként o Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gek Kerekasztala képviselői készítettek el. A törvénytervezet tartalmaz­za a hazánkban élő kisebbsé­gek egyéni és közösségi jo­gait, rögzíti a nyelvhasználat­hoz, anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogokat. Külön ’fejezet szól a kisebbségek önkormány­zatairól, kulturális autonómiá­járól, a kisebbségek támoga­tásáról, szervezeteik vagyoná­ról, gazdálkodásáról. Foglal­kozik a kisebbségek ország- gyűlési képviseletére vonatko­zó javaslatokkal is. Nehezítet­te az előkészítő munkát az európai minták hiánya, és egyes kisebbségek alapvetően eltérő helyzete. A kormány kodifikációs bi­zottsága elé terjesztette a tör­vényjavaslatot szeptember 4-f»n a kisebbségi hivatal. A kor­mány további széles körű egyeztetések lefolytatása után — még ez évben — az Ország- gyűlés elé terjeszti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai­ról szóló törvényjavaslatot. Wolfart János kiemelte, hoqy a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal partneri együtt­működést kínál, szolgáltatni és koordinálni szeretnének a ki­sebbségi szervezetek számára. Új kiadványokkal, o hazai ki­sebbségek megsegítésére irá­nyuló pályázatokkal, doku- . mentációs központtal és jog­segélyszolgálattal állnak a ren­delkezésükre. Mindezeken túl, a kisebbségi szervezetek és a kormány között közvetítenek. Ádám Erika

Next

/
Thumbnails
Contents