Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-02 / 240. szám
8 üj Dunantűli napló 1991. szeptember 2., hétfő Nincsenek csndák a pénz világában Antal László: Az ország 90-ben és az idén is körülbelül 4 milliárd dollárt kénytelen hiteltörlesztésre és kamatfizetésre fordítani, amiből a kamatfizetés kereken másfél milliárd dollárt tesz ki. Ha az adósságállomány növekedésének megállapítását tervezzük (márpedig ezt szeretné elérni a kormány), akkor ehhez épp annyi „plusz" jövedelem - részben export -, részben idegenforgalmi bevételi többlet - szükséges, ameny- nyi elegendő a kamatfizetésre, illetve az adósságállomány csökkentésére. Ez óriási erőfeszítés, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az ország által megtermelt jövedelem (GDP) több mint 4 százalékáról! S ehhez külföldi segélyekre (visz- sza nem fizetendő átutalásokra) nem számíthatunk. Pécsi hagyomány Fúvószenekarok remény és kétség közt Három együttes a jövőjét tervezi Kedvező hitellehetőségeket viszont egyre-mósra felkínál - elsősorban az EGK, az IMF, a Világbank, vagy a Japán Eximbank - a piacinál alacsonyabb kamatokkal, hosszabb visszafizetési időkkel. Ezeknek összege azonban korlátozott, hiszen nemcsak a hitelnyújtók, hanem Magyarország fizetési „kapacitása" is határt szab a további eladósodásnak. Ezek a pénzek enyhítik ugyan a következő évek finanszírozási gondjait, de nem jelentenek többletforrást. Az új hitelek felvételekor elsősorban a nemzetközi pénzügyi intézmények nyújtotta lehetőségekre és a kötvénykibocsátásokra támaszkodhatunk az NSZK, Japán és Ausztria hitelpiacain. Kötvénykibocsátáskor — ellentétben az egy- egy nagy banktól felveendő hitelekkel - sok kis befektetőt kell meggyőzni orról, hogy biztonságban van a pénze. Ezért az országnak olyan meggyőző pénzügypolitikát kell folytatnia, hogy senkiben föl sem merüljön a fizetőképesség meggyöngülésének gondolata. Nemzetközi megítélésünk esetleges romlása beláthatatlan következményekkel járna. A csernobili katasztrófa, érthető módon igen nagy hatással volt az atomreaktorok működtetéséről szóló vitákra. A nyomás ellenére azonban még mindig 424 atomreaktor működik a világban, teljesítményük nélkülözhetetlen, az összes villomosenergia-terme- tés mintegy egyötödét szolgáltatják. Tavaly 10 új blokkot helyeztek üzembe, de a nukleáris energia-felhasználás ellenzői és védelmezői továbbfolytatják a harcot. A világon sok helyütt tervezik új erőművek építését, az Egyesült Államokban például o megnövekedett igények miatt szükség lesz új reaktorokra. Bush elnök a nukleáris energiát „példa nélkül állóan biztonságosának nevezte. A brit Greenpeace felmérései szerint, az egyesület tagjait sokkal kevésbé aggasztja az atomenergia-felhasználás és a nukleáris hulladék sorsa, mint a vizek szennyezettsége, az ózonlyuk, a környezetszennyezés és az üvegházhatás. Finnországban is új erőművek építését tervezik és többek között a szovjet Atomenergo-export vállalattól is kértek ajánlatot. Svédországban pedig befagyasztották a nukleáris erőművek 1995-től kezdődő leállítására vonatkozó rendeletet. A különböző országokban a jelenlegi energiahelyzet alapvetően befolyásolja, mennyire hallgathat a kormány a környezetvédők és a lakosság véleményére. Hazánkban nagy port kavart a bolgár és német erőműblokkok leállításáról szóló hír, hiszen mind a kozloduji, mind a greiswaldi, a paksihoz hasonló, szovjet típusú erőmű. A paksi reaktor biztonságosságáról kérdeztük dr. Elő Sándort, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének adjunktusát: „A csernobili erőmű, amely úgynevezett vízhűtéses grafitmoA jelenlegi helyzetet súlyosbítja a kelet-európai piac összeomlása, az a tény, hogy a kereskedelmi forgalom ebben a relációban hozzávetőlegesen egyharmadóra zsugorodott. Számos nagyvállalat hirtelen kiesett a szovjet piacról, kapacitásainak csak egy töredékét tudja kihasználni, ugyanakkor a korábban a Szovjetunióból származó importáruk egy részét is nyugatról kell beszerezni. A piacváltás nemcsak drasztikus visz- szaesést, ugrásszerűen növekvő munkanélküliséget, és némely vállalat számára valóságos katasztrófát jelent, hanem az ország fizetési mérlegének zuhanásszerű romlását is magával hozza. Más szóval: további eladósodást, a költségvetés súlyos deficitjét idézi elő. Ezeket az elkerülhetetlen változásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetek tudomásul vették, számolnak velük a Magyarországgal kötendő szerződésekben is. A következő két évet — esetleg éveket — tehát ismét a fizetési mérleghiány és a költségvetési deficit ledolgozása jellemzi majd. Újabb szűk esztendők elé nézünk. derótoros erőmű, kis teljesítményen instabillá váló rendszer. A greiswaldi, kozloduji, paksi reaktorok nyomottvizes rendszerek és belső tulajdonságaik olyanok, hogy egy esetleges szabályozás esetén képesek stabilitásukat visszaállítani. Nem véletlen, hogy a szovjet típusú erőművek közül ez terjedt el. Érdekes módon ezek a reaktorok, pontosan azért, mert irányítástechnikai eszközeik elmaradnak a nyugati színvonaltól, tartalmaznak olyan beépített megoldásokat, amelyek a reaktorokat bizonyos szempontból biztonságosabbá teszik a nyugati erőműveknél (kisebb fizikai méretek, teljesítménysűrűségek beépítése, a szerkezeti anyagok kevésbé igénybe vettek). A paksi erőmű az ENSZ szakosított szervezetének felmérései szerint, biztonsági szempontból a világ élvonalában van. Igaz, hogy hasonló típusú, mint a leállított blokkokat tartalmazó greiswaldi és kozloduji, de nem szabad elfelejteni, hogy itthon a beruházás idején tettek pótlólagos védelmi intézkedéseket, és más színvonalon történt az üzemeltető személyzet képzése és az előírások betartása. Ennek a szakmának rendkívül szirogúak az előírásai, a közvéleményt állandóan tájékoztatni kell, és a mérési eredményeket hozzáférhetővé kell tenni. Azonban az is igaz, hogy nem könnyű állandó ellenérzések köztüzében dolgozni." A .jövőt illetően még nem tisztázott, hogy az elkövetkező időben, milyen lesz Magyarország energiaszükséglete. Tény, hogy pillanatnyilag kb. 1000 MW teljesítményimportra szorulunk, amely szinte kizárólagosan o Szovjetunióból érkezik. Ez, minden politikai megfontolás nélkül egészségtelen rendszer, hiszen a nyugati országokban tudatosan A tanulságok? Eddig szigorúan a tényszerűségre törekedtem, mellőztem a személyes értékelést. Itt azonban jeleznem kell: tudom, ijesztően hangzik, hogy a megtermelt jövedelmünk számottevő része — exporttöbblet formájában - ezentúl is külföldre vándorol. Tudomásul kell vennünk, hogy csökkenő gazdasági teljesítményeinkből adódóan szerény lehetőségeknél is még kevesebbel kell beérnünk éppen egy olyan időszakban, amikor a világhoz való fölzárkózás korszerűbb technológiát, többletpénzt igényelne. Csodák azonban a pénz világában nincsenek, fizetési kötelezettségeinknek eleget kell tennünk! Nincs más útunk. A helyzet azonban mégsem reménytelen. Az elmúlt évben 250 millió dollárnyi készpénztőke érkezett be az országba és ez az összeg egyre növekszik. Ez a gazdaság korszerűsítésének, a vállalatok technológiai megújításának ma talán a legfontosabb forrása. A beáramló friss pénz elviselhetővé, emberi léptékűvé teheti az adósságszolgálattal járó nem csekély terheket, reálissá azt a törekvést, hogy a fejlett ipari országokba irányuló magyar export dinamikus növekedése tartós tendenciájú legyen. Az átállás, a piacváltás gyötrelmei között hajlamosak vagyunk magunkba fordulni és nem észrevenni, hogy történt körülöttünk valami: megindult a fejlett gazdaságokhoz való integrálódás számunkra lét- fontosságú folyamata. Ferenczy-Europress törekszenek arra. hogy az energiaimport megosztott legyen. A jövő szükségletei kielégítendő nem sok belső lehetősége van az országnak. Szélenergia nincs, az olaj rendkívül drága, a szénerőművek közvetlenül, nagy mértékben szennyezik a környezetet, a vízierőművekkel kapcsolatban a nagymarosi példa is mutatja, hogy talán még problémásabb a helyzet, mint a nukleáris erőművekkel. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem túl valószínű, hogy a termelés energiatakarékosabbá válhat, hiszen ahogy a lakosság sem fog áttérni a takarékos nyugati háztartási gépek használatára, az iparban sem fognak lecserélni teljes gépparkokat. Valószínűleg új atomreaktor építésére lesz szükség. Kanadai, szovjet, német, francia cégektől kaptunk már ajánlatot, de konkrét döntés még nem született egy új erőmű építéséről. Talán ma már meghökkentően hat, de voló igaz, hogy fél évszázaddal ezelőtt sokunk a meghatározó zenei élményt a katonazenekarnak köszönhette. Nem lévén bőséges vá- leszték, a hétköznapi polgárok és a magamfajta diákok számára szinte házhoz hozta a pattogó indulómuzsikát a város utcáin végigvonuló takarodókon. A térzenéken már választékosabb, igényesebb műsorral szolgált az akkoriban Várhalmi Oszkár által vezényelt 8. honvéd gyalogezred fúvószenekara. Rézfúvósainak színvonalát bizonyította, hogy ők egészítették ki a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete főleg vonósokból álló zen'ekarót, s tették alkalmassá szimfonikus művek előadására is. Bárdos Kornél tudós kutatásai szerint már 1717-től működtek a város ünnepein katonazenekarok. Kár, hogy az utóbbi évtizedekben nélkülözzük őket, bár kiváló színvonalon 3 zenekar — 2 bányász és a vasutasoké — képviseli Pécsett a fúvósmuzsikát. A bányászzenekarok eredete is messzire nyúlik vissza: 1785- ben telepedett le Krausz Ferenc cseh bányász muzsikusaival és kezdte szórakoztatni a pécsi polgárokat, a vasasi bányászokat. A bányavidéken egymást váltó fúvósgenerációknak köszönhetően általánossá vált a fúvószene szeretete és alakult ki máig tartó gazdag hagyománya. Ebben döntő szerep jutott az itáliai származású, a fúvószene terén szakértő Gorrieri-családnak: az idősebb Ferenc fáradhatatlan munkájának köszönhető a szabolcsi fúvószenekar színvonalának magasba emelkedése, az ifjabb, ma már 83 éves Ferenc pedig tovább vezette a sikerek útján, idehaza és külföldön, térzenéken és fesztiválokon o Mecseki Szénbányák Fúvószenekarát. Később csaknem egy évtizeden át Háry Balázs, 1984-től az ifjú jól képzett Gyurkó István áll a zenekar élén, sikeres eredményeket produkálva, jóllehet a fennmaradás feltételei egyre csökkennek. Jelenleg a József Attila Művelődési Ház biztosítja zökkenőmentes működésükhöz a próbahelyiséget, a szénbányászati vállalat pedig az anyagiakat. így a zenekar rendszeresen próbál, karmesterük gondoskodik a szinten tartásról, új müvek betanulásáról. Mert, ha távlati terveket nem is szőhetnek, készülnek a hagyományos őszi koncertre. A tavaszit április 30-án már megtartották. E koncertre sokan eljöttek, hogy gyönyörködjenex Verdi, Händel, Csajkovszkij kiegyensúlyozott hangzással megszólaltatott alkotásaiban és ünnepeljék a nehéz körülmények ellenére is helytálló zenekarukat abból az alkalomból, hogy aznap vehették át a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének művészeti-kulturális díját. Legjobbkor jött: a vele járó ösz- szegből bizonyára sikerül a hongszerállományt megfiatalítani. A másik pécsi bányászzenekar, a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara is nemrég, április 26-ón lépett hűségesen kitartó, tapsaival őket jutalmazó közönsége elé a Ságvári Művelődési Házban. Új, fiatal karmestert avattak Kerekes Csaba személyében. Az idősebb generációhoz tartozó Nikolausz Imre is vezényelt. Ez az együttes válságosabb helyzetben van. Az 1957-ben alakult zenekar sikerei csúcspontját akkor érte el, amikor Apáthy Árpád irányításával vállalkozott az új, nem egyszer szokatlan hangzású, modern fúvószenekari művek bemutatására, propagálására idehaza és külföldön, még a Norvégiában megrendezett világtalálkozón is. A zenekart korábban fenntartó vállalat anyagi bázisának megszűntével jelenleg a lelkesedés tartja össze az együttest. És a remény, hogy a Ságvári megtalálja számukra a további, zavartalan működéshez szükséges feltételeket. A két bányászzenekar mellett a MÁV fúvószenekar Neu- mayer Károly irányítása alatt kis zenekarból nemzetközi hírű együttessé fejlődött. Sok sikeres rádiófelvétel és egy önálló lemez bizonyítja színvonalukat, amihez jelentősen hozzájárult a jól képzett, ze- zei pálya előtt álló fiatalok nagy száma is. Remélhetőleg, a jövő zenei krónikása elégedetten állapíthatja majd meg, hogy a hullámvölgy után sikeresen legyőzve az akadályokat, Pécs zenei életében továbbra is fontos szerepet tölt be a három fúvószenekar és játékuk sokak számára jelent meghatározó zenei élményt. N. T. Az atomenergetika lövője Ellenséges és baráti atomok A Mecseki Szénbónyák fúvószenekara Foto: Prokszo László „Megtizedelik;” a szürke importőröket? Szabályozott autópiac a láthatáron A követelés: legkésőbb január 1-jei hatállyal vezessenek be olyan szabályozott rendtartást, amely áttekinthető feltételeket teremt az importautók piacán. Megfogalmazója a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesülete, amely az összes jelentős külföldi márka generálimportjának jogával rendelkező 18 cég képviseletében kíván fellépni az autópiacon tapasztalható anarchikus állapotok megszüntetéséért. Jelenleg ugyanis mór mintegy 2000 úgynevezett szürke importkereskedő tevékenykedik az országban. Egy-egy márkából többnyire csupán néhány darabot hoznak be, s már csak azért is képtelenek biztosítani a folyamatos alkatrész-ellátást és a megfelelő javító hálózatot. Az egyesület az illetékes hatóságokkal megkezdett tárgyalásokon azt kezdeményezi, hogy a jövőben — oz osztrák behozatali rendszerhez hasonlóan — kizárólag egy-egy autótípus generálimportőrje rendelkezzék típusbizonyítvánnyal. Ezen kívül természetesen az ország különböző területein regionális generálimportőrök is működhetnének, ha készek és képesek gondoskodni a megfelelő színvonalú infrastruktúráról. Ha a kezdeményezés nyomán megszületik az áttekinthető — és optimálisnak ígérkező - piaci rendtartás, bizonyosra vehető, hogy alaposan megritkul majd az autókereskedők száma. De szolgáltatásaik a jelenleginél lényegesen jobban elégítenék ki a vásárlók igényeit. Minderre jók az esélyek, mert — mint Haris György, a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesületének elnöke mondja — a szürke importőrök nem rendelkeznek olyan hatalmi pozíciókkal, amelyek lehetővé tennék számukra a lobbizást, partikuláris érdekeik érvényesítését.
