Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-10 / 248. szám
1991. szeptember 10., kedd aj Dunántúlt napló 3 Frakcióvezetők indulatos felszólalásai (Folytatás ai I. oldalról) idézte az MDF augusztusi ■frakcióülésére készített tanulmánya körül az utóbbi napokban kirobbant botrányt. és visszautasította az ezzel kapcsolatban őt ért, megítélése szerint otromba és méltatlan, félremagyarázáson alapuló vádakat. Kijelentette: a vádasko- dók célja hamis látszatok keltésével a magyar alkotmányos demokrácia stabilitásának megkérdőjelezése. Yita a „Kónya-ügy" kapcsán A „Kónya-ügy" kapcsán hosszasabb vita bontakozott ki, amelyben több frakcióvezető is szót kért. Gaál Zoltán (MSZP) elmondta, hogy frakciójuk nem tudta magát túltenni a Kónya-tanumány nyilvánosságra került részein, s a megfogalmazottak aggodalommal töltik el őket. Hisz miközben a lakosság nagyobbik része a mindennapi megélhetés súlyosbodó gondjaival küzd, addig a politikai hatalom egyes hangadó képviselőit láthatóan más kérdések foglalkoztatják. Pető Iván (SZDSZ) furcsállotta Kónya Imre azon meglátását, amelyben a dokumentum nyilvánosságra hozatalát kifogásolta. - Nem szerencsés megközelítés, amely szerint a legnagyobb baj az, hogy beszélünk róla, nem pedig a tanulmány tartalma — jelentette ki. Majd hozzáfűzte: félrevezeti saját magát az, aki szerint néhány törvény megalkotásával megoldhatók a magyar társadalom problémái. Ebből a zavarból adódik az a kényszerpálya, amely a tanulmányból kitűnik. — Pótcse-- lekvés az, ha valaki a problémák jelentkézése és megoldhatatlansága nyomán politikai kampányokkal igyekszik választói figyelmét elterelni, s másokban keresi a hibát - hangoztatta. A fiatal demokraták frakció- vezetője, Orbán Viktor határozottan visszautasította azt a Kánya-tanulmányból kivilágló szemléletet, amely szerint a demokrácia alapja nem intézményekben, hanem a személy- cserékben van. Miként nem fogadják el azt sem, hogy a parlamenti többség joga túlterjeszkedne a végrehajtó hatalom gyakorlásán és a parlamenti többség birtoklásán. Ha a kormánypártok túl akarnak terjeszkedni szokásos feladatukon, óhatatlanul átlépik az alkotmányosság kereteit, ösz- szességében úgy látta: illúziók tűnnek iki az írásból, s az utóbbi időben az MDF gondolkodásából is az állam lehetséges szerepeit illetően. Mindezek alapján a Fidesz elvárja, hogy a kormány nyilatkozzon: mennyiben tartja magáénak a dokumentumban foglalt szöveget és stratégiát. A kereszténydemokrata Füzes- sy Tibor új szempontot vetett fel a Kónya-ügy kapcsán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi jogi gyakorlatban bizonyítékként nem vehetők figyelembe a nem hivatalosan napvilágra került adatok, így esetükben is etikátlan lenne ezek alapján ítélkezni. Azt javasolta: akkor folytassák a vitát, amikor már hivatalos és félreérthetetlen MDF-állós- foglalós áll rendelkezésükre. Az elhangzottak nyomán kért szót — ugyancsak napirend előtt lózsa Fábián (MDF), bejelentve, hogy délelőtti frakcióülésükön foglalkoztak e témával, és kialakították állásfoglalásukat. E dokumentumot ismertetve határozottan visszautasította azokat a támadásokat, amelygk Kónya Imre frakcióvezetőt belső megvitatásra szánt politikai vitairatával kapcsolatban a demokrácia veszélyeztetése ürügyén érték. A Kónya-ügy utolsó hozzászólójaként Tamás Gáspár Miklós áthidaló megoldást javasolt: amennyiben az MDF nem kívánja hivatalos színben feltüntetni a frakcióvezető vitairatát, tagadja meg azt. Mire Kónya Imre ismét emlékeztette a plénumot arra, hogy bármelyik politikai vezető megnyilatkozása a megvitatást megelőzően nem tekinthető hivatalos iratnak. Az elnöklő Szabad György köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Gerhard Reddemannt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése alelnökét, aki delegáció élén tartózkodik vasárnap óta Magyarországon. A képviselők ezután megszavazták, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg a gazdásági társaságokról szóló törvény és a cégnyilvántartást szabályzó rendelet módosítását. Á kormány új javaslata Szabad György bejelentette, hogy a kormány új javaslatot terjesztett be az 1991-es költségvetés vitelének szabályait illetően, a régit pedig visszavonta. A tervezet a nyugdíjasok és a gyermekes családok támogatását indítványozza, tárgyalására valószínűleg jövő héten kerül sor. Az interpellációk és kérdések témáinak ismertetése után soron kívül szót kért a házelnök. A szabaddemokrata Tamás Gáspár Miklós ugyanis interpellációt nyújtott be Hor- vát Balázs tárca nélküli miniszterhez „A Magyar Demokrata Fórum fenyegetőzéseiről" címmel. Szabad György ezzel kapcsolatban emlékeztette a T. Házat arra a szabályra, hogy a képviselők a kormánytagokhoz azök feladatait illetően intézhetnek interpellációt, és bejelentette: felkérte az ügyrendi Bizottságot az eset vizsgálatára. Kérte a képviselőt, hogy vegyen részt az ülésen. Ekkor Orbán Viktor, a fiatal demokraták frakcióvezetője jelentkezett szólásra, hogy ügyrendi kérdést tegyen fel a ház- elnöknek. A Fidesz képviselő- csoportjának vezetője arra kívánt választ kapni, hogy mi történik akkor, ha az ügyrendi Bizottság meghozza döntését. A frakcióvezető és a házelnök között rövid szóváltás alakult ki, végül Szabad György nem adta meg a szót. Fegyelmezetlen szavazás Ezt követte az ülés tárgysorozatának elfogadása. Az első szavazás érvénytelen volt, mivel a képviselők — akik ugyan a teremben tartózkodtak — nem nyomták meg a gombot. A házelnök erre rendre utasította a honatyákat, s arra kérte a „tömegkommunikációs eszközöket": járjanak körbe a teremben, és mutassák meg az ország nyilvánosságának, hogy mely képviselők nem teljesitik alkotmányos kötelességüket. Ezután az újabb szavazás már eredményes volt, a képviselők elfogadták a tárgysorozatot. A házelnök és a balján ülő jegyző között ekkor rövid, éles hangú szópárbaj alakult ki, amelyben Szabad György figyelmeztette a jegyzőt arra, hogy milyen módon jelezheti neki az esetleges képviselői je lentkezéseket, Trombitás Zoltán (FIDESZ) pedig az elnök emelt hangját és hangnemét kifogásolta. G. Nagyné Maczó Ágnes független képviselő is a házelnökhöz fordult. Kérte: őrizze meg nyugalmát, a képviselőket ne kezelje gyerekként, szükség esetén ne a hangját emelje fel, hanem használja a csengőt, és ha lelkiállapotát feszültnek érzi, ideiglenesen adja át az elnöklést valamelyik alelnöknek Szabad György válasza: „Az elnök mindig nyugodtan foglalja el a helyét." Ezután az 1990-es évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, és a költségvetés végrehajtásának állami számvevőszéki ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve jelentés együttes általános vitájának folytatása következett volna. Mivel azonban felszólalásra senki nem jelentkezett, de a Házbizottság ülésén a frakcióvezetők kérték, hogy ne zárják le az általános vitát, azt a T. Ház elnapolta. Ezt követően az Európai hagyományos fegyveres erőkről szóló, Párizsban 1990. november 19-én aláírt szerződés megerősítéséről rendelkező or- szággyűlési határozati javaslat kivételes és sürgős tárgyalására került sor. Ezt követően a T. Ház 205 igen szavazattal egyhangúlag megszavazta a dokumentumot. Határozati javaslatok a gyermekek jogairól A gyermekek jogairól két országgyűlési határozati javaslat is került a képviselők elé: A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban 1989 november 20-án kelt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló, valamint a Gyermek Jogáról szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztését indítványozó országgyűlési határozati javaslat, amelyek általános vitájára együttesen került sor. Katona Tamás az emberi jogok sora ban részletesen szólt a gyermekek különleges jogainak védelméről, amelyről ez az egyezmény intézkedik. Bejelentette: az országgyűlési határozati javaslat hatályba lépése utón törvénybeiktatás céljából újra a T. Ház elé kerül. Az általános vita lezárása után a tisztelt Ház mindkét országgyűlési határozati javaslatot részletes vitára bocsátotta. Ennek során Deutsch Tamás (Fidesz) sürgette a New York i Egyezmény mielőbbi beillesztését a magyar jogrendszerbe. A részletes vita lezárása után Katona Imre államtitkár megköszönte a hozzászólásokat, s közölte: megérti az aggodalmakat, és azt, hogy a képviselők további garanciaelemeket kívánnak előterjeszteni, de a jogszabály-előkészítők feszített munkatempójára utalva kérte, hogy ettől álljanak el. A T. Ház ezt követően szavazott Szigethy István (SZDSZ) módosító javaslatairól, majd pedig elfogadta a Gyermek jogáról szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztéséről intézkedő ország- gyűlési határozati javaslatot. Ezzel az Országgyűlés röviddel fél hét előtt befejezte hétfői munkanapját. A Bánk bánt legutóbb 1981-ben mutatták be Pécsett: az archív kép dr. Nádor Tamás gyűjteményéből való. Képünkön Szabadíts Judit (Melinda) és Marczis Demeter (Tiborc). Pénzügyi revízió a városi televíziónál Meglepődtek a pécsi polgár- mesteri hivatal vezetői, amikor szombaton .lapunkból értesültek, hogy amit ők önkormányzati tulajdonban hittek - mármint a pécsi városi televízió, vagyonát —, annak jó része cégbírósági bejegyzéssel már a „PÉCS-TÉVÉ" alapítvány nevén szerepel az alapítvány kuratóriuma szerint. Három beszélgetőtársam egyike sem tudott arról, hogy még áprilisban hivatalosan bejegyezték az alapítványt. — Egyre bonyolultabb az ügy - mondta dr. Farkas Károly jegyző. - A különböző vizsgálatok befejezése előtt nemcsak felelőtlenség, hanem veszélyes is lenne nyilatkozni a részletekről, mert éppen a részletkérdések várnak még tisztázásra. A jegyző úr véleménye szerint Müller Istvánnak, a stúdió vezetőjének nemcsak informálnia kellett volna a vezetést és a testületet étről a lépésről, hanem egyetértésüket is ki kellett volna kérnie, s mivel ez nem történt meg és hivatalos tájékoztatás sem érkezett, furcsának nevezte ezt a magatartást. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy hétfőn reggel dr. KrippI Zoltán polgár- mester pénzügyi revíziót rendelt el az önkormányzati intézményként működő városi televíziónál. Arra kérte a revizorokat, ha lehetséges, jelentésük kerüljön a szeptember 19-i testületi ülés elé. Elsősorban arra kíváncsiak a vizsgálat végzői, hogy milyen forrásból származnak azok az 5,5 millió forintot érő berendezések, amelyekét bevittek az alapítványba. Számszakilag kívánják végigkövetni a gazdálkodást. Az augusztus 29-én hozott képviselő-testületi határozat nyomán már három vizsgálat van folyomatban. A polgármesteri hivatal ügyrendi bizottsága folytatja a fegyelmi vizsgálatot az állásából felfüggesztett Müller István ellen, megkezdődik'a revizorok ténykedése, és az újságirószövetségnek a közgyűlés által felkért etikai bizottsága szeptember 18-án tárgyal az ügyről az érintettek meghallgatásával. G. G. Álmagyarkodás nélkül Próbálják a Bánk kánt a pécsi színházban Erkel operájával nyit a Nemzeti- Mit csinál ott a palánk mögött, Melindám? — hangzik a szelíd kérdés. — Jövök — így a lakonikus válasz. — De ne most jöjjön, hanem egy kicsit előbb — pattan fel helyéről Békés András rendező, s elsiet a színpad végére. Megmutatja, mikor, miként képzeli a tétova, de mégis határozott lépéseket. Melinda újból elindul, és a rendező bó-- lint. Gertrúd és Melinda éles szócsatáját vívja, Békés András a fejét ingatja. - Nem lehetnének azok a nyolcadok egy kicsit' rövidebbek, fordul a karmesterhez. ■— Nem csór- dásozni akarok, de legyen ritmusa és tartása, a magyar ember elegánsan haragszik! A levegővételriyi szünetben Békés András mellé telepszem, s tudakolom, milyennek látja a Bánk bán próbáit, melyet októberben, a nagyszínház ünnepélyes felavatása alkalmából mutat be a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata.- Mint a mozaikköveket a ház előtt — néz rám komolyan Békés András, s rögtön ki is egészíti gondolatát. — Két hét óta figyelem az embereket. Emiatt elkezdenek egy darab díszburkolatot, másutt folytatják, de a végén mindennek illeszkednie kell. Persze, nekik van egy kis mérő- lécük.- Szereti ön a Bánk bánt?- Erkel kedves a számomra azzal együtt, hogy sohasem köteleztem el magam egyetlenegy szerző mellett sem, bár volt egy időszak, amikor csak Wagnert rendeztem. Szeretőm a ' változatosságot, s nemcsak az operát, ezért is rendeztem más műfajú darabokat is. A tapasztalatom pedig az, hogy a közönség imádja a Bánk bánt. Ügy gondolom, ez azért is van, mert az opera, amelyik tulajdonképpen idegen műfaj, itt magyarul szólal meg, s az ember szinte a zsigereiben érzi a • dallamokat.- Láttam olyan Bánk bán előadást, amely túl teátrális, álmagyarkodó volt. Az ön rendezésében milyen operára számíthatunk?- Én szeretném lehántani az operára rakódott álpótoszt, s megmutatni eredeti nemes értékeit. Távol áll tőlem minden szirupos érzelem, s örömmel láttam, hogy az énekesektől is. Az operát egyébként több szereposztásban próbáljuk, például három Melindával, két Bánk bánnal. Itt a színházban most a magyar operaéneklés minden lehetősége jelen van.- ön évekig dolgozott az Operaházban, s jól ismeri a magyar operatársulatokat ■ is. Milyennek találja a helyzetüket? — Lehetetlennek. Magyar- országon viszonylag sok kiváló tehetségű énekes van, akik a szűkös lehetőségek ellenére minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy dolgozhassanak. Természetesen nem kevesen külföldön akarják megteremteni az egzisztenciájukat. Az egyébként nem értékmérő, ki van itthon, és ki van kint. Viszont az tény, hogy a magyar operajátszás mindenképpen megérdemelne a jelenleginél jobb körülményeket.- A próbák alatt ön mindig olyan kiegyensúlyozott, baráti, mint amilyen ma volt? — Más, ha az ember pillanatnyilag ingerült a színpadon, s más, ha kiabál. Általában azok a rendezők kiabálnak, akik nem tudják, hogy mit akarnak . . . Nem is célom, hogy ellenséges hangulatot teremtsek munka közben, sem a színpadon, sem a főiskolán, ahol rendezőszakosokat tanítok. Attól nem mennének jobban a dolgok. Egyébként a rendező végső soron ki is van szolgáltatva a színészeknek, a képességeiknek, hiszen rajtuk múlik egy-egy előadás milyensége. Úgyhogy, muszáj szeretni őket — neveti el magát Békés András.- Adódnak olyan pillanatok, amikor a rendező leladja korábbi elképzeléseit? — A fő vonalakban nem, de egyébként percenként mérem, mit lehet még kérni, s mit nem. Az a jó, ha az ember fél lépéssel ugrál a színész előtt, mert akkor segítheti, ötleteket adhat, öt lépéssel már nem érdemes, mert csak a közös ügyet rontaná. B. A.
