Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-09 / 247. szám
1991. szeptember 9., Hétfő aj Dunántúlt napló 7 | fi lakosság meg nem sutáig!t meg A demokrácia égetőműve Holland segítség a magyar mezőgazdaság megújításához Csomagterv a húsipar korszerűsítésére Miben tartsuk a pénzünket? Nőnek a devizabetétek Inflációs időkben az emberek általában igyekeznek megszabadulni pénzüktől, legalábbis annak nemzeti valutában lévő hányadától. Vajon mennyire tükröződik ez a tendencia a lakossági megtakarítások idei első félévi adataiban? - kérdezte Boámé Nyitrai Ilonát, a Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikai osztályának vezetőjét a Tőzsde Kurír munkatársa. — Előzetes adatok alapján a lakosság takarékbetét-állománya — az időarányosan esedékes kamatokat is beszámítva - 1991. június 30-án 375 milliárd forint volt, ami 42,2 milliárd forinttal (12,7 százalékkal) több a ■január elsejei betétállománynál. Ezen belül a forintbetétek 12,4 milliárd forinttal (4,7 százalék), a devizabetétek pedig 29,8 milliárddal (41,7 százalék) nőttek. (A forintbetétek állománya — az időarányos kamatok nélkül — 15,1 milliárd forinttal, azaz 5,8 százalékkal csökkent.) A devizabetétek június 30-án 101,3 milliárd forintot tettek ki, ami napi árfolyamon számolva 1,3 milliárd dollárnak felel meg. A lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya — a takaréklevelekkel együtt — 28 milliárd forinttal (31 százalék), 118,4 milliárd forintra gyarapodott. A polgárok bankrendszerrel szembeni nettó megtakarítói pozíciója az elmúlt hat hónapban 199,9 milliárd forinttal (75,2 százalék) javult. A takarékbetét-állomány alakulását tekintve szembeszökő, óm teljességgel érthető a forintbetétek arányának csökkenése. A devizabetétek állománya ugyanakkor, amint az a számokból is kitetszik, erőteljes növekedést mutat. Ez az irányzat még 1989-ben indult meg, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a lakosság eredet- igazolás nélkül helyezhessen el devizát a hazaikereskedelmi bankokban. A devizabetétek meny- nyisége 1989. december 31. és 1990. december 31. között (forintban kifejezve) 2,5-szeresére nőtt. A jegybanki szakember szerint az év hátralévő részében nem várható látványos növekedés a lakossági devizabetétek volumenében. Azok ugyanis, akik nagyobb összeggel rendelkeztek, azt már az elmúlt esztendőben — a liberális szabályozás bevezetését követően — elhelyezték a bankokban. Talán a magánvállalkozók - akik szintén lakossági devizaszámlán tartják megtakarításaikat - okozhatnak még némi meglepetést, ám az általános piaci helyzet nem erre enged következtetni. A devizabetét „forró pénz": mindenfajta híresztelésre, spekulációra, bejelentésre rendkívül gyorson reagál, azonnal megmozdul. Márpedig az országnak, tehát a jegybanknak az az érdeke, hogy ez a megtakarítás „nyugalomban maradjon”. Tény, hogy a cím — „A demokrácia égetőműve" — kissé fellengzősnek tűnik, ám nagyon is érdekes, jóllehet, több oldalról is megfogalmazható ellentmondások feszülnek a tervezett hidasi égetőmű körül. Hogy lerövidítsük: mintha az egyik község szeretné megvalósítását, a másik, Mecsek- nádasd nem. Ebből a szempontból érdemes megemlíteni azt is, hogy „összekeveredik”, éspedig éppen a hidasi BVM- gyár és környéke esetében —, ahova az égetőmű is épülne -, a két község területi jogosultsága. Azaz hiába tervezik Hidas szomszédságába a veszélyes hulladékok megsemmisítését és hőenergia nyerését szolgáló létesítményt, Mecsek- nádasd joggal szól ebbe bele, mégha több kilométer távolságról is. így már elfogadhatóbb a cím is: vajon kik és milyen mértékig szólhatnak — és szólnak is maid — bele az éqe- tőmű létesítésébe,, mennyiben helyi politikai erőviszonyok és mennyiben a megalapozott szakmai érvek döntenek majd. Mindez pedig azért fontos, mert a beruházás velejárójaként Hidas több 10 millió forinthoz juthatna, amit — belátása szerint — fordíthatna a falu fejlesztésére. Egyéb forrás erre mostanában nem igen mutatkozik. Egy nyilatkozat már született: a két község önkormányzata rögzítette szeptember 2- án, hogy nem zárkózik el a Hidas közelében, de a me- cseknádasdi közigazgatási területen felépíteni kívánt égetőmű létesítésétől. Ám jó néhány információ még hiányzik ahhoz, hogy ezek ismeretében a lakosság is véleményt formálhasson: a hatástanulmány, a kiviteli terv, a kompenzációs terv. Ezt megelőzően azonban augusztus 15-én a mecsekná- dasdi önkormányzat úgy határozott, hogy a létesítéshez szükséges ideiglenes területfelhasználási engedély megadását nem javasolja. Azaz, már első lépésben teljesen lebénították a kezdeményezést. A két tényből egy dologra feltétlenül következtethetünk: valamiféle, s különösebb indokokat fel nem mutató halogató taktikára. Márpedig erre manapság nincsen idő. Például — kaptuk az információt — a garéi ön- kormányzat bejelentette igényét: ha már ott a sok veszélyes hulladékot tartalmazó hordó, akkor a beruházó építse meg Garéban az égetőművet. A garéiak gondolkodáA többpártrendszerre épülő parlamenti demokráciák alkotmányai általában így írjákkö- rül a képviselői mandátumot: a honatyák a nemzet képviselői, az egész népet képviselik. Minden kötött mandátum semmis, a mandátum köz- jogilag szabad. Ezek az elvek jellemzik a jelenlegi magyar alkotmányjogi megoldást is. Az alkotmány szerint a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, megszűnt az imperativ mandátumra emlékeztető visz- szahívás és képviselői beszámoló. A MEGVÁLASZTOTT KÉPVISELŐ ALKOTMÁNYJOGILAG NAGY SZABADSÁGOT ÉLVEZ, LELKIISMERETE SZERINT CSELEKEDHET, ha nem ért egyet például pártja, frakciója elképzeléseivel, politikai állásfoglalásaival. Az „átigazoló", átülő képviselők tehát NEM KÖVETNEK EL JOGSÉRTÉST, amikor rendszerint lelkiismereti okokra hivatkozva - helyet változtatsának lényege: a beruházási összeg 10 százaléka a községé. Azt mondja Molnár Ionos, a hidasi társadalmi bizottság elnöke: csakis a lakosság dönthet népszavazás útján. És hogy az ilyen létesítményekkel szembeni, tapasztalatokon alapuló korábbi bizalmatlanságot nem szabad és nem is lehet ma már ígéretekkel, dogmákkal megszüntetni, hanem be kell fogadni a veszélyes hulladékok megsemmisítését szolgáló jelenlegi legfejlettebb technológiát. Ez az egyetlen járható út, hogy ezektől az anyagoktól megszabaduljunk. Ami pedig a mű minősítését illeti: dolgozzon ezen egy valóban független szakértői bizottság és adjon véleményt a lakosságnak, hogy dönteni tudjon. Erre vár a beruházó, a Transdanubia Kft. is. ők tudják: az idő pénz, a napokban sürgették a mecseknádasdia- kat, adják meg az ideiglenes területfelhasználási engedélyt, mert hiányában kénytelenek lesznek más községgel szövetkezni. Nem kis tétről van szó: o beruházás közel másfél mil- iiárd forint, nemzetközi pályázat révén nyerhető el. Feltételezhetjük: nem komolytalanok azok a cégek, amelyek ebbe a munkába „beszállnak”, szakmai, gazdasági és piaci tekintélyüket teszik a mérlegre, amikor korszerű, veszélymentes, megbízható technológiát ígérnek. Amit azért említünk meg, mert amikor a mecseknádasdi határozat formai és szakmai szempontból nők a Tisztelt Kárban. Lehet persze ezen a helyzeten változtatni a frakciókénysrer ügyrendi előírásaival. Ám ez a regula meglehetősen adminisztratív jogi korlátozás lenne, sértené a mandátum szabadságának szent elvét. A képviselői „mezváltás" nem példanélküli jelenség a működő parlamentarizmusban, bár egy év alatti magyar gyakorisága kétségtelenül elgondolkoztató. Ritka például az olyan átlépés, amikor ellenzéki mandátumból kormány- párti lesz. Az ülésrend-változás okai valószínű a választásokra berobbant, kialakulatlan, inkább olvadó-stagnáló, mint erősödő többpártrendszerben lehetnek. A vitathatatlan közjogi legitimáció mögött csökken a politikai legitimáció, éleződik a lelkiismereti kérdés, PÁRT- POLITIKUS-E A KÉPVISELŐ VAGY PEDIG A NÉP KÉPVISELŐJE? A lelkiismereti konflikkifogásolja az ideiglenes területfelhasználási engedélykérelmet, akkor mintha elfeledkeztek volna arról: majd a pályázati döntés után a nyertes tud adni teljes dokumentációt. Vagyis nem az elkészült magyar előtervek, hanem a pályázat nyertesének tervei jelentik a szakmai megfontolás alapját. Ezért nem tartja elícgadhatónak a Transzda- rubia sem a már említett közös szándéknyilatkozatot. Ami furcsán ellentmondásos helyzetet csak „megfejel" az, hogy nem egyedül a beruházás összegének 8—10 százaléka juthatna Hidasnak, de a mindenkori éves árbevétel ugyanekkora része is. így egyelőre patthelyzet van — mesterségesen. A veszélyes hulladékoktól meg kell szabadulni, a szükséges - és jelenlegi felkészültségünk szerinti — legkorszerűbb nyugati technológia bejelentkezett, a községek szegények, pénzük nincsen, a beruházásból eredő összegből komoly feladatokat oldhatnának meg, más települések már kinyitották a kaput, Hidas pedig lebénit- tatott. A következő lépés? Ha Me- cseknádasd és Hidas nem tisztán szakmai érvek alapján dönt — mégpedig minél előbb —, akkor Garé kiüti őket a nyeregből. Ebben az esetben — véli Molnár János —, az önkormányzatoknak mindkét községben szembe kell majd nézniük a választóikkal: kivették a kezükből a demokratikus döntés lehetőségét. Mészáros Attila tusba kerülő képviselők — különösen az egyéni választó- kerületekben megválasztott „bocskoros" képviselők — egyre gyakrabban hivatkoznak pártjuk mellett — helyett a választópolgárok véleményére. A képviselők parlamenti szerepléseikben finoman elhatárolódnak pártjuk álláspontjától, szavazataikkal esetenként kibújnak a frakciókényszer alól. Végső esetben a frakciótól, a párttól is megválnak. A képviselői „dezertálás” VITATHATATLANUL A PART VERESÉGE, még akkor is, ha időnként nagy öröm követi egy-egy terhessé vált képviselő eltávozását. A vereségérzet jelenik meg abban, hogy az átülést követő pártértékelésekben rendszerint a frakcióból kilépő képviselők lemondását követelik. Különösen hangos a lemondásra buzdítás, akkor, amikor országos vagy megyei pártlistán szerzett mandátumot a képviselő. Kié tehát a képviselő? Kit A holland kormány a közelmúltban felajánlotta, hogy szakembereivel, tapasztalataival hathatós segítséget ad a magyar húsipar átalakításához, korszerűsítéséhez. A lehetőség ígéretes, hiszen Hollandia mezőgazdasága a világ élvonalába tartozik, s például sertéshúsból kétszer annyit termel, mint hazánk. — Nem pénz vagy forgóeszköz juttatása szerepel a csomagterVben, hanem a Hollandiában kipróbált és bevált korszerű tenyésztési, hizlalást, takarmányozási, vágási és marketing technológia megismertetése és átadása —mondja dr. Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának helyettes vezetője. — Ez lényegesen több, mintha elavult, nem minden piacon verseny- képes módszereinket konzerválnák közvetlen pénzügyi támogatással. — Konkrétabban mi van a program-csomag ban? — A hasonlatnál maradva: közösen bontogatjuk a csomagot, azaz a két ország szakemberei együtt határozzák meg a közös múnko menetét és részleteit. Úgy tervezzük, hogy kiválasztunk egy régiót, ahol sertéstelepek és vágóhidak együtt találhatók, s ott látunk hozzá a 2—3 éves munkához. A megfelelő helyszínt egyébként pályázat útján választjuk ki. C. T. Slimgerland szaktanácsadó, a húsprogram holland vezetője elmondta munkatársunknak, hogy országa kormánya kelet-európai segélyalapjából elsőként Lengyelországot és Magyarországot segíti, de fokozatosan a régió többi országát is bevonja támogatási programjába. — Magyarországon elsősorban a mezőgazdaság, az energetikai szektor és a nagy ipar- vállalatok átalakítását szeretnénk előmozdítani. Természetesen csak ajánlásokat, javaslatokat dolgozunk ki — a döntés joga és felelőssége a magyar szakembereké. — Hogyan kívánják verseny- képessé tenni a magyar sertéshúst a világpiacon? képvisel a képviselő? MILYEN NORMÁK KOTIK PÁRTJÁHOZ, amelyek politikai programját elfogadva mandátumhoz jutott? Közjogilag egyértelmű a válasz, nehezebb viszont, a politikai normák szintjén. A SZAKADÁR KÉPVISELŐK A PARTOK BELSŐ NORMÁIT SÉRTIK, lépésüket morális alapokról ítél T meg a közvélemény is, amely hol igazat ad, hol árulást gyanít nemritkán világnézettől, pártállástól függően. Ám akkor a párt segítségével szerzett mandátumhoz sem illene kézzel-lábbal ragaszkodnia. A centralizáltabb pártok már a kezdet kezdetén arra törekszenek, hogy kivédjék az esetleges későbbi mozgásokat, földrengéseket. A párthoz-lán- colás egyik formalizált — Magyarországon is ismert és bevallott, bár alig érzékelhető — intézménye a párt színeiben a választásokon induló képviselő-jelöltekkel aláíratott HŰSÉGNYILATKOZAT, amely a — Tudjuk, hogy a szovjet piac összeomlása és a belföldi piac szűkülése nehéz helyzetbe sodorta a magyar húsipart. A nyugati piacok azonban csak kiváló minőségű termékeket fogadnak, s e kritériumnak csak a magyar áruk viszonylag kis hányada felel meg. A megfelelő minőség érdekében a korszerűsítést a takarmánytermesztésnél kell kezdeni és a marketing-tevékenységnél befejezni. A láncszerűen egymáshoz illeszkedő feladatok meghatározására minősítő rendszert dolgoztunk ki. Fontos eleme például a programnak a hígtrágya vizsgálata, hogy pontos képet kapjunk arról: mivel táplálják, hogyan tartják az ál látókat, milyen az egészségi állapotuk, a hús rosttartolma, stb. Ezek alapján eldönthető, milyen változtatás szükséges táplálásukban!— attól függően, hogy mily^ célú a tenyésztés. — Hollandia aligha érdekelt abban, hogy a magyar húsipar megújuljon, hiszen ezzel saját potenciális konkurenciáját erősiti. — Természetesen nem vagyunk ellenségei saját érdekeinknek. Ügy látjuk, hogy mindennél fontosabb az ár- stabilitás megteremtése — s a magyar hús már most negatív irányban befolyásolja a külpiaci árakat. Más szóval: a mi segítségünk nélkül is kijutnának a Közös Piacra, legfeljebb a kijutás több időt venne igénybe. Akkor pedig inkább velünk, mint nélkülünk . . . Ugyanakkor abban is bízunk, hogy a szovjet gazdaság előbb-utóbb talpra áll, s újra fogadja majd a magyar árukat. Hosszú távon tehát nem tekintjük konkurenciának a magyar termékeket. Szívesen, s reméljük, jó eredménnyel dolgozhatunk hát együtt ennek a fontos agrárágazatnak a fejlődéséért. ciklus végéig köti — politikailag - a képviselőt. Nagy kérdés. hogy MILYEN - jogon kívüli - ESZKÖZÖKKEL KÉNYSZERÍTHETI AZ ADOTT PÁRT SAJÁT KÉPVISELŐJÉT ENNEK A POLITIKAI SZERZŐDÉSNEK A TISZTELETBEN TARTÁSÁRA. A kényszerítés már önmagában problémát jelez, a párt belső demokráciájának válságjelenségeit takarthatja. Nem ismeretlen a politikában a zsarolással való visszatartás, a játékoscsábítás, a játékos- vásárlás sem más pártok, frakciók részéről. A parlamentig pártoknak a képviselőkkel szembeni erőtlenségét, a belső pártdemokrácia hiányosságait mutatja, hogy egyetlen képviselő sem adta vissza pártjának mandátumát. A magyar parlamentben eddig csak kisebb-nagyobb visszhangot kiváltó, a megüresedett helyekre belépő új képviselőkkel kiegészülő frakciókorrekciók történtek, a politikai tagoltságot tükröző ÜLÉSREND LÉNYEGÉBEN NEM VÁLTOZOTT. Más kérdés, hogy ebben az ülésrendben sok képviselő nem találja a helyét. Dr. Kukorelli István (Domi) ntülesek a Parlamentben Egyelőre ilyen a szeméttelep Hidas határában
