Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-06 / 214. szám

1991. augusztus 6., kedd uj Dunántúli napló 7 A dolgozók panaszkodnak, a vállalat beruház Miből épül Mohácson az új áruház? A verseny diktálta feltételek nem mindig kedveznek a munkásoknak Kupa Mihály Az infláció lassul Az infláció, a munkanél­küliség, a megélhetési gon­dok, a rendszerváltás mind­mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek többsé­ge kiszolgáltatottnak, véd­telennek érzi magát a mun­kahelyén, félti az állását, a megélhetését. Nem merik (nem akarják?) elmondani véleményüket a vezetőiknek, inkább egymás között vitat­koznak, találgatnak, mérge­lődnek a számukra talán érthetetlennek tűnő, azon­ban hosszú távon az ő ér­dekeiket is szolgáló változ­tatásokon. Megtisztelő, hogy elsődlegesen a sajtóval osztják meg, közük ilyen jel­legű véleményeiket az em­berek, azonban a harag nem jó tanácsadó és az el­ső felindulásból irt levelek nem mindig a legjobb célt szolgálják. Mohácsról kapott szerkesz­tőségünk egy hasonló jellegű panaszos levelet, omelyben a Mecsek Fűszert ottani fiókjá­ra panaszkodnak: „A cég rész­vénytársasággá alakul, s miint ezt már megszokhattuk, itt is a vállalat tulajdonjogának nagy részét az eddig állami vagyonból jól megfizetett — és ezáltal szép kis vagyonra szert tett — vezetők szerzik meg. Persze, a leendő tulaj­donosok mindent elkövetnék a nyereségesség érdekében. Bő­vítik az üzletet és a szolgál­tatásokat, ami magában véve nagyon jó dolog lenne, ha a túlzott költségeket nem a dol­gozókon akarnák megtakarí­tani. A raktárban ugyanis be­vezették, hogy a reggeli áru­kiadás utón nyitva tartanak a kiskereskedőknek, majd a tú­rát, amit a kocsik másnap szállítanak ki a boltokba, dél­után állítják össze. így a dol­gozók napi munkaideje 12-14 órára nőtt, a nyolc óra utáni időt, a napi 4—6 órát a cég egyszerűen nem számolja el. A dolgozók gyakorlatilag tehe­tetlenek, mindenki félti az ál­lását, miivel a városban nagy a munkanélkülíséq, kevés a munkahely. Reklamálni ne is merjenek, mivel a vállalatnál volt már rá precedens, hogy azért küldtek el valakit, mert ki merte mondani a vélemé­nyét." * A levélben felvetett témákra válaszolva Flink Adóm, a Me­csek Füszért mohácsi fiókjá­nak vezetője elmondta, a vál­lalat komoly előkészítő mun­kával, hazai és amerikai szak­értők bevonásával elkészítette vagyonértékelését, üzletérté­kelését, valamint átalakulási tervét, amelyeket a vállalati tanács döntését követően be­nyújtottak az Állami Vagyon­ügynökséghez.- A vállalat szintén a VT döntése alapján vagyonjegyet bocsátott ki a dolgozói köré­ben a vagyon 10 százaléká­nak erejéig. A vagyonjegyből mintegy 505 dolgozó részesült, ez a szám a vállalati dolgo­zók 76 százalékát jelenti. Mindenki azonos feltételek mellett jegyezhetett értékpa­pírt, viszont a törvények ér­telmében a jegyzett vagyon­jegyék titkosak. Feltételezhe­tően a nagyobb jövedelmű dolgozók, így a vezetők is na­gyobb tulajdonrészhez juthat­tak a jegyzésnél.- Mit jelent az üzlet és a szolgáltatások bővítése? — Több 10 millió forintos saját beruházással egy komp­lex áruházát építünk itt Mo­hácson a telepünkön, amely­ben a FüsZért árukínálatán túlmenően ruházati terméke­ket, cipőt, műszaki árukat, te­jet, kenyeret kínálnánk a vá­sárlóknak. A környéken ez len­ne az első, több mint 2000 négyzetméter alapterületű áru­ház, ahol a vevők mindent megtalálnak egy helyen. Van­nak külön élelmiszer-, illetve műszaki boltok, külön ruháza­ti áruház, de nincs egy komp­lex bevásárlócentrum. Az épí­tés megkezdésekor egyik szem­pont volt a jugoszláv bevásár­ló turizmus kiszolgálása, de alapvetően vállalati üzletpoli­tikai, stratégiai célokat szolgál, melyben fontos szempont a lakosság jobb áruellátása.- Igaz-e a levélben emle­getett 16 órás munkaidő?- Nincs szó 14-16 órás munkaidőről. Ebben az évben annyira megcsappant a for­galmunk, hogy embereket kel­lett volna elküldenünk, mert egyszerűen nem tudtunk mun­kát adni nekik. Ezzel szemben a vállalat felajánlotta, hogy nem küldi el a dolgozókat, ha­nem csökkenti az adminisztrá­ciós állomány munkaidejét, ennek megfelelően idén má' napi hat órában látják el teendőiket. A fizikai dolkozók két műszakban, reggel 6-tól este 6-ig, 8 órát dolgoznak le, az egyik műszak reggel 6-tól fél 3-ig, a másik fél 10-től este 6-ig van. Az új rendsze­rű kiszolgálásra való áttérés óta két alkalommal fordult elő túlórázás, megegyeztünk a dol­gozókkal, hogy azt szabad idő­ben váltjuk meg. Amennyiben a dolgozók igénylik, de erre vonatkozó jelzés tőlük nem ér­kezett, a túlmunka díját a jú­lius hónapra esedékes bérfej- tési napon kifizetjük.- Mennyi a dolgozók át­lagbére, hogyan alakult a fi­zetésemelés?- Jelenleg a raktárvezetők átlagbére meghaladja a 21000 forintot, az áruösszeállítóké a 11 900-at. Az idei áprilisi fi­zetésemelés előtt a raktár- vezetők keresete 15 100 forint volt, a raktári dolgozóké pe­dig 9700. A raktárvezetők fi­zikai dolgozóknak számítanak, de felelnek a raktári dolgo­zókért, az árukészletért is. A tavalyi átlagbér 11 500 forint volt, míg az idei eléri a 14 300- at, ennél többet csak a MOFA és a Temaforg fizet itt Mo­hácson, viszont a kereskedői fizetések nálunk a legmaga­sabbak.- Három hete nyitották meg az önkiszolgáló raktárházat a kiskereskedőknek. — Hasonló működik már Dombóváron, Szekszárdon, Sik­lóson, Szigetváron, Komlón. Ezek azt a célt szolgálják, hogy azok a magánkereske­dők, akik nem tudják fogadni a túrákat, mivel tőkeszegé­nyek, bejönnek, körülnéznek és elviszik akár naponta kis té­telekben is az árut. A reggeli árukiadás után, fél kilenctől délig jöhetnek vásárolni a kiskereskedők. Ez után van egy másfél-kétórás technikai szünet, mialatt összeállítják a számítógéppel az összeállítan­dó árúk listáját. A dolgozók ezt a holtidőt észrevételezhet- tók - amiről mi is tudunk -, de a vállalat ezt hosszú tá­von költségtakarékossági ökok miatt nem engedheti meg ma­gának, ezért ezen változtat­nunk kell. Most vezettük be ezt a rendszert július 1-jén, ennek is végig kell mennie a gyerekbetegségein, mi igyek­szünk is felgyorsítani ezt a folyamatot. Éppen ezért lecse­réltük a számítógépet egy na­gyobb kapacitásúra, ami gyor­sabb, kevesebbet kell várni a listára. Viszont ebben a holt­időben is találhattak volna maguknak munkát az embe­rek, mert lehetne árut pakol­ni, felcikkszámozni a termé­keket, takarítani. * A dolgozókkal beszélgetve mindössze egyetlen probléma körvonalazódott, amiről a cég vezetői is tudnak, és már meg­oldást is találtak ró. A mun­karend a korábbiakhoz képest lényegesen megváltozott, mert az eddigi egy műszak helyett ma csúsztatott munkarendben dolgoznak. Amikor déltől nem tudják kezdeni az áruk ösz- szeállításót a lista hiányában, eltolódik a munkaidő vége. Állításuk szerint hetente két- napnyi túlóra jön össze a dol­gozóknak, amit nem fizet ki a őég, hanem kiadják pihe­nőnap formájában a fizikai dolgozóknak. Viszont, ha kive­szik a pihenőn/apot, akkor a kollégáik kényszerülnek túl­órázni, ezzel nékik is felgyü­lemlik a pihenőnapok száma. (Nem értenek egyet a veze­tők a túlmunka állandó nö­vekedésével, mert szerintük mindössze kétszer fordult elő az elmúlt hetekben túlórázás.) A dolgozók szerint az lenne a legjobb megoldás, ha kifi­zetnék nekik a túlórát. Úgy tűnik, ebben az eset­ben a sajtónak mindössze köz­vetítő szerepe volt a dolgo­zók és a vezetőség között, mert mindössze jelezniük kellett volna a vállalat vezetésének is az igényüket a túlóra kifi­zetésére. Hajdú Zsolt Tisztelt Egeli úr! A sajtóban ismertetett és hozzám is eljuttatott nyílt levelében föltett kér­déseire az alábbiakat tu­dom válaszolni: O Jól emlékszik, hiva­taliba lépésemkor az 1991. évi költségvetési törvény- tervezet előkészítését kriti­kával illettem. Az akkor tett ígéretemhez híven az új Államháztartási tör­vény tervezetét elkészítet­tük. Ezúton is szeretném megnyugtatni, amennyiben az Államháztartási törvény országgyűlési tárgyalása még időben megtörténik, úgy az 1992. évi költség- vetési törvény tárgyalásá­ra már ennek alapján ke­rül sor. 0 Nem ön az első Borsod-Abaúj-Zempíén me­gye 11-es választókerüle­tének képviselő-jelöltjei közül, aki fölveti, hogy vá­lasztási kampányon során az állami költségvetés ter­hére „pénzt ígértem” a választókerületnek. Erre az általam méltat­lannak tartott fölvetésre a tömegkommunikáció útján már többször is válaszol­tam. Amennyiben ezzel kapcsolatban önnek to­vábbra is kételyei vannak, úgy szívesen rendelkezé­sére bocsátom a válasz­tási gyűléseimen elhang­zottak hanganyagát. 0 Hivatalos olaszor­szági látogatásom során találkoztam olyan üzlet­emberekkel, akik a tár­gyalásokon fölvetették előttem a már jóval ko­rábban is megfogalmazott javaslataikat. Ezek szerint hazánk északkeleti térsé­gét vonzó befektetési te­rületnek tartják. Tárgyaló- partnereim üzleti elképze­léseit a magyar kormány­nyal, a pénzügyi élet kép­viselőivel és a helyi érde­keitekkel megismertettem. Az üzleti ajánlatok meg­valósításának konkrét, részletekbe menő kidol­gozását , nem tekintettem feladatomnak. O Csak reménykedhe­tek abban, hogy ön is egyetért velem: az első szabad parlamenti válasz­tásokat kísérő szélsőséges propaganda-megnyilvánulá­sok semmiképpen sem tar­tozhatnak a magyar köz­élet folytatásra méltó ha­gyományai köré. Engedje meg tehát, hogy levelének azon kitételét, melyben személyemet Grósz Ká­rollyal és a „magyar nép­nek ígért Disneyland"-del hozza összefüggésbe, ne minősítsem. 0 Megint csak jóindu­latú föltételezéssel élhe­tek: levele azon megálla­pítása mögött, melyben az államapparátus működési költségeinek csökkentését szorgalmazza egy szak­szerű, hatékony és em­berközpontú, részleteiben is alaposan végiggondolt államigazgatás elképzelése húzódik meg. Az erre vo­natkozó javaslatokat min­denkitől, íqy öntől is kö­szönettel venném. Ismét csak ígérhetem, hogy a megvalósításból rám há­ruló teendők elől nem fo­gok kitérni. © Amint arról ön is bi­zonyára értesült: a veze­tésemmel kidolgozott gaz­daságpolitikai program legfontosabb célkitűzése az infláció letörése. Az utóbbi hónapokról rendel­kezésre álló adatok sze­rint az infláció növekedési üteme lassul. Remélem, hogy a kér­déseire adott válaszaimat 'kielégítőnek találja. Eset­leg újabb kérdései meg­válaszolására a továb­biakban is készen állok. Remélem, hogy a Magyar Rádió „Ráadás" című mű­sorában személyesen is eszmét cserélhetünk. Végezetül engedje meg, hogy korrigáljam a hoz­zám eljuttatott levelének egy, formainak tűnő pon­tatlanságát. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 11. számú választókerület megüresedett képviselői helyéért a Magyar De­mokrata Fórum támogatá­sával, de Önhöz hason­lóan, független jelöltként indulok. Nagyrabecsüléssel kö­szönti önt Dr. Kupa Mihály Bankot alapít az IPOSZ Várhatóan a jövő év elején kezdi meg tényleges működé­sét az a kereskedelmi bank, amelyet az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége (IPOSZ) szervez. Kassai Róbert, az IPOSZ al- elnöke az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondta: a 2 milliárd forintos alaptőké­vel létrehozandó zárt rész­vénytársaságra azért van szük­ség, mert hazánkban még mindig nincs elegendő pénz­intézet, és különösen hiányzik egy, a vállalkozók speciális igényeit kielégítő bank. Sok vállalkozónak okoz gondot, hogy nem támaszkodhat a bankra kellőképpen. A fejlett nyugati országokban a pénz­intézet, illetőleg a kereskedel­mi bank a vállalkozásnak egy­ben menedzsere is. Nálunk ez még korántsincs Így, de az új bankban sze­retnénk meghonosítani ezt a gyakorlatot - közölte Kassai Róbert, aki kifejtette: a Pri­mus Bank Rt. úgynevezett szakosított kereskedelmi bank­ként fog működni. Ez azt je­lenti, hogy jogosítványai ki­terjednek mindazokra a tevé­kenységekre, amelyeket a ke­reskedelmi bankok végezhet­nek. így betéteket gyűjtenek, hiteleket folyósítanak, számlá­kat vezetnek, garanciát, illető­leg kezességet vállalnak, sa­ját vagy más számlájára tör­ténő kereskedelmi tevékenysé­get végeznek, pénzpiaci esz­közöket — váltót, csekket — bocsátanak ki, váltóleszámíto­lást, határidős és opciós ügy­leteket végeznek. Csupán a devizaműveletekkel nem fog­lalkoznak egyelőre. Terveik kö­zött szerepel az is, hogy az MNB engedélyével önállóan vesznek fel külföldi hiteléket. Ez számításaik szerint legko­rábban okkor valósulhat meg, amikor a forint konvertibilissá válik. Az új szervezet, az IPOSZ jelenlegi székhazában, a Kál­mán Imre utcában működik majd a kis- és középvállal­kozók pénzintézeteként. A bank alapításába külföldi pénzintézeteket is be kívánnak vonni. Elsősorban a düssel­dorfi IBOLD pénzügyi tanács­adó cég szakmai tapasztala­taira támaszkodnak, és osztrák, USA-beli, valamint német ban­kokkal tárgyalnak a tőkebevo­násról — mondotta végezetül az IPOSZ alelnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents