Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-06 / 214. szám

1991. augusztus 6., kedd uj Dunantait napló 3 A szigetvári üzem az első az országban Fogkrémgyártás magánkézben Nemzetközi komló­kongresszus A Komlótermelők Irodájának 39. Nemzetközi Kongresszusát rendezik a héten Pécsett. A nemzetközi szervezet gazdag programot ikínál a 'komlóter­mesztés időszerű kérdései és a fajtaválaszték bővítés, ne-' mesítés iránt érdeklődő szak­embereknek. Az ünnepélyes megnyitó ma délelőtt lesz, majd a technikai és gazdasági bizottságok ta- tácskoznak. Szerdán idei köz­gyűlését és elnökségi ülését tartja a szervezet, majd csü­törtökön Sátorhelyre utaznak a résztvevők a termesztési be­mutatóra. Tárgyalások a magyar gabona Talán a fogkrémpiac az egyik legtelítettebb Magyar- országon is, minden boltban szinte tucatszómra válogatha­tunk a különböző márkájú, ízű, színű és minőségű fog­krémek körött. Az egyetlen ha­zai gyártó a Caola termék­skáláján kívül számtalan (kül­földit is megtalálhatunk az egész olcsótól a több százfo­rintosig. A telített piac ellenére Szi­getváron családi alapokon nyugvó, új fog'krámgyártó kis­üzem áll szerényen a Gyár utcában. Talán sokan még a szigetváriak közül sem tud­ják, hogy ez az első magán fogkrémgyártó vállalkozás az országban, s hogy milyen mun­ka is zajlik ebben a Vízmű­től bérelt néhány helyiségben. Az ajtón belépve azonnal érződik a mindent betöltő kel­lemes mentol illat, a rozs­damentes keverőústökön és gyártósoron élesen villan a fény. Módos János, a Kali- klora svéd-magyar Kft. kép­viselője először a ráktárba ve­ret. A nehéz zsákokban lévő, több mint 10 féle alapanya­got, sőt még az ízesítőket is teljes mértékben 'külföldről, Svédországból, Angliából és Németországból vásárolják.- A gépeket és a technoló­giát Svédországból szállították Szigetvárra, 'négyen megala­pítottuk a kft.-t és beindítot­tuk az üzemet. Napi 12 500 tubus gyártására képes ez a gépsor, 90-150 grammos ki­vitelben.- Mennyire ismerik a vevők ezt a terméket?- A svédországi Jodka cég Nyugat-Eurápában ismert és elterjedt kozmetikumokat, tus­fürdőket és fogkrémeket gyárt már évtizedek óta, általáno­san elterjedtek Effect nevű fod­rászipari termékeik is. Ma­gyarországon eddig nem so­kan hallották ezt a nevet, azonban ez a néhány hónap elég volt ahhoz, hogy a vá­rosban, illetve a megyében élők kedvező tapasztalatokat szerezzenek a termékkel kap­csolatban.- Milyen az önök által gyártott fogkrém? — Kalcium-karbonát alap­anyagú, amelyhez fluort ada­golunk, ezzel fokozható a dör­zsölő, tisztító, fehérítő hatás. Gyakorlatilag ezzel érjük el, hogy jobb tisztító hatása van, mint például a közismert Ko- lynos fogkrémnek. Egyelőre csak menthol ízesítéssel ke­rülnek forgalomba, de most van kísérlet alatt az akác, a fodormenta és a gyerekeknek a tutti-frutti ízesítésű fogkrém kidolgozása. A több, mint egy év g tartó engedélyeztetési el­járás során a KERMI-ben, az országos laboratóriumokban, illetve a pécsi Fogászati Klini­kán is kipróbálták, vizsgálták az új terméket. A szakvéle­mény alapján jó csiszoló ha­tású, harmonikus ízösszetéte­lű, jó minősítésű a Jodka fog- k rém. — Hogyan tudják eladni a terméket?- A gép kapacitásához ké­pest eléggé hadilábon állunk az értékesítéssel, mert egye­lőre kevesen ismerik ezt a fog­krémet a város, illetve a me­gye határain túl. Számunkra ismeretlen okok miatt a Fü- szérték is nehezen állnak rá az értékesítésre, azonban most már egyre több bolt polcain megtalálhatók a Jodka fog­krémek. — Honnan származik ez az oroszos hangzás?- Több évtizede erre a fan­tázianévre keresztelték el a céget Svédországban. A most forgalomban lévő tubusok do­bozain csak azért van orosz felirat, mert a Szovjetunió is rendelt egy nagyobb tételt, amit fizetésképtelenség miatt visszamondták.- Mennyibe kerül az. elő­állítása? — Alapvető célunk, hogy vi­szonylag olcsón, de jó és ál­landó minőségű terméket gyártsunk, ezért dolgozunk ki­zárólag 'külföldi alapanyagból. Minimális hasznunk van a fogkréméken, ezzel szemben a kereskedőknek néha még a tízszerese is megvan egy tu­buson. A 90 grammos tubu­sokat 32,50-ért, a 150 gram­most 49,60-ért adjuk a ke­reskedelemnek. Könnyű felismerni a piros- fehér-zöld csíkos dobozban lé­vő fogkrémet a boltok pol­cain, de az ára már nem ha­sonlít az előbb leírtakra, mert a kisebb tubust például 46 forintért kínálják. Ezt kikü­szöbölendő, közvetlenül a gyártó is vállalkozik az érté­kesítésre, kiszolgálja a keres­kedőket. Hajdú Zs. A nyári szünet után ismét termel a MÉV Az első szállítmány érc kerül a csillébe a MÉV IV-es üzemében exportjáról Az MTI információja sze­rint ezen a héten Moszkvá­ban várhatóan megállapodás születik mintegy 500 ezer ton­na magyar búza exportjáról. Erről jelenleg több magyar cég, így például az Agrimpex Rt. és a Gabona Rt. tárgyal az importőr Exporthieb kül­kereskedelmi vállalattal. Mint ismert, a magyar kor­mány 1,3 millió tonna búza exportjának finanszírozására vállalt nemrég állami garan­ciát. Az exportőröknek több pénzintézet, így például Ma­gyar Külkereskedefm Bank és Közép-európai Nemzetközi Bank is hitelt nyújtana. Felszabadították a malacexportot Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság felszaba­dította ez év október 31-ig a malacexportot, Az intézkedéssel kapcsolat­ban Göndör József, a Föld­művelésügyi Minisztérium fő­osztályvezető helyettese az MTI-nek elmondta: azért tet­ték lehetővé a szabad ma­lacexportot, mivel a hazai sertéstörzsállományt, minde­nekelőtt a kocákat kívánták megvédeni a levágástól. (Folytatás a 1. oldalról) Az újraindult termelés első napjáról tegnap Fuchs Jenőt, a bányaigazgatósóg főnökét kér­deztük. — A munka mellett a beszéd még többnyire a nyaralások kö­rül forog, ám számunkra ma mór az is várakozáson felüli, hogy a leszálló produktív dol­gozók létszáma a szokásos 360 fő körüli volt már az első na­pon. Igaz, vannak, akik még néhány nappal meghosszabbít­ják a szabadságot, a kollektív munkaszünet azonban még így sem befolyásolja negatívan a tervteljesítésünket. A leállásra már február óta készülünk ma­gasabb tervszámokat magunk elé tűzve. Tervünket eddig 92 százalékosan teljesítettük, az elmaradás oka a termelő lét­szám csökkenése. Mintegy 8 százalékkal kevesebb a vájvé- gen dolgozó a szükségesnél, ezért a kiszolgálásukat végzők átcsoportosítást tervezzük a ter­melésbe. Az sem kizárt, hogy az év végén ismét lesz munkás- felvétel a MÉV-nél. A kibányászott érc átlagos minőségét illetően viszont 25 százalékos javulásról számolt be a bányaigazgatóság veze­tője. A változás a kifejtett üre­gek magasság csökkenésének az eredménye, ami viszont a korábbiaknál nehezebb munka- körülményeket hozott. A terme­lés és az előkészítés közötti egyensúly megtartása érdeké­ben erre az évre mintegy 1770 méter vágat kihajtása a cél, ami a jövő évi új fejtési mun­kahelyek telepítését teszi lehe­tővé. A háromhetes szabadság egyharmadát táppénzen töltöt­te Takács Imre robbantómes­ter, akivel munkája végezté­vel már a felszínén találkoz­tunk. — Felépülésem után Orfűn nyaraltunk a családommal, nem is jött rosszul a nyári pihenés. Lent, a vágatokban mindenki a szabadságról be­szél, a másik beszédtémát pe­dig a vállalat további műkö­désének kérdései adják. Ezekre a választ a vállalat igazgatóságán kerestük, ahol Varga Mihály vezérigazgató és Írdi-Krausz Gábor vállalkozási igazgató a következőkről tá­jékoztatott. Ma villámlátoga­tást tesz a MÉV-nél Brendan Hynes, az ír Glencar elnöke, hogy betekintést nyerjen a ki­tűzött közös feladatok meg­valósulásába. A jövő hét első felében érkeznek a vállalathoz azok a szigetországi szakér­tők, akiknek véleménye isme­retében Hynes úr augusztus 23-án kimondja végső válaszát a közös vállalat alapítását il­letően. A MÉV vezetői bíznak a vegyesvállalat létrejöttében - hiszen ez anyagiakon kívül technológiát, új piacokat is hozhatna a cégnek -, ám, mint mondták, nyugodtabban tárgyalnak úgy, hogy a vál­lalat az elmúlt nehéz másfél év során saját erőből bizo­nyította életképességét. Kaszás E.-Mészáros E. Egy szenzációs felfedezésért 500 forint jutalomra számíthatunk A kincstalálás kockázattal jár Több ezer éves csontokat ta­láltak Pécsett, a Fogászati Kli­nika alagsorában, földmérő munkák végzése közben — állí­totta egy kft. két tagja. Szerin­tük szenzációs régészeti leletre bukkantak, amit jelentettek is azonnal a múzeumi igazgató­ságnak, némi jutalom reményé­ben. Két régész fel is térképez­te a területet, s azóta várják, egyre várják a visszajelzést. No meg a jutalmat. A helyszínt annak idején megvizsgáló Kárpáti Gábor ré­gészt kérdeztem az esetről. El­mondta, a pécsi belváros terü­lete történelmileg védett, mi­előtt ott bárki munkába kezd, egyeztetni kell a múzeum régé­szetével. Az egyeztetés ez eset­ben elmaradt. A lelet? A mun­kások néhány római kori étke­zési maradékot, lerágott állat­csontot találtak, római kori cse- zepek mellett. Jelentősége mindössze annyi, hogy itt római kori réteg van, de ezt eddig is tudták, nemcsak a régészek, de már az egész város. Mindezt a helyszínen elmagyarázták a bejelentőknek, mint ahogy azt is, hogy a múzeumi törvény ér­telmében kötelességük volt be­jelenteni, amit találtak. — Mi történik azzal, aki el­mulasztja az ,illetékes múzeu­mot vagy a helyi polgármesteri hivatalt értesiteni? — A büntetés a bűntől függ. Legenyhébb, hogy tízezer forin­tot szabnak ki, de ha valaki orgazdával üzletel, akár bör­tönnel is számolhat. Ami Szent István király óta a földben van, az az államot illeti meg. — Ha vigyázok rá, be is szol­gáltatom, akkor csak kapok va­lami jutalmat? — Attól függ, mekkora értéket talál valaki. Egy római kori te­mető felfedezésekor akár ötszáz (!) forint jutalom is ütheti az illető markát. — Nem gondolja, hogy ez egyáltalán nem ösztönöz senkit arra, hogy rohanjon a múzeum­ba bejelentést tenni a kincsről? — A régészet nem fejőstehén, és általában nem is tartják an­nak, inkább segíteni próbálják, így részesedve a történelemből. A régi tárgyaknak nincs keres­kedelmi értékük, mert nem gyűjthetők. A jutalom csak a történelmi érték megbecsülésé­ért jár. * Igen, jó esetben akár ötszáz forint is! Elképzelem, amint az öreg paraszt bácsi ássa a föl­det, kicsorbul az ásó néhány cserépen. Ej — mérgelődik —, az anyjuk nem ide szórta a macskatörte köcsögöt? Fémes csengés, gyanút fog, kikapar néhány érmét. Akkor jön a baj. Utazni, bejelenteni, buszkölt­ség, fáradság, idő, a lábai se a régiek. Oszt, szoroz, már rég túl van az ötszáz forinton. Első megoldás. Az egészet visszaássa a földbe, és nagyo­kat hallgat róla. Második megoldás. Jó lesz az unokáknak, ha megnőnek, ad­dig eldugja a belső szobába, a vánkos alá. Néha beoson, né­zegeti. Az asszonynak nem szól, ő biztosan elpletykálná. Harmadik megoldás. Házhoz jön a vándorkereskedő, azzal megalkudik, nincs több gondja rá. Reméli, ezért csak nem csukják le? A második nap után újra nyugodtan alszik. Negyedik megoldás az lenne, ha a jutalmazás állami rend­szere megváltozna. Sz. Lelovics I. Megkezdődtek a próbahalászatok Mohácson nincs halpusztulás Évek óta az aszály tartotta rettegésben a mezőgazdaság­ban dolgozókon kívül a ha­lászati téeszeket, idén meg a bőséges égi áldás és a szél­sőséges időjárás aggasztja a szakembereket. Mohácson, a Petőfi Halászati Termelőszö­vetkezet főagronómusa, Kope ti Magdolna is nem kevés ag­godalommal várta az első próbahalászatokat. Az elmúlt napokban Somogyapátiban, majd Hásságyon húzták meg a nagy kerítőhálót, hogy a pontyok súlygyarapodását el­lenőrizzék, a várható termést megbecsüljék. — A későn jött nyár miatt máris biztos, hogy 2—3 vagon halat vesztünk. Szerencsére nálunk nem halpusztulás okoz­za a kiesést, hanem az állo­mány táplálkozását befolyá­solta a hosszan tartó hideg. Április-májusban kevesebbet ettek, így a súlygyarapodás is elmaradt. Egyébként, míg tavaly egyik-másik helyen úgy csurgattuk össze a vizet a ta­vakba, sőt még a tavasszal is levegőztetéssel védtük a halakat- a fulladástól, most arra kel nagyon odafigyel­nünk, ne hogy a hirtelen le­zúduló vízmennyiség a szán­tóföldekről vegyszert mosson a tavakba — mondja a főagro- nómusnő és sorolja a követ­kező napokra beütemezett munkákat: Somogyapátiból és Hásságyról hetenként fölvált­va hozzuk az árupontyot. Er­re azért van szükség, mert a halászattal megzavarjuk a halat és néhány napig nem eszik. Aztán ezen a héten kezdjük az ivadék és a két- nyaras ponty ellenőrzését, mé­rését Dunaszekcsőn, Szebény- ben, Nagypallon, Töttösön és Majson. A számításai szerint 300 tonna halat fognak idén a 150 hekáros belterjes gazdál­kodásba vont vízterületükről összesen. Október elején in­dul az őszi lehalászat, a Cse- le^pataki tározókban kiala­kított teleltető rendszerbe hordják a tavakról az egy­es kétnyaras pontyokat, kü­lön tárolják az árupontyot, a busát és az amúrt. Harcsát és süllőt egészen kis mennyi­ségben nevelnek. Ezek a ha­lak drágák . . . A halászati téesrhez tartozó dunai szakaszon 1209 hektá­ron a hét halász ez évtől kft.-t alkotva dolgozik. Ugyan­csak májustól bérbe adták a Halászcsárdát, ezek önállóvá vált egysegek. Az 50 tagot számláló gazdaságnak 17 ak­tív dolgozója van, a többiek nyugdíjasok. Mint Tólei Ká- rolyné, elnökasszony mondja, a jövőjükről még nem tud­nak határozni. Nagyon remé­lik, hogy az októberre ígért téesztörvény végre rendezi az ő dolgaikat is. Felosztható va­gyonuk az ingatlanokon kívül más nincs, s egyelőre az is bizonytalan, hosszú távon me­lyik tavak maradnak a keze- ' lésükben. B. M. Gitárosok randevúja Esztergomban Ismét Esztergomban rande­vúzik a világ 21 országának mintegy másfél száz gitáros előadóművésze, zeneszerzője, zenetanára és tanárjelöltje. Jelenlétükben hétfőn délelőtt nyitották meg a jubileumi, azaz a X. nemzetközi gitár­fesztivált a város szabadidő- központjában. A kéthetes rendezvénysoro­zat célja változatlan: e. világ­szerte közkedvelt hangszer to­vábbi népszerűsítése. Erre jó néhány ismert mester jelenléte a garancia. Emellett verseny jellegű seregszemlét is tarta­nak, amelyen az előadók nem­zetközi zsűri előtt szólaltatják meg a műveket. A programot zeneszerzői verseny is gazda­gítja. A résztvevők több Esz­tergom környéki településen, továbbá Keszthelyen, Tatabá­nyán, Tatán, Balatonfüreden és Budapesten is fellépnek. A fesztivál zárókoncertje augusz­tus 18-án az esztergomi bazi­likában lesz. A gitárfesztiválnak Morvái Éva személyében új művészeti vezetője van. (A tisztség ko­rábbi betöltője, Szendrey-Kar­per László elhunyt.)

Next

/
Thumbnails
Contents