Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-01 / 209. szám
8 qj Dunántúlt napló 1991. augusztus 1., csütörtök Kenyér és öröm A KIFÜGGESZTÉS végül is elmaradt. Akadt valaki, aki még időben és hatásosan tudott érvelni az emberi méltóság védelmében. így aztán a javaslattevők és az átgondolás nélkül azonnal velük tartók is elfogadták, hogy a segélyezettek névsorának kifüggesztése egyenlő lenne a megszégyenítéssel. Néhány évvel ezelőtt, amikor egy baranyai településen ez az ötlet fölmerült, elsősorban azt akarták kivédeni, hogy olyanok is kapjajnak pénzt, akik miközben látványosan és hangosan hirdetik a szegénységüket, szalmazsákban gyűjtik a százezreket, vagy az első kocsmában „beváltják" a közpénzt. Voltak ilyenek, mint ahogy ma is vannak Hogy mennyien, annak pontos fölmérésére aligha lehetne vállalkozni. A szegények száma nő. Azoké, akik valamilyen támogatást kapnak, és azoké is, akik még megpróbálják takargatni a nincstelenségüket. Egyre kevesebb kitartással. Megjelennek a különböző segítő szolgálatoknál, a polgár- mesteri hivatalok szociális osztályán és a népkonyhákon. Vannak, akik önérzetét legyűri a nélkülözés, mások meg hallva, látva, hogy náluk még rászorultabbak is léteznek, hogy adomány, amit kaphatnak, kifordulnak az ajtón. A napi gondjaikat nem akarják felváltani a megbé- lyegzettséggel. Mert sokak számára a különböző formájú segítség egyet jelent ezzel. Főként akkor, ha oly módon és olyan körülmények között zajlik, hogy nem lehet titokban tartani sem szomszédok, sem ismerősök előtt. Különösen az idősebb korosztályhoz tartozók érzékenyek erre. Azok, akik közül sokan teljesen elmagá- nyosodtak, akik még maguknak sem engedhetik meg a mindennapi élet apró örömeit - egy-egy jó falatot, szórakozást —, nemhogy az egykori barátaikat, iskolatársaikat, szomszédaikat a kötődés, a régi kapcsolatok ápolása céljával ilyesmire invitálják. A napokban közzétett hír - miszerint megtorpanás figyelhető meg hazánkban az ön- gyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek hosszú idő óta növekvő tendenciájában -, az idősebb korosztály tagjaira nem vonatkozik. Sőt! Emelkedés tapasztalható a hatvan éven felülieknél. A SZAKEMBEREK szerint a társadalmi bizonytalanság a fiatalokban és a középgeneráció tagjaiban mozgósítja az életerőt, az idősebbekre nyomasztóan hat. Azt a segítsé get pedig, amelyre sajnos, ta gadhatatlanul szükség van, sok helyütt pont az emberi méltóságról, önérzetről megfeledkezve, primitív módon és körülmények között próbálják eljuttatni hozzájuk. Megfeledkezve arról, hogy sok idős emberben a szégyenérzet erősebb, mint a mindennapi kenyér utáni igény, az élni akarás. T. É. Két képet ajándékozott a közelmúltban a pellérdi Ács Sándor o pécsbányatelepi kórháznak. A Madonnát ábrázoló olajkép Assisi Szent Ferenc leányainak rendházót, a rézdomboritásos csendélet a kórház kondicionálótermét díszíti. Acs Sándor a kórház rehabilitációs részlegén gyógyulva ajánlotta fel az 1920-as évek elején készült két Weiner-alkotást. fi nyugdíjasok adofillerei Biológiai óra Szív- és érrendszeri betegségek idős korban A közelmúltban két Ízben is morgolódtunk e rovatban amiatt, hogy az év eleji „nyugdíjemeléssel" egyidejűleg nem emelte fel o kormányzót o nyugdíjas jövedelmek adó- mentességének a határát, minek következtében jelentős mértékben megnőtt az adózó nyugdíjasok száma. Most már o dolog lényegét is értjük (nem mintha eddig sem tudtuk volna — más megközelítésben). Nyilvánosságra került az APEH jelentése az elmúlt évi adózásról, s ebből megtudhattunk valami fölöttébb érdekes dolgot. Azt, hogy a nyugdíjas- társadalom sokkal határozottabban szól bele az állami költségvetés alakulásába, mint pl az igen nagy reményekre Még csők negyed nyolc múlott néhány perccel, de ketten már kint ülnek a napközi előtti pádon. Jól megértheti egymást az épp hogy nyugdíjas korúnak kinéző két férfi, hisz még akkor sem hagyják abba a kinti diskurzust, amikor o többiek bent már o reggelihez készülődnek. Pécs legújabb - negyvenszemélyes - idősek napközi otthona a Laki István utcai. A volt Baj- csy-laktanya szomszédságában, o 9-es számú épületben alakították ki. A csaknem 300 négyzetméter alapterületű otthon hat helyisége kifejezetten az ide járok kényelmét szolgálja. Három kisebb társalgójuk, egy kártya-, egy pihenőszobájuk es egy olyan helyiségük van, amelynek egyetlen berendezése egy rexasztal.- Eredetileg üzleteket terveztek erre a fogadőszintre - mondja Szepezdi Dezsöne, a IV-es számú gondozási központ vezetője —, de miután eldőlt, hogy itt épül a Fema jogosító - legalábbis állandóan ezzel biztatnak bennünket pártok és politikusok — vállalkozói réteg. Az 1990. évi személyi jövedelemadó-tömeg 5,7 százalékát a nyugdíjasok fizették be, s mindössze csak 2,3 százalékát a vállalkozók. Tudjuk: számukat tekintve, sokkal többen vannak a nyugdíjasok (bár a nyugdíjuk mellett dolgozó nyugdíjasokat értve, már nem vagyunk ebben annyira biztosak), mint a vállalkozók. De azt is tudjuk, hogy egy-egy adózó vállalko zó a többszörösét keresi meg annak, amit egy nyugdíjas megkereshet (különben, mi az ördögért csinálná az egészet?), bár az APEH-jelentés- ből azt is tudni, hogy a bevallott adóköteles évi jövedelAruház, módosult az elképze lés. Mi nagyon örültünk neki, hisz a Hajas Imre utcai, korábban húszszemélyes napko zin kívül nem volt több ilyen intézmény Kertvárosban, holott szükség van rá. Nem csak a napközibe járók, hanem a házi gondozottak száma is nő. A IV-es számú, azaz a kertvárosi gondozási központ 1987-ben kezdett tevékenykedni az irodahelyiségben, a Komócsin Zoltán téren. Egy ev múlva költöztek a Hajas Imre utcába, s újabb egy esztendő múltán ugyanitt megnyílt a városrész első idősek klubja, most, 1991-ben pedig a második. A IV-es számú gondozási központ a szociális étkeztetést igénybevevőket is számolva, jelenleg több mint 500 idős emberrel törődik.- Nagyon jő dolog ez a klub — higgye el nekem - mondja a legidősebb klubtag, a 83 éves Zsófi néni, akit minden reggel vagy a lanya, vagy az unokája kísér ide. műk éppen csak meghaladta a százezer forintot. Hol vannak hát ők ama nyugdíjas krőzusoktól, akiknek csak a nyugdijuk meghaladja ezt az összeget, s akik nem átallnak még dolgozni is emellett, miközben - horribile dictu! - még romló életkörülményeikre is hivatkoznak. De félre az ironikus hangot! Ha ez a tendencia hosszabb távon is érvényesül — már ti., hogy több mint kétszer annyi nyugdíjat lehet behajtani a tényleg dolgozni kényszerülő nyugdíjasoktól, mint a vállalkozóktól -, akkor ezek a nyugdíjasok nem is számíthatnak semmiféle adókedvezményre. Nagy baj, ha egy állam ennyire rászorul nyugdíjasai adófillérdelutón pedig jönnek erte. - Beszélgetünk, zenét hallgatunk, tévét nézünk, olvasgatunk. A klubtagok többsége pécsi, de van, aki Pogányból jár be. Most, jó időben ez nem gond, de ősztől tavaszig o pécsiek egy részenek is nehéz lesz az ide- es a hazajutás. Máris Semmi sem számít? Idős hozzátartozómról lévén szó, különösen felháborított az az eset, ami a közelmúltban történt velünk a Híradástechnikai és Gépjavító Vállalat „jóvoltából". Július elején elromlott Boksán lakó anyósom televíziója. A Hírgépnek bejelentett hibára kijött egy szerelő, aki lebontotta a készülék hátlapját, vizsgálódott, majd megkérdezte apósomtól, hogy van-e a háznál egy jó csatlakozó. Volt. Amit a jó hosz- szabbítóról levágott, azt szerelte fel a televízió vezetékére, s működött a készülék. A számlán 240 forint kiszállás, 440 forint munkadij és 102 forint áfa szerepelt, azaz ösz- szesen 782 forint. Anyósom ugyan sokallta, de azért kifizette. Mi nem tudtunk belenyugodni, hogy ilyen munkáért ennyi pénzt elkérjenek, s reklamáltam a Hírgépnél. Elmondtam a „munkamenetet", mire a vezető elnézést kért, mondván, hogy a kollégájának „vastagabban fogott a tolla". A 115 forint visszatérítésért be kellett mennem. Kaptam egy új számlát, amit csak otthon néztem meg, s meglepődve láttam rajta, hogy a javításhoz felhasznált csatlakozó hozott anyagként van feltüntetve, vagyis megint becsaptak. A különböző szolgáltatásokról eddig is sok rosszat hallottam, de ez az eset megdöbbentett. Az ilyen magatartás ugyan bárkivel szemben elítélendő, de különösen azért, mert egy hetvenéves, kispénzű emberen akartak tisztességte lenül nyerészkedni! vannak, és valószínűleg, egyre többen lesznek, akik legalább télen szívesen vennék a folyamatos bentlakás lehetőségét. Ezért lenne fontos ebben a városrészben is egy hetes napközi kialakítása. T. É. A szív- és érrendszeri betegségek első helyen állnak a halálozásban és a rokkantságot okozó bajok között. Megelőzésük és hatékony gyógyításuk nemcsak az egészségügy, hanem az egész társadalom feladata kell legyen. A szív- és érrendszer állapota döntően befolyásolja az öregedés folyamatát, mivel a megfelelő vérellátás alapvető feltétele mind a sejtek, mind az egyes szervek működésének. A szív teljesítőképességében ugyan igen nagyok az egyéni különbségek, de általában o korral gyengül a szív ereje és alkalmazkodó képessége a szívizomzatban kialakuló károsodások, valamint az erek rugalmasságának csökkenése és lumenük szűkülése következtében. A szívbetegségre utaló panaszok; a nehézlégzés, köhögés, indokolatlan fáradtság, mellkasi fájdalom, szapora szívműködés, rendellenes szívritmus, boka- és lábszárvizenyő lehetnek. Leggyakrabban az alábbi betegségekkel találkozunk: a koronáriaerek mesze- sedése, koronáriaszklerózis, mely nem feltétlenül velejárója az idős kornak, de jelenlétével fokozott mértékben kell számolnunk. Kifejezettebb koroná- riaszűkület a szívizom egyes területein oxigénhiányt okozhat, melyet mellkasi fájdalom, az angina pektorisz jelez. A fájdalom általában szoritó-nyomó jellegű és a bal karba, bal vállba, nyakba, tarkótájra, álI- <apocs területére sugározhat. Anginás fájdalmat koronária- szklerózison kívül ritkábban nás okok is kiválthatnak, például vérnyomásesés, vérszegénység, alacsony vércukor- szint. Amennyiben az oxigénhiány a szívizom bizonyos területein tartósan fennáll, a szívizom elhalása, szivizominlarktus jön létre. Idős korban gyakran atipusos a megjelenése, hiányozhat a megsemmisítő fájdalommal járó roham, helyette más tünetek jelentkezhetnek, mint a keringés hirtelen romlása, a vérnyomás zuhanása, gyomortáji görcsös fájdalom, hányás, ritmuszavar, esetleg tu- ddtzavar. A ritmuszavdrok hátterében többnyire koronáriaszklerózis áll, de felléphetnek gyógyszerek szövődményeként is, ebben a vonatkozásban kiemelendő a Digoxin szerepe és a vizhajtók alkalmazásakor előforduló káliumhiányos állapot. A ritmuszavarok általában gyógyszeresen befolyásolhatók, esetenként azonban ütemszo- bályozó (pacemaker) beültetésére kerül sor. A szív teljesítőképességének bármely ókból (szívinfarktus, magas vérnyomás, ritmuszavar. . .) történő nagyfokú csökkenése esetén a keringés elégtelensége jön létre, fulladással, köhögéssel, vi- zenyők jelentkezésével. Kezelésekor törekedni kell a kiváltó ok megszüntetésére és egyidejűleg tüneti kezelést kell alkalmazni, melynek alapvető részét jelentik a vízhajtó szerek. Veröé'szüküle f, arterioszkle- rosis bármelyik szervünkben jelentkezhet. Már fiatal korban elkezdődhet, de klinikai tüneteket általában csak 40 év felett okoz. Az érelmeszesedésre hajlamosító tényezők: a vérzsírok megemelkedése, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a fizikai mozgás hiánya, örökletes tényezők, idegrendszeri hatások. Különösen akkor gyors kialakulásának üteme, ha több rizikófaktor egyidejűleg jelen van. A főverőér, az aorta me- szesedése nagy terhelést ró a keringésre, mellkasi és hasi fájdalmak okozója lehet. Az alsó végtagok ereinek mesze- sedése járáskor fellépő fájdalmakat, a lábak hidegségét, fáradékonyságát, érzészavart, a láb bőrének elhalványodását vagy kékes elszíneződését idézi elő. Az agyi erek meszssedése a legkülönbözőbb ideg- és elmegyógyászati kórképek okozója lehet. Amennyiben csupán a keringés átmeneti romlásáról van szó, a tünetek visszafejlődhetnek. A tartós és visszafordíthatatlan tünetek esetén többnyire az agyszövetben történő vérzésről vagy uiásról van szó. A vérzést álto óban o vérnyomáskiugrás idézi elő, a lágyulás az érben kialakuló vérrög következtében jön létre. Az idős kori szív- és keringési betegségek gyakran atipusos tünetekkel jelennek meg, sokáig lappangva maradnak, nehezen felismerhetők, ezért lehetőség szerint e szakterületen jártas orvoshoz forduljunk panaszainkkal. Kezelőorvosunkkal a rendszeres, szoros kapcsolat- tartás igen fontos, egyrészt azért, hogy az aktuális állapotunknak megfelelően kellő időben változtathassa a kezelést, másrészt, hogy az alkalmazott gyógyszerek esetleges mellékhatásait azonnal észlelhesse. Rendkívül fontos továbbá, hogy ideális testsúllyal, helyes életmóddal, megfelelő életkorúimé nyék megteremtésével, terhelhetőségünk mértékének pontos ismeretével hozzájáruljunk magunk is a keringési és érrendszeri teljesítménycsökkenés kompenzálásához. Dr. Hazafi Klára jeire! H. I. L. J.-né Idősek napközije a Laki István utcában A pécsi Laki utcai öregek napközis otthona Kóródi Gábor Kertvá rosba n a második
