Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-05 / 213. szám

B üj Dunántúli napló 1991. augusztus 5., hétfő Bíróság előtt tábornoki egyenruhában Emeletes lóvasúti kocsi 1880-ból Az első pesti lóvasút Ha a lóvasút történetéről írunk, vissza kell mennünk 300 évet. 1662-ben Párizsban jött létre az első omnibusz válla­lat, a nagynevű francia mate­matikus és filozófus, Blaise Pascal ötlete nyomán. A vi­lág első omnibusz utasa XIV. Lajos francia király volt. De hogy ki volt 170 évvel később, 1832-ben az első pesti társa­sági kocsi első utasa, erről nem maradt fenn feljegyzés, sőt a kocsiról sem található pontos leírás. Csupán annyit tudunk e fontos közlekedési eszközről, amit egy 1833-ban megjelent német útikönyvből fordítottak. Címe: Az idegen Pesten - és így ír az első magyar omnibuszról: A jobb erkölcsöket kívánta szolgálni a 45. § c) pontja: „TILOS A NŐKET A TETÖULÉSRE ERESZTENI" Az omnibusz népszerű köz­lekedési eszköz volt, dalok, versek énekelték meg. Arany János Epilógus című költemé­nyében szintén megemlékezik az omnibuszról, amely többek között a később róla elneve­zett Fő utcán is közlekedett. „Az életet már megjártam Többnyire csak gyolog jártam Gyalog bizony . . . Legfeljebb, ha omnibuszon . . ." Éjjel az omnibusz tetején * lövasút nem omnibusz „Társasági kocsi. A pesti Városliget bérlője, Kratoch- will úr 1832. július 1-jétől há­rom ilyen kocsival lepett meg bennünket, amelyek nemcsak elegánsak, hanem helyáraik jutányos volta miatt is ajánl­hatók az idegennek. Egy hely ára 6 krajcár. A kocsik min­den órában indulnak, most még csak a Városligetig és vissza közlekednek, várakozó- helyük a lipótvárosi tőzsde- épület előtt van. A pesti bér­kocsis testület is beállított két, még elegánsabb megjelenésű kocsit, amelyeknek várakozó- helye o magyar Király Szállo­da előtt van, ezek is úgy von­nak berendezve, mint az előbbiek, a hely ára 6 krajcár, ezek a kocsik minden fél órában indulnak." Fejlődése igen gyors volt, és a Pest-Váci vasút üzembe helyezésével egy időben, 12 év múltán, 1846-ban már az „in­dítóudvar" és a belvárosban lévő szállodák között is köz­lekedett a társasági kocsi. 1860-ban pedig már mintegy 100 omnibusz közlekedett a pesti utcákon. Az omnibusz — amint azt a neve is mutatta - mindenki­nek rendelkezésére állott. Ér­demes néhány mondat ere­jéig e kocsik szabályrendele­tének egy-egy fontos pontját visszaidézni. A szabályzat 43. paragrafusa kimondja: „A ko­csivezetők és kocsisok kötele­sek a közönség irányában il­ledelmesen és előzékenyen vi­selkedni, nem szabad egymás­sal lármás beszédet folytatni vagy feleselni, sem pedig il­lemsértő szavakat használni." A kocsivezető kötelességei közé tartozott a 44. § b) pont­ja szerint: „Nőknek és gyere­keknek, továbbá olyan egyé­neknek, akik előrehaladott ko­ruknál vagy beteges állapo­toknál fogva támogatást igé­nyelnek, úgy a be- és kiszál­lásnál segédkezet nyújtani.” Az omnibusz ozonbon nem azonos o sínen haladó ló- vasúttal. 1863-ban Károlyi Sándor gróf és társoi előmun­kálati engedélyt kaptak a pes­ti Széna térről (ma Kálvin .tér) az Ország úton (ma Mú­zeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zs. út), a Váci úton át Újpestig vezető lóvontatású vasút építésére. Ezzel meg­alakult a Pesti Közúti Vospá- lya Társaság. 125 éve, 1866. augusztus el­sején indult a járat, amely az elsők közé tartozott Euró­pában. (Párizs 1854-ben, Bir­kenhead 1860-ban, Koppenhá­ga 1863-ban, Berlin és Bécs 1865-ben indított lóvasutat). Már az első lóvasúti vonal üzembe helyezésekor kitűnt, hogy az új közlekedési eszköz­re nagy szükség volt. A kö­zönség szívesen utazott rajta, a vállalkozás minden várako­záson felül kitűnően jövedel­mezett. A viteldíj az első osz­tályon 20 krajcár, a második osztályon 15 krajcár volt. Az első nap bevétele 130 forin­tot tett ki, s az első 17 hó­napos üzletévre a társaság a 200 forint névértékű részvények után 40 forint osztalékot fize­tett. Az üzemet eleinte bérelt lovakkal bonyolították le, de később a társaság a fogato zást saját kezelése alá vette, s 1868-ban már 177, 1870­ben pedig 495 lova volt. A budai vonalakra az alkot­mányos kormány adott enge­délyt gróf Festetich Bélának és társainak 1867 júliusában. Ök alapították meg a Budai Közúti Vaspálya Társaságot, s ez o társaság — amely a koncesszióért évi’ 1000 forintot ígért Buda szabad királyi vá­rosnak — építette a budai Lánchídfőtől Óbudáig és a katonai élelmezési raktártól a Zugligetbe vezető lóvasúti vonalat. Ugyanekkor épült o margitszigeti lóvasút is, amely túlélte a közúti vasúti közle­kedésnek ezt a régi rendsze rét. Budapest utcáin már év­tizedek óta villamos járt, ami­kor a Margitsziget évszázados fái alatt még mindig vidáman kocogott a lóvonat. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság 1878-ban 110 000 fo­rintért megvásárolta o budai lóvasutat, és a két vállalat egyesüléséből alakult meg 1879-ben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), amelynek működési engedélyét 1917-ig, majd a lóvasúti vo- villamosítása után meghosszabbította a nalak 1948-ig főváros. Pap János Bíróság elé kerül Noriega tábornok. — Ha lesznek bírái. Mert Miamiban - amely még tíz esztendővel ezelőtt is a drog-dollárokból gazdagodott^ abból épültek belvárosában o felhőkarcolók - nem olyan könnyű tizennyolc olyan embert találni, aki megfelel az amerikai jogszolgáltatásban az es­küdtekkel szemben támasztott, nagyon szigorú követelmények­nek. Kérdőív 27 oldalon A „tizenkét dühös” ember mellett még hot pót-esküdtre is szükség van, hiszen a per valószínűleg nagyon hosszú ideig tart majd. Az exdiktátor, a narkó-terrorista (Bush elnök nevezte el így egykori szövet­ségesét) bűnlajstroma megle­hetősen gazdag. Országa Noriega uralma alatt, a ko­kain-maffia biztos támasz­pontjának számított. A pana­mai haza javára, no meg No­riega személyes hasznára is. A vádirat az 57 esztendős Manuel Antonio Noriegat összesen 971 kiló kokain be­csempészésével vádolja. A tárgyalást William Hoeve- ler bíró vezeti majd. Az ő dol­ga az esküdtszék összeállítá­sának előkészítése és a tár­gyalás vezetése. ítélkezni az esküdtek fognak. Olyan fedd­hetetlen és elfogulatlan ál­lampolgárok kerestetnek, akik soha semmiféle kapcsolatba nem kerültek sem a kábító­szerrel, sem az azokból élő csoportokkal, bandákkal. S rá­adásul bátor embereknek kell lenniük: a kolumbiai Medel- linben még mindig tartja ma­gát az ottani kokain-maffia kemény magja. Az életveszélyt vállaljo, aki tjprhol a világon és bármilyen Triódon szembe­száll velük. A 68 esztendős bíró most értékeli azt az 1200 kérdő­ívet, amelyet május elején kül­dött ki. Nem kevesebb, mint 27 oldalon a legkényesebb kérdésekre kell választ adniuk a szóbajöhető, miami polgá­roknak, a titkos szolgálatok­kal való kapcsolatuktól kezdve egészen addig, hogy tarta­nak-e otthon fegyvert, nem be­szélve arról az igen kényes érdeklődésről, hogy kipróbál­tak-e életükben valamilyen drogot vagy éppen ma is el- nek-e vele. ­Bűnper lesz Közben folyik a munka az ügyészségen is, Frank Rubino ügyvédi irodájában is. Rubino doktor, aki Noriega védőinek csapatát irányítja, biztoson nem felelne meg az esküdtekkel szemben támasz­tott követelményeknek. Az Egyesült Államokban minde­nütt ismerik: meredeken fel­felé ívelő karriert csinált, amelyet sokon csodálnak, de kevesen tisztelnek. Rubino a sportrovatokban olvashatta először nagybetűkkel a nevét — profi kerékpárosként ért el néhány szép győzelmet. Nixon testőreként folytatta, majd es­ti tanfolyamon szerezte meg a jogi végzettséget. Közben magánnyomozó irodát veze­tett: ügyfelei közé számos ké­tes, a kábítószerrel szoros kapcsolatban álló ember tar­tozott. Mint védő, o kokain­csempészek pereire speciali­zálta magát. Legtöbb véden­cével régi ismeretség fűzte össze. Az járja róla, beköpi a cinkosait, hogy aztán jó, zsí­ros védői megbízást kapjon tőlük. Noriega pályafutása némi hasonlóságot mutat védőjé­vel. Ö maga — ez közismert — hosszú ideig kiváló kapcso­latban állt mind az amerikai titkosszolgálatokkal, mind a kábítószer-kereskedőkkel. Se­gített a DEA-nak, az USA ká­bítószer-rendőrségének is a kolumbiai maffia ellen, mi­közben mago is ennek a maf­fiának volt a meghosszabbított kórja. Politikusként sokáig szintén, az Egyesült Államok bizalmát élvezte, majd ellen­séggé nyilvánították és le­számoltak vele. Hogy mást ne említsünk: nagy kérdés, hogy amikor - már a konfrontáció idején - elutazott Fidel Cast- róhoz, az amerikaiakat akar- ta-e ezzel froclizni, vagy pe­dig a CIA kérte meg bizonyos szolgálatokra. Akármi volt is e tekintetben az igazság, Hoeveler bíró el nem szánva, hogy elnöklete alatt nem po­litikai per, hanem bünper fo­lyik majd a tárgyalóteremben. 165 év Igaz, a vádlott, aki másfel esztendeje a Metropolitam Correctional Center miami központi börtönének lakója, épp úgy egy két és félszer háromméteres cellában kény­telen tölteni idejét, mint a le­tartóztatottak, de hivatalos státusa nem vizsgálati, hanem hadifogoly. Fogva tartásának körülmé­nyei el is térnek más foglyo­kétól. A cellájában telefon is van, amelyet sűrűn használ. Hol Dominikát hívja, ahová a családja menekült, hol Pana­mát, és igyekszik beavatkozni az ottani politikai életbe, tar­tani a kapcsolatot politikai barátaival. Még reménykedik abban, hogy egyszer vissza­térhet hazája politikai életé­be. A cellája mellett egy má­sik zárkát tanácsteremfélének rendeztek be a börtönörök. Itt, és nem a szokásos ügyvédi szobában tanácskozik védői­vel, és munkálkodik védelmé­nek stratégiáján. Kiváltságait a böntönható- ságok azzal magyarázzák, hog'y biztonsági okokból nem érintkezhet más foglyokkal, s legalább ilyen módon enyhí­teniük kell a rabság körülmé­nyeit. Mindenesetre, amikor „hadifogollyá" nyilvánították, Noriega addiai mély depresz- sziójo megszűnt. Mindig tisz­ta, frissen vasalt tábornoki egyenruhát visel, négy csillag­gal természetesen, mert neki ennyi dukál. Mint vádlott is legalább négvcsillagos tábornok. Nem kevés az az összesen 165 évi bortön és eaymiliió dollárnál is több oénzbüntetés, amit a bíróság kiszabhat rá, ha a vádirat minden pontiában bűnösnek találják az esküd­tek. A verdikt végleges Egyelőre azonban esküdtek re van szükség. No meg arra, hogy Noriega megérje a per végét. A medelliníek ugyonis öt éppúay halálra ítélték, mint ahogy el szokták pusztítani a kis kokain-dealereket, akik köpnek. A rendkívüli bizton- sáni intézkedések az ő életét nyilván meg tudják védeni. Csakhoav ez a kolumbiai maf­fiabeli verdikt végleges es megfellebbezhetetlen: akár­meddig és akárhol is él majd Noriega, nem lehet szabad, őrizet alatt kell maradnia, különben o halói fia. Kínos érzés lehet Még pom­pázatos morsalli egyenruhá­ban is. Puskás és társai Az ötvenes években fut- balltudásukról zengtek ódá­kat. Mostantól viszont már a gazdasági élet, a vállal­kozás területén is meg kell majd ismerni Puskás Feren­cet és társait. A Béke Szál­lóban megtartott sajtóérte­kezleten bejelentették, hogy egymillió forintos alaptőké­vel, s további 150 milliós, úgynevezett „hozadéktőké- vel" megalakult az Arany­csapat Kft. Vélhetően a Guinness- rekordok könyvében is sze­repelhetne ez a kft., mivel öt alapító tagja (Puskás mellett Hidegkúti Nándor, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula és Czibor Zoltán) ki­vétel nélkül mind olimpiai bajnokok, és ilyesmire, ha­sonlóra a magyar gazda­ságban aligha van rokon­példa. Kosa Lajos ügyvezető­igazgató azt vázolta, hogy három területen fejtik majd ki tevékenységüket. Egyrészt a földgáz- és kőolajiparban fejébe, hogy magyar földön is vállalkozik, és szívesen adja át bőséges skandiná­viai üzleti tapasztalatait. Persze, az is fontos, hogy ez a kft. világszerte ismert és elismert, egykori klasszis sportemberek nevét használ­ja, ami’ vélhetően igencsak előnyös reklámszempontból. ve, így könnyen kitalálható, hogy esetleg az UTE fut­ballistáit támogatja a jö­vőben. De ez egyelőre terv. A beszámolókhoz sok kér­dés hangzott el, például: milyen területeken kívánja pénzét befektetni, megfor­gatni az Aranycsapat Kft.? Az ügyvezető-igazgató el­— Jobb későn, mint soha! Az elmúlt évtizedekben cseppet sem lehettünk elé­gedettek anyagi lehetősé­geinkkel. Az aranycsapat a futbollpályán hosszú évekig nagyszerűen szerepelt, csak­nem 15 millió magyar em­bernek (itthon és külföldön élő - a szerk.) okoztunk Vállalkozik az „aranycsapat kitermeléssel; más beruhá­zások kivitelezésével; s ke­reskedelmi jellegű munkák­kal is. Ezen kívül még kü­lönféle vállalkozások színe­sítik a kft. profilját Az igazgató nem hagyott kétséget afelől, hogy ered­ményes, jól jövedelmező, lesz a kft. munkálkodása. Már csak azért is hisz ebben, mert ő maga öt esztendeje Norvégiában él, azt vette Bár most, az Aranycsapat Kft. útjának elején még korai az ígérgetés, de ha valóban beválnak üzleti el­képzeléseik, akkor - ígérte Kosa Lajos — támogatják majd a honi labdarúgást, sőt, az sem kizárt, hogy kü­lönféle egyéni sportágak magyar sportoló nagyságai­val szponzori szerződést kötnek. Nem tagadta, ö bi­zony a lila-fehér színek hí­zárkózott a részletek közlé­sétől, mondván: nem kíván ötleteket adni a gazdasági „vetélytársaknak". Tréfásan annyit jegyzett meg: „Én dolgozom majd Retek Fe­renc igazgatótársammal, és öcsiék (Puskás Ferenc — a szerk.) meggazdagodhat­nak". Ezzel kapcsolatban Gro­sics Gyula, az egykori re­mek kapus megjegyezte: gyakran- nagy örömöt, de bizony életkörülményeink messze elmaradtak attól, amit olimpiai bajnokként okkal elvárhattunk volna - mondta Grosics. Mit lehet ehhez hozzá­tenni? Ahogyan egykoron a ke­rek bőrlabda világában, úgy a válalkozósokban is sok sikert „aranycsapat" I

Next

/
Thumbnails
Contents