Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-05 / 213. szám

1991. augusztus 5., hétfő uj Dunántúli napló 5 'Jh IS mSSL fllJÄ m BE ®B»C* lilTOFInQGIOKt ®98B1BeW16íee^yi5BC Dunafalvoi lakóházak Fotó: Kóródi Gábor Egy kivételével az összes helyi adónemet bevezették Az üdülőtulajdonosoknak nem tetszik a dolog Vita vasárnapi lapunk terjesztásérifi Provokációnak tartják a postai nyilatkozatot Posta kontra Cagliari Meddig marad olcsó az új Melius kenyér? Néhány hete új, a korszerű táplálkozás híveit teljes mér­tékben kiszolgáló, olcsó kenyér került a piacra. A Melius név­vel fémjelzett 90 dekás ke­nyér ára 23 forint, ennél már csak a sima fehér kenyér ol­csóbb, kilója 20,40-ért. Égy éve jött létre a Pécsi Orvostudományi Egyetem ku­tatóorvosaiból alakult Melius Alapítvány, kezdeményezésük révén a Pécsi Sütőipari Vál­lalat Perczel utcai sütödéje kezdte gyártani a teljeskiörlé- sü búzalisztből előállított ke­nyeret. A magas ásványi­anyag-, vitamin- és rosttartal­mú, állagában, élvezhetöségé- ben a megszokott kenyérhez hasonlatos kenyérből az ala­pítvány szándékai szerint ha marosan egész termékcsalád kerül a pécsi boltokba. Eddig a jó hír. Mint dr Somogyvári Róberttól, a Sütő­ipari Vállalat igazgatójától megtudtuk, akárcsak a többi termék árarnak emelésénél, a Meliusénál is számítani kell várható növekedésére. A je­lenlegi árakat már csak vesz­teség mellett tudná tartani o vállalat — mint arról lapunk egyik korábbi számában rész­letesen beszámoltunk. E hó­nap végén érdekegyeztető tár­gyaláson születik majd dön­tés arról, hogy mikor lép élet­be és milyen mértékű lesz az áremelés. Mértéke nyilvánva­lóan függ a gabona es liszt árának nyárvégi, ószeleji eme­lésétől. Előreláthatólag 26 fo­rintért juthatunk majd legol­csóbbon kenyérhez. Ennyibe fog kerülni a Melius is, és a Kilós Mecsek kényé/ is, amit a sima fehér helyett fognak forgalmazni. Puma melegítők a honvédségnél? A sorkatonák mar-már örültek neki, a hozzátar­tozók kételkedtek benne, az ezzel kapcsolatos hi reszteléseket elhamarkod- ták. Mindenesetre elter­jedt a hír országszerte, hogy ezentúl Puma mele­gítőt kapnak a sorkatonai szolgálatra bevonuló újon­cok, amit az egy ev el­teltével meg is kapnak. A hír hátteréről kérdez­tük Keleti György ezredest, a Honvédelmi Miniszte rium szóvivőjét. — A honvédség ruháza­ti főnökségé pályázatot irt ki azzal a céllal, hogy o jelenleginél célszerűbb es olcsóbb melegítőkkel lássa el a sorkatonákat. A pályázatra többek ko zott a Puma cég is bene vezett. azonban valameny- nyi pályázó sokkol maga­sabb arat kért a melegí tökért, mint amennyibe eddig kerültek. Ezért meg moradt o honvédség — a jelenlegi szűkös anyagi keretek miatt — a Váci Kötöttárugyár által gyár­tott. 970 forintba kerülő melegítőknél. A jelenleg alkalmazott közepkék, pamut alap­anyagú melegítőket már sehol sem gyártják, ki­zárólag a honvédség igé­nyeinek megfelelően, csak .megrendelésre készítik. H. Zs. — Máz a Belügyminisztérium is érdeklődött, s nekik sem tudtam mást mondani: jövőre mindenképpen be kell vezeti a helyi adókat, így az ide évet a lakosság fizetőképes­ségének tesztelésére szántuk — mondta lapunk kérdésere El­mer István, a baranyai Duna- falva polgármestere, mikor az iránt érdeklődtünk, mikent fo­gadta a lakosság az ón kor­mányzat adóztatási kedvet. A Duna szigeti oldalán fek­vő, 1300 lelkes községben ugyanis ellentétben a me­gye többi településével — a létező helyi adófajták közül mind az építmény-, mind a telek-, mind az idegenforgol mi- és helyi iparűzési adót be­vezették. Dunafalva lakossá­gának jo része azonban kis­nyugdíjas, igy első hallásra, legalábbis furcsa az ónkor­mányzat ilyetén buzgalma. — Az önkormányzati rende­letbe számos féket, kedvez­ményt építettünk be, igy a kisnyugdíjasoknak gyakodati­Pécstől nem messze talál­ható Lothgrd, az alig 600 lelket számláló kis falu. La­kói horvátok és magyarok, de majdnem az összes család katolikus. A községről már a török korból hiteles feljegyzé­sek vannak, mégis minded­dig nem sikerült templomot építeniük. A háborúból haza­térő katonák és a véres ese­mények után lassan megnyu­godó közösség megfogadta: lag semmit, vagy csak nagyon keveset kell majd fizetniük' - válaszol a polgármester. - S mégegyszer ismétlem: mivel 1991-et kísérleti évnek szán­juk, méltányosságból minden kérelmet igyekszünk kedvezően elbírálni, hiszen nem tudhat­juk, mekkora a tényleges fi­zetőképesség a faluban. Elmer István szerint a duna- falvaiak idén lényegesen ke­vesebb adót fizetnek majd, mint az elmúlt években. A he­lyi kisvállalkozásokat gyakorla- itlag mentesítették az adózás alól, az építményadó négyzet- méterenként 50, míg az üdü­lők után fizetendő összeg 100 forint — utóbbi két esetben vi­szont számos kedvezmény lé­tezik. — Érdekes módon, nem is annyira a helyieknek nem tet­szik a dolog, mint inkább az üdülő-tulajdonosoknak — veszi maga elé a reklamációkat tar tahnazó dossziét a polgármes­ter. — A dunafalvaia'k elfo­gadták a helyzetet — igaz, hálát adnak Istennek és megépítik azt a helyet, ahol dicsérni tudják. Jöttek a fel­ajánlások a lakosság részé­ről, sőt kívülállóktól, akik a fronton erre fogadalmat tet­tek. Igy készült volna el in­gyen az oltár és az egész építkezés. A falu lakói társa­dalmi munkában hordták o köveket, téglákat. A foga­dalmi templom azonban nem készült el, az építőanyag el mint mondtam, o négy külön­böző adónem bevezetése elle­nére így kevesebbet kell fi­zetniük, mint tavaly. Minta község vezetője mond­ja, egyáltalán nem bánja, hogy már idén bevezették a helyi adókat — az apparátus­nak legalább lesz ideje bele­tanulni a munkába. — Azokon a településeken, ahol csak jövőre kezdenek hozzá az adóztatásokhoz, úgy sejteni, komoly problémák lesznek. Nem kis munkáról van ugyanis szó, s azonnal ..éles­ben" kezdeni, bizony nagy felelősség. Mi az idei eszten­dőt próbának szántuk, s 1992- ben már gyakorlott apparátus dolgozhat a munkán. Elmer István szerint Duna- falván ez évben mintegy 400 ezer forint jöhet össze a helyi adókból, s mivel a község ösz- szesen 19 kilométer hosszúsá­gú utcáinak döntő többségét burkolni kellene, lesz mire köl­teni a pénzt. Pauska Zs. öregedett, eltűnt. A fiatalok elköltöztek, a lakosság meg­csappant. Most, feledve a régi kudar­cokat, ismét templomépítésbe kezdtek. Lakossági kérésre, de önkormányzati támogatás­sal — 860 ezer forint — meg­tették az első lépéseket. A tervet Felcser László okleve­les építész készítette a püs­pökség megbízásából ingyen. Az építési engedély már megvan, várhatóan két héten belül elkezdődik a munka. A templomépítés segítésére ala­pítványt hoztak létre, melynek számlaszáma: 249-983-43. Csekkek átvehetők a Kozár- mislenyi Körjegyzőségen és Lothárdon, az Ady Endre u. 6-ban, Ostyánszki Mihályné- nál. Nyári Sz. Vasárnapi számunkban ,,Fél­reértés, vagy szélhámosság?" címmel írást jelentettünk meg arról, hogy a posta hírlapáru­sító üzeme a továbbiakban nem ad át terjesztésre Vasár­napi Dunántúli Naplót a Ca­gliari Kft.-nek. Mint Patai Ár­pád, az üzem vezetője lapunk­nak elmondta, a kft. annak idején cégbírósági bejegyzés hiányában egy tagja nevén kötött a postával szerződést, de mivel az illető május és június folyamán több mint 50 ezer forintos adósságot hal­mozott fel, a posta a jövőben eltekint a kft. közreműködé­sétől. Tegnap megkérdeztük Putz Lászlót, a Cagliari Kft. ügy­vezető igazgatóját, mi a véle­ménye a posta álláspontjával kapcsolatban? — Provokációnak tartom, amit Patai Árpád elmondott. Annál is inkább, mert az illető, aki­vel a posto a szerződést meg­kötötte, már rég nem tartozik a kft.-hez. Kérdem én: mi kö­zünk van nekünk ahhoz, hogy A források vízhozamának ingadozása és folyamatos csökkenése miatt Pécsvárad ivóvízellátása már évek óta kritikussá vált, különösen a nyári hónapokban. Az ivóvízel­látás hosszú távú biztonságos megoldását a Pécs—Komló nagy regionális vízműrendszer­hez történő csatlakozása biz­tosíthatja oly módon, hogy a nagyközség ellátásával párhu­zamosan a társközségek is - Martonfa, Nagypall, Lovász- hetény — egészséges ivóvízhez jussanak. Közismerten ezekben a falvakban egészségtelen, nitrátos vizek vannak. A komplett kivitelezési ter­vek még az elmúlt évben elkészültek. A 45 millió forin­tos beruházást pályázat útján nyerték .el, így az összeg felét állami céltámogatásként meg­kapták. A tervezés két ütem­ben készült. Az első ütemben Martonfa vízellátása került megvalósításra, még az elmúlt év folyamán. A kivitelezési munkákat a pécsi BS-AXIS Kft. végzi. A beruházás jó ütemben halad és ez év no­vember 30-ra elkészül — mondja Kakas Sándor, Pécs­várad polgármestere. - A má­sodik ütem munkálatai foly­nak jelenleg. Az ivóvízellátó­rendszer csatlakozási pontja a hirdi 1500 köbméteres ivó- viztároló, és átemelő szivattyú- telephez kapcsolódik. Mivel a Pécsi, televíziós körökből származik az információ, mely szerint rövidesen országos, egyházi tévéadó kezdi meg működését, s melynek pécsi stábja már el is kezdte mun­káját. A hírrel kapcsolatban Woli Gyula püspöki titkárt kerestük meg: — A püspöki kar ismereteim szerint valóban szeretett vol­na beindítani egy csatornát, de ahogy hallottam, az utób­bi időben megfeneklett az ügy. Hogy dolgozik-e Pécsett egy volt dolgozónkkal szemben a postának követelése van? Putz László hitelrontásként minősíti Patai Árpád nyilatko­zatát. Véleménye szerint azok az előfizetők, akikkel üzletet kötöttek, egytől egyig megkap­ták az általuk igényelt lapot -, s ezután is meg fogják kapni.- Nem hiszem, hogy a pos­ta meg tudná akadályozni, hogy kielégítsük előfizetőink igényeit - vélekedik az ügy­vezető igazgató. - Megrende­lőinknek továbbra is minden vasárnap kivisszük a lapot, de hogy miként szerezzük meg, az legyen a mi gondunk. Patai úrékkal a jövőben nem kívá­nunk foglalkozni. Szerkesztőségünk álláspont­ja: vasárnapi számunk kézbe­sítését továbbra is fontosnak tartjuk. A mi érdekünk is az, ami olvasóinké, nevezetesen, hogy idejében hozzájussanak a Va­sárnapi Dunántúli Naplóhoz. — pauska ­hirdi víztárolóból nem képes gravitációs úton a fogadóál­lomásokra jutni a fő gerinc­vezetéken, a martonfai leága­zás után — Csokoládépusztá­nál — nyomásfokozó szivattyú- telep is készül és igy jut el a víz a Pécsvára^l-Várkert meglévő 250 köbméteres táro­lójába. Ez ellátja Pécsvárad teljes vízszükségletét, és in­nen kapja a vizet Nagypall és Lovászhetény is. Nagy­pall 100 köbméteres föld alatti víztárolóját a martonfai szi­vattyúüzem látja el, ennek üzemmentes időszakában pe­dig a Pécsvárad-várkerti tá­roló biztosítja majd gravitá­ciós úton és igy jut Nagypall községbe. Lovászhetény ma­gassági elhelyezkedése indo­kolja, hogy az ivóvizet át kell emelni egy víztoronyba, mely­nek megépítése válik szüksé­gessé. A két társközség meg­épülő ivóvízhálózata valameny- nyi lakóház vízigényét biztosí­tani tudja. Pécsváradon még ez évben be lesz kötve a je­lenlegi hálózati rendszerre a Duna vize, és ezzel teljesen megszűnik a krónikus vízhiány, míg a társközségekben a ge­rincvezeték készül el a táro­lókkal, a lakóházakhoz csak jövőre jut el az egészséges ivóvíz, mikor megalakulnak majd a lakossági társulások. egyházi tévés-stáb, nem tu­dom, bár nem tartom valószí­nűnek, hiszen nálunk, a püspökségen ilyen igénnyel senki sem jelentkezett. Gon­dolom, ha valóban létezne egyházi stáb, tudnánk róla. Mint Wolf Gyula lapunknak elmondta, a pápa Pécsett ce­lebrálandó szentmiséjének rögzítését Kiszel y Attila, egy pécsi gyártásvezető vezényli, s könnyen lehet, hogy ennek kapcsán kapott lábra az egy házi stáb működéséről szóló híresztelés. P. Zs. r""1""" M . I^I". rn i rí 1111 ■■ ■■ ■ ■ ■■■■ ■ ■■■■ ■■■■■ ■■■ ■ 11 ■in ■ ■ 1111 ■ w Ismét templomot építenek Lothárdon Pécsvárad is Duna-vizet kap Sóntha László Egyházi teueadas Pécsett? Dunafalván tesztnek szánják

Next

/
Thumbnails
Contents