Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-05 / 213. szám

1991. augusztus 5., hétfő aj Dunántaii napiö 3 Bérli beralízacíő: A kormány nem enged a 18-ból Ismeretes, hogy a munkavál­lalók az Érdekegyeztető Ta­nácsban a bérek teljes felsza­badításáért harcolnak - ám a kormány ragaszkodik bizo­nyos szabályozottsághoz. Mi ennek a véleménykülönbség­nek az oka, miért kell fenn­tartani a munkabérek ellenőr­zésének valamilyen formáját? - fordultunk dr. Herczog László helyettes államtitkár­hoz, aki a kormányzat egyik képviselőjeként vesz részt az Érdekegyeztető Tanács ülésein. Mint kifejtette, a kormány két okból tartja szükségesnek a bérek szabályozását. Az egyik, hogy az infláció ne gyorsuljon föl az eddiginél nagyobb mértékben. A másik, hogy a feltétlenül szükséges­nél jobban ne növekedjék a munkanélküliség. A központi bérszabályozás 1989-ben megszűnt, azóta rész­leges bérliberalizáció érvénye­sül, amit az is mutat, hogy az első félévben az engedé­lyezett 18 százalék helyett 34.3 százalékkal nőtt az ipar­ban dolgozók átlagbére. A kormányzat ugyan tisztában van azzal, hogy pusztán a bé­rek emelkedése még nem gyor­sítja föl az inflációt, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyorsabb ütemű bér- kiáramlás növeli a bérköltsé­geket, ami nem kedvez sem a ráfordítások, sem a foglal­koztatottság alakulásának. Alapvetően tehát e két ok miatt szükséges egy működő­képes béralkurendszer kidol­gozása. Nyugati példákra hivatkoz­va a helyettes államtitkár el­mondta, hogy a fejlett piac- gazdaságokban is megfigyel­hető a bérek bizonyos szabá­lyozottsága. A kormányok prog­nózisokat bocsátanak a piac szereplőinek rendelkezésére o várható áremelkedésekről, a gazdasági folyamatokról, o nemzeti jövedelem alakulásá­ról. Ezek ismeretében ponto­sán kiszámítható a munkabé­rek indokolt és megengedhető növekedésének üteme. Ezenkí­vül a gazdasági ágazatok is figyelemmel kisérik, s valami­képp szabályozzák egymás jö­vedelmét. Hasonló, a piaci vi­szonyokkal összhangban álló szabályozási formát kíván a magyar kormányzat is kialakí­tani. Domi Zsuzsa Ferenczy-Europress Poggyászra, kézre-lábra... Biztosítás - külföldre A csalót hamarabb utolérik, mint a sánta ebet A sztori valóságtartalmáról nem győződtem meg, minden­esetre évek óta kering Pécsett egy történet. Az utazás hős­korában pécsi professzor kül­honba ment nejestől, s miután gépkocsija felmondta a szol­gálatot, repülőjegyet váltott, s idehaza a biztosító ügyinté­zője elé letette a két repülő­jegyet és bemondta a várost és az utcát, ahol kocsija fel­lelhető . . . Számára így volt természetes. Az idén ügy tűnik, csökke­nőben a külhonban portyóz- gató magyarok száma, még­sem érdektelen megkérdezni: vajon hogy biztosíthatjuk ma­gunk és javainkat? Mert nyil­vánvaló, hogy a fenti sztori sántít. A Hungária Biztosító Baranya Megyei Igazgatósá­gának üzleti és szolgáltatási osztályvezetője, Ilii Józsetné segítségével könnyen fölvázol­ható a teendők köre. Ami leg- gyakoTibb, a gépkocsi vé­delme. A küllöldi-CASCO ugyanazt nyújtja, mint az itt­honi, ha itthon történne va­lami a személygépkocsival. Véd törés-zúzás, lopás és tűz­kár ellen. (Vagy diónyi jég ellen, ami a minap hullott Fel- sőszentmártonban.) Főleg az üzletkötőkre, a gyakori utazók­ra gondolt a biztosító, amikor e külföldre kötendő kiegészítő CASCO mellett, lehetőséget nyújt az általánosan, minden­hol védő biztosítás megköté­sére is. Ez drágább. A ,,Ba!- eset-betegség-poggyász” kom­binált biztosítás a szavakban rejlőn, fölvállalja az orvosi- kórháii költségeket, felső pla­fon-összeg nélkül, .valamint né­mi kárt kompenzál, ha eltűnik az útipoggyász. Az egészség­ügy külhonban igen drága - még egy foghúzás is. (Osztrák kórházban- vakbélgyanúvaf két napig figyeltek egy' rászorulót; -s ezért 3500 schílfinget kasszí­roztak be!) A- poggyászbiztosítás foga­lomköre nem o legtágabb: pénz, értékpapír, ékszer, ne­mesfém nem biztosítható. Nagyértékű fényképezőgépek, kamerák vagy mondjuk hang­szerek biztosítása az adott gépre-hangszerre köthető, kü­lön tételként. (S vámárunyilat­kozattal kell bizonyítani, hogy kikerült az országból!) Az em­ber azt gondolná, csak azt téríti meg a biztosító, amit ellopnak. Nem. Ha mondjuk egy párizsi metróállomáson fe­lejti valaki a cuccát, arra is rábólintanak. Egy feltétellel: a külhoni, azaz a helyi rendőr­ség igazoló-papírja szükséges, egy pecsét és a felsorolás ar- ról, aminek lába kelt. (Nem könnyű ez, főleg akkor, ho a külhoni rendőr és a magyar delikvens nem érti egymás szavát!) Kedvenc állataink közül - itt főleg a velünk utazni vágyó négylábúnkra gondolok - csak a kutyák biztosíthatók. (Macs­ka, aranyhörcsög, tengerima- iac nem.) S a kutyák is csak 14 500 forint értékhatárig, de már dolgoznak a biztosítónál egy újabb konstrukción, hi­szen világgyőztes CACIB-faj- kutya ennek a tripláját is megéri, ugye? S ha már az e.beknél tartunk, azt sem árt tudni, hogy a biztosítási csa­lásra utazókat hamarabb utol­érik. (Ha tudják.) Közismert talán, hogy jó pár éve egy .miskolci polgár magas élet- biztosítást kötött hű nejére, és külföldön ,, megszabadult" tőle. Kiderült. A pécsi Hungá­riánál nagyobb csalási sztori­ra nem emlékeznek, nem ;s gyakori. Ma még nem - prog­nosztizálóm én. Ui.: Értékesebb lábú vagy kezű polgáraink - mondjuk aranylábú focistáink vagy aranykezű csellósaink - arany-végtagjaikra külön biz­tosítást is köthetnek ... Kozma Ferenc Globe Színház Budapesten Balikó Tamásra még jól emlékszik a pécsi közönség, hisz számos sikeres darab­ban játszott itt főszerepet. Mióta Pécsről távozott, elvé­gezte a Színművészeti Főis­kola rendezői szakát, és friss diplomásként rögtön Európa- díjat kapott az „Egerek és emberek" rendezéséért. Leg­utóbb azonban olyasmivel hívta föl magára a figyelmet, ami minden ediginél nagyobb vállalkozásnak tűnik. De be­széljen erről ő maga:- Való igáz, sikerült meg­szereznünk a volt Körszínház épületét, illetve helyét, mert ott csak egy pavilon állt, nyári színjátszásra adott le­hetőséget. Most egy magán- vállalkozó segítségével új épület készült, rendes fűtés­sel, úgyhogy egész évadban tudunk majd működni. A színház neve Globe, és egy Balikó Tamás és Cserhalmi György közös vállalkozása Labda-tér Alapítvány kereté­ben kívánjuk működtetni. Többes számban azért beszé­lek, mert voltaképp Cserhal­mi György és jómagam pró­báljuk összefogni az egészet, karöltve ezzel a bizonyos vál­lalkozóval, aki finanszírozza az ügyet.- Mivel lépnek először a közönség elé? — Pontos időpontot még nem tudok mondani, de úgy néz ki, hogy körülbelül októ­ber közepén lesz az első da­rab premierje. A szerzője egy kanadai ír, a neve George Walker, a mű címe pedig „Zastrozzi - avagy a bün­tető kéz", ezt különben egy Shelley-novella alapján írta. Magyarországi ősbemutató lesz, Upor László dramaturg fordította magyarra. Hat sze­replője van, négy férfi és két nő. A férfiszerepeket Cser­halmi György, Balkai Géza, Benedek Miklós és Gállli László, a női szerepeket Ud­varos Dorottya és Eszenyi Enikő játsszák. A színészek ezt a munkát természetesen amellett csinálják, hogy szín­házukkal szerződésben ma­radnak. Rendezni én fogom a darabot. A színészek fölké- rése-kiválasztása csak egy- egy alkalomra szól, állandó gárda nem lesz. A „Zastroz- zi" után a „Hamletet" sze­retnénk színre vinni, amit majd Cserhalmi György fog rendezni (ami azért is érde­kes lehet, mert Cserhalmi már részt vett egyszer egy nagy sikerű Hamlet-darabban, majd' 10 éve Győrött ő ját­szotta Hamlet szerepét, a rendező Bódy Gábor volt).- Egyéb munkák? — Leszerződve nem vagyok sehova. Augusztus elején Balikó Tamás a Kakukkfé­szek című darab főszerepé­ben. Fotó: Szundi György kezdődik az új Jancsó-film forgatása, amiben én is sze­repelek, amúgy a mi szín­házunkon dolgozom, ősztől pedig, ha beindul a tanítás, órákat adok a Színművészeti Főiskolán - ez az egy fix elfoglaltságom van. M. K. Ittirtes* munka, «vines igazgatö Gondban a mohácsi autójavító Az ajtóban állnak, munkát remélve a szerelők Az Autójavító Kisvállalat mohácsi telepén a kerítés mellett rendszám nélküli nyu gáti kocsik kelletik magukat Vevőre várnak. Szélvédőjük mögött hatszemjegyűre kerekí tett összeg ad eligazítást az árukról. Míg e kartonokat nem látom, tetszenek a Fordok, Volkswagenek — aztán már nem! Pláne, ahogy egyik-má sik forint jelzése alatt valutá ban fizetendő számokat is föl fedezek . . . — Egy hónapja gépkocsik el adásával is próbálkozunk — mondja Zugó Albertné fő­könyvelő. - Eddig nem sok eredménnyel. Pedig a nyugati, használt autókon kívül olyan új kocsikat is kínálunk, me­lyek kevesebbe kerülnek, mint az áremelés előtti áruk volt. Hiába minden, nincs pénzük az embereknek. Nem hogy kocsira, még tankolásra sem jut. Nem autóznak, így né- künk sem adnak munkát - vonja le a végső következte­tést mint sanyarú sorsuk oko­zóját. — Igyekszünk minden kínál­kozó lehetőséget megragadni — veszi át a szót Hemrich Jó­zsef, a vállalat vezetőségi tagja, munkaköre szerint MEO-vezető. — Valami hal­vány reménysugár ismét föl­csillant, talán kapunk egy ne­met cégtől szerelésre megbí­zást. A tárgyalások legelején tartunk, még puhatolóznak. Meghirdettük a különálló épü­letrészünket is, k4adnánk bár­kinek, kisüzem telepítésére al­kalmas. Érdeklődő akadt több, de szerződésről szó sem esett. Kilenc hónapja a 86 fős kollektíva igazgató nélkül küszködik. A múlt év októberé­ben tartott vállalati tanács­ülésén fölmentették az addi­gi vezetőt. Akkor úgy érezték, a munkanélküliség fő oka az ő tehetetlensége. Átmeneti időre megbízták a főmérnö­köt a munkák irányításával és pályázatot Írtak ki az igazga­tói állásra, öten jelentkeztek is, csak egyikőjüket sem ta­lálták alkalmasnak. Az újabb hirdetésre aztán Pécsről egy szakmabelit elfogadtak. A má­jus-júniust végigdolgozta, mire megismerte az üzemet, fölmérte a lehetőségeket, itt­hagyta őket. Közben a főmér­nök is távozott. Most a fő­könyvelő és a három vezető­ségi tag birkózik a teendők­kel. Még nem döntöttek, újabb pályázatot írnak ki, vagy ki­várnak. Tanulmányozzák a privatizációs csomagot, ha megjelenik a szaknévsor, ta­lán választanak belőle part­nert az átalakuláshoz. tehet, ho most kelleene az igazgató újraválasztásáról szavazni, máshogy döntenek. Már látják, nem a személy volt hozzájuk gonosz, hanem a körülmények. Mondják is, e térségben a munkanélküliség napjainkban csúcsosodik ki. Naponta hallanak a leépíté­sekről, a cégek pénztelensé­géről. Náluk nem mondanak tál senkinek, anélkül is fogy a létszám. Egy hónap alatt ti­zen távoztak. Nem dolgoznak 4—5000 forintért. Ráadásul a munkások egy-egy része ezt is úgy éri el, hogy 80 száza­lékra a vállalat kiegészíti a bérüket . . . Elképzelhető, milyen a han­gulat a vállalatnál. A szerelő- műhelyben téblábolnak, a portán több szerelőruhás em­ber is tétlenkedik. Szinte le­sik, bekanyarodik-e valaki a főútról? Kifelé menet megálli­tanak. Mondják, nem minden úgy van ám, ahogy odabenn sorolták! Nem is akarnak ne­kik munkát szerezni, a veze­tőknek anélkül is jár a havi fix. Ha összeomlik az egész kóceráj, a munkanélküli-se­gélyt nem 5000 után kapják! Próbálok győzködni, említem a kísérleteiket a tárgyalások­ról, a hirdetésekről. Legyinte- nek. Volt már nekik külföldi partnerük, csak éppen hasz­nuk nem. A vezetőnek, neki megérte. Megint a vezetőségi tagjuk mentette meg tőlük az egyetlen üzletet, az utánfutók árusítását. Nézzem csak meg a pénteki hirdetését, maszek boltot nyitott! Szorult helyzetükben vádas­kodnak? Lehet, igazuk van? Nem tudom eldönteni. Egyet tanácsolhattam: vonják fele­lősségre! A munkatársuk! Ki­től várnak, remélnek segítsé­get? Nekik, nyolcvanhatuknak kell együtt, egymásért felelős­séggel dönteni és dolgozni. Berta M. Prospektu­sokk Isten hozott, de tájékozódj magad-ha tudsz! Idegen nyelvű prospektuso­kat, útmutatókat . kerestem Pécsről, illetve Baranya me­gye más nevezetes helyeiről. A könyvesboltokban Magyar- országot bemutató könyv kap­ható, s most jelent meg Pécs és Baranya címmel egy ma­gyar s német nyelvű Kiadás. A könyvek szépek, de nehezek, és nem kevés pénzbe kerül­nek. A tájékozódni akaró tu­rista nemcsak ilyeneket keres. A Cöoptourist, a Pannon Volán utazási irodában sem­miféle idegen nyelvű tájékoz­tató sem Pécsről, sem me­gyénkről. Az IBUSZ Dél-Ma- gyarországot bemutató füze- tecskét jelentetett meg, mely jól használható ugyan, de Pécsről nagyon keveset mond. Viszont mindenütt azt a fel­világosítást kaptam, hogy a Mecsek-Tourist foglalkozik ilyen kiadványok: — ingyenes útmutatók, ' prospektusok — előállításával és terjesztésével. Irodájukban hosszas keresgé­lés után hozzá is jutottam egy pécsihez, melyből csupán pár darab van még. Tény, au­gusztus elején a megyeszék­helyünkre érkező külföldi sem­milyen praktikus útmutatóhoz nem jut hozzá német, angol vagy más — nem magyar — nyelven. Szőnyi János, a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője elmondta: tudja, hogy szóróanyagokból hiány van, de a Mecsek-Tourist saj­nos, nem tudja átvállalni az országos propagandát. Bár a pápalátogatás alkalmából többet, húszezer példányt igé­nyeltek a Magyar Idegenfor­galmi Tájékoztató Központtól, de csak töredékét kapták meg. Idén kevesebb a turista, a bevétel, s reklámra is keve­sebb pénzt tudnak áldozni, mint tavaly, ugyanis saját ma­guknak kell kigazdálkodniuk ■ az erre szánt összeget. A köz­ponti anyagi támogatás ja­nuártól megszűnt, fejezte be a felvilágosítást a .hivatalvezető. Az 1991-es turisztikai szezon költségvetését tavaly döntötték el az illetékesek. Pápaláto­gatás nem gyakran fordul elő hazánkban, százezrek jönnek, és enélkül is vannak ■ sokan, akik felkeresik vidékünket. ,,Gsak" prospektus nincs. S ha most nincs, jövőre honnan lesz rá töl?b pénz? K. Jentetics A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents