Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-28 / 235. szám

1991. augusztus 28., szerda uj Dunántúli napló 7 Felújítják a genfi ENSZ- központ magyar szobáját Trpinja, Jugoszlávia: Aratás a gépfegyverek árnyékában! Egy szerb farmer AK 47-es gépfegyverrel őrködik, míg a társai aratnak. Már a hamburger is algás? Gyermek­munka aligbérért Dickensi világ — a huszadik században Ha azt halljuk, gyermek- munka, legyintünk: Ázsia, La- tin-Amerika. Ha erre azt a vá­laszt kapjuk: nem, Nagy-Bri- tonnia, hát mi tagadás, el­csodálkozunk. Pedig az 1839 óta működő Rabszolgaság-el­lenes Társaság (Anti-Slavery Society) jelentése szerint a szigetországban 1,8-1,9 mil­lióra tehető azoknak a 16 éven aluli, többségükben in­kább csak 10—11 éves gyer­mekeknek a száma, akik haj­nalban, késő este, sőt tanulás helyett is keményen dolgoznak — éhbérért. Szélsőséges, elriasztó példa akad bőven, és felesleges csak a rideg tényekre szorítkozni. Egy nyolcéves, mozgáskorláto­zott londoni kislány esténként egy szénkereskedőnél dolgo­zott — amíg az iskola közbe nem lépett. Munkaköre az volt, hogy a degeszre tömött sze­nes zsákot megtámassza. Fi­zetsége napi fél font — majd­nem semmi. Persze nem mindenki ilyen nyomorúságos bérért töri ma­gát, van aki tűrhető fizetést kap. Tény azonban, hogy azok a gyerekek, akiket üzletekben, piacokon, műhelyekben, fod­rászoknál, kézműveseknél fog­lalkoztatnak, csak töredékét kapják annak, amit egy „iga­zi” munkaerőnek ki kellene fizetni. Éppen ez teszi vonzóvá a gyermekmunkát, ez csábítja alkalmazásokra azokat, akik­nek valamilyen segitségre van szükségük. A tanulmány szerint körül­belül egymillió gyermek dol­gozik heti negyvenhárom órát, ami jóval több a felnőttek munkaidejénél. Ez arra is kö­vetkeztetni enged, hogy nem­csak iskolaidőn túl kezdődik sokuk munkaideje — a hiány­zások egyharmada ilyen ille­gális munkára vezethető vissza. A dolog persze törvénytelen. A szigetországban ezernyi jog­szabály próbálja keretek közé szorítani a gyermekek mu lká­ba állítását. Tizenhárom év alattiak például egyáltalán nem dolgoztathatok; a 13 és 16 év közöttiek tanítási napon csak két órát, szombaton pedig legfeljebb négyet. Gyárakban, üzemekben tilos a gyermekek foglalkoztatósa - és sorolhat­nánk hosszan azokat a ren­deleteket, amelyeket a munkál­tatók megszegnek. A családok egyre nagyobb részének van szüksége pénz­re; a rendszeresen dolgozó gyermekek fele a munkanélküli családját támogatja a kapott pénzből. Végeredményben az is elég torokszorító, amikor a pénzen ruhát, édességet vesz­nek maguknak, csupa olyas­mit, amit rendes körülmények között élő családokban a szü­lők tudnak biztosítani. Hogyha nem a szükség vi­szi rá a gyermekeket a mun­kába állásra, akkor gyakorta a munkaadók csábításának en­gednek. A délkeleti vidékeken például, ahol nem az elsze­gényedés, hanem éppen a fel­lendülés a jellemző, a virágzó szolgáltató szektor csak úgy nyeli a munkaerőt. Nagy az igény a részmunkaidőben fog­lalkoztatott kisegítőkre, és erre gyakran jók a gyerekek, hi­szen szolgálatkészek, igényte­lenek, rugalmasak. A pedagó­gusok, a gyermekmunka leg­nagyobb ellenfelei, tulajdon­képpen tanácstalanok. S nagy kérdés, hogy újabb törvények meghozatala-e a megoldás — nagyobb lenne-e foganatjuk, mint a már meglévőknek. Szászi Júlia Hosszú István asztalosmes ter, Hoffman Gusztáv kárpi­tosmester és társaik nagyon gondos munkát végeztek: a genfi ENSZ-palotában levő magyar szalon bútorai, beren­dezési tárgyai ma is viszony­lag jó állapotban vannak. An­nak azonban immár több mint fél évszázada, hogy a magyar képző- és iparművészek, ipa­rosok által berendezett nagy^ követi szalon átadásra került: ideje, hogy felújítsák az 1936- ban készült berendezést. Az egykori népszövetségi palota építésénél - amelynek egyik tervezője a magyar Vá­gó József volt, — javasolták, hogy egy-egy termet a szerve­zet tagországai rendezzenek be. Az akkori magyar kormány haladéklalanul bekapcsoló­dott ennek az elképzelésnek megvalósításába s a „nagy­követek szalonja", az egykori főtitkári várószoba berendezé­sére vállalkozott. A tervet Szablya-Frischaul Ferenc, a kor ismert festő- és iparmű­vésze, az Iparművészeti Főis­kola tanára, majd főigazgató­ja készítette el. A belső be­rendezés kialakításában olyan művészek vettek részt, mint Basilides Barna, a falakon el­helyezett gobelinek tervezője, Kovács Margit, Gorka Géza, Patzay Pál, Gádor István, akik kisplasztikákkal, iparművészeti alkotásokkal gazdagították a berendezést. A szalon az épület egyik ékessége volt és maradt ez évek folyamán: ma közvetlen szomszédságában az ENSZ fő­titkár-helyettesének, a genfi központ igazgatójának hivatali szobái vannak, s a mintegy negyven négyzetméter alapte­rületű helyiség ma is váró­szobaként szerepel: a főtitkár­helyetteshez érkező magas A szicíliaiak egyszerűen a „maffia fellegvárának" neve­zik a palermói - Ucciardone börtönt, amelynek tucatnyi épületében a rabok nagy többsége maffioso. A maffia főnökei pedig a maguk „egye­temének” nevezik a börtönt, ahol o rács mögé került maf­fiatagok szinte ugyanott foly­tatják, ahol szabadlábon ab­bahagyták. Valójában csak az lehet a „család" elismert tagja, aki mór ült az Ucciar- donéban. És ezt a hírhedt börtönt ma egy nő igazgat­ja. Országszerte feltűnést kel­tett, amikor nemrégen a 41 éves Gondolta Trabunella ke­rült a börtönigazgatói székbe. A „doktorasszony" férje vasúti tisztviselő, egy leánygyermekük van. De még ennél is nagyobb volt a börtönőrök meglepetése, amikor az igazgatónő az első találkozójukkor számukra utó­piának tűnő szavakat mondott, mint „tapintat, szívélyesség, párbeszéd a rabokkal, meg­értés, segítőkészség." Az új börtönigazgató büsz­kén emlegeti, hogy előzőleg 13 éven át helyettes igazgató volt a hírhedt Termini Imerese börtönben (Palermo megye). Az a börtön ugyanis minden­nek nevezhető, csak nem bé­kés rutin szolgálati helynek. A szigorúan őrzött börtön la­kói közé tartozott - legalább­is átmenetileg — Renato Cur- cio, a Vörös Brigádok olasz terrorista szervezet megalapí­tója. Gondolta Trabunella büszkén állítja, hogy ott ele­gendő tapasztalatot szerzett, bár készségesen hozzáteszi, hogy az Ucciardone nehezebb ügy, de már távolról sem rangú vendégek itt várakoz­hatnak, de tárgyalásokra, meg­beszélésekre is alkalmas. Bf rendezése egyszerű: két kana­pé, több fotel és karosszék, dohányzóasztalok, egy szépvo­nalú Íróasztal, néhány sarok­vitrin, egy komód készült Hosszú István műhelyében. Magyar voltukat néhány szép, népi motívumokból álló fara­gás mutatja a székek háttám­láján, a dohányzóasztalokon, az Íróasztalon. A bútorok vi­lágos borszínű kárpitjával azonos anyagból készültek a függönyök, a falakon Basilides Barna három nagy méretű, a magyar nép életét megörökítő gobelinje, a vitrinekben a kor kiváló képzőművészeinek kis­plasztikái, kerámiái. A komó­don álló órát Kovács Margit tervezte, magyar népi motívu­mokkal díszítve. Az eredeti dísztárgyak, a vitrinekben ki­állított műalkotások közül nincs mindegyik a helyén, né­hány az ENSZ trezorjában várja, hogy visszakerüljön ere­deti helyére. A csillárok, oz állólámpák, a gyertyatartók is kitűnő magyar művészek alko­tásai. „Tiszta szívvel örülhetünk ennek a nemzetközi érdeklő­dés központjában álló diszes szobának" — írta a Magyar Iparművészet 1936. októberi számában a magyar szalonról beszámoló tudósító. „A fel­adat nem volt könnyű, mert Szablya-Frischauf Ferencnek egyfelől alkalmazkodnia kel­lett ahhoz a klasszikus ala­pokra helyezett modern szel­lemhez, amely jellemzője az egész épületnek, másfelől he­lyet kellett biztosítania a ma­gyar művészet jellegzetes megnyilvánulásainak, forma­nyelvének, de úgy, hogy a magyarosság ne váljon a helyhez nem illő népies mo­olyan „forró kása", mint ko­rábban volt. A csinos igazgatónő, aki szívesen hord ballonszoknyát és tűsarkú cipőt és nem veti meg az ékszereket sem, ko­rábban éveken át igazgatója volt Avellino tartomány börtö­nének Bellizzi Irpinoban. An­nak a börtönnek lakói a ná­polyi Camorra tagjaiból kerül­tek ki főként. Az ö igazga­tása alatt reform-büntetöinté- zet lett belőle, ahol az elitél­tek által rajongásig szeretett igazgatónő a legkülönfélébb kulturális rendezvényeket szer­vezte. A csúcspont egy kon­cert volt, amelyen a három­száz elítélt mellett a környék­ből érkezett mintegy ezer ven­dég is részt vett. Az igazgatónőnek az örökkel kialakult kapcsolata már nem volt ennyire felhőtlen. Az egyik börtönőr állítólag azért lőtte agyon magát, mert nem kapott szabadságot, hogy meglátogathassa beteg édes­anyját. A börtöntisztviselők közül többen is feljelentették az igazgatónőt az állam- ügyészségnél, korrupcióval, jogtalan előnyszerzéssel és egyéb visszaélésekkel vádolva őt. A legsúlyosabb vád az volt ellene, hogy indokolotlan kedvezményben részesít egy női rabot, egy bizonyos Pu- petta Marescát, aki a Camor­ra-,.előkelőséghez" tartozott. Az ügy végül is azzal zárult, hogy felfüggesztették állásá­ból Gandolfa Trabunellát. A palermói Ucciardone a múltban ismételten véres cse­lekmények színhelye volt. Kü­lönösen nagy port vert fel Gaspare Pisciotta meggyilko­lása. Ö ugyanis a háború utáni évek leghatalmasabb szicíliai maffia-vezérének, a meggyilkolt Salvatore Giulia­dorossággá" Az értékelés ma is helytálló, a berendezés, a bemutatott tárgyak értéke, mondanivalója nem avult el. Jogos és érthető, hogy a mai magyar kormányzat vállalja ennek az értéknek megőrzését, felfrissítését. A munka kétségkívül kitű­nő szakembereket igényel. Az ülőbútorok kárpitozását telje­sen fel kell újítani, kivülről éppúgy, mint belülről. Szeren­csére Magyarországon sikerült az eredetivel csaknem teljesen azonos, színárnyalatában is megegyező velúrszövetet ta­lálni: a bútorok teljes szét­bontása, belső felfrissítése után ebből készülnek az új hu­zatok, s az ablakokra kerülő hatalmas függönyök is. A bú­torokat és a fából készült fal­burkolatot teljesen szétbont­ják, újrafényezik, a fél évszá­zados használattól keletkezett kisebb hibákat kijavítják. A gobelineket leszerelték a fal­ról, kitisztítják, új keretre fe­szítik, a képző- és iparművé­szeti alkotásokot megtisztít­ják, a lámpákat felújítják. Mindezt magyar szakemberek végzik a helyszínen, illetve a genfi magyar ENSZ-misszió ideiglenes műhellyé alakított qarázsában, csupán a falak festését és a padlószőnyeg cseréjét végzik az ENSZ-köz- pont szakmunkásai. Jóleső ér­zés, hogy az egykori mesterek nyomában ma is vannak hoz­záértő szakemberek, akiknek rendkívül gondos munkája nyomán újiászületnek a több mint fél évszázados tárgyak. A maayor szalon rövidesen megújultan, de régi formáid­ban és berendezésével adhat hirt az ide látogatóknak az ország művészetének egy je­lentős és érdekes korszakáról. nonak a „segédtisztje" volt. Amikor sikerült túlélnie „fő­nökét", a szicíliai maffia at­tól tartott, hogy a börtönben nem kívánatos leleplezéseket tehet, s ezért cellájában mér­gezett feketekávéval meggyil­kolták. De az Ucciardonéban napi­renden voltak a börtönlázadá­sok is. Az egyik ilyen alkalom­mal akkora pusztítás keletke­zett a börtönépületekben, hogy a helyreállítás idejére ki kellett üríteni a börtönt. Hír­hedtek voltak a börtönben ra­boskodó maffia-nagyságok evészetei és ivászatai is, s köztudott, hogy pezsgővel ün­nepelték meg Carlo Alberto Dalia Chiesa tábornoknak, a maffiát erőteljesen üldöző rendőrfőnöknek meggyilkolását. Börtönlázadásokkal az új igazgatónőnek mór aligha kell számolnia. A lázadások egyik fő oka, a túlzsúfoltság ugyan­is ma már nem létezik. A nyolcszáz elítélt számára épült börtönben éveken át ezerötszázan raboskodtak, ma azonban már alig ötszáz a börtönlakók száma. Különben is, úgy tudják, hogy az Ucciar- donét 1993-ban végleg bezár­ják és addigra új, korszerű börtön épül Szicílián. (Az Uccardione a múlt század közepén épült.) A tartományi kormányzat kultúrfelelőse, Túri Lombardo nemrég meglepő javaslattal állott elő: alakítsák át Maf­fia-Múzeummá az Uccardionét. A szicíliaiak kézlegyintéssel fogadták a javaslatot, maga az új börtönigazgató, Trabu­nella asszony pedig kijelentet­te: „A maffia? Sajnos, az minden más inkább, mint mú­zeum-érett!” Barabás Miklós Igaz, ami igaz, olykor jog­gal el lehet mondani egy hamburgerről, hogy „se nem hal, se nem hús". Újabban viszont az amerikaiak még azt is elmondhatják róla, hogy al­gás, olyan kocsonyás valami, amit leginkább csak a japá­nok esznek szívesen. Nincs mit csodálkozni azon, hogy Amerikában — szinte mint minden más - az ilyes­mi is a konkurenciaharc kö­vetkezménye. Az történt ugyan- is, hogy az Egyesült Államok harmadik legnagyobb gyors­büfé láncolata, a Hardee's Food Systems megvádolta a „listavezető" McDonald's lán­colatot, hogy ,,McLean Deluxe" néven kínált hamburgerében a zsiradék egy részét alga-szár­mazékkal helyettesítik. A Hardee’s Food Systems a támadás fegyveréül a reklá­mot választotta. A képernyőn megjelenik egy színész, mint a gyorsbüfé láncolat egyik ét­termének vezetője és lebilin­cselő mosollyal biztosítja a kedves tv-nézőt: „Mi sohasem használnánk töltelékanyagot, ízerősitőt vagy algákat." Az­után „a hamburgerhez hason­ló terméknek" minősíti a „McLean Deluxe"-öt és termé­szetesen dicséri a Hardee’s új kínálatát, mint az egyetlen A világ egyik leggazdagabb embere az iraki elnök, az öboUháború vesztese, Szad­dam Husszein! A megdöbben­tő leleplezést a diktátor egy­kori személyi tanácsadójától és a gazdasági tervezésért egykor felelős miniszterétől, Dzsavad Hasimtól származik, aki 1968-tól 1977-ig volt az államfő tanácsadója és mi­nisztere. Ezután 1982-ig az Arab Pénzügyi Alapot vezette. A jelenleg családostul Lon­donban bujkáló Hasim — aki ismereteiről tájékoztatta az amerikai elnököt és ibrit kor­mányfőt is —, azt követeli, a Biztonsági Tanács kényszerítse ró az iraki elnököt, hogy is zsírszegény hamburgert, amely 100 százalékban marhahúsból készül. Ezután már szinte természe­tesnek tűnik, hogy a Hardee’s az új húskészítményt „Real Lean Deluxe" néven hozza forgalomba, és hogy - bár a 13,6 grammos zsírtartalmával megelőzi a McDonald’s 10,2 gramm zsírtartalmú hambur­gerét - magabiztosan vallja: jó nagyot fogunk a fejére üt­ni (a McDonald’s-nák), mert a Hardee’s-féle hamburger, ízét tekintve, minden össze­hasonlítást kiáll." A legmeglepőbb azonban az, hogy a McDonald’s szóvi­vőnője mindezek után a leg­nagyobb nyugalommal azt ál­lította, hogy „még semmit sérti hallott a konkurencia kampá­nyáról". Azt ugyan — kérdé­sekre válaszolva — elismerte, hogy g ,,McLean Deluxe" hamburger (a 100 százalékos sovány marhahús mellett) kü­lönféle pótlékokat is tartal­maz, köztük fél százalék car- ragenan-t. Hogy mi is az? Újabb kérdésre válaszolva az­tán kibökte, hogy — ez a nö­vényi termék algaszármazé­kot is tartalmaz . . . (A DPA hírügynökség alap­ján.) merje be, titkos bankszámlája van Svájcban. Szaddam Husszein legalább 40 milliárd dollár birtokosa és ezzel jóval felülmúlja például a brunei szultánt, Hosszánál Balkiahot. Az egykori bizal­mas szerint Husszein tőkéje nem mind a svájci bankok­ban kamatozik, ahová ameri­kai pénzintézetek — köztük a Chase Manhattan Bank - se­gítségével jutott, mert a dik­tátor „kisparaszti mentalitá­sú”. 7 milliówd dollárnyi pénz­összeget a szuperbiztos bag­dadi csodapalota pincéjében rejteget. Valami „kevéske" ju­tott japán bankokba is. (F. E. B.) Kis Csaba Nő egy maffia-börtön élén A világ egyik leggazdagabb embere - Szaddam Husszein

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents