Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-27 / 234. szám

1991. augusztus 27., kedd uj Dunántúlt napló 3 Folytatódott az Országgyűlés Karrcndeges Hiányos dokumentumok kelepcében a hivatalok Rémhírekkel ijesztgetik a nyugdíjasokat (Folytatás az 1. oldalról) válságot, a dunai árvizet, az ausztriai buszbalesetet és a mecseki bányaszerencsétlensé­get, majd pedig külön kitért a szovjetunióbeli puccsra és az azzal kapcsolatos hivatalos magyar reagálásokra. Szabad György a szovjpt események kapcsán annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a köz­vélemény túlnyomó többsége, valamint a pártok és a sajtó előtt felértékelődtek a Ma­gyarországon elért alkotmá­nyos eredmények, a szuvereni­tás, a szabadság, a parlament és a kormány alkotmányos működésének jelentősége, va­lamint az, hogy megszűnt a Szovjetunióval szembeni gaz­dasági függőségünk. A házelnök ezt követően Antall Józsel miniszterelnök­nek akarta megadni a szót, ám kiderült, hogy a kormány­fő éppen George Bush ame­rikai elnökkel folytatott tele­fonbeszélgetést. Így Kulin Fe­renc, a kulturális bizottság el­nöke kapott napirend előtt szót. Az MDF-es politikus fel­szólalásában emlékeztetett arra: a nyári szünet előtti utolsó munkanapon a bizott­ság arról értesült, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök nem írta alá a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyetteseinek Antall József miniszterelnök által beterjesztett kinevezé­seit. A rendkívüli, bizottsági ülésen a képviselők többsége levelet írt a kormányfőnek, amelyben megdöbbenésének adott hangot, és reményét fe­jezte ki, hogy a másodszori felterjesztés sdrán ez az ügy még a nyári szünet vége előtt megoldódhat. Ez nem történt meg, ezért Kulin Ferenc java­solta, hogy a bizottság a ha­talmi hatáskörök tisztázása, a kinevezéseket akadályozó jogi problémák megoldása érdeké­ben forduljon az Alkotmány- bírósághoz. Antall József miniszterelnök a plenáris ülésen napirend előtt bejelentette: a kormány hamarosan benyújt az Or­szággyűlésnek egy határozati javaslattervezetet diplomáciai kapcsolatok létesítéséről a há­rom balti állammal, Litvániá­val, Lettországgal és Észt­országgal. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés ille­tékes bizottsága e kérdést még a jövő héten megtárgyal­ja. A kormány megbízta a Külügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg a diplomáciai viszonyokat a kapcsolatok 'kü­lön - kü I ön történő felvételére. Szeptember 2-án vagy 3-án a három balti állam külügymi­nisztere Budapestre látogat. Antall József tájékoztatta a képviselőket, hogy hazánk el­képzeléseit éppen felszólalása előtt ismertette telefonon George Bush amerikai elnök­kel. Ezután a jugoszláviai válsá­got elemezve kijelentette: rendkívüli körültekintésre van szükség a Kelet-Horvátország- ban és Szlavóniában kialakult helyzet megítélésében. Közöl­te: a Magyarországon tartóz­kodó menekültek száma meg­haladja a tízezret. Az elkövet­kező időszakban a harcok valószínűleg a Duna-parton is folytatódni fognak, és ez érin­teni fogja a hajózást is. Be­jelentette: hétfőn több kato­nai attasé és más diplomata tesz látogatást a magyar ha­tárvidéken, valamint a mene­külttáborokban. Vasárnapi lá­togatását a dél-magyarországi menekülttáborokban megren­dítő élménynek nevezte Antall József, s kijelentette: az or­szág biztonsága érdekében minden szükséges intézkedést megtettünk. Szent-lványi István (SZDSZ) a miniszterelnök felszólalása után — ugyancsak napirend előtt — a szovjet események kapcsán kért szót. Katona Tamás (MDF) szin­tén napirend előtt szót kérve erőteljesen kifogásolt egy új­ságcikket, amely az MDF hétvégi frakcióülésének várha­tó fejleményeiről készült. Elmaradt a nagy roham a kárrendezési. hivatalokban, ho­lott a felfokozott várakozás után mindenki számított erre. No, nem unatkoznak a mun­katársak, sőt, a Baranya me­gyei Kárrendezési Hivatal pé­csi székházában sem nyugal­mas munkahelyet talál a láto­gató. Ha nincs is tumultus, egy-egy ügyféf gyakran egy­mástól órai beszélgetés, hiszen régi adatokat kell felidézni, nehezen előkeríthető dokumen­tumokat beszerezni. Ezért is a legtöbben először informálód­ni jönnek, tanácsért, hogy mi­ként töltsék ki a postahivata­lokban kapható kárrendezési egységcsomagot. Mindössze 60 -70 kéreímet tudtak eddig el­fogadni, de a statisztika nem jó képet mutat, mert 44-ből 43- hoz kell hiánypótlást kérni. Dr. Kóbor Béla, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal /ezetője mégis azt tanácsolja indítsák el az ügyüket, még akkor is, ha hiánypótlást kér jtána a hivatal, mert így kö­zösen kereshetik a megoldást az adatok, dokumentumok be­gyűjtésében. Ugyanis már az első két hét­ben kiderült, nagy szükség van az együttműködésre nem­csak az ügyfeleikkel, hanem a földhivatalokkal, levéltárakkal, polgármesteri hivatalokkal. Óriási problémát okoz, hogy a földhivatalok nem tudják megadni azokat a dokumen­tumokat, amiket a törvény be­tűi nyomán a kárrendezőknek viszont követelniük kell. Dr. Kóbor Béla példaként egy földhivatali véghatározatot mu­tatott, amelyen 48 helyrajzi számú ingatlan szerepelt 18 ka­taszteri holdon, összesen 224 aranykorona értékben. Az ügy­félnek ezt 48 darab F jelű adatlapon kell benyújtania, mind a 48 ingatlanra kiszámolt aranykorona értékkel. Ezt nem tudják produkálni a földhiva­talok neki. Az elmúlt héten szinte na­ponta egyeztettek a földhivata­lokkal, mert szeretnének kike­rülni ebből a kelepcéből, és úgy, hogy ne az ügyfelek sza­ladgáljanak. A héten egy asztalhoz ülnek a szakembe­rek, remélhetőleg megnyugtató megoldásról számolhatunk be. A kárrendezésben érintett hivatalok ebben a kilencven napban, amíg a kérelmeket be l.ehet nyújtani, kizárólag arra figyelnek, hogy az emberek időben és elbírálásra alkalma­san adhassák be a kérelmüket. Meggyőződéssel állítjuk ezt, még annak tudatában is, hogy sokaknak bonyolultak és nehe­zen kitölthetők az adatlapok. Dr. Kóbor Béla és munkatár­sai eleget tesznek minden meghívásnak, a hivatal felállí­tásának első napjától kezdve járják a baranyai falvakat és tanítják az érintetteket az ügyük intézésére, az adatlapok kitöltésére. A hivatalvezető megjegyezte, ha a pártok, ön- kormányzatok segíteni akarnak, ebben közreműködjenek. Sajnos, az amúgy is sok gond mellett tetézik a bajokat a rémhírkeltők is. Dr. Kóbor Bélától legutóbb az egyházas- kozári fórumon kérdezték, igaz-e, ha a nyugdíjas kárren­dezési kérelmet ad be, meg­szüntetik a nyugdíját? Szemen szedett hazugság! Sőt, járadék formájában is igényelheti majd a kárpótlást, és ezzel nőhet a nyugdíja . . . G. M. Nem maradhatnak ellátatlan rétegek Koncepció a társadalombiztosítás megújítására Surján László expozéja Zöld-Híd a fogyasztók és a szolgáltatók között Példaadó energetikai és környezet- védelmi egyesülés alakult Pécsett Ezután a napirend szerint a társadalombiztosítási rend­szer megújításának koncepció­járól és a rövid távú felada­tokról készített jelentés általá­nos vitája következett. Surján László népjóléti miniszter ex­pozéjában kiemelte: a társa­dalombiztosítási rendszerrel kapcsolatban egy alapvető kérdésben van egyetértés a politikai erők között, mégpe­dig abban, hogy a rendszer reformra szorul. A kormányzat éppen azért terjeszt most a parlament elé egy koncepciót és nem kész tervezetet ebben a tárgyban, mert a részletkér­désekben igen eltérőek a vé­lemények, és egy ilyen jelen­tős kérdésben feltétlenül szük­séges a nézetek előzetes egyeztetése. A javaslatok is­meretében még ebben az év­ben a ház elé kerül a tör­vény tervezete is. A változtatás alapelvei kö­zött említette a miniszter, hogy tisztázni kell a társadalombiz­tosítás feladatkörét, és rendez­ni szükséges a biztosítási fel­tételek közötti ellentmondá­sokat. Kiemelte: nem marad­hatnak ellátatlan rétegek ott, ahol az állam ellátási kötele­zettséget vállalt magára. Cá­folta azt az elterjedt nézetet, amely szerint az új egészség- ügyi rendszerben bárki is el­látatlanul maradhat azért, mert nem képes megfizetni az ellátás költségeit. A koncepció javasolja a biztosítási ágak szétválasztá­sát — első ütemben nyugdíj-, valamint beteg- és baleset- biztosításra, majd második lépcsőként önálló balesetbiz­tosításra. A nyugdíjrendszer átalakítására három variációt tartalmaz a koncepció. Ezek­ben eltérő mértékű hozzájá­rulás mellett, eltérő nagyságú nyugdíjra lennének jogosultak a biztosítottak. Mindegyik rendszerhez szervesen hozzá­épülne az önkéntes biztosítások rendszere, és egy úgynevezett nemzeti alapnyugdíj gondola­ta. A miniszter kiemelte, hogy elengedhetetlen a nyugdíjak értékének megőrzése. Ez azon­ban nem történhet az árak, csupán a bérek alakulása alapján. Az új nyugdíjrend­szer kidolgozásánál a költsé­gek csökkentésére meg kell fontolni a szolgálati idő, a nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének kiszámításakor be­számított évek számának fel­emelését, s célszerűnek látszik egy felső korlát alkalmazása a kifizetéseknél. Azt azonban hangsúlyozta az előterjesztő, hogy bármilyen változást csak­is fokozatosan, hosszabb idő alatt lehet bevezetni. Surján László expozéjának végén megjegyezte — örül an­nak, hogy a társadalombizto­sítási rendszer reformjának megvitatása szinte egyszerre kerülhet megtárgyalásra a tár­sadalombiztosítás önkormány­zatának kialakításáról szóló törvénytervezet vitájával, mert bármilyen intézkedés csakis az önkormányzat létrejöttével ve­zethet eredményre. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy a parlament feladata a társadalombiztosítás mozgás­terének törvényi meghatáro­zása. A miniszteri expozé után ugyan elkezdődött a törvényja­vaslat általános vitája, ám — tekintettel az idő előrehaladott voltára — csupán két frakció vezérszónoka fejthette ki párt­ja álláspontját. Kulin Sándor az MDF nevében a társada­lombiztosítási önkormányza­tok minél szélesebb körű legi­timációjának fontossága mel­lett érvelt. Az SZDSZ-képvise- lőcsoport részéről felszólaló Solt Ottilia az érdekvédelmi szervezetek révén történő dele­gálás mellett szállt síkra. Rö­viddel fél. nyolc előtt — az ál­talános vitát felfüggesztették. Az Országgyűlés kedden reg­gel folytatja munkáját. Az energiaárak rohamos emelkedése napjainkban fel­tétel nélküli takarékosságra kényszeríti a fogyasztókat. Az új fogyasztói magatartás ha­tást gyakorol az energiaellá.- tást biztosító cégek, vállala­tok gazdálkodására is. A szol­gáltatók körében is el kezd terjedni a gazdaság néhány ágát már befolyásoló nézet, a piaoközpontúság. Költségkímélő eszközökkel és eljárásokkal, el­fogadható áron és megbízha­tó módon szolgáltatni. Csak ez lehet a jövő jelmondata. Ha jól belegondolunk, nem is áll egymástól olyan távol a két fél, a fogyasztók és a szolgáltatók elképzelése, igé­nye. Ez a tény adta az alapötle­tét a Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés megalakításának. Az egyesülés alapítótagjai: a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat, a Pé­csi Hőerőmű Vállalat, a Pécsi Távfűtő Vállalat és a Pécsi Víz­mű Vállalat. Mint azt már a neve is sejteti, az egyesülés két fő működési területe az ener­getika és a környezetvédelem lesz. Irodájának megnyitásá­val a ,,Zöld-Híd" nemcsak képletes, de valódi összekötő kapocs szeretne lenni a lakos­ság és a szolgáltatók között. A fogyasztók részére állandó ingyenes információs és ta­nácsadó szolgáltatót indít, ak­tív szerepet vállalna energe­tikai tervezésekben, energia- hordozók kiválasztásában, kis-, közepes-, de akár nagyberu­házások szintjén is. Az egyesülés működési fel­tételeinek — helyiség, beren­dezés, személyi* állomány — biztosítása mellett ezekben a napokban folyik az országo­san egyedülálló kezdeménye­zés programjának részletes ki­dolgozása is. Az előzetes ter­vek szerint a hiányzó feltéte­lek bizosítása után januártól a gyakorlatban is megkezd­heti működését , a ,,Zöld-Híd" Egyesülés. K. E. A közelmúltban adták át Harkányban, a Kossuth utca 8. számban azt az üzletsort, amelyben többek között helyet kapott az S-Modell üzletlánc első községi boltja. A magántulajdonú üz­let szoros kapcsolatban áll az S-Modell központtal, ők biztosítják az árut, a reklámot és szer­vezik a divatbemutatókat. Fotó: Proksza László Lopom ai üveget i Rakom az üres Fonyódi ásványvizes üvegeket a pécsi 145. számú, Kossuth utcai bolt pultjára. Tizennégy darab, hja, így "mulat egy pécsi család, ho nem kívánja, meginni a pécsi csapvizet. Az eladónő hamar elveszti türelmét, s a hatodik üveg után felfortyan: honnan jön ez a sok üveg? S ez még nem elég, hozzá :s sziszegi: lehet, hogy nem is itt vették! Lopom az üveget, mondom nyugodtan, mert nem aka­rom még szombaton is felmérgesíteni magam. A hölgy képeket vág, de továbbra is dúl-fúl. Ám megrovásom még nem ért véget. A pénztárosnő felháborodottan bámul a számlára, tizennégy üveg, kérdi fenyegető hangsúllyal. Elnézést, hogy számolatlanul vedeljük az ásványvizet, s nem elég, hogy drága pénzen megvesszük, még a 19 fo­rintos betétet számláló üveget vissza is váltjuk. Pedig ! be lehetne dobni a kukába, vagy dísztárgyakat fabrikálni- belőle. Nagyot sóhajtok. Úgy látszik tényleg lassú a piacgazdálkodásra való át­térés meg a privatizáció. Vagy egyszerűen a kereskedői magatartás hiányos gyakorlásáról beszéljünk? A sokat em­legetett történelmi belváros szívében, ahol egyébként sem fényes az élelmiszerüzleti színvonalas ellátás, ahol a bol­tok, a csemege rozscipóján kívül még barna kenyeret sem árusítanak, ahol nemcsak a helyiek, hanem a külföldiek is megfordulnak, talán nem éppen a legmegfelelőbb az ilyenfajta magatartás. Tudom, mindettől nem változik meg a. helyzet, el is me­gyek inkább máshova vásárolni. B. A. rendkívüli ülésszaka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents