Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-25 / 232. szám

Felemás szezon az idegenforgalomban A Balaton továbbra is vonzó -Aszínvonal emelése létkérdés Szívesen forog az idegen Kaposvár sétálóutcáján Fotó: Proksza László Bizonytalankodva tekintettek az idei nyári szezon elé az idegenforgalmi szakemberek. A jugoszláviai politikai hely­zet, a volt szocialista orszá­gok másirányú érdeklődése, a nálunk lévő, nem éppen ol­csó árak, az infrastrukturális hiányosságok mind megkérdő­jelezték a jó forgalmú szezon lehetőségét. A megkérdezett idegenfor­galmi hivatalok, utazási iro­dák, a baranyai Mecsek-Tou- rist és az IBUSZ, a Zalatour, a Siótour, o Tolna Tourist, a bajai Puszta Tourist vezetői és munkatársai három kérdésben értettek egyet: mind a hazai, mind a külföldi vendégből ke­vesebbet fogadtak ez idáig, mint az elmúlt évben. Igaz, mégsem olyan egyértelmű o kép, mert a Siótour igazgató­ja a júliusi, augusztusi forga­lommal elégedett, sőt az elő­szezonban nagyobb volt a forgalmuk, mint tavaly. A má­sik: egyre jobban hiányzik a turizmusból a magyar vendég, akik közül kevesebben tudják megengedni maguknak az üdülést, az utazásokat. A Mecsek-Tourist vezetője úgy látja, irodájukon keresztül külföldre is kevesebben jutot­tak el az idén. Baranyai szál­lásaik közül a vendégek két fajtát kerestek: a nagyon ol­csót és a luxuskategóriájúa- kát. Nincsenek kétségeik afelől, hogy csak az egyre színvona­lasabb szolgáltatásokkal, szál­láslehetőségekkel tudják a fo­kozódó versenyben megtarta­ni, csábítgatni a vendégeket. A vendégeket, akik ma már mások, mint tegnap voltak. Az egykori szocialista orszá­gokból egyelőre kevesen jön­nek hozzánk, s a nagy, cso­portos utak kimentek a divat­ból. Viszont több üzletember, menedzser kopogtat, és az északi országokból, de Ang­liából, sőt a tengeren túl is többen kíváncsiak ránk, mint az elmúlt években. A kempin­gekben a komfortosabb bun­galókat keresik, a fizetőven­dég-szolgálatból is inkább a felszereltebbeket, s ha szállo­dába mennek, megnézik, van-e tv, telefon a szobákban. A Zafatour korszerűsítette vo- nyarcvashegyi kempingjét, s épített még tavaly egy szál­lodát Zalakaroson, a Siótour bungalófalvait bővítette Siófo­kon, Szemesen, Bélatelepen, a Mecsek-Tourist felújította a harkányi kempinget, és kor­szerűsítette a Hunyor Szálloda szobáit. Odafigyelnek a dol­gozóik nyelvismeretének fej­lesztésére. Nehéz kérdés vi­szont számukra a reklám. Színvonal, mértéktartás és tisztesség — mondta a Zala­tour igazgatója. Ha ezek meg­valósulnak a magyar szolgál­tatásokban annyira, amennyi­re ma még nem — tisztelet a kivételnek -, akkor fel tudjuk venni a versenyt a tengerpar­tokkal, a vadregényes tá­jakkal. Barlahidai A. Opel Corsa „sárga angyalok" Opel Corsa autók lesz­nek a jövőben a Magyar Autóklub „sárga angya­lai". Az elnökség dönté­sének értelmében erre o típusra cserélik az évtize­dek óta szolgáló Traban­tokat, Wartburgokat, me­lyek sok-sok műszakilag meghibásodott személy- gépkocsit segítettek az utak szélén. Alapos vizsgálat előzte meg a választást, persze, nem is csoda, hiszen an­nak nem lett volna értel­me, hogy különböző már­kájú autókkal lássák el az országúti segélyszolgá- , latot. A kis dízel Corsák mellett szólt, hogy műsza­ki-technikai paraméterei kiválóan megfelelnek a mozgó javítóbázisok köve­telményeinek, alacsony a fogyasztásuk, s az áruk is kedvező. Ez utóbbival kap­csolatban nem felesleges megjegyezni, hogy egymil­lió forintnál kevesebbe ke­rülnek, a tervek szerint első lépésként 24 kocsit vásárol a MÁK. A miért nem többet? - kérdésre azt a választ kaptuk, hogy a további beszerzések szo­ros összefüggésben lesznek az autóklub taglétszámá­nak alakulásával. Mert köztudott, hogy o magyar autósok legnagyobb szer­vezete egyetlen fillér ál­lami támogatást sem kap, azaz önfinanszírozó. R. N. Jelenet a Játék a sötétben című darabból, amelyet tavaly mutattak be a Stúdiószínház­ban Fotó: Kóródi Gábor Modern játéktér a pécsi Kamaraszínházban Újra helyénvaló lesz a meg­különböztetés Pécsett, a nagy­színház és a kamaraszínház elnevezés között, hiszen októ­ber 4-én átadják a Pécsi Nemzeti Színház felújított, korszerűsített patinás épüle­tét. A Kamaraszínház, amely évekig egyedül adott otthont mindenfajta színházi előadás­nak, saját útjára lépett. A Nemzeti Színház igazga­tója, Lengyel György ezt úgy fogalmazta, hogy a Kamara- színház és az épületében lé­vő, eddig is kísérletező kedvé­ről ismert Szobaszínház és Stúdiószínház repertoárja a progresszívabb, kísérletezöbb jellegű előadásokból áll majd. Az új arculatot minden mű­fajban szeretnék megvalósíta­ni, a prózai előadásoktól a r Uj arculat- minden baletten át a zenés darabo­kig. Nagyobb lendülettel sze­retnének az értelmiségiek és a fiatalok felé fordulni, sőt, azt a kedvező ígéretet is hal­lottuk, hogy nem csak a kö­zépiskolások és egyetemisták, hanem az általános iskolás korúak is találnak majd min­den évadban nékik szóló be­mutatókat. A gyerekeknek való darabok helyszíne váltakozni fog, hol a nagyszínházban, hol a Kamaraszínházban ját­szanak majd. De térjünk vissza a Kama­raszínház és a másik két ki­sebb méretű színház terveihez. A Kamaraszínházban adják elő például Camus: Félreértés műfajban című művét, Spiró Optimista komédiáját vagy egy koreai legendát. A másik két játék­térre is több bemutatót gon­doltak, így többek között a Josephine Baker életéről szóló musicalt és egy japán író darabját, de a bemutatók idő­pontja, illetve az, hogy mely művek kelhetnek életre a színpadokon, csak a későb­biekben dől el. S hogy az új elgondolások új térben is megjelenhesse­nek, a Kamaraszínház színpa­dát átalakítják mozgatható, meglepően újszerű, az elő­adások stílusához rugalmasan alkalmazkodó játéktérré. B. A. Az első magyar videó-instol- láció kiállítás szeptember 8-ig látható Budapesten, a Műcsar­nokban. Bizonyosan sokaknak ismeretlenül hangzik a kiállítás címe, ami a videóművészethez kapcsolódó vagy videót fel­használó műveket jelent. Olyan alkotásokról van szó, melyek a televíziót mint tárgyat használ­ják fel, vagy a monitort mint a festészet és szobrászat lehető­ségeinek kiszélesítését fogják föl. Ugyanakkor videófestmé­nyek, videófalak, videóvásznak és videótükrök is láthatók. A Soros Alapítvány Képző- művészeti Alapja által szerve­zett kiállításon a Magyarorszá­gon már nevet szerzett művé­szek - Peternák Miklós, For­gács Péter, Galántai György, Szirtes János — mellett bemu­tatkoznak kevésbé ismert alko­tók is. Az egyik legfiatalabb a Pécsi alkotok a kiállítok között Videó-installációk a Műcsarnokban 18 kiállító közül a pécsi Almá- si László, az Iparművészeti Fő­iskola videó és grafika szaká­nak harmadéves hallgatója, ö mondja „Killer"-gyilkos című kiállításra kerülő munkájáról: — Egy televízió forog a kö­zéppontja körül. A monitort jel- generátor üzemelteti, vibráló, zaklatott képet vetítve. A ké­szülék két oldalára kaszákat szereltem, melyek a berende­zéssel együtt mozognak. Célom az volt, hogy érzékeltessem azt az agresszivitást, ami a tömeg­kommunikáció terjedése körül érzékelhető. Ez csak egy tény­megállapítás arról, hogy milyen a médiák hatása környezetük­re. A tv eközben csak vibrál, utat hagyva a nézőnek a to­vábbgondolásra, míg egy film vetítése elvonta volna a figyel­mét. . Egy ilyen jellegű kompozíció elkészítése igen költséges. Eh­hez adott segítséget a Soros Alapítvány. A beérkezett ter­vekből választották ki a 16 ki­állításra kerülő alkotást, bizto­sítva a megvalósítás költségeit.- Mik a további tervei?- Videófestménnyel - térben és időben kiterjesztett kétdi­menziós kép, egyfajta végtele­nített felvétel — szívesen fog­lalkozom. Elsősorban a moz­gásábrázolás, a mozgástipog ráfia az, ami a videóműfaj­ban legjobban érdekel. Az úgynevezett televíziós főcím - közülük a legismertebbek az MTV csatorna adásaiban az összekötő montázsok — periodi­kus lüktetése, formagazdagsá­ga és lehetőségei igen von­zóak, ilyen jellegű videóalko­tásokban is gondolkodom. Pécsről Lantos Ferenc és Or- nódi László indítottak el a pá­lyán, s bízom benne, hogy jö­vő nyáron már önálló kiállítás­sal térhetek vissza szülőváro­somba. Mészáros E. B. Kellemes, esős nyár Nem lesz hideg és zord tolünk A nyolcvanas évek hosszú, forró nyarai után az idei meleg évszak igazán kellemes, bár időnként szeszélyes, katasztrofális időjárással aján­dékozott meg bennünket. Igaz, túlzás egy egész év­tizedet aszályosnak bélyegez­ni, ezzel egyetértünk Nemes Csabával, az Országos Me­teorológiai Szolgálat éghaj­latkutató és tájékoztató osz­tályának munkatársával, ám az biztos, hogy az elmúlt években szinte minden nyáron esőért imádkoztunk a vízügyes szakemberekkel együtt, hogy elkerüljük a korlátozást. Per­sze, az idei bőséges ivóvíz- készlethez segített az időjárás mellett a tetemes vizdíj is, de ez már közgazdasági téma . . Szóval, az idei nyár bővel­kedett leg-ekkel és meglepe­tésekkel. Emlékezzünk csők, a szinte száraz, hűvös június után — amelyben a sokéves csapadékátlagnak mindössze 63 százaléka esett országosan, Baranyában meg csak 30 százaléka —, a napfényt gyak­ran nélkülöző, esős július kö­vetkezett. A Zala megyei kisközség, Cserszegtomaj be is vonult jú­lius 4-én a meteorológiai leg­ek tárába, mert 24 óra alatt 131 milliméter csapadék hullt, és egyébként is, a júliusi át­lag itt négyszerese volt a sok­évesnek, a 254 milliméterrel. Biharkeresztesen és környé­kén pedig egy július végi éj­szakai jégáradat volt emlé­kezetes, amit ráadásul szél­vihar és nagymennyiségű csa­padék kísért, óriási károkat okozva. A jég a déli megyék­ben is megtizedelte a gabo­natermést. A rendkívül csapadékos nyár különlegessége volt - igaz, így utólag - a júliusi árhullám, ami elég ritka eb­ben a hónapban. A meteorológus augusztus első tíz napját szárazabb idő­szakként jegyezte fel, míg az elmúlt napokban nyári zápo­rok, zivatarok váltakozását, bár ez idő alatt Pápán egy milliméter sem esett, míg Szekszárdon 73 milliméter. Ez a nyár mindenesetre el­lenkezik a következtetéssel a felmelegedő Föld miatti szá­razságról, láthatóan sokkal bonyolultabb vizsgálatok szük­ségesek az összefüggések ki­derítésére, ám a lehetőségét persze, nem kell elvetni. Mellei Aranka friss előre­jelzést adott a következő ősz­ről és télről. Nos, az ősz az átlagosnál melegebbnek Ígér­kezik, szeptemberben és októ­berben a sokéves átlag cso- padék mennyiségére, novem­berben annál is kevesebb eső­re számíthatunk. A december viszont hidegebb lesz, de nem zord, és enyhe hőmérsékletű, átlagos csapadékú január és február követi. Mindehhez csak a meteo­rológus megjegyzését tehetjük hozzá, a hathónapi előrejel­zés nem olyan pontos, mint az ennél rövidebb távú. Bár igazán kiegyeznénk vele, ha bejönne ez a jóslat. . . G. M. vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents