Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-24 / 231. szám
1991. augusztus 24., szombat aj Dunántúlt napló 11 Magyaroknak behajtani tilos? Az ausztriai buszkatasztrófa nyomán drasztikus intézkedéseket jelentett be maga Vranitzky kancellár. Eszerint a jövőben a határnál minden Kelet-Európábái érkező autóbusz műszaki állapotát ellenőrizni fogják mielőtt beengedik az osztrák utakra. Most mindenki az intézkedés közvetlen hatásait próbálja felmérni: mivel jár ez az idegenforgalmi irodákra, mennyiben sérti a szigorítás a nemzetközi jogot, lesz-e nálunk is viszontkorlátozás stb. Ám az igazán súlyos és aligha elkerülhető következmények eddig még alig kerültek terítékre. Nem kétséges ugyanis, hogy éppencsak el? kezdődött egy folyamat, amely a nyugat-európaihoz képest elviselhetetlenül elmaradott, megbízhatatlan, környezetszennyező keleti járművek, technológiák, termékek, élelmiszerek egyre jelentősebb beviteli korlátozását hozza majd magával. Aki alaposabban körülnézett Ausztriában, Németországban, az már eddig is csodálkozott hogy miként engedhették be a magyar átlagbuszt, átlag- Trabantot ezekbe a biztonságukra, környezetükre egyre kényesebb országokba. Elég szomorú, hogy évtizedeken át eltagadták a lakosság elől a nyilvánvaló tényeket: a magyar Ikarusz legfeljebb sok importalkatrész beszerzésével értékesíthető a fejtett országokban. Ez olyan ousz, ami a kairói, odesszai és fekete-afrikai normáknak eleget tesz, ám ennél nyugatabbra műemléknek számít. Ám még nagyobb hiba lenne, ha továbbra is illúziókat kergetnénk termékeink valóságos eladhatóságát, valóságos értékét illetően. Legyen itt szó televízióról, autóbuszról, húsról, vagy almáról. Persze vevőt itt-ott még biztos találni, hiszen széles a kereslet sávja, akárcsak a kínálaté. De az idő nem nekünk dolgozik. Azokban az országokban, ahova mi a termékeirtk- kel törekszünk, hónapról hónapra szigorúbbak az előírások, legyen szó akár a járművek biztonságáról, crkár az élelmiszerek vegyszertartalmó- ról. A Közös Piac egyre jelentősebb nyomóst gyakorol tagjaira és reménybeli tagjaira - például Ausztriára — a közös minőségi, egészség- és balesetvédelmi, környezetvédelmi normáival. Nálunk sajnálatosan keveset tudunk és beszélünk ezekről az előírásokról Márpedig az Európába vezető úton ezek az igazi sorompók. Ma a buszainkat állítják le, holnap esetleg az élelmiszer- szállítmányainkat. Pusztai Éva Népkonyha Mohácson Református olvasókörnek hívják mindmáig a mohácsi idősek azt a Jókai utcai épületet, amely az 1950. június 7-i ál- amosításig adott otthont összejöveteleiknek. Azóta a Belvárosi Általános Iskolához tartozott, az igényeknek megfelelően ioI tanulócsoportok osztályterme, hol meg napközi működött a falai között. Most az utolsó negyedévtől teljesen új feladatot szánnak az ingatlannak. Dr. Marosi Irén városi főorvos pályázatot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz, melyben hozzájárulást igényelt egy népkonyha és éjjeli menedékhely kialakítására, valamint ezek működtetésére. Az elgondolást a főhatóság méltányolta, s bár nem a teljes költséget állja, de a 20 fás szálláshely kialakításához 1 millió 74 ezer forinttal, míg a népkonyhán a napi 50 személy ngyenes ebédeltetésének megoldásához 500 ezer forinttal jóul hozzá. A város önkormányzata a költségvetési tartalékból 300 ezer forintot adott a megvalósításhoz. A Népjóléti Minisztérium pénze sajnos még nem ért Mózesra. Ennek ellenére Kuti István, a város polgármestere úgy aatározott, hogy az átalakítást a költségvetési üzem a napok- bon kezdje el. Mint mondta, szeptember végére a két fürdőnek, a tálalókonyhának, az étkezőnek és a hálóhelyiségnek íészen kell lennie, hogy október elejétől a rászorulók haszná- atba vehessék. A Mohácson mindeddig nélkülözött szociális létesítmény berendezésének többségét adományokból gyűjtik össze. A kórház, a szociális otthonok, valamint több szeretetszolgálat jelezte, hogy ágyat, ágyneműt, gázzsámolyt és egyéb használati tárgyakat adnak. A fenntartáshoz szükséges pénzt természetesen normatív támogatással központi keretből a továbbiakba^ megkapja Mohács. A helyi református egyház o kárpótlási törvény adta jogával élve visszaigényli a volt ingatlanait, így az egykori olvasókört is. Ám az értékének megfelelő vagyonjegyre tartanak csak igényt, s nem akadályozzák meg, hogy a valamilyen okból ellátásra szorulóknak az önkormányzat segítséget tudjon nyújtani. Tehát az épületbe nem kívánnak visszaköltözni. B. M. Világgazdasági kislexikon EFT A Szabadkereskedelmi Társulás, amelyet eredetileg a Közös Piacból kimaradt nyugat-európai országok hoztak létre. Az ipari cikkek forgalmát liberalizálták egymásközt, vagyis a kontingenseket és a vámokat megszüntették. Jelentősége csökkenőben van, azonban az Európai Közösség növekvő súlya miatt és tagjai közül Svédország és Ausztria már kérte felvételét az Európai Közösségbe. Magyarország jelenleg tárgyal az EFTA-val egy előreláthatólag 1992-ben életbe lépő úgynevezett asszimetrikus egyezményről, amely a vámok nem egyidejű megszünletését irányozza elő. ami azt jelenti. hogy Magyarország csupán fokozatosan teszi meg ezekét a lépéseket az EFTA tagállamaival szemben. relemes Pécsre Hozeni az Zöldség- és gyümölcspiac, nagyban — Hogyé oggya? - kérdi a rövid nadrágos férfi, miközben fürkészőn pislog a furgonon tetőig pakolt csemegekukoricára. — Mennyi kell? - hangzik a válasz, majd az eladó legalább olyan élénken, mint az előbb, folytatja. — Mert, ha az egész kocsival elviszi, akkor olcsóbb, ha nem, drágább. — ötszáz. — Akkor 5 forint csövenként. — 4,50. — Ne vicceljen, uram! Ennek a fajtának a vetőmagja 1350 forint! S a munka, a vegyszer? A rövid nadrágos legyint, ismerős számára a szöveg, majd szó nélkül odébb megy. Ömlik az áru A késő esti órákban élénk az élet a pécsi „nagybani" piacon. Kis és nagy teherautók utánfutóval és anélkül gördül nek be a kapun, helyet keresve maguknak a betonozott piac con, a salakon; a fényszórók csóvái a platókon egymásra pa költ dinnyéket, tököket, káposztákat, sárgarépahalmokat pász táznak. A motorzaj kiabálással párosul - nehéz helyet találni Akik már korábban érkeztek várják a kereskedőket. Otthon ról hozott stifoldert, sonkát fa latoznak - hosszú az éjszaka . . A zöldség- és gyümölcskereskedők még csak szállingóznak, érdeklődnek az árak felől, must- rálgatnok, bár imitt-amott már üzlet is kötődik. Gyakorta járok a vásárcsarnokba, ABC-be, zöldségüzletekbe. ,,Kisker”-árakhoz szokott szememnek furcsa volt látni, hogy az olyan paradicsomot, amit délelőtt 70 forintért vettem, itt a termelő 85-ért alig tudja eladni, az 50 forintos paprika 10-ért kínálja magát, a 30 fo rintos görögdinnye 20 forint ért . . . Egy vajszlói termelő mondja: — Érthetetlen, hogyan lesz a 10 forintos paprikából 50 valamelyik városi zöldségesnél. De mit csináljunk, ilyen bolond világ ez. — Jobb üzlet eladni, mint termelni. — Nem lehet mindenki kereskedő . . . — Paprikával megéri? — Idén úgy tűnik, nem. De ki tudja ezt előre. En is sok mindent termelek, most például a dinnye nagyon jól hozta magát, de az uborkára sem panaszkodhatok. — És Pécsre hozni? — Még itt a legjobb az ára S főleg amióta átadták ezt az új piacot, jó a kereslet is. Csak azt nem értem, hogy példáül miért kell nekem a Ladáért 190 forint helypénzt fizetnem, a kereskedőnek pedig mindössze 30-at! I Mint később megtudtam, azért, mert a kereskedők csak rövid ideig állnak be a piacra Ny üzsgés az éjszakában Jó nézni és hallgatni az éjszakai nyüzsgést, az alkudozást, a régebbi ismerősök évődését, a különféle tájegységekről érkezett emberek ízes beszédét. S jó nézni a rengeteg szép zöldséget, gyümölcsöt. . . Egy kereskedővel is igyekeztem szóba elegyedni. Arra a kérdésre, hogy . honnan jött, még szívesen válaszolt — Szek- szárdról —, de miután megtudta, hogy újságban írnám meg, amit mond, fekete pincérpénztárcáját szája elé téve jelezte, inkább hallgat. Több felvásárlót is faggattam volna - árrésről, kockázatról, adózásról egyetlen egy sem akadt, aki beszélt volna. Gál Jánosné három mázsa paradicsommal ponyvás ARO- ján egyedül jött Bótmonostor- ról. — Azt hittem, legalább 45-ért el tudom adni, de még a 35-öt is sokallják. Persze, megértem, ők minél nagyobb haszonnal akarják továbbadni. — S ez így igazságos? — Igazság! Miért, az igazságos, hogy minket rendesen megadóztatnak, ők meg csak töredékét fizetik annak, mint amennyit kellene. — Számla? — Ugyan! Máris kinőtte magát? Kádár Imrétől, a Pannonkert Rt. elnök-igazgatójától tudom, hogy az új, kertvárosi nagybani piacot ők hozták létre. Jól ismeri a gondokat, gyakorta megfordul éjszakánként a termelők és kereskedők „fórumán". — Gyorsan kinőtte magát. Amikor terveztük, nem gondoltuk, hogy ilyen nagy lesz a forgalom. Igyekszünk bővíteni. A zűrzavart az is „elősegíti", hogy a környéken lakók is eljönnek ide éjszakánként az olcsóbb vásárlás reményében. Hogy ez megszűnjön, az ABC-nk előtt lehetőséget biztosítunk a kis tételű árusításra, vásárlásra. — Az itteni árak és a kiskereskedelmi árak között nagyon nagy az eltérés? Ezt nem tudják szabályozni? — Az árat a kereslet és a kínálat alakítja. A piacorientált gazdaságban ez igaz is. Nálunk csak részben. De az tény, hogy még mindig nem elég nagy a kínálat. S, ha beszélünk róla. ha nem, létezik egy kereskedői réteg, amely meghatározza az árakat. — A Bosnyákon maffiáról beszélnek. Ezek szerint ilyen „nagykutyák" itt is vannak? — Igen. Nem feltétlenül kell. hogy személyesen ismerjék egymást, hisz az érdek tartja őket össze, ez pedig nem más, mint hogy minél nagyobb árrést érjenek el. Mondom Kádár Imrének, érdekes, tavaly a dinnye augusztus közepe tájékán 10 forint körül mozgott, most pedig 20— 30, holott az időjárásra a diny- nyetermelők sem panaszkodhatnak. — Jó, hogy említi, mert az árat például befolyásolja az export. Ha nagyobb tételt külföldre szállítanak — mint például dinnyéből az elmúlt hetekben -. ez azt is jelenti, hogy kevesebb marad itthon, tehát a többlet nem jelentkezett a piacon, igy magasabb az ára. Ez volt a kajszinál, a meggynél, a cseresznyénél .. . — Visszatérve a nagyokra, semmit nem lehet ellenük tenni? — Adminisztratív eszközökkel semmit. Ahhoz, hogy ezek megszűnjenek, igazi piaci viszonyokra van szükség, ahol a termelők szövetkeznek, megfelelő csomagoló-hátteret hoznak létre, s az igazi nagybani piacon adják el a portékát, vagy tőzsdeszerű módon értékesítik. Amíg ez nem jön létre, addig a különbség mindig nagy lesz a termelő által kért és a kiskereskedelmi ár között. A piac éli a megszökött éjszakai életét, élelmes háziusz- szonyok is befurakodnak a kapun. kezükben vödrök, barackot jöttek venni feleannyiért, mint a vásárcsarnokban. A szegedi termelő örül. mert bár kilóznia nem volna szabad, előveszi a mérleget és mér. Ö eladni jött. o háziasszony venni, az árrés nulla, mindketten jól járnak. Szüntelen érkeznek termelők, kereskedők, valamennyien a jó üzlet reményében. S az alku, eladás és vétel reggelig tart. Roszprim Nándor 18 óra után termelők, viszonteladók népesítik be a piacot Pécsett, a Kertvárosban Fotó: Benedek Tímea Szeptemberben indul az önprivatizációs program * Szeptemberben indul az önprivatizációs program első üteme. Ennek előkészítésével foglalkozott az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa legutóbbi ülésén. A programra 288 tanácsadó cég jelentkezett, ami jól mutatja, hogy igen nagy az érdeklődés az akció iránt. Az önprivatizációs modellben közreműködő tanácsadó cégek kiválasztására az ÁVÜ pályázatot hirdetett. Az igazgatótanács úgy döntött, hogy a nagyszámú, jó színvonalú pályázat alapján a közreműködő tanácsadói kör összetételéről a kérdéses feltételek véglegesítésével együttesen határoz. Leszögezték: a kiválasztás alapvető kritériuma a szakmai felkészültség, de emellett azt is figyefembe veszik, hogy a tanácsadó cég milyen térségben dolgozik. Az AVU igazgatótanácsa szerint a döntést követően a privatizáció előrehaladásával a tanácsadó cégek listája folyamatosan bővülhet. Az állami vállalatok előtt továbbra is nyitva áll az átalakulás valamennyi eddig kimunkált lehetősége. Ennek során továbbra sem szükséges az AVU által kijelölt céget választani tanácsadóként. Az önprivatizációs modell bevezettésének előkészítését az AVU vezetése tovább folytatja az igazgatóta- jáps döntése által meghatározott ütemben. Az ÁVÜ igazgatótanácsa engedélyezte a Betonútépítő Vállalat, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet, az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat,, valamint a BHG Híradástechnikai Vállalat apportbeviteli, illetve ingatlanértékesítési tranzakcióit. Jóváhagyólag tudomásul vette a Csepel Müvek Fémmű által bejelentett privatizációs elképzelést. Szintén jóváhagyta az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat előzetes átalakulási elképzelését. Eszerint az állami vállalatból kisméretű társaságok válnak le, amelyek önálló üzleti szervezetként végzik az állami vállalat termelőrészlegeinek tevékenységeit. A privatizáció befejeződéséig átalakul az állami tulajdonú vállalat központja. Olyan gazdasági társaság lesz belőle, amely a kis kivitelező cégek számára piacszervezést, üzleti információkat és befektetési javaslatokat nyújt A privatizációs folyamat egy Jen piaci és üzleti elvek alapján megvalósított decentralize : ót jelent. Az igazgatótanács a C :z Szerszámgyár Vállalatot pr a- tizóciós terveinek megvalósít sa érdekében augusztus 1-jétő! államigazgatási felügyelet aló vonta. A privatizáció szakmai befektetők bevonásával törte ük. A programot megerősítve támogatta az Ipari és Kereskedelmi M misztérium, és ilyen érte nü volt a vállalati tanács dör‘?se is. A programot az illeték ek egyeztették a szakszervezet munkahelyi szervezetével.
