Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-22 / 229. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. augusztus 22., csütörtök Ez a Start még nem az a S Bemutatjuk Felosztották a Start-hitel ez évi pénzét. Na nem a vállal­kozók, hanem a bankok között. Tizenhat bank kapott belőle. Mindegyik, amelyik részt akart venni ebben a konstrukcióban. Végeredmény: egy-egy bankfióknak alig több mint 8 millió forint jut, amit ha jól beosztanak, elég is ahhoz, hogy egy vállalkozót elindítsanak. A német kormány idei Start­folyósítása 40 millió márka. A magyar pénzzel kiegészülve összesen 3,5 milliárd forint jut ez évre. De ezt el is kell köl­teni még 1991-ben. Most, hogy minden bank tudja, mennyi is az ö kerete, lassan indulhat a hitelezés. Lassan, hiszen a résztvevő 16 bank közül vállal'kozósfinanszirozá- si tapasztalata jó, ha a felé­nek van. Az első nagy kérdés tehát, hogyan lett az eredeti két bankból 16. Mert bizonyára emlékeznek még arra olva­sóink, hogy az első hírek sze­rint két érdekképviselet és két bank neve forgott a köztudat­ban. A VOSZ-szal a Posta­bank, az Iposz-szal pedig a Budapest Bank neve fonódott össze. Két nagy, hálózattal és nagy vállalkozásfinanszírozási tapasztalattal rendelkező pénz­intézet. Később az MNB elnöke a tárgyalásokba bevonta e két bankon kívül az OKHB-t és az MKB-t. Majd úgymond megkérdezték az OTP-t - is, részt kiván-e venni a hitel- konstrukcióban. És ezzel nagy­jából meg is telt a pálya. Legfeljebb egy-két bank ma­radt, melyek nevei úgy csenge­nek a vállalkozók körében, hogy az ő bankjuk. Például ilyen a kicsik közül a Duna- bank, amely az eddigi két vállalkozói hitelkonstrukcióban is részt vett. És ekkor jött a nem várt fordulat. Tudniillik, a magas kezelési költségek és a kis haszon miatt a legtöbben ar­ra gyanakodtak, hogy nem­igen lesz olyan bank, amelyik szívesen beszállna o konstruk­cióba. Kis, néhány milliós fo­lyósításokról van ugyanis szó, melyeket nagy körültekintéssel kell végezni. A vállalkozói szféra, s főleg az indulók pénzéhsége ugyanis többszö­röse a rendelkezésre álló hi­telforrásoknak. A nyilvánosság nyomása pedig túl nagy. A bankok aztán más szem­pontokat is mérlegeltek, ami­kor végül is belevágtak. De mielőtt ezek elemzésébe bele­kezdenék, álljon itt egy egy­szerű matematikai művelet. Osszuk el a rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintot a folyósí­tóhelyek számával, ami 464. Az eredmény valamivel több, mint 8 millió forint. Ha tehát a bankok a pénzek arányos leosztása mellett voksolnak, úgy másnapra el is fogy a pénz. Minden hátsó gondolat nél­kül ugyanis nehezen tudom elképzelni azt, hogy egy ban­ki vezető vagy akár egy hite­lező ne ismerne valakit, aki ne tudná azonnal induló vagy már meglévő üzletében reme­kül hasznosítani a hitelt. S nincs is ezzel semmi baj — az egyik oldalról. Mert ugye, minden vállalkozás alapja a megbízható vállalkozó, akit, ha ismerünk, annál jobb! Végül is, cseppet sem lóg ki az egész pénzfelosztási konstrukció szelleméből egyik, Start-hitelt folyósító bankunk vezérigazgatójának a bank­közi egyeztetések során el­hangzott azon megjegyzése, hogy minek erről az egészről annyit beszélni, amikor olyan elenyésző összegről van szó, hogy azt - akár becsukott szemmel — oda lehet adni egy vállalkozónak és el is le­het felejteni az egész törté­netet. De lássuk, miért is van nagy igazság ebben a radi­kális, de kétségtelenül gyors megoldásban? Mert jön ugye a vállalkozó, az, aki mór hó­napok óta várja a beharan­gozott Start-hitelt, hogy végre pénzhez jusson. Tegyük fel, hogy már kitöltötte’ vagy sú­lyos ezresekért kitöltette az Iposz által összeállított hitel­kérelmi adatlapot. (Itt jegy­zem meg, hogy mivel 42 ezer példányban az el is fogyott, a bankok végül is amellett döntöttek, hogy befogadják a zöld lapokat, fenntartva azt a jogukat, hogy kiegészítő ada­tokat leérjenek be saját szájuk ize szerint.) Szóval, elindul o vállalkozó, a 16 bank valamelyikének egyik fiókjához. Ha ott elfo­gyott a pénz, mehet egy má­sik fiókhoz vagy egy másik bankhoz. Legjobban teszi, ha mind a 16 bankhoz benéz, el­készíti az adott banktól kért kiegészítőket, sokszorosítja azokat és gyorsan körbesza­ladja a 464 folyósítóhelyet. Villámgyorsan, hiszen úgy két hónapja van minderre, ha be­le akar férni még az 1991. évi keretbe — s az óra elin­dult. Persze, a bankoknak jo­gukban áll úgy dönteni, hogy nem osztják le a pénzt a fió­koknak, hanem minden hitel- kérelmet központilag bírálnak el. S bár cseppet sem vagyok hive a centralizmusnak, ese­tünkben nem csak azonosulni tudok, de üdvözlöm is azokat a bankvezetőket, akik a vál­lalkozók érdekeit szem előtt tartva nem a gyors osztoga­tás, hanem az átgondolt hite­lezés mellett voksolnak. S ez utóbbi a jelenlegi konstruk­cióban bizony csak központo­sítva képzelhető el. így van mód orra, hogy össze lehessen vetni például egy zalai meg egy békési vál­lalkozó üzleti elképzelését, számításba véve, hogy adott régióban egy vállalkozás meg­finanszírozása hány munka­helyet teremt, s ennek mek­kora jelentősége van. S csep­pet sem ellenszenves az a bü­rokrácia, amely előírja, hogy nemcsak amolyan pofaviziten kell megjelennie a vállalkozó­nak, hanem „helyszíni szem­le" nélkül nem is lehet hite­lezni. De végül is lássuk azt a sokszor emlegetett elvet, amely szerint elosztották a pénzt a bankok között. Minden bank 'apotí 60 millió forintot, me­lyet fiókonként 5 millióval egészítettek ki. A listát nézve ez körülbelül érvényesült is, azzal a kiegészítéssel, hogy aki jó értelemben erőszako­sabb volt, aki harcosabban védte vállalkozói érdekeit, an­nak több jutott. Mert ugye csak akkor lehet, s érdemes begyűjteni a pályázatokat, ér­tékelni, összehasonlítani azo­kat, ha a cél is megvalósul, ami esetünkben a hitelezés. S ehhez nem elég néhány millió, százmilliókra van szük­ség. Erre már érdemes felké­szíteni egy csapatot, érdemes profivá válni. És ezzel visszatértünk az alapkérdéshez. Miért kellett 16 bank ahhoz, amit 5—6 el tudott volna játszva intézni, sőt még azt is meg merem kockáztatni, hogy egy biztos finanszírozási háttér esetében van csak esély arra, hogy át­gondolt hitelezés történjék. S a biztonság, a legtöbb bank esetében nem alakult ki. Az igazi vesztesek azonban nem ők, hanem a vállalkozók, akik megintcsak futhatnak a pénz után. Azt ugyanis senki nem tudja majd megmondani nekik, melyik fiókban van még oda nem ígért pénz. A bankok közötti koordinációra pedig még kevésbé lehet szá­mítani. Mindehhez képest részlet­kérdés, van-e garanciaalap. Mert azt minden vállalkozó tudja, hogy ennek igénybe­vétele mindenképpen lassítja a hitelezés folyamatát, s így egyben az ő hitelhez jutási esélyét. Annak ellenére, hogy szakértők szerint minden esély megvan arra, hogy a Stajt- hitel indításának feltétele, a Garanciaalap gyorsan és jól működjön. A kezdő vállalko­zók azonban nemigen rúghat­nak labdába. Ez a Stort még nem az a START . . . GALLAI ANDREA (FIGYELŐ) A BANKOK START-HITELKERETEI Bankok Folyósító Keret összesen. helyek száma millió forint Takarékbank 15 135 Postabank * 20 300 Általános Vállalkozási Bank 2 70 Külkereskedelmi Bank 6 90 OKHB 71 470 Budapest Bank 52 375 OTP 160 810 Agrobank 17 145 MHB 80 515 Mezőbank 20 160 Európai Kereskedelmi Bank 1 55 Dunabank 6 90 Investbank 1 65 Reálbank 1 50 Ipari Fejlesztési Bank 4 70 Iparbank 8 100 Összesen: 16 464 3500 Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások — üzlet" mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalko­zók figyelmébe ajánljuk. Az it­teni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozha­tunk meg, hiszen az Üj Du­nántúli Napló naponta csak­nem 95 ezer példányban je­lenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha önt érdekli ez o rek­lámlehetőség, és az általunk nyújtott gazdasági informá­ciók, kérjük, fizesse elő la­punkat, ami önnél költség­ként elszámolható. Amennyi­ben vállalkozását a kétheten­te megjelenő „Vállalkozások — üzlet" mellékletünkben kí­vánja bemutatni, első alka­lommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatosan kérjük, keresse meg marketingveze­tőnket, Baranyai Józsefné (te­lefonja: 15-000/160-as mel­lék), aki segít a hirdetés megszervezésében, megírásá­ban, szükség szerint újságíró és fotóriporter biztosításával is. Kérdőjelek Kontárkodunk? Az egykor válogatott lab­darúgó még valahol a má­sodosztályban kergeti a lab­dát, de ma már kereskedel­mi kft.-k sorában ügyvezető, a neves színész pedig úgy döntött, hogy szabad percei­ben nem szinkronszerepért kilincsel, hanem autóalkat­résszel kereskedik. Értem is őket, meg nem is. Szerintem akkor vonnak he­lyén a dolgok, ha kereskedik a kereskedő, ha gyógyít az orvos, tervez a mérnök, él-haf a színpadért a komédiás, de nem szeretem, ha összekeve­rednek o szerepek. Megré­szegített mindonnyiunkat a le­hetőségek mákonya? Ez ker­get egyre többünket a hozzá nem értés zsákutcájába? Miért nem tudunk ellenállni I a kísértésnek, ha pénzszagot érzünk, holott eleve tudjuk, hogy csak kontárok lehetünk azon a másik területen? Lehet, hogy ezért kerül csőd be olyan sok újsütetű kisvállal­kozó? Ezért fordít hátat a magyar üzleti ajánlatnak szá­mos külföldi partnerünk? Le­het, hogy egyre többen érzik - látják - rajtunk a kontár- ság — már-már országos mé­retű bélyegét? SOMFAI PÉTER Ferenczy—Europress A Knauf együttműködik a Lasselsbergerrel Magyarországon A veszprémi székhely A sikeres alsó-ausztriai A. és J. Lasselsberger vállalkozó csa­lád 1990 augusztusban Veszp­rémben ultramodern kézi és gé­pi vakolotgyárat helyezett üzem­be Lasselsberger Kft. cégjegy­zéssel. A Knauf cég, Európa legna­gyobb ‘vakolatgyártóinak egyike és a gépi vakolat feltalálója Joint-Venture keretében koope­rál a magyar vállalattal. Már jóideje tárgyalásokat folytat a Knauf Magyarországon annak érdekében, hogy vakolatérde­keit kiterjessze, és most már valamennyi magyar vakolatipari tevékenységét társi viszony ér­dekében a Lasselsberger csa­láddal is kiépítse. A magyar Join-Venture-t Lasselsberger Knauf Kft. elne­vezés alatt jegyzik be. Magyar- országon kerül gyártásra a mész-, cement-, mészcement- és nemesvakolat belső és külső használat, valamint száraz ha­barcsok és száraz ragasztó- anyagok. A cég jelentős vo- kológép-szállitó a magyar fel­dolgozó üzemek számára. Az első exportokat máris megvaló­sította Jugoszláviába, a Szov­jetunióba és a Cseh és Szlo­vák Köztársaságba. A magyar építőipari válság áthidalása ér­dekében a teljes volumen 15— 20 százalékának exportját ter­vezik. A Joint-Venture Lasselsber- ger-Knauf Kft. székhelye a veszprémi kézi és gépi vakolat­gyár. A gyártási programhoz az alábbiak tartoznak: mész-, ce­ment-, mészcement és nemes­vakolatok belső és külső hasz­nálata, valamint más száraz habarcs és száraz ragasztó- anyagok. 8202 Veszprém, Házgyár út 9. Pf.: 24. Tel.: (80) 29-827. 22-049, 24-024. Telefax: (80) 29-827 Magyar termékek olasz vásáron Baranyai kiállítók Pordenonéban A Pécsi Ipari Vásár Vállalko­zásszervező és Tanácsadó Kft. szervezésében szeptember első napjaiban több baranyai cég is részt vesz a Pordenonei Ipari Vásáron. Az észak-olasz kisvá­ros ősz elején hagyományosan megrendezi vásárát, amelyen az utóbbi időben már nem csak a helyi ipar és mezőgazdaság mu­tatja be legújabb termékeit, a rendezvényen egyre több külföl­di résztvevő is kiállít. Pordenone most a Baranyához, Pécshez és Siklóshoz fűződő jó kapcsolata révén biztosított bemutatkozási lehetőséget megyénk vállalko­zó cégeinek. A PIV Kft. közve­títésével szeptember első heté­ben utazik a Baranya Megyei Zöldért Vállalat, a siklósi Pan­non-Márvány Kft., a komlói Carbon Részvénytársaság, a Pannonvin Részvénytársaság, a Modul Kft., a Garancia Rész­vénytársaság, az Alkotó Rész­vénytársaság, a Pécsi Dohány­gyár és a Mecsekfüszért. A Pordenonei Ipari Vásár szep­tember 7-től 15-ig tart, a felso­rolt cégek mintegy 35 négyzet- méteren, egy vegyes kiállításon mutatkoznak be. A „VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET” oldalainkkal legközelebb szeptember 5-én jelentkezünk

Next

/
Thumbnails
Contents