Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-21 / 228. szám
1991. augusztus 21., szerda aj Dunántúli napló 3 Hatpárti konzultáció a szovjet helyzetről Göncz árpád ünnepi beszéde Antall lózsel kormányfő javaslatára hétfőn délután 4 órakor megbeszélést tartottak a hat parlamenti párt képviselői a Szovjetunióban kialakult helyzetről. A Parlamentben megtartott csaknem másfél órás eszmecserén a többi között megjelent Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője, Tárgyán lózsel, a Független Kisgazdapárt elnöke, Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Gál Zoltán, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője és Hegedűs István, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának al- elnöke. A tanácskozást követően László Balázs kormányszóvivő rövid nyilatkozatot olvasott fel az Országház kapujában ösz- szegyűlt újságírók előtt. Eszerint a hatpárti konzultáción a miniszterelnök és az illetékes szakminiszterek a rendelkezésükre álló információk alapján tájékoztatást adtak a szovjet fejleményekről. Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a helyzetértékelő szakminiszterek között volt Jeszenszky Géza külügyminiszter, Boross Péter belügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter. A szóvivő közlése szerint a hat parlamenti párt képviselői egyetértettek abban, hogy a szuverén Magyar Köztársaság stabilitását nem érintik a szovjetunióbeli események. Ugyancsak egyetértés mutatkozott abban, hogy helyénvaló az igen visszafogott, mértéktartó megnyitatkozás ez ügyben. Megállapodtak abban is, hogy a fejleményekről folyamatosan konzultálnak egymással. Az MTI kérdésére László Balázs elmondta, hogy a hatpárti konzultáción semmiféle operativ intézkedésről nem tárgyaltak a résztvevők. A Magyar Rádió tudósítója az iránt érdeklődött: a magyar kormány kapott-e valamiféle hivatalos ______________________^_________ t ájékoztatást a szovjet kormánytól. A válasz: eddig nem érkezett ilyen tájékoztatás a Szovjetunióból. A szovjetunióbeli eseméöyek- nek hazánkra gyákorolt gazdasági hatásaival összefüggésben a magyar miniszterelnök kifejtette: a történtek semmiképpen nem lehetnek jó hatással gazdaságunkra. Ismerjük, hogy mit jelent a világ tőzsdéin, a gazdasági életben egy ilyen esemény. A pénzügyi világ azonnal rendkívül érzékenyen reagál bármilyen válságjelenségre. Ebben a térségben pedig nagyon fontos a stabilitás. A kormányfő utalt a jugoszláviai fejleményekre, hangsúlyozva, hogy a jugoszláv belső válságról sem szabad elfeledkeznünk. Most pedig egy hatalmas országban következtek be azok' a körülmények, amelyek veszélyeztethetik a térség stabilitását, és aggodalomra adhatnak okot. Gazdasági szempontból fontos, hogy ha lehetséges, Magyarország minden körülmények között folytassa gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval. Gazdaság és politika között szoros összefüggés van, de azért nem feltétlenül kell a gazdasági együttműködéshez mindig politikai, még kevésbé eszmei vagy erkölcsi egyetértés - állapította meg. „Tehát mi amellett vagyunk, hogy a gazdasági kapcsolatokat lenntartsuk, de komoly aggályaink vannak a tekintetben, hogy egy destabilizálódott, polgárháborús jelenségekkel vagy egyéb összeütközésekkel terhelt Szovjetunió milyen gazdasági partner lehet." A kormányfő végül szólt a parlamenti pártok vezetőivel folytatott hétfő délutáni konzultációjáról. Kifejezte abbéli bizodalmát, hogy a magyar külpolitikában minden vita, és nézetkülönbség ellenére alapvető kérdésekben egyszerűen nem lehet eltérő álláspontot képviselni. Hiszen a külpolitikai létkérdések egyben a nemzet létkérdései. A magyar kormányfő telefonon konzultált Antall József televíziós nyilatkozata A magyar ■ álláspont nem lehet más, mint az európai és az észak-amerikai államok, vagy a világ bármely demokráciájának álláspontja. Vagyis az: minden politikai átalakulás csakis alkotmányos módon, demokratikus eszközökkel történhet. Természetesen bárhogyan is alakul Gorbacsov életműve, s ezt ezekben a nehéz órákban is kifejezésre kell juttatni, Gorbacsov elnök szerepe kiemelkedő volt a kelet-közép-európai átalakulásban — mondta Antall lózsel a Magyar Televízió 1-es csatornáján hétfőn este, a Híradónak nyilatkozva. A magyar kormányfő a továbbiakban hangsúlyozta: Magyarország nagyságrendjének megfelelően, határos országként. felelős külpolitikát folytathat mindazon alapelvek szerint, amelyek a párizsi charta alapján kötelezőek valamennyi országra. Jó, ha emlékeztetünk arra: Magyarország. mint szuverén köztársaság elérte azt, hogy ma már nem tagja a' Varsói Szerződésnek, hisz nincs Varsói Szerződés, nincs KGST és, hogy Magyarországról kivonultak a szovjet csapatok. Eszmecsere a NATO-val A Magyarország és a NATO között létrejött konzultációs gyakorlatnak megfelelően ' Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden délután telefonbeszélgetést folytatott Henning VVe- generrel, a NATO politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettesével. Az MTI értesülése szerint a beszélgetés során szó. eset a térségünkben a szovjetunióbeli események nyomán előállt helyzetről. A NATO főtitkárhelyettese- közölte, hogy az észak-atlanti szervezet szerdán délután kezdődő, külügyminiszteri értekezletén Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatása alapján figyelembe veszik a magyar álláspontot. Wegener hozzátette: a szervezet készen áll az elkövetkező napokban is a konzultációkra mind a NATO és az égyes közép-európai országok, mind pedig a NATO és a közép-európai országcsoport között. A Magyar Köztársaság külügyminisztériuma leihatalmazta az MTI-t az alábbi közlemény kiadására: . ,,Augusztus 20-án nulla órakor George Bush, az Egyesült Államok elnöke telefonon felhívta Antall lózsel miniszterelnököt. A mintegy 30 perces beszélgetés során véleményt cseréltek a Szovjetunióban kialakult súlyos helyzetről. Bush elnök biztosította a magyar miniszterelnököt arról, hogy az Egyesült Államok támogatja és nem hagyja magára Magyar- országot és a térség többi országát. Felajánlotta, hogy az Egyesült Államok közvetlenül tájékoztatja a magyar miniszterelnököt minden olyan eseA Hősök terén tartott szentmiséjének végén II. János Pál röviden reagált a Szovjetunióban bekövetkezett változásokra. A Szentatya Magyarország védőszentjének ünnepén szívből köszöntött -minden magyart, ugyancsak köszöntötte az összes európai népet, majd így folytatta: — A Szovjetunióból érkező híreket hallva m®g buzgóbban imádkozom, azt kérve Isten-, töl, hogy ez a nagy ország elkerülje- ,az újabb tragédiád irat. Azért könyörgök imádságomban, hogy ne kerüljenek veszélybé azok az erőfeszítések.. amelyeket az elmúlt években tettek azért, hogy az egész társadalom visszakaphassa szavát és méltóságát. Hálásan emlékezem, vissza Kedden délután Varsóban lengyel, cseh és szlovák, mo.- gyár (konzultáció kezdődik arról, hogy a szovjetunióbeli események milyen hatással lehetnek a három ország helyzetére — közölte Herman Já(Folytatás' az 1. oldalról) lyezték el a Szent Jobbot, amelyet a reggeli órákban cserkészek vittek a szertartás színhelyére. A-szentmise a pápai himnusz és a magyar himnusz hangjaival ért véget. II. János Pál pápa magyar-, országi lelkipásztori látogatásának utolsó programjaként a ményről, hírről, illetve lépésről, amely Magyarországot is érinti. George Bush és Antall József egyetértett abban, hogy a jelenlegi válságos helyzetben csak alkotmányos eszközökkel, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás mellett lehet megoldást találni. Mindketten igen fontosnak tartották Borisz Jelcin és a többi, demokratikusan megválasztott vezető támogatását. Külön kitértek a balti köztársaságok helyzetére. George Bush és Antall József szót ejtettek a jugoszláviai válságról is. Egyetértettek abban, hogy továbbra is nagy figyelemmel kell kezelni a jugoszláv helyzetet, az nem szorulhat háttérbe a szovjetunióbeli események mellett. találkozásaimra Gorbacsov elnökkel, aki két alkalommal meglátogatott engem. Különösen becsültem az őt vezérlő őszinte szándékot, és azokat a nemes törekvéseket, amelyek őt áthatották az ember jogainak és méltóságának előmozdításában, valamint elkötelezettségét országa és a nemzetközi közösség javára Az általa megkezdett folyamatnak nem szabad megszakadnia. — Ti, kedves magyar testvéreim, legyetek tudatában annak a nagy szerencsének, amelyet jövőtök számára az a szabadság jelent, amelyet visszafordíthatatlan módon megszereztetek. Becsüljétek meg és éljetek helyesen -a szabadságotokkal. Varsóban nos külügyi szóvivő kedden kora délután az MTI-veL A konzultáción a magyar küldöttséget Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnöki tagácsadó testület irányítója vezeti. Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival találkozott. II. János Pál díszes kíséreté vei délután öt órakor érkezett a Ferihegy 1. repülőtérre, hogy ötnapos látogatását befejezvén búcsút vegyen Magyarországtól. A reptérre- Őszentségét Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall lózsel miniszterelnök, Szabad György házelnök, valamint a kormány számos Végezetül Bush elnök kifejezésre juttatta, hogy a szovjet események kapcsán a továbbiakban is szoros kapcsolatban kíván maradni a magyar miniszterelnökkel." * Antall lózsel miniszterelnök hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Helmut Kohl német kancellárral, aki tájékoztatta őt a Bush amerikai elnökkel, Mitterrand francia elnökkel és Major brit kormányfővel folytatott megbeszéléseiről. Antall József és Helmut Kohl a réndelkezé- sükre álló információk alapján értékelték a Szovjetunióban kialakult helyzetet és megállapodtak abban, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást. Antall József fogadta a szovjet nagykövetet Antall József miniszterelnök hétfőn este fél kilenckor 'kérésére hivatalában fogadta Ivan Aboimovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. A nagykövet átadta Genna- gyij Janajpv úrnak az állam- és kormányfőkhöz, illetve az ENSZ főtitkárához intézett felhívását. A felhívás szerint a Szovjetunióban hozott intézkedések ideiglenes jellegűek, azok semmiképpen sem jelentik a mélyrehctó. reformokról való lemondást. Az intézkedések célja az, hogy stabilizálja az ország helyzetét. Az ideiglenes jellegű intézkedések semmiképpen sem érintik a Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeit, a továbbiakban is a jószomszédság, az egyenjogú- • ság, a kölcsönös előnyök és a be nem avatkozás elve alapján fejleszti kapcsolatait. A találkozón Antall. József közölte, hogy az átadott dokumentumokat tanulmányozni fogják. tagja elkísérte, s ott volt a magyar római katolikus egyház több magas rangú vezetője, köztük Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Se- regély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. II. János Pál killönrepülőgé- pe nem sokkal fél hat után felszállt a Ferihegy 1. repülőtérről. II. János Pál pápa a szovjet változásokról Tanácskozás II. János Pál pápa elutazott hazánkból „Nemzeti ünnepünk előestéjén, mikor épp vendégül láthatjuk annak a pápának kései utódját, akitől első szent királyunk a koronáját kapta, amikor a szomszédunkban két helyen is történelmi felhők sűrűsödnek, szeretettel és tisztelettel köszöntöm hazánk valamennyi polgárát, s a világ valamennyi, hazánk határán kívül élő magyarját. Ez a nap ünnepeink sorában, számunkra talán a legmélyebb és a legtöbb értelmű ünnep. Mindig is jeles nap volt: több mint ezer esztendeje őrzi államalapító Szent István királyunk emlékezetét, aki vállalva az embert próbáló feladatot, átvezette hazánkat kora keresztény Európájába, de az ünnep jelentés- tartalma az idők során magába olvasztotta a megújhodást, az életet jelentő, a folyamatosságot jelképező új kenyér megbecsülését, s vele együtt mindazokét a kétkezi és szellemi munkásokét, akik az új kenyeret az ország asztalára teszik. Utóbb, négy évtizeden át, a pártállam alkotmányát idézte emlékezetünkbe. Ma: törvénybe iktatott nemzeti ünnepünk, mely Szent István nevét idéző régiségével két. győztes, de győzelme teljében letaposott polgári forradalmunk emléknapját is megelőzi. E három ünnep — együtt — a nemzet életképességének, nyitottságának, múltját híven őrző, de a kor szavát mindig értő és áldozatra kész megújulókészségének igazi jelképe. Ma, jövőépítő törekvésünk- . ben, figyejmünket mindenekelőtt arra fordítjuk, hogy mi az, amit Szent István örökéből élet- és alkotóerőként hasznosíthatunk. Hogy mi az. ami ma, a viharos rendszer- váltás idején segít múltunkat és jelenünket, mai ünnepünket a maga teljességében megélnünk. Hiszem, hogy Szent István magyarjainak lelkitusóját senki úgy meg nem érti, mint mi, a legutóbbi fél évszázad magyarjai. Akik alig több mint egy emberöltő során kétszer is rákényszerültek, hogy életformát, gondolkodásmódot váltsanak. Mindkétszer a történelem parancsára: első ízben nem a maguk jószántából, másodízben szabad akaratukból. Olyannyira, hogy ezért ötvenhatban vállalták a véráldozatot is. A sztálini alkotmány negyven éve megtanított rá mindannyiunkat, hogy a jó alkotmánynak nem csak a mindennapi kenyérhez való jogot kell biztosítania, de a mindennapi szabadság kenyerének kell lennie önmagának is. Nem a kivételezettek, hanem mindany- nyiunk számára. Akiknek nem csak szabad védelmezniük, de bárkitől, aki veszélyezteti, kötelesek is megvédeni az igazi alkotmány szellemét. Annak kifejezőjét, hogy újra megnyílt előttünk a lehetőség, hogy európai értelemben vett szabad polaárok, és ne alattvalók legyünk, az újra szabad és független hazában. Négy évtized az négy évtized: hiú álom azt hinnünk, hogy nyomtalanul eltörölhető, hogy meg nem történtté tehető. Része múltunknak, része az életünknek, beépült a sejtjeinkbe. Az agysejtjeinkbe is: olykor onnét diktálja tévesen,, mikor mit tegyünk. Ha megszüntetni vágyunk, mindenekelőtt önmagunkból kell kigyomlálnunk. A sebeket, amiket ez a kor ejtett, semmiféle kárpótlás nem gyógyítja _ be. legfeljebb enyhítheti; a meghiúsult álmok, ahogy, álmodtuk őket, már nem válnak valóra; a kettétört életeket aligha forraszthatja bármi is egybe. A történelem jégverése ellen nincs biztosítás. A régmúlt föltámaszthatatlan, bármilyen szépnek mutatkozik. Ezért sem önmagunkat, sem a parlamentet, sem a kormányt, sem az ügyes szomszédot ne okoljuk. De az, ami ezután, ami most történik — velünk és az országgal —, az immár mirajtunk áll. A mi bátorságunkon, a mi emberismeretünkön múlik, hogy kit tűrünk meg vezetőnkül, akár a munkahelyünkön is. s hogy kit, s hogyan védelmezünk. Elindultunk a magunk választotta úton, és mára megtanultuk: ez az út igencsak rögös, rögösebb, mint hittük. De végig kell mennünk rajta, mert visszaút nincs. S az út végén ott a cél, amire négy évtizeden át annyira áhítoztunk. Hogy mikor érjük el, az javarészt rajtunk múlik, az őr- szág polgárain. Párt, kormány, parlament, külföldi segítség lassíthatja, gyorsíthatja az utunkat, de végső soron — közvetve, de jórészt közvetlenül is — magunk felelünk érte. hogy elérjük-e? Tudnunk kell. hogy van örökségünk, amit nem hogy négy évtized, de ezer év minden viszontagsága sem volt képes elpusztítani: s ez nem más, mint a magyar nép alkotókedve, munkabírása, ötletessége, türelmetlen tenni aka- -ása, amivel zivataros történelme során a legreménytelenebb helyzetben is sikerül a legkisebb lehetőségből is majd, mindent kisajtolnia. Ezért sikerült a törökdúlás után az új honfoglalás, amikor a pusztává lett Alföldet ismét belaktuk. Ezért sikerült a háború után eltakarítanunk a romokat, és az prszágot szinte a semmiből felépítenünk. Ezért tudta a pártállam utolsó évtizedében a magyar nép megadásra kényszeríteni az önkényt. és megteremteni tízezernyi, úgy-ahogy védett, kis magánbirodalmát. Amit ma, a rendszerváltás szélviharában is védelmez, tíz körömmel. Ne csaljuk önmagunkat: egy összeomlott rendszer romjain és romjaiból láttunk neki felépíteni az új ország épületét — a rom éppúgy valóságos, mint az építés kényszere —. egyiktől sem szabadulunk varázsütésre. A piacgazdaság felé már megtettük az első tétova lépéseket, a társadalmi igazság szempontjait figyelembe vevő, a gyöngébbet is védelmező piacgazdaság egyelőre csak becsületes szándék — a versenytársadalom már létrejött, a jóléti még nem. A magunk bőrén érezzük, hogy a verseny — ha szabálya nincsen, csak vesztesei és győztesei — kegyetlen. De jó. ha tudjuk: a győzteseknek, ha azt kívánják, hogy élvezzék is. győzelmüket, meg kell aszta- -liuk a vesztesekkel is győzelmük gyümölcseit. Különben az egészet elveszíthetik. Társadalmi együttérzés, kölcsönös megértés, türelem, és belátás nél- <ül nem az egyénnek, a hazának nincsen jövője. Szent István, ha megbízhatunk a hagyományban, évente augusztus 20-ón ült Fehérvárt törvénynapot, ahol megitéltet- tek emberek és tetteik. Ezer év távlatából Szent István ül fö- öttünk 20-ón törvényt; nézzünk önmagunkba és ne há- 'itsuk másra — múltra, felebarátra —' a magunk tetteiért a felelősséget. Vajon oda merünk-e állni tetteink tanúsé gával Szent István színe elé? Vajon felebarátot látunk-e egymásban, vagy ellenséget? Gyűlölet lakik-e bennünk, vagy türelem? Közösen, s mindany-' nyiunknak készülünk-e felépíteni a hazát, vagy szivünk szerint kirekesztenénk-e onnét mindenkit, aki nem egyhitü, egyérdekű mivelünk? Van-e annyi józan eszünk; hogy belássuk: közösen többre megyünk? Bár adna ma mindenki Szent Istvánnal szembe nézve legalább önmagának őszinte választ e. kérdésekre: akkor volna. igaz. és nem színlelt Szent István emlékezetének ünnepe.”
