Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-18 / 226. szám

1991. augusztus 16., vasárnap uj Dunántúli napló 15 Munkanélküli és munkát kereső szovjet sportemberek Viktor Szanyejev (45) hóna­pok óta állás nélkül van. A háromszoros (1968, 1972, 1976) ol'mpiai bajnok hármasugró azonban nem tartozik a mint­egy 10 ezer moszkvai lakos közé, akik a július 1-jén meg­nyitott munkaügyi hivatalban állásért „kilincselnek". Sza­nyejev különleges munkanél­küli. Az egykori kitűnő spor­toló egy éve adta fel a D;- namo Moszkvánál betöltött ve­zetőedzői állását, s Új-Zé- landba költözött, hogy egy „pár" dollárt keressen. Mivel az összeg valóban szó szerint csak pár dollár volt, vissza­tért hazájába. Azonban régi posztját addigra már betöltöt­ték, és nem kínáltak helyette mást. Azóta vár az egykori sztár egy, a világ bármely tá­járól érkező ajánlatra. A korábban tisztelt, ma vi­szont állás nélküli edzők szá­ma is állandóan nő a Szov­jetunióban. Az 1972-es olim­pia aranyérmese, volt világ­bajnok tizpróbózó, Nyikolaj Avilov kénytelen 185 rubeles nyugdíjából eltartani család­ját. Az öböl-háború kirobba­nása után el kellett hagynia Irakot, s a „Szovinterszport" nevű közvetítő vállalat, amely az állást egykor szerezte ne­ki, ma már nem akar tudo­mást venni Avilov sanyarú helyzetéről. A régen megbecsült, most munkanélküli sportemberek többsége egyébként nem is kíván hazájában tevékenyked­ni. Szovjetunióbeli tartózkodá­sukat azonnal készek lenné­nek bármilyen feltétel mellett külföldi állásra „cserélni". Né­hány sportágban hosszú vára­kozási listán szerepelnek a szovjet trénerek nevei. Egy ve­zető kézilabdoedző, Alekszandr Panov, a politikai viszonyok el­lenére — polgárháború ide, vagy oda - Jugoszláviába tá­vozik. Ismert kosárlabdás kol­légája, Alekszandr Comelszkij egy párszor országot „váltott". Ausztriában is tevékenykedik néhány szovjet szakember, a legismertebb közülük Szergej Vajcehovszkij úszóedző. Több aktív sportoló is kül­földön reméli pályafutása foly­tatását. Csak a kézilabda- sport például az elmúlt évek­ben több mint száz játékost vesztett el az „idegenbe áram­lás” következtében. További 30 „ül a csomagjain", s várja a kellő .pillanatot. Natasa Rusznacsenko csapatkapitány már nem tartozik a várakozók közé, pár napja ugyanis a bécsi Hypo Südstadt együtte­sénél kötött ki. Tenisz OTP Kupa Pécsett OTP Kupa néven I—II. osz­tályú férfi és női pénzdíjas teniszverseny kezdődik augusz­tus 19-én reggel 9 órakor Pé­csett, a Balokányligetben. A férfiak összesen 150 ezer, a nők 32 ezer forintot nyerhet­nek, ennyi a két mezőny össz- dijazása. A kvalifikációkkal in­dul a torna, amelynek döntő­jét augusztus 24-én rendezik meg. „Nincs káosz a Ferenc­városban” Nem lehet kétséges, hogy a labdarúgók nyári holtidé­nyének a Ferencváros a leg­nagyobb vesztese. Kezdődött azzal, hogy a klubnak hátat fordított francia és egyik ma­gyar mecénása, majd a játé­kosok sorfa vették a kalapju­kat, és máshova igazoltak. Szinte csapatra való labdarú­gónak (Limperger, Keresztúri, Fischer, Pintér, Dukon, Topor, Bódét) írták alá az átigazo­lási kérelmét. Sokan már „zöld­fehér káoszról" beszélnek, a oatinás klub hívei aggódva tekintenek a bajnoki nyitány elé. Mit szól mindehhez dr. Szí­vós István, aki vízilabdázó Nyilasi élvezi a bizalmat Labdarúgó vb-döntő a Dél-afrikai Köztársaságban ? A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) vezetői nem is olyan régen úgy nyilatkoz­tak: bármennyire is jelentős az olimpiai mozgalom öröme a Dél-afrikai Köztársaság NOB-ba történt visszafogadá­sa okán, a futballsportban bi­zony nehezebben nyeri majd vissza FIFA-tagságát az afri­kai ország. Joao Havelange, a FIFA bra­zil elnöke azt ígérte: első lé­pésként az Afrikai Labdarúgó Szövetség egy ténymegállapí- tó, amolyan ad hoc bizott­sága ellenőrzi majd a Dél­afrikai Köztársaságban, vajon a kerek bőrlabda ottani vilá­gában létezik-e még apart­heid; milyen a bajnoki kiírás, s egyáltalán: visszafogadha­tó-e a Dél-afrikai Köztársa­ság Labdarúgó Szövetsége a fekete kontinens szövetségé­be? Ez a bizottság most befe­jezte munkáját. Tagjai megfi­gyeléseikről nemzetközi sajtó- konferencián számoltak be. Is- sa Hayatou, az Afrikai Labda­rúgó Szövetség (CAF) elnöke, aki egyben a FIFA egyik' alel- nöke is elmondta: megnyug­tató tapasztalatokról referál­hatnak. Mind politikai érte­lemben, mind a sportág ál­talános dél-afrikai helyzetét te­kintve Hayatou elégedett. Olyan értelmű jelentést ter­jeszt majd a FIFA Végrehajtó Bizottsága elé, hogy a dél- afrikai szövetséget — 15 éves .száműzetés" után - a FIFA 1992-ben visszafogadja. A CAF első embere odáig is elment, hogy egy kérdésre ezt vála­szolta: szerinte Dél-Afrikában ’ehetőség nyílik arra, hogy ott (2006-ban) világbajnoki 24-es döntőt rendezzenek.- Tavaly, az olaszországi Mondialén elsősorban Kame­run szereplése váltott ki őszin­te csodálatot, egyszersmind az afrikai kontinens futballsport- ja felé irányította az érdeklő­dést — említette meg a sajtó- konferencián Issa Hayatou. — Amennyiben ilyen ütemben fej­lődik tovább a sportág Afri­kában, úgy a magam részéről szívesen ajánlanám a Dél- afrikai Köztársaságot a FIFA figyelmébe. Minden biztosíték adott arra, hogy a kontinens „csücskében" vb-döntőre ke­rülhessen sor. Barcelonai jegyzetek Egy évvel a barcelonai olimpia előtt „Vorsenyok *91" elnevezéssel tartották és tartják a főpróbát a katalán fővárosban. A küzdelmek hol csak a spanyol bajnoki címért folynak (például úszásban), hol Világ Kupa-sorozat volt (vízilabdában), de akadt felnőtt vagy ifjúsági világ- bajnokság (dxsúdó, birkózás) és nemzetközi viadal (torna) is. Termé­szetesen a résztvevők és a szervezők egyaránt igyekeztek olimpiai szem­üvegen keresztül nézni az eseményeket, a rendezést, a szervezést, a ver­senyeket. fgy történt ez Hegedős Mihállyal, az MTI munkatársával, aki a cselgáncsozók vendégeként figyelhette az eseményeket. korában megszokta a sikert, a fényt, hiszen olimpiai, vi­lág- és Európa-bajnok volt, 360-szoros válogatott, s mint edző is eredményesen tevé­kenykedett. Az elmúlt évben megválasztott ügyvezető elnök­nek (civilben fogorvos), tehál egy merőben új faladatkört kell ellátnia. — Nincs káosz a Ferencvá­rosban, bár kétségtelen, hogy a labdarúgás, amely több, mint 90 éve a klub legtekin­télyesebb szakosztálya, mosta­nában elég sok témát ad a sajtónak is - nyilatkozta az ügyvezető elnök Kozák Mihály­nak, az MTI munkatársának, - Először is szeretném leszö­gezni, hogy a futballszakosz­tály szinte teljes mértékben független, önálló gazdálkodást folytat, az egyesület lényegé­ben csak felügyeleti jogot gyakorol. A szponzorok tá­vozása, illetve újak jövetele pedig úgy látszik, hozzá tar­tozik a demokratizálódó ma­gyar sporthoz, ezen belül o labdarúgáshoz is. Mivel magyarázza a játéko­sok sorozatos elvándorlását, omi azt sejteti, hogy szíve­sebben futballoznak máshol, mint az Üllői úton?- A labdarúgó szakosztály­ban Albert Flórián a szak­mai, Magyar Zoltán a gazda­sági főnök. Nyilasi Tibor ve­zetőedzővel lényegében ők döntenek, de személy szerint engem naponta tájékoztatnak szinte minden lépésükről. A Ferencváros csak azokat a játékosokat engedte el, akik­nek lejárt a szerződésük, és bár korrekt ajánlatokat tet­tünk nekik a jövőre vonatko­zólag, többen ezt nem fogad­kőzéseken remek formát mu­tattak, a fiatalok között pe­dig nagy versengést várunk. De nincs szándékomban szak­mai részletekbe bocsátkozni, hiszen ez elsősorban a teljes bizalmat élvező Nyilasi Tibor feladata. Szeretnék azonban mindenkit megnyugtatni, hogy változatlanul felelősséggel dol­gozunk, szó sincs kapkodás­ról, meggondolatlan lépések­ről. A legutóbbi idényben a má­sodik helyen végeztek. Felké­szültek arra is, ha az új baj­nokságban ettől elmaradva, esetleg csak az 5-6. helyet szerzik meg, a középmezőny­ben szerepelnek, s emiatt a klub hatalmas szurkolótábora nemtetszésének ad majd kife­jezést? A gyakorlat mindig azt mutatta, hogy az elégedetlen­kedők nem a szakosztály, ha­nem a klub vezetését hibáz­hatják. — Ez kétségtelen, de mint említettem, a labdarúgó szak­osztály szinte teljesen önálló­an működik, akár úgy is mond- natnám: „állam az államban”. Ezzel nem akarom a felelős séget elhárítani, inkább a re­ményemet kifejezni, hogy az új bajnokság nem lesz a Fe­rencváros „vesszőfutása”, ha­nem az eredményes szereplés folytatása. Még akkor is, ha komoly „veszteségek” értek bennünket. En mindig opti­mista vagyok — mondta befe­jezésül dr. Szívós István. A nagyhatalmú szervezőbizottság, 3 COOB minden valószínűség sze­dni fogadalmat tett, hogy o ,manyana',-szemléletet, a meleg ég­hajlat adottságaként jelentkező rá- érősebb tempót felfüggeszti az olimpia időtartamára. Aki régeb­ben is megfordult ezen a vidéken, örömmel tapasztalja, hogy igye- <eznek gyorsabban, pontosabban ntézni mindent, megpróbálnak ma­gas színvonalon dolgozni. Kis hi- oákkal. A terrorizmus Spanyolországban nem nemzetközi, hanem hazai je­lenség. Állítólag több telefon je­lezte: idén is megzavarják az elő- olimpiát. A minden képzeletet fe­lülmúló biztonsági intézkedések in­dokoltnak tűnnek. A versenyszínhe- iyeken több száz különböző egyen­ruhába öltözött fegyveres nyüzsgött, 3 z ifjúsági birkózó világbajnoksá­gon többen voltak, mint a nézők. Látszólag nem avatkoztak a ren­dezésbe, jelenlétük inkább „flotta- tüntetés” volt. A szigorú biztonsá­gi és csomagellenőrzést a fehér­ruhás önkéntesek végezték, ök a barcelonai olimpia legnagyobb és legolcsóbb derékhadának tagjai, fizetés és ellenszolgáltatás nélkül, :supán két garnitúra fehér mele­gítőért és trikóért dolgoztak idén és jövőre is. Zömében katalán dió- <ok, akik nemzeti öntudatból, o /áros szeretetéből rendeznek, mo­toznak és mosolyognak az emiatt zsörtölődő idegenekre. Nélkülük /agy óriásivá dagadna az olimpia költségvetése, vagy kétségessé vál­na a megrendezése. Az itteniekre jellemző kötetlenséggel beszélt a katalánok, a pénz és az olimpia kapcsolatáról a COOB egyiik mun­katársa, csupán a nevét nem en­gedte nyilvánosságra hozni. Ezt mondta :- Mi, katalánok Zsuan Antoni Szamarank-nak ejtjük egyik legna­gyobb honfitársunk, a NOB-elnök nevét, Juan Antonio Samaranch ér­demének tartjuk, h'ogy hazahozta az olimpiát és bankja, a La Caixa - amelynek szintén elnöke - kive­szi a részét a szervezésből. Ha siker lesz, akko' talán még több­ször is újraválasztják NOB-elnök- nek és akkor mi is tettünk érte /a la mit. Nehezebben boldogultak a kata­lánok a számítógépekké1. óriási pénzt áldoztak a terminálokra, el­méletileg minden gépről minden in­formációt meg lehetett szerezni. Ez csodálatosnak tűnt, csak éppen 3 sok programozási hiba (a Ma­gyarországot jelentő HUN rövidí­tést többször HON-nak írták, így azután rögtön Honduras lett belő­le), a hiányzó adatok és a las­súság miatt több bosszúságot, mint örömet okozott az olvasóikat—hall­gatóikat—nézőiket minél pontosab­ban és gyorsabban tájékoztatni igyekvő sajtó-tudósítók számára. Ar­ról azonban már nem a rendszer tehetett, hogy egy-egy esemény jtán csak órákkal került agyába 3 végeredmény. Viszont a számító­gép lázadt fel a saját vezetői el­len néhány össze-vissza intézke­dés láttán. A különböző igazolvá­nyok néhány nap után alaposor összekuszálták a rendszert. A biztonságról szólva: a sok fegyveres megvédte ugyan a ver »enyek színhelyeit, de az utcákról hiányzott, futóik Bálintot, az Euró oai Judo Unió technikai igazgató­ját fényes nappal egy forgalmas Jtcán rabolta ki két kétes kiné- retű „hölgy”, amikor egy taxiból izállt ki. Első megdöbbenéséből 'elocsudva, a fiatalos sportvezető jtánuk szaladt, de ekkor két férfi dobott utána egy-egy colás do­bozt. Putnik azonnal feladta az ül­dözést. Tudta ugyanis, hogy eze­ket a dobozokat ólommal töltik meg ss akit eltalálnak valamelyikkel, 3z ritkán szokta megköszönni. Ezért okozott kis bonyodalmat a sörös -miékeket gyűjtő Dobor Dezső te evíziós riporter csomagja, amikoi nyolc nehéz sörösdobozt emeltek ki oelőle a fehér ruhás ellenőrök. \ fegyveresek egy ideig gyanúsan méregették a zsákmányt, majd meg­térték a kollégát: bontson fel sgyet. A doboz körbejárt és a sör hamar elfogyott. Az ifjú ren­dezők és a morcos őrök arcán egyszerre tűnt fel a mosoly: sike­rült egy pillanat igazi mediterrán fiestát csempészniök a szigorú hét­köznapokba. „Sohasem akarok pénzért bokszolni" tők el. Gondolom nem kell különösebben ecsetelnem, hogy itt anyagiakról van szó. Lim­perger Zsolt eladása viszont minden tekintetben előnyös volt. hiszen a 350 ezer dol­lár, amit kaptunk, illetve ka­punk érte, nem kis összeget jelent. A többiekért is in­kasszálunk. Az viszont már va­lóban a szakosztály feladata, hogy jól gazdálkodjon, s a meglévő pénzből új játékoso­kat szerezzen. Véleménye szerint a klasz- szisok távozását sikerült kiasz- szisokkal pótolni, vagy inkább licitálókkal vágnak neki az ű; idénynek, építik a jövőt?- Kétségtelen, akiket ed­dig igazoltunk, nem válogatott szintű játékosok. De nem sza­bad elfelejteni, hogy a nyi­tánytól már rendelkezésünkre áll Rácz László és Koch Ró­bert, akik az előkészületi mér­Savon nem kér a profiéletből Amatőrként házat, autót kapott Az amatőr ökölvivósportban Kuba nagyhatalomnak számít, o négyévenkénti világibajnok­ságokon, olimpiákon mindig is meghatározó szerepet töltenek be a karibi ország verseny­zői. Éppen ezért nem csoda, o jelenleg zajló Pánamerikai Já­tékokon arra készülnek a há­zigazdák, hogy mind a 12 súlycsoportban megszerezzék az aranyérmet. Mindenesetre a négy évvel ezelőtti 10 pán­amerikai bajnok köziül öt Havannában is szorítóba lép Közülük is kiemelkedik a je­lenlegi talán legnagyobb ku­bai boksz-egyéniség, a világ­bajnok Felix Savon, akit nem /életlenül tartanak a három­szoros olimpiai aranyérmes, feolilo Stevenson utódjának. A 24 éves nehézsúlyú amatőr mérlege felettébb imponáló: 224 győzelem mellett mind­össze kilencszer szenvedett ve­reséget. Havannai sikere és esetle­ges barcelonai olimpiai baj­noksága esetén Savon szá­molhat azzal, hogy többekhez hasonlóan mesés profi szerző­déssel „bombázzák". Ám hiá­ba a kecsegtető ajánlat le­hetősége, Savon, úgy látszik, nem halad a korral. Példaké­pei, Stevenson és Fidel Castro államelnök sugallatára, javas­latára úgy döntött, soha éle­tében nem él a felkínált le­hetőséggel, vagyis nem kíván a hivatásosok táborába lépni.- Sohasem akarok pénzért bokszolni — mondta. — A profi bokszban nincsen semmi jó, mert a gazdagság oltárán fel­áldozzák a sportértékeket. Kü­lönben is, mi marad nekem a pénzdíjból, ho azt meg kell osztanom szárnysegédeimmel, edzőpartnerermmel, ügynöke­immel? Amatőrként is beutaz­hatom a világot, és nem kell semmi egyébbel foglalkoznom, mint hogy győzzek a szárí­tóban. Savon minden bizonnyal ar­ra a viszonylagos jólétre utal, amit a kubai kormány biztosit neki. Kétségtelen, hogy havi 260 dollárnyi összeget kitevő ösztöndíjával és az állami nozzájárulással messze a ku­bai átlag fölött keres. Ráadá­sul győzelmeiért egy házat és egy autót kapott ájándékba. így is furcsa, hogy nem hiá­nyolja az olimpiai bajnoki cí­met, amelytől az erőviszonyo­kat ismerve csak Kuba szöuli bojkottja fosztotta meg. És nögy kérdés lehet az is, va­jon Savon hallott-e valamitar­ról az amerikai felmérésről, miszerint a világ legjobban kereső sportolóinak idei listá­ját két nehézsúlyú profi ököl­vívó vezeti 60,5 (E. Holyfield), illetve 31,5 millió (M. Tyson) dollárral. Érdekesség, hogy idén Sa­von honfitársa, a kétszeres pánamerikai győztes, szuper­nehézsúlyú Jorge Gonzales úgy döntött, elhagyja hazáját, hogy profinak szegődhessen Miami­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents