Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-17 / 225. szám
1991. augusztus 17., szombat uj Dunántúli napló 7 Környezetvédelmi beruházások, piacszerző elképzelések A Pécsi Hőerőmű Vállalat Baranyo megye egyik több szempontból is nagyfontosságú cége. A térség alapanyagát használja fel, hogy ellássa villamos energiával, hővel, munka- lehetőséget ad, s tevékenysége folytán hatással van környezetünkre is. A vállalat körüli újdonságokról Somost László igazgató tájékoztatta lapunkat Á rekonstrukció lfallallcozilc az erőmű is A mecseki szén gazdaságosan értékesülhet a PHV-ban ben átlagos 6—7 százalékos hő- igény-növekmény elmaradt, a termelővállalatok nem kérnek többletenergiát, az új mérési A Pécsi Hőerőmű vezetői eredményesnek minősítik az évek óta tartó rekonstrukciós munkálatokat. A hatalmas beruházás sikerét nem befolyásolta negatívan az sem, hogy o műveleteket nem az eredeti tervek szerint hajtották végre. Az A hazai erőmüvek közül elsőként a pécsi készített részletes környezetvédelmi hatástanulmányt. A rekonstrukció során az erőmű kéményeire fölszerelt filte- 'ekkel a füstkibocsátás megfelel a nyugat-európai normáknak. Hasonlóan nagy jelentőJelenleg a lll-as számú blokk felújításán dolgoznak a szakemberek a rekonstrukció során erőművi felújítás az elképzelések szerint a liászprogramhoz kapcsolódott volna, ám annak bukásával a tervezett környezetvédelmi, korszerűsítő és bővítő rekonstrukció már nem kellett, hogy a legutolsó kitételnek is megfeleljen. így történhetett, hogy a hat új blokk helyett csak négy épül meg, a negyediket éppen idén év végére fejezik be. Az ötmilliárd forint értékű beruházás 200 megawatt villamos energia előállítását teszi lehetővé, nem beszélve az űj üzemmód gazdaságosságáról. A vállalat vezetői azt remélik, hogy a rekonstrukció sikere a hő- és villamosenergiafogyasztók pénztárcáján is érezhető lesz. Különösen nagy jelentőséggel bír majd az olcsóbb energia akkor, ha a hőártámogatások megszüntetésével kialakulnak a regionális árak. Mint mondják, a hőerőmű akkor talán nemcsak a három - most már kevésbé füstölő - kéményt jelenti a város és a környék lakóinak, hanem ők is az életüket befolyásoló létesítményt látják benne. Előtérben a környezetvédelem A gazdaságosság mellett a hőerőmű működésének másik kulcsszava a környezetvédelem. ségű változást hoz □ PHV életébe a szeptemberben induló új zagyelhelyezési technológia. A 600 millió forintos, több szabadalmat is beépítő környezetvédelmi beruházás eredményeképpen a vállalat szakít a korábbi, 6—7:1 arányú hígzagy- kezeléssel. Helyette nagy pon tosságú számítógép vezérelte rendszerrel 1 :1 arányú sűrűzagyot alakítanak ki. Az új technológia eredményeképpen a mellékterméket kisebb helyen lehet elhelyezni, megszűnik a oorzás veszélye, e mellett az új anyag alkalmas mindenféle tájplasztikai beavatkozások elvégzésére is. Környezetvédelmi szempontból a következő nagy feladat a kénkibocsátás csökkentésének megoldása lesz. Az előzetes becslések szerint a kéntelenítő berendezések felszerelése 7—8 milliárd forintba kerülne, aminek viszont az előteremtése nem lehet vállalati kategória A szükséges anyagiak megszerzése érdekében a PHV szakemberei műszaki előkészítő programot dolgoztak ki, aminek alapján — a PHARE-program keretében - nemzetközi bizottság vizsgálta a beruházás szükségszerűségét. Az eredmények ismeretében tendert írtak ki a tervek megvalósítására, amely- lyel az állami forrásokon kívül segélyeket, külföldi támogatásokat, kölcsönöket is meg lehet pályázni. A PHV felügyeleti szerve, a Magyar Villamos Müvek Tröszt vállalta, hogy további lépéseket tesz az ügy sikere érdekében. A vállalatnak ugyanakkor egyeztetnie kell az önkormányzattal, ugyanis a beruházás megvalósulása esetén minden bizonnyal drágul a hőszolgáltatás. Fűtés szénnel A Pécsi Hőerőműnek létrejötte óta a Mecseki Szénbányák szolgáltatja a tüzelőanyagot. Most, amikor a bányavállalat az elkerülhetetlen csődeljárás előtt áll, számára létkérdésnek tűnik, vajon a hőerőmű továbbra is átveszi-e a mecseki szenet. Az energiatermelő nagyüzem vezetőinek álláspontja szerint az eddig használt fűtőanyag a jövőben gazdaságoson értékesülhet a PHV által. A két céget ilyen módon összekötő kapcsolat végleges formája még nem kristályosodott ki. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy amíg a bányavállalat át- szerveződése nem éri el a társasági kapcsolatra kész állapotot, addig maradnak az éves szerződések. Az együttműködés feltétele a gadzaságossáq, a hőerőmű nem nyelheti le a kitermelő cég veszteségét. Átalakulás előtt A környezetünkben tapasztalható általános gazdasági visz - szaesés természetesen érzékenyen érinti a Pécsi Hőerőmű Vállalatot is. A korábbi évekrendszer várhatóan a lakossági fogyasztást is csökkenti majd A vállalat azonban nem akarja csak alacsonyabb terhelésű üzemmel kezelni a változást. Vezetői szeretnék, ha a PHV kilépne egyszerű szolgáltatói szerepéből és aktívan - akár kihelyezett kisebb telepek létrehozásával, sőt tőkével is - kapcsolódna az új vállalkozásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez, az új piacot hozó területekhez. Az új magatartást biztosítja, hogy a vállalat éppen ezekben a napokban szeretne bekapcsolódni a közelében létesítendő Pécsi Ipari Zóna energetikai terveinek elkészítésébe. Az új elképzelések megvalósításához a legmegfelelőbb cégforma a részvénytársaság lenne. Napjainkban már folyik az előkészület a vállalat átalakítására. Az első lépcsőben létrejövő állami társaság résztu- ajdonosa lehetne, később a nelyi önkormányzat, de nem el- répzelhetetlen a dolgozói részvények kibocsátása sem. Továb- ai külső részvényesek bekapcsolódása előtt egyértelműen rendezni kell majd a villamosenergia- és hőárakat. A PHV eredményes működéséhez jó példát adhat számos nyugati hőerőmű vállalat. Angliában például olyan emberek fektetik be a pénzüket erőművi részvényekbe, akik ugyan nem túl nagy, de biztos haszonra várnak. Kaszás Endre Alig két év alatt készült el a sürüzagy elhelyezési technológiát tartalmazó épületegyüttes Läufer László felvételei A Pannonvin villányi pincészetében Nincs piaca a baranyai bornak Értékesítési gondok a Pannonvinnéi negyedére csökkent az export A Pannonvin Részvénytársaság Baranyában idén 18—20 ezer tonna szőlőtermés feldolgozását tudja biztosítani. Ha csak feldolgozásról lenne szó, ez az előrejelzett mennyiség nem is okozna fejfájást. Az első műveletet követően viszont az átvett termék csak mintegy 40 százalékának forgalmazására van piaca a társaságnak, a fennmaradó hányadot a termelők költségére és értékesítési kockázatára dolgozzák fel és tárolják. Várhatóan gondot okoz az előre lekötött termés megvásárlása is, mivel a társaság szorult anyagi helyzetében nem tudja magára vállalni a banki hitelek rendkívül magas kamatait. Ezért a termelők kifizetését csak szakaszosan, az értékesítés ütemében tudják teljesíteni. A Pannonvin nem képes levezetni a termelők más piacról való kiszorulásának feszültségét, hiszen maga a társaság is hasonló gondokkal küszködik. Két esztendővel ezelőtt még 50 000 hektoliter bort, illetve pezsgőt exportált az akkor még vállalati keretekben működő cég. A kivitel többsége, mintegy 48 000 hektoliter a keleti országokba irányult. A keleti piac az elmúlt évben és idén fizetőképesség és megrendelések hiányában teljesen kiesett. Hiányát Nyugatra irányuló kivitellel nem tudták ellensúlyozni. A részvénytársaság üzletpolitikájának kulcskérdése a beszűkült piaci lehetőségek bővítése, a kiesők helyébe űj értékesítési lehetőségek szervezése. A feladat végrehajtását több körülmény is nehezíti. Mig a keleti piacról elsősorban pezsgővel esett ki a Pannonvin, a telített nyugati piacon szinte kizárólag minőségi borok iránt van érdeklődés. Az új igények kielégítése érdekében elodázhatatlan a termékszerkezet-váltás, új technológiák, és igényes marketingmunka bevezetése. Az űj elképzeléseknek igyekszik megfelelni a társaság idei felvásárlása is, amely elsősorban a Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon is kedvelt minőségi szőlő-, illetve borfajtákra - így például a Cabernet Cha- vignonra és a Chardonay-re — irányul. Ezekből a fajtákból korlátlan mennyiséget vesz át idén a Pannonvin. A magyar borpiac erősen oang. Nem találnak maradéktalan megvalósításra a táj jellegű termékek előtérbe helyezésére irányuló kezdeményezések sem. Az idei export sem hozza meg a várt föllendülést. A 12 ezer hektoliteres kivitel Angliában, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban képviseli ugyan a baranyai céget minőségi borokkal, de az elmaradás szembetűnő. Szervezetileg hiába vált be tehát a több kft.-1 működtető részvénytársasági forma, a társaság értékesítési gondjai egyelőre megoldatlanok. Nehezíti o kilábalást, hogy a Pannonvin eddig képtelen volt megszabadulni az átalakuláskor, önállósuláskor örökölt forráshiány miatti óriási hitelektől. Félő, hogy pozitív változás nem következhet be egyik napról a másikra. Az elhúzódó borválságnak pedig már most is nemcsak a feldolgozó cégek, hanem a termelők is „isszák a levét". Csak reménykedni lehet abban, hogy a gondok nem okoznak maradandó károkat a baranyai szőlő- és borkultúrákban. K. E. „A nemzeti bankot a kormány nem utasíthatja...” Jegybanktörvény Előreláthatólag szeptemberben az országgyűlés elé kerül a jegybanktörvény, amelynek tervezetét a kormány mái megtárgyalta és elfogadta. Az új jogszabálytól egyebek közt azt várják a szakemberek, hogy véget vessen annak a több évtizedes rossz gyakorlatnak, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank kénytelen finanszírozni az állami költségvetés hiányát. A tervezet megfogalmazza a kormánynak nyújtandó hitelek fontos kritériumát, amikor leszögezi, hogy .......a központi k öltségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezeti oevételeinek 3 százalékát". Ezt a követelményt azonban fokozatosan, teljes egészében először csak 1995-ben érvényesítik, hogy a költségvetés zökkenőmentesen tudjon átállni teljesítésére. A fokozatosság pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy jövőre még semmiféle törvényes gátja nem lesz a költségvetés további eladósodásának; 1993-ban az említeti 3 százalékos felső határ 5-re, majd 1994-ben 4-re módosul. Nyilvánvaló, hogy a törvény előkészítésében részt vevő szakemberek ebben a nehéz kérdésben kompromisszumot ajánlanak a jogalkotóknak Egyértelmű ugyanis, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása - a költségvetési- hiány „automatikus" és kötelező banki finanszírozása — rövid távon enyhíti o kormányzat gondjait, hosszú távon azonban nem tartható fenn. Az alkalmazott megoldás jó irányú, de rögös utat jelöl ki a kormánynak: fokról fokra csökkentse, s legkésőbb 1995-ig minimális szintre szorítsa vissza a költségvetési deficitet. Ehhez a célhoz azonban csak az eddigi gyakorlattól eltérő módon lehet közelíteni. Úgy, hogy nem a kiadásokhoz igazítják a bevételeket, hanem fordítva a gazdaságtól várható bevételekhez a kiadásokat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az új jegybanktörvény a strukturális átalakulást ösztönzi. A szó szoros értelmében kikényszeríti a régóta várt költség- vetési reformot. Egy további előírás szerint a privatizálásból származó állami bevételeknek azt a hányadát, amelynek jegybanki hitel a forrása, az államadósság csökkentésére kell fordítani. Ezzel kizárják azt a veszélyt, hogy ezek a hitelek a pénzforgalom további felduzzadásához vezessenek. Mindezek alapján a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a jegybanktörvény az antiinflációs politika fontos eszköze lesz Egyszersmind hozzájárul ahhoz, hogy hazánk pénzügypolitikája közelítsen fő partnereink monetáris politikájához. Bíró Gerd
