Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-17 / 225. szám
Kormányszóvivői tájékoztató Politikai jellegű kárpótlási koncepció is szerepelt a kormány csütörtöki ülésének napirendjén, a miniszterek ugyanis megvitatták az életüktől és szabadságuktól politikai okokból, törvénysértő módon megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat elvi kérdéseit. (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉLETI NAPILAP Dunántúli napló II. évfolyam, 225. szám 1991. augusztus 17., szombat Ara: 7,90 Ft Történetek a városok barátságáról jé. oldal) Nines piaca a baranyai bornak (7. oldal) Csendes küzdelem (11. oldal) Változatlan a sérültek állapota A péntek esti tájékoztatás szerint nincs változás a komlói sújtólégrobbanás sérültjeinek állapotában. Továbbra is négy bányász életéért küzdenek az orvosok, folyamatosan javul viszont Móczár lóz$el 32 éves vájár és Orsós Vince 32 éves csillés állapota. Megérkezett a két extra minőségű svéd lélegeztetőgép is, s tegnap éjjel két órától már hatékonyan alkalmazzák mindkettőt a sérültek ellátásában. Most már minden szükséges orvosi berendezés a legkorszerűbbek közül való, de sajnos nem csak ezen és az orvosok áldozatkészségén múlik a válságos állapotú bányászok élete. M. E. B. Csúcsforgalom a határokon Pénteken délután csúcsforgalom volt a legtöbb határállomáson. A pápa esztergomi szentmiséje miatt a szokásosnak több mint kétszeresére nőtt a komáromi és az esztergomi határállomáson hazánkba érkezők száma. A hazatérő török és jugoszláv vendégmunkások nagy száma miatt Tompánál, Rösz- kénél és Hercegszántónál 4-7 órás várakozás alakult ki. Japán hitel Magyarországnak Japán bankok 140 millió dollár értékű konzorciális hitelt nyújtanak Magyarországnak. Erről a szerződést a Magyar Nemzeti Bank képviseletében Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese Írja alá ougusztus 23-án Tokióban. A konzorciális hitelt Magyar- ország 5 évre, 3 év türelmi idővel kapja. Rálőttek az EKmegfigyelők helikopterére Rálőttek pénteken a Zágrábtól 150 kilométerre nyugatra levő Okucani közelében az Európai Közösség megfigyelőit szállító helikopterre - jelentette az AFP francia hírügynökség a Tizenkettek megfigyelő küldöttségének szóvivőjére hivatkozva. Egyetlen utas sem sebesült meg. A belgrádi rádió a horvát rendőrség és szerb szakadá- rok közötti heves harcokról számolt be a térségben. „Azért Jöttem, hegy megosszam örömötöket és gondjaitokat" Pénteken, néhány perccel 11 óra előtt - a látogatás forgatókönyvében jelzett időben — landolt Ferihegyen a II. János Pál pápát és népes kíséretének tagjait Krakkóból Budapestre szállító különrepü- lőgép. A római katolikus egyház, a Vatikánvárosi Állam fejének üdvözlésére a fellobogózott légikikötőben megjelent Göncz Árpád államfő, Antall Józsel kormányfő, Szabad György házelnök, valamint a kormány több tagja. A főváros képviseletében jelen volt Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A Szentatya üdvözlésére összegyűltek között volt a római katolikus egyház számos magas rangú képviselője, aki magyar földön csatlakozott II. János Pál pápa kíséretéhez. Az üdvözlésre összegyűltek körében volt Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. A katolikus egyházfő tiszteletére felsorakozott a Magyar Honvédség diszegysége. A Szentatyo a fogadó ország iránti megkülönböztetett tiszteletet immár elmaradhatatlan gesztusaként a repülőgép lépcsőjéről lelépvén térdre borulva ajkával illette az anyaföldet. A pápai gesztus után a fogadó magyar állam nevében Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a lelkipásztori látogatásra hazánkba érkezett egyházfőt. A vendégek és a vendéglátók kölcsönös bemutatkozása után a magyar államfő beszédben méltatta II. János Pál látogatásának jelentőségét. Göncz Árpád üdvözlő beszéde Elöljáróban valamennyi honfitársa nevében köszöntötte a katolikus egyház fejét, a Vatikán államfőjét, s az egykori Karol Wojtylát, - mint fogalmazott: — a lengyel jóbarátot — Három éve várunk erre a pillanatra. A magyar állami vezetés és a Magyar Katolikus Püspöki Kar közös meghívása még a magyar Népköztársaságból érkezett Önhöz, ön azonban már a szuverenitását visszanyert Magyar Köztársaság földjére lépett. E tény két nagyon fontos üzenetet hordoz: az egyik, hogy a Szentszék közel három évtizede folytatott keleti politikájának eredményeképpen, de a magyar papság és a magyar nép jelentős hányadának megingathatatlan hitétől kényszerít- tetve már az egykori pártállam vezetése is érezte: nem a szembenállás szolgálja hazánk, népünk érdekeit. Pápai szentmise az esztergomi bazilikában Megbeszélés a Parlamentben a magyar vezetőkkel A másik üzenet azonban sokkal fontosabb. Abban az foglaltatik, hogy éppen a len gyei és a magyar kezdeménye zés, erőfeszítés, sőt, példa nyomán vette kezdetét Európa keletibb felének történelmi je lentőségű átalakulása, a szó cializmusnak deklarált kelet európai diktatúrák felszámoló sa, a térség közeledése a ke resztény hagyományokat ma gába foglaló európai jogállamisághoz, nyugati demokrá ciához. — 1956 küzdelmei napjaink ra nyerték el értelmüket. Ha zánk független és szuverén ál lám. Belpolitikájának a demok ratikus jogállamiság, gazda ságpolitikájának a szociálisan igazságos piacgazdaság az irányeszméje, amely fel nem becsülhető értékű támaszt ta Iái a Centesimus Annus en ciklika szellemiségében. A társadalmi-gazdasági át alakulás nehézségei között nélkülözhetetlen a megértés és a türelem, hiszen a min dennapok mindezeknek olykor épp az ellenkezőjére indíta nak. Gyűlölködéssel, meg nem értéssel és türelmetlenséggel pedig lehetetlen megteremte nünk azt az emberibb világot, amire évtizedek óta vágyunk, s ami a mi szemünkben Euro pa jellemzője. — Hiszem és vallom: a ke resztény szellem maga a sze retet, ami a szociális gondok enyhítésének, sőt megoldásá nak forrása is. M'ndenekelött arra buzdít, hogy a társadalmi igazságot, a halmozottan hátrányos helyzetűek ügyét szakadatlanul a társadalmi érdeklődés és figyelem középpontjában tartsuk. Erőt ád, hogy elhárítsuk magunkból a kirekesztés hajlamát, a betegek és elesettek iránti közönyt. Arra indít, hogy fogjuk egymás kezét és védelmezzük a gyöngét. Erre tanították népünket azok a szerzetesrendek is, melyeknek évszázadokon át oly nagy szerepük volt a magyar kultúra kialakításában, történelmünk formálásában, sőt kezdetben abban is, hogy hazánk valóban beilleszkedjék Európába. Történelmünk logikájából következik, hogy a Szentszék és Magyarország közötti viszony a legkeményebb pártállami éveket kivéve a kölcsönös megértés felé közeledett, majd a rendszerváltást követően gyors fejlődésnek indult. Ezt olyan tények és törekvések is jelzik, mint a nagyköveti — nunciusi — szinten helyreállított - kétoldalú diplomáciai kapcsolat, vagy a magyar állam azon törekvése, hogy az állam és az egyház között az európai normáknak megfelelő, újfajta viszony alakuljon -ki. Szabadon választott Parlamentünk is ebben a szellemben alkotta a lelkiismereti és vallásszabadságról, az egyházakról, vagy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről hozott törvényt. Az pedig őszinte örömünkre szolgál, hogy törekvéseink a Szentszéknél megértésre találnak. Ennek bizonyítékaként fogjuk fel Szentatyám mostani látogatását is. — Meggyőződésem, hogy az ön magyarországi látogatásából erőt meríthetünk az erkölcsi megújuláshoz, a belső megértés és türelem kialakulásához, a magyarság jövőjébe vetett hitünk megőrzéséhez. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy az ön személyes jelenléte, s további tevékenysége elősegíti felzárkózásunkat Európa fejlettebb feléhez, miként Göncz Árpád és a Szentatya a repülőtéri érkezés után azt a Szentszék közel ezer esztendővel ezelőtt is segítette. Bízom benne — küldetésének és személyes tulajdonságainak ismeretében —, hogy ez a látogatás további ösztönzést ad az állam és az egyház kapcsolatainak megújításához, továbbfejlesztéséhez, a ma- gyar-szentszéki kapcsolatok erősítéséhez. — Kívánom, — a hazánkban élő magyarok és nem magyarok, hívők és nem hívők nevében is —, hogy lelje örömét a népünkkel való találkozásban. Isten vezérelje lépteit Magyarországon! — fejezte be üdvözlő beszédét Göncz Árpád. A pápa válaszbeszéde A katolikus egyház feje megköszönte a szívélyes üdvözlést, és köszöntötte a fogadására megjelent egyházi vezetőket, o kormány tagjait, valamint a televízió nézőit. Néhány magyar mondat utón beszédét angolul folytatta. — Szerető köszöntéssel ölelem át a magyar nemzet minden fiát és leányát; azokat, akik itt élnek hazájukban, és azokat, akik külföldről jöttek el, különösképpen pedig azokat, akik a szomszédos államokban élnek. Amikor néhány perccel ezelőtt megcsókoltam hazátok földjét, azt akartam kifejezni, ami most eltölti szivemet: a nagyrabecsülést országotok iránt, a bensőséges örömöt, hogy itt lehetek köz- tetek, és az őszinte vágyat, hogy veletek járhassam azt az utat, amely Magyarországot a jobb jövő felé vezeti. Ismerem ezt a földet, e bátor nép nagylelkűségét, és azt o kulturális és művészi örökséget, amely történelmeteket olyan gazdaggá teszi. Látogatásom ezeket az érzelmeket akarja kifejezni. Jól tudom, mennyire örültök ónnak, hogy ismét szabadon láthatjátok vendégül barátaitokat, mindnyájukat, bárhonnan jönnek is — és remélem, hogy engem is közéjük soroltok. — Mennyi fájdalom nyomta rá bélyegét hazátokra! Hány hadsereg sorakozott fel ezen a síkságon Buda várával szemben! Mennyi vér és könny öntözte ezeket a földeket! De ez az ősi fájdalom „szentelt fájdalom", mert nem maradt meddő szomorúság. Elődeitek gyakran ismételték a hagyományossá vált mondást: „Él magyar, áll Buda még!" Ezt a derűs biztonságot első szent királyotok hite oltotta belétek, aki egy fájdalmas pillanatban így kiáltott fel: „Ha Isten velem, ki ellenem?" Tör(Folytatás a 2. oldalon) II. János Pál pápa augusztus 16Ján Budapestre érkezett. Az érkezés után először hazánk földjét csókkal üdvözölte a Szentatya. MTI telefotó: Soós Lajos
