Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-16 / 224. szám

1991. augusztus 16., péntek uj Dunántúli napló 3 Ismét a politika döntött Elnapolt vízdíjrendezés Mérsékeltebb árnövekedésben reménykedhetünk, de jövőre sem csökkentik a díjakat A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tájékozta­tása nyomán az év második felére ígértük a vizdijak éssze­rű rendezését, hiszen erre vo­natkozó és igen segítőkész le­velekben értesítette a pécsi polgármestert a tárca illetékes helyettes államtitkára, megért­ve a pécsiek, baranyaiak súlyos terheit az országosan is igen magas számlák miatt. Mindvégig arra biztattuk ol­vasóinkat, gondolják meg a beruházást — a vízmérők be­szereltetését —, várják meg a dijrendezést. mert kedvező döntésekre lehel számítani. Nos, június végén viszonylag szűkszavú közlemény tájékozta­tott arról, hogy a kormány le­vette a napirendről a vízügyet. A terhek persze mit sem csökkentek — sőt! — a háztar­tásokban, sokan kérdik ma is, mi várható a korábbi ígéretek­ből. Hadlaludy Bálint, a KHVM vízgazdálkodási főosztályának főmunkatársa elmondta, a víz- dijrendezést ez év végéig levet­ték o napirendről. Tájékoztatá­sából egyértelmű, ebben nem a szakmai, hanem a politikai szempontok döntöttek. Elmond­ta, szakmai tervezetüket, amely szerinte az igazságos díjsza­bást szolgálta, már az Érdek­egyeztető Tanácson elvetették, mert a munkavállalói és a mun kaadói oldal is tartott attól, hogy áremelésként értékelik az emberek az intézkedést, ugya­nis az Alföldön 2-3 forinttal növekedtek volna a díjak, mi­ként ennyivel kevesebb lehetne Baranyában. Ezek utón a kor­mány is elvetette az idei ren­dezés gondolatát. Azonban jövőre sem számít­hatunk túl sok jóra, a minisz­térium főmunkatársa úgy fogal­maz, remélhetjük, hogy szeré­nyebb mértékben nőnek o dí jak, csökkentés nem várható, ugyanis amíg idén van dotáció a vízen, jövőre azt mindenkép­pen mérséklik. Ráadásul nem tudni, ki lesz az árhatóság, a most készülő tervezet szerint esetleg az önkormányzatok. Azt megjegyezte Hadfaludy Bá­lint, hogy a most kidolgozott rendeletük nem vész kárba, mert rendező elvnek tekintik a jövőben, sőt megjegyezte, ha idén január elsejével ezt vezet­ték volna be, senkinek nem lenne gondja vele. Milyen kár, hogy nem Így történt ... G. M. XXIII. „Népek barátsága” nyári egyetem Az idén, a hagyományoktól kissé eltérően, kötetlenebb prog­ramot szerveztek a Németországból, Szovjetunióból, Angliából és Svédországból Magyarországra érkező vendégeknek a Pécs- Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári egyetemén. Az egyetemet huszonharmadik alkalommal rendezik meg. Tapasz­talataik szerint a családias hangulatú, érdekes információkat nyújtó bő egyhetes program igen vonzó a külföldi hallgatók számára. A nyári egyetem Balatonföldváron kezdődött hat nappal ez­előtt, s szerdán délután érkeztek Pécsre. A vendégek között pe­dagógus, közgazdász, újságíró, üzletember egyaránt megtalál­ható. Vannak, akik már több éve eljárnak a pécsi nyári egye­temre. A hallgatók igen érdeklődnek a magyar és közép-kelet európai változások iránt, s annak is örülnek, hogy Magyarország két táját aprólékosan megismerhetik. Tegnap a TIT Janus Pannonius utcai székházában találkoztak őr. Tóth Józseffel, a Pécs-Baranyai TIT elnökével, majd két elő­adást hallgattak meg az országok, nemzetek együttéléséről Kö­zép-Kelet Európában és a magyarországi demokratizálódás ed­digi útjáról. Az egyetem vasárnapig tart, s arra is nyílik lehető­ségük, hogy elmenjenek a pápai szentmisére Pogányba. Falu­gondnokságra pályázók Drávaivónyi, Drávasztára és Kákics jelezte ezidáig, hogy pályázni akar a falugondnoki rendszer bevezetésére. Mint arról lapunkban korábban be­számoltunk a Falufejlesztési Társaság és a Népjóléti Minisz­térium Szociálpolitikai Tanácsa két megyében — Baranyában és Somogybán — pályázatot hirdetett a falugondnokság ki­alakításának anyagi támogatá­sára. A szolgáltató jellegű fa­lugondnoki rendszert ezidáig egyedül Borsod-Abaúj-Zemplén megye több községében hozták létre. A falugondnok többek között az óvodások, iskolások utaztatásával, az elromlott ház­tartási gépek javításával törő­dik, de ha igény van rá, városi bevásárió útra is viszi a tele­pülés lakóit. Bátorság a matematikához Leendő középiskolásoknak mate­matika előkészítő tanlolyamot szer­vez a Dr. Majorossy utca 13. szám alatti Humán Szolgáltató Iroda Pé­csett. Az egyhetes, 24 . órás tanfo­lyamon a jelentkezőkkel átismétlik a 8. osztályos anyagot és beveze­tik a középiskolai elsős anyag egy részit. Az Invokáció Alapítvány ál­tal támogatott kurzus célja, hogy megszüntessék a* gyerekekben az ismert szorongást a matematika tantárgytól, átsegítsék őket a kö­zépiskolai első hetek nehézségein. Bár a matektanfolyam csak augusz­tus 19-én kezdődik, az érdeklődés máris hatalmas. Nem csoda, hi­szen a szervezők az állami gondo­zott gyerekek számára ingyen, a többieknek pedig igen kedvezmé­nyes áron biztosítják a felkészülést. BARANYA i<«ti»:nhwts»HiNisMi.tti 11mm a inrat EMl.í.KSZAM ÖSZtNTSÉCE II JANOS PA1 PAPA LArotiATASANAK riSZTÉLE tt Rt Magyarországnak a Szent­székkel való kapcsolatai egy­idősek az államalapítással, hi­szen István király II. Szilvesz­ter pápától kapott kor.onát. Kézenfekvő tehát, hogy most, II. János Pál pápa magyaror­szági látogatása előtt felele­venítsék ennek a kapcsolat­nak a történetét a tudomá­nyos kutatók is. Két nappal a pápa pécsi látogatása előtt, csütörtökön jelent meg a Ba­ranya című történelmi és hely- történeti folyóirat emlékszáma, amelyben erről a kapcsolatról ír Gergely lenő egyháztörté­nész — különös tekintettel a 20. századra. A folyóirat igaji csemege a város és a megye törté­nelmében szivesen búvárkodó szakember és érdeklődő olva­só számára. Hiszen „az óke­resztény emlékeket felmutató pannóniai városok között So­pianae helyzete a legellent­mondásosabb", ahogy Tpth Kapcsolataink a Szentszékkel A történelmi és honismereti folyóirat emlékszáma István írja, s elemzi a korai kereszténység e táji emlékeit. Horváth 1. Gyula a pécsi egy­házmegye kialakulásáról ir az egyházmegye alapitó levele, a korabeli egyházi birtokok és az itt élő népesség adatainak tükrében. Boda Miklós a pé­csi egyetem alapításának ed­dig kevés figyelmet keltett előzményeit tárja fel, Koszta László pedig a későbbi kuta­tások számára oly becses for­rások, az úgynevezett hiteles­helyek, ’ vagyis saját pecsét alatt oklevelet kiállító pécsi káptalan és pécsváradi kon- vent munkájáról ír. Bán Péter a világi papság és a papkép­zés helyzetét rajzolja meg, Benda Kálmán az unitáriusok sorsót a hódoltság korabeli Baranyában. Hervay F. Le­vente a baranyai szerzeteshá­zak térképét adja a fennma­radt hiányos emlékek alapján, míg a Szemle rovatban Boda Miklós a katolikus egyháztör­téneti tudományosság egyik legrangosabb folyóiratának pópaságtörténeti bibliográ­fiáját mutatja be. A harangöntéssel két írás is foglalkozik a lapban: Patay Pál Magyarország régi ha­rangjai és harangöntői 1711 előtt című katalógusáról Kő­hegyi Mihály ír, , a pécsi ha­rangöntés történetéről (a Do­kumentum rovatban) B. Hor­váth Csilla, Ez utóbbi fejezet­ben olvashatjuk mint érdekes­séget, hogy a Duna Gőzha­józási Társaság Helios elne­vezésű luxusgőzösének ven­dégkönyvében megtalálható Angelo Giuseppe Roncalli, a későbbi XXIII. János pápa kéz­jegye 1925-ből. A Műhely rovatban sokféle téma és kor találkozik. Pécs vallási élete a török uralom elptt (Timár György), a hor- vát bevándorlás és o bosz­niai ferencesek működése (Stjepan Srsan), a kotolikus németség népi hitélete (L. Im­re Mária), a Foederatio Eme- ricana pécsi' tevékenysége (Rozs András), az irgalmas rend pécsi kórházának törté­nete (Sülé Tamás), Pécs isko­lavárosi múltja ad különös je­lentőséget a pécsi jezsuita misszió történetéről szóló ta­nulmánynak (Fricsy Adóm) és a Pius-kollégiuni történetét fel­dolgozó ismertetésnek (Hege­dűs László). Szita László Írá­sára pedig a pápa máriapó- csi látogatása hívja fel a fi­gyelmet (a könnyező madon­na a török háborúk idején). A Baranya emlékszámát - amelyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök ajánl az olva­sók figyelmébe — Ódor Imre szerkesztette. G. T. Ezt várják a pártok (II.) ¥-——' x - ........ V élemények - pápalátogatás előtt II. János Pál pápa, a kato­likus egyház feje augusztus 16-20. között Magyarország vendége lesz. Látogatása az év egyik kimagasló belpoli­tikai eseménye, nemcsak a hívők, hanem az egész ma­gyar társadalom szempontjá­ból. Miként értékelik a pápa­látogatás jelentőségét a hat parlamenti párt vezető sze­mélyiségei, vagy testületéi? Erre kért körkérdésében választ az MTI-Press szerkesztősége. Ma a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialis­ta Párt és a Fiatal Demok­raták Szövetsége állásfoglalá­sát hozzuk nyilvánosságra. DR. SZILAGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA, a KDNP alelnöke: II. János Pál pápa látoga­tása elsősorban vallási jelle­gű. Mivel a KDNP keresztény párt, bizik abban, hogy a lá­togatás megerősíti a kereszté­nyeket hitükben, keresztényi elkötelezettségükben. Arra is számít, hogy o debreceni re­formátus nagytemplom felke­resése és az ökumenikus is­tentisztelet közelebb hozza egymáshoz a különböző ke­resztény egyházak híveit és elősegíti a vallások közötti megértést, ami a KDNP törek­vései között is kiemelt helyen szerepel. Ezen túlmenően re­méljük, hogy a pápa szavai az ország széles rétegeiben, a nem vallásos tömegekben is visszhangra találnak. Hogy biztatást és bátorítást meríte­nek szavaiból azok, akiket az átmenet terhei sújtanak. Meg­erősödnek abban a meggyő­ződésben, hogy az emberi együttélés biztos alapja egye­dül a szeretet, egymás meg­becsülése, egymás véleményé­nek tiszteletben tartósa, tá­mogatása lehet, nem pedig az önzés, a hatalmi versengés és az érdekek korlátlan érvé­nyesítése. Vagyis azt várjuk, hogy a látogatás nyomán egész népünk gazdagodni fog emberségben, a humanizmus értékeiben. Abban is bízunk, hogy az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap széles körben a szociális elkötelezettség, a szegényebb rétegek és első­sorban a munkásság jogos igényeinek felkarolása. Azt várjuk, hogy a. pápa látogatása új ösztönzést ad egy igazságosabb társada­lom, a jövő Magyarországá­nak felépítéséhez. GÁL ZOLTÁN, az MSZP par­lamenti frakcióvezetője: ügy vélem, hogy ez. az ese­mény minden magyar ember számára jelentős. A látogatás betetőzése egy folyamatnak, amely korábbon kezdődött és amelynek eredményeként - reményeink. szerint — Európá­ban elfogadott és gyakorolt kapcsolat alakul ki a magyar állam és a katolikus egyház között. Ez konkrétan annyit jelenthet, hogy a pápa láto­gatása azoknak a hívőknek a szándékait fogja erősíteni, akik a katolikus egyház sze­repét mindenekelőtt a hitélet szélesítésében, az emberek közötti megbékélésre és sze- retetre való buzdításban lát­ják. Vagyis elsősorban azok­nak a katolikusoknak a hite erősödik, akik az emberek lelkét, s nem a hatalom ke­gyeit akarják megnyerni. Ez­zel összefüggésben azt is vá­rom a látogatástól, hogy a pápa legutóbbi enciklikájának szellemében a magyar kato­likus egyház még nagyobb ér­zékenységgel fordul a szociá­lis kérdések felé, s e téren, amint eddig is, sok közös te­vékenységi terület adódik a Szocialista Párttal. Végül, mivel a Vatikán vi­lágpolitikai tényező is, a hel­sinki folyamat részese és ala­kítója, ez a látogatás segít­heti a térségünkben a népek és nemzetek közötti kapcsola­tok megerősödését. ORBÁN VIKTOR, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője: A FIDESZ-nek, mint politikai pártnak a pápalátogatás dip­lomáciai esemény. A FIDESZ- en belül különböző világnéze­tű emberek találhatók, • hívők és nem hívők. A hívőkön belül pedig különböző felekezetek hívei. A FIDESZ olyan nyugati típusú politikai párt, amely világos különbségeket igyek­szik tenni a köz- és a magán­szféra ügyei között. Ilyen ér­telemben az, hogy ki hivő és ki nem hivő, és ki melyik felekezet híve, a magánügyek közé tartozik. A FIDESZ-en belül ennek politikai jelentő­sege nincs. Ennek megfelelően nem ugyanazt jelenti minden FIDESZ-tag számára a pápa- látogatás. A katolikus egyház híveinek számitó tagok szá­mára - (és pk meglehetősen nagy arányban vannak jelen a FIDESZ tagságában és par­lamenti frakciójában), bizo­nyosan nagy lelki megújulást jelent ez a látogatás. A nem hívők számára, ennek a láto­gatásnak ilyen „lelki" jelen­tősége nincsen. Azok szárnál a pedig, akik más felekezet kö­zösségébe vétettek fel, pél­dául reformátusok, az ő szá­mukra is talán inkább diplo­máciai sikernek számít ez a látogatás. Ami pedig az én személyemet illeti, református­nak kereszteltek, így nem is tekintek különösebb magán­emberi várakozással a pápa- látogatás elé. Ám politikus­ként rendkívüli módon örülök az eseménynek, jelentős diplo­máciai sikernek tartom és bí- zo.m abban, hogy a katolikus egyház hivei számára komoly lelki segítséget jelenthet ah­hoz, hogy újjászervezzék kö­zösségeiket. Természetesen van néhány kritikai megjegy­zésem is a látogatással kap­csolatban. Elsősorban a láto­gatás finanszírozásában vál­lalt állami szerep miat}, de erről most' ne essék szó. S. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents