Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-13 / 221. szám
IO uj Dunántúli napló 1991. augusztus 13., kedd seg postájából Elherdált tízezrek, elveszett illúziók Fehér holló, hogy egy kuI- túrcsoport — muzsikusok (fúvószenekar 35 fővel), táncosok — valahol ingyen szereplést vállaljon. Az meg mór- mór mesébe illő, ha ezt a szereplést maga ajánlja fel, vállalva minden ezzel járó 'kiadást. Nem kér szervezést sem, termet sem, csupán csak egy néhány négyzetméternyi helyet a szabad ég alatt. Pedig ez a valószínűtlennek tűnő eset megtörtént július 17- én a fővárosunkban. A Vé- ménden vendégül látott németországi fúvószenekar a székely pávakörrel és a helyi német nemzetiségi tánccsoporttal együtt arra készült, hogy a fővárosban töltve egy napot, bemutatkozzon Budapestnek is. örömmel próbáltak, terveztek, többen erre a napra szabadságot kértek a munkahelyüktől. A véméndi polgármesteri hivatal az illetékessel telefonon megbeszélte mikor, hol kerüljön sor a műsorra. A XI. kér. Szakosíts Árpád téri Művelődési Körpont előtt volt a kijelölt helyszín. Itt érte a kultúrcsoportot az első sokk. A tér ugyanis egyáltalán nem alkalmas zenekari koncertre, sem más kulturális rendezvényre, sőt a tér tisztasága is sok-sok hiányosságot mutat. Pedig voltok ott egy páran, gondolom, függetlenített vezetők, illetve arra hivatkoztak, nyár van, holtszezon. Ez egyáltalán nem állja meg a helyét. Nyáron jönnek a külföldi turisták a fővárosba. Mit tudunk nekik mutatni, műemlékeket, művészetet, népművészetet. Ezt szerettük volna adni Budapesten járó turistáknak, az ott élő és tartózkodó embereknek. A véméndiek és vendégeik megdöbbenve néztek egymásra: zenélni, táncolni, énekelni itt? - Megfordultak, keresni kezdtek egy elfogadható helyet. Hiába. A Várban, a Hősök terén, a Vörösmarty téren nem volt .a számukra hely. Másutt sem. A művelődési központ főigazgatójától azt a felvilágosítást kaptuk, hogy minden nyilvános fellépéshez három nappal előbb engedélyt kell 'kérni a kerületi hivataloktól. Tehát vagy az eredetileg kijelölt helyen zenélnek, táncolnak, vagy sehol. Kedvüksze- getten, de fegyelmezetten visz- szamentek a szeméttel borított térre, koncertet adtak, énekeltek, táncbemutatót tartottak. Megígérték, megtartották. Lehet, hogy eretnekség, mégis megkérdezi ilyenkor az ember: nem lehetett volna ebben az egy esetben eltekinteni a szabálytól? Olyan sok alkalma volna a pesti járókelőnek a nemes, kulturált szórakozásra? És annyira mellékes, hogy milyen benyomást szereznek az ország fővárosáról a külföldiek és vidékiek? Azt már csak mellékesen említjük meg, hogy ez az út 50 000 Ft-ba került vendégeinknek, akik ragaszkodtak a székely pávakör és a német nemzetiségi tánccsoporí szerepléséhez. Nem is ezt bánják elsősorban — bár ma már senkinek sincs felesleges pénze —, hanem a kínos, megalázó emléket, amit ezen a pénzen szereztünk magunknak. Trábert András polgármester Ha zaklat a telefonikertárs... M. J.-né pécsi olvasónk panaszolja, hogy 14 éve van telefonja, és az utóbbi években, de főleg az utóbbi hónapokban a telefon ikertársa állandóan zaklatja. Idős, beteg ember az illető, de már nem hajlandó ezt a zaklatást eltűrni — írja, és azt kérdezi: van-e joga a postának az ikertárs nevét, lakcímét kiadni? Hogy tudna megszabadulni ettől a számára igen terhes problémától? Simon Róberttől, o Pécsi Távközlési Igazgatóság marketing managerétől a következő tájékoztatást kaptuk: A Pécsi Távközlési Igazgatóság sajnálja, hogy egy ilyen régi előfizetőjének a levélben jelzett kellemetlensége származik, mert telefonján zaklatják. Ahhoz, hogy ezt kivédeni miként lehet és a zaklató személye mennyiben az esetleges ikertárs, a következőkben néhány alapvető információt adunk. Csak azok a telefonszámok titkosak, amelyeket előfizetőjük titkosnak kért és ezért külön titkosítási díjat — ami jelenleg havi 50 forint — fizet. 'Ezáltal neve a telefonkönyvben nem szerepel, és telefonszámát csak azon személyeknek adja meg, akikkel telefonján kapcsolatot kíván fenntartani. Ez a titkosított előfizetői telefonszám csak rendkívül szűk körnek — kizárólag műszaki esetekben távközlési szakembereknek - közölhető, így a tudakozó szolgálat sem adja meg senkinek. Ikerállomás létesítésére okkor ke- rül sor, ha sajnálatos módon az adott területen nincs más műszaki lehetőség - ez többnyire a hálózat korlátozott kapacitása miatt van igy —, illetve ha a magánelőfizető forgalma nem haladja meg a havi 500 impulzust és a közelében jelentkező nagyobb forgalmú előfizetői igényeket - a fenti ok miatt- csak ily módon tudjuk kielégíteni. Ikerállomást — a fentiek alapján, értelemszerűen - egymástól rövid távolságon belül létesítünk. Az előfizetőket.zaklató hívásokat a területileg illetékes távközlési üzemnél - jelen esetben a Baranya Megyei Távközlési üzem ügyfélszolgálati Irodájában, Pécs, Rákóczi út 60. - kell bejelenteni, ahol az ügyfél kérése alapján munkatársaink intézkednek a műszaki megfigyelésről. Az ügyfél közreműködésével erre jól kialakított technika van, és könnyen rögzíthető a zaklató hívó kapcsolási száma. Ezzel lehetőség nyílik a zaklató hívást kezdeményező figyelmeztetésére, ismételt előfordulás esetén a személyének forgalomból történő kizárására és készüléke leszerelésére. Ikerállomást az ikertárs felhívni - az ikerkészülékről - az alkalmazott műszaki megoldás miatt nem tudja, beszélgetést adott időben más irányban is csak egyikük kezdeményezhet. Az itt vázolt helyzetben, amennyiben a probléma a megfigyelés ellenére sem küszöbölhető ki, akkor — az adott hálózatban esetlegesen adott — műszaki lehetőség: szabad érpár esetén számváltozást ajánlunk fel ügyfelünknek. Ez az új szám már titkosítható, amelyet szintén az illetékes üzemnél az ügyfélszolgálaton keresztül lehet kérni. Cserépfesztivál Törökországban Túl Európán, Törökország ázsiai részén tölthetett néhány feledhetetlen napot a romonyai népi együttes. A kütahiyai közönség minden este érdeklődéssel nézte o számára furcsa ritmusú, koreográfiájú táncot, amely minden fellépés után jobban belopta magát a szívükbe. Jó volt látni, hogy több ezer ember tetszését nyerte el a műsor, még ha a nyelvet nem is értették. Az igazi élmény mégis az éttermünk kerthelyiségében előadott improvizált műsor volt. Bár az éjszaka közepén került erre sor, senki sem tiltakozott ellene. A rögtönzött műsort közös tánc zárta, ahol a törökök örömmel tapasztalták, hogy a magyarok tánca nem is olyan ördöngösség, és ez fordítva is igaz volt. Igy búcsúztak tőlünk: „Jövőre ugyanekkor, ugyanitt!” Cserepek, emlékek. Darabkák, amelyeket összerakva kialakul egy kép: a fárasztó, hosszú útról, a nagy tapsokról, a szállodáról, a közös teázásokról, a kedves, barátságos emberekről. Mindenről, amit ez az út adott nekünk, romonyai táncosoknak. Kaszás János együttesvezető Extrahúspástétom Augusztus 6-án a pécsi Konzum Áruházban vásároltam egy húspástétomot. Reggeli előtt meg szerettem volna győződni róla, hogy milyen húsból van. A gyártója jugoszláv vállalat, ezért az eredeti címkét magyar fordításúval átragasztották. Ezen a címkén az ösz- szetétel „sertéshús, belsőség, zsiradék, máj, buljon”. Nem tudtam elképzelni, mi az a buljon. Ezért a magyar címkét levakartam, hátha az eredeti szövegezésből kiderül. Ki is derült sok minden. Többek között, hogy ez csibepástétom. A buljon pedig marhahúsból készült adalék. És az összetétel rovatban szó sincs sertésről. Ebből következik, hogy ebben minden van, csak sertéshús nincsen. Arra gondolni sem merek, hogy esetleg olyan szándék vezérelte az eladókat, hogy a sertéshúst drágábban is eladni. Ugyanakkor az eredeti címként nagyon jól látható a csibefej, .így a fordító, ha nem tudta elolvasni, mi van ráírva, nézte volna meg a rajzot. Mindenesetre megettem, kiderült, valóban csibepástétom. Jó is volt, nem csoda persze, „extra sertéshúsból" készült. Kovács Lajos Pécs Elázott a házfal A pécsi Árvácska utcában lakik a 72 éves Horváth Jánosáé, aki nemrég felszólítást kapott a polgármesteri hivataltól. hogy fizesse be az út építéséhez az 5000 Ft-os hozzájárulást. Nem bosszantaná o dolog, végül is az út elkészült, ha az építkezés ideje alatt nem keletkezett volna tetemes kára. Bizony az történt, hogy a háza felázik, megy tönkre, kit szólíthat fel a kár mielőbbi rendezésére? Grazban üdültem Egy 13 éves állami gondozott fiútól kaptuk a kedves sorokat: Szabolcsfaluban lakom a nevelőszüleimnél, akik rajtam kívül - még 14 gyereket nevelnek. Július 28-án érkeztem haza Ausztriából, a grazi üdülőtáborból, ahol három csodálatos hetet töltöttem. Szép napok voltak, amelyek felejthetetlen emlékeket hagytak bennem. A táborban eltöltött kellemes napokért hálával és szeretettel gondolok a GYIVI-re, az Ifjúságért Egyesületre, a Juve Kft.-re, a grazi „Gyermekbarát" alapítványra és ■Huber Márta nénire, aki nagy szeretettel gondoskodott rólunk. Plenczei Gábor Pécs, Lehel u. 10/T. Elveszett biztosítási kötvény... Furcsa történetet küldött Stirling Lajosné, nyugdíjas olvasónk, amelyet egy levélváltás'- ból ismerhetünk meg. Az ügyfél értesíti az Állami Biztosítót: 1988. november 2-án megkötött, illetve megújított biztosításom díját akkor 61 forintban megállapított, majd 1989-től 87 forint havi díjat a PIK-nek o lakbérrel együtt folyamatosan fizettem. A PIK ez év április 15-i keltezéssel értesítést küldött egyes díjak emelkedéséről, ebben legnagyobb meglepetésemre nem szerepelt az ÁB-díja. Érdeklődésemre közölték, hogy az általuk egyeztetésre átküldött névjegyzéken az ÁB nem igazolta vissza tagságomat, ami ezek szerint megszűnt. Ugyanakkor o havi 87 forintot még 1991. II. hóra is befizettem, ezt a PIK 1991. IV. 30-i keltezéssel igazolja. Még ugyanazon a napon - de azóta több esetben - felkerestem az ÁB ügyintézőjét, aki a megújított szerződés anyagát nem találta. Ezek szerint az 1988. november 2-án, a biztosító megbízottja által kötött előszerződés nem létezik, illetve semmis. A kötvény megküldéséig hosszú türelmet kértek, de az a mai napig sem érkezett meg. Ugyanakkor jóhiszöműleg a PIK által közölt' díjat havonta fizettem. Ha ezen időszakban bármilyen károm keletkezett volna - független a havi díj befizetésétől - a biztosító nem fizetett volna? Kérem a befizetett összeg visszafizetését. Nehezíti helyzetemet, hogy ez évben özvegy lettem és egy nyugdíjból élek. * Mihalik Imre, az Állami Biztosító Fiókvezetője röviden igy válaszol: Június 21-én kelt levelére válaszolva közlöm, hogy 1988. november 2-án kötött CSOB (o levélben ez szerepel) biztosítása - függetlenül attól, hogy biztosítási kötvényét kézhez zapta vagy sem - érvényes szerződés volt. On a folyamatos díjfizetéssel teljesítette vállalt kötelezettségét, igy kár esetén a mi kártérítési kötelezettségünk is fennállt volna. Mindezen okokból a befizetett és a Pik-től hozzánk átutalt biztosítási dij visszatérítésére sajnos nem látok lehetőséget. Idős olvasónkat már nem nyugtatja meg a válasz, kissé becsapottnak érzi magát, talán azt is furcsállja, hogy a válaszban szó sincs arról, végül is nv van a kötvényével. Bár a további bizalmát kérik, annak vége, inkább a pénzét szeretné, miért nem kaphatja vissza, ha eddig nem tudtak róla, vagy nem tűnt fel a rendszeres felesleg senkinek? A közelmúlt nagy esőzései néhol sártengerré változtatták a közutakat. A 67-esen, a szulimáni elágazásnál lévő buszmegállónál még mindig ez a lehangoló kép fogadja az utasokat. Fotó: Proksza László Jo0f tanácsadó Balogh G. olvasónk kérdezi, hogy a folyosón lévő villanyt ki köteles megjavittatnif A többször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 53, §-a határozza meg a bérbeadó kötelezettségeit. E szerint a bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület állagának karba ntartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, d) a közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról, e) a lakásban lévő fogyasztásmérőtől, illetőleg biztosító táblától kezdődő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról. W. Gy. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a munkaviszonyban álló, de már nyugdíjas dolgozó köteles-e munkavállalói járulékot fizetni? Az 1991. évi IV. törvény 41. §-a szerint a munkavállalói járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott és nyugdíjjárulék alapot képező bruttó keresete 0,5°/o-ot köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként erre jogosulttá vált. N. J. kérdezi, hogy o bérlakásából mennyit adhat ki albérletbe? A módosított lakásügyi jogszabályok — 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 103. § - értelmében a bérlő a lakás egy részét lakás céljára albérletbe adhatja. Az egész lakás vagy a lakószobák számának több mint 50%-a csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a fenti rendelet 94. § (3) bekezdésében említett okból van távol a lakásából. Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikének legalább hat négyzetméter lakószobaterület jusson. Az albérlettel kapcsolatos további Előírások megtalálhatók ugyanezen • rendelet 13. fejezetében. I. N. kérdezi, hogy a lakbér mikortól jár? Az 1/1971. (lí. 8.) Korm. sz. rendelet 62. §-a szerint a lakbér attól az időponttól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta.
