Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-13 / 221. szám
n aj Dunántúlt napló 1991. augusztus 13., kedd „Köröskörül kitűnő medresz van, amelynek leírására hiányos a nyelv” Hol állt a középkori pécsi egyetem? Éveken ót hirdették, hogy feltárták az első magyar egyetem maradványait. Ennek helyszíne a pécsi Székesegyház és a mögötte emelkedő domb által alkotott, szűk sáv. Barátaim azt kérték, nyilatkozzak a kérdésről, emlékezvén arra, amikor az orvosi karon orvostörténetet tanítottam, a kar arra kért, hogy az ősi egyetem közelgő hatszóz éves jubileumának ünnepi programját tervezzem meg. Természetesen ez azzal is járt, hogy egy évig tanulmányoztam a középkori Európa egyetemeit. A kérésnek eleget tettem, írásomat azzal foglaltam össze, hogy a kiásott egyetlen épület a püspöki udvar egjelentéktelenebb zugában zsák a középkori várkatonák szállása lehetett. Nem lehetett a Székesegyház mögött A legközelebbi nyáron „Pécsett tartózkodva, felkerestem az ásatás színhelyét. Előzőleg értesített Fetter Antal építész, helytörténész, hogy amikor ő fel akarta keresni a kiásott falakat, a munkavezető szokatlan nyersességgel kiutasította. Ez történt velem, a munkavezető erélyesen közölte, ,,itt senkinek sincs keresnivalója”. Néhány méterre a kiásott épülettől megálltam, és láttam az épület falában sorakozni a keskeny gótikus lőréseket. Mint felkiáltójelek, bizonyították, hogy az épület katonai vonatkozású volt, vagyis a püspöki várőrség szálláshelye. De nem csak ez szól az ellen a feltevés ellen, hogy a középkori egyetem a Székes- egyház mögötti sávban volt. Nézzük sorjában! O Köztudott, hogy a várfallal és víziárokkal körülvett ,,püspökvár” felszentelt, tehát szakrális terület volt, ahol semmiféle világi jellegű épü- etet, mint például egyetemet, felépíteni nem lehetett. © A dr. Sándor Mária régész által feltárt épület o Székesegyház és egy meredek domb közötti keskeny sávban épült, de ide is úgy, a szűk hely miatt, hogy a domboldalból helyet kellett kiásni. Az épület, a püspöki vár összes épülete között a legjelenték- ielenebb, és nehezen megközelítőn a legalsóbbrendü épü- et. Ide egy több épületből ölló egyetemet elhelyezni nem ehet. 0 A híres török utazó és író, Evlia Cselebi, aki személyesen is járt az egykori egyetem épületében, írta: „köröskörül épületeket látott. Mi itt, 3 kiásott épület mellett a „köröskörül"? Délről a Székesegyház északi fala, keletre közvetlen a várfal, északról és nyugatról meredek domboldal. O Evlia Cselebi, a szemtanú hatvan tanteremről ír. Hol volt itt hely a minden középkori egyetem mellett épített diákotthonoknak? A professzorok dolgozószobáinak? 0 Az ősi egyetem diákjainak létszáma egykorú források szerint 300—2000 között volt. Vegyük a legkevesebbet. Hogyan fért volna el háromszáz diák a körülbelül hat méter széles és tizenöt méter hosszú teremben. Nem szólva arról, hogy a földszinten, ahol, lőrések vannak, nem is lehetett tanítani. © A püspöki felső várat erős falak vették körül. Egyetlen kijárata ma is. ha romosán is, a fennmaradt Barbakán, amely a legtávolabb von a feltárt épülettől. A közlekedés dr. Sándor Mário fel- tételezésében a püspöki palota udvarán zajlott volna le. A palota népe a középkori kolostori élet szilenciumában, a skolasztika szigorú csendjében élt, távol a világ zajától. A déli várfalon (a mai Szcitov- szky püspök szobránál) nyitott kijárat a török uralom alatt keletkezett, amikor a Székesegyház Pécs élelmezésének búzaraktára lett. 0 A középkori diákéletet állandóan disszociális kilengések jellemezték. Gondoljunk csak a francia költő, Villon korának egyetemi ifjúságára, és az ezt megelőző évszázadéra. A vatikáni levéltár több dokumentumot őriz a pécsi diákok törvénysértő magatartásáról. Néhányat magam is láttam. Még gyilkosság is akadt. Petrovics Ede egyháztörténész a középkori pécsi vol kidolgozott, reneszánsz hatásokat mutató, úgynevezett plaszterekkel ékes falak előtt álltam, arra gondoltam, hogy ez az egyetem a tudománynak van olyan temploma, mint a római Szent Péter temploma az egyháznak. IV. Sándor pápa (1254—1261) ezt az egyetemet „káprázatos szellemi tűzhelynek" nevezte. Hol állt hát valójában? 1940-ben, mint a pécsi levéltár vezetőjének, kezembe került egy terjedelmes jegyzőkönyv az 1749. évből. Tárgya olyan tizenhat idős embernek a tanúvallomása — akik a töröknek 1686. évi Pécsről kiűzésekor éltek - arról, hogy a Székesegyháztól délre fekvő térség, a mai Szent István tér, kihez tartozott. A tanúk között volt a nyolcvanhét éves várkatonaság cellája, mivel Szulejmán kán rendszabálya szerint külön van parancsnoka és százötven katonája: van összesen negyven katonaháza is". Tévedés azt feltételezni, hogy a belső vár csak a püspöki palota és épülettartozékok fallal körülvett területe volt. A valóságban az egész mai Szent István tér a belső vár déli része volt. Ennek igazolása a következő. Evlia az A-betűvel jelzett mai Szent István térről elindulya (első ábrán) halad az S-betű i rá - nyába, és azt mondja: „A belső kapun bemenve még egy várfal van. Bemenet a sötét boltozatok alatt elhaladva, ha egy kissé megyünk, a Szulejmán szultán dzsámijára találunk. Az S-betü melletti kis nyíl mutat a „sötét boltozat” kis négyszögére, amely hid volt a viziórok fölött, és boltíves kapu a várfalon át. Ián, védelmi híderőddel, bizonyítja, hogy az István tér szerves része volt a belső várnak, amit még az is megerősít, hogy a püspöki aula védelmi stsC* T / cd. A felső nyíl a középkori egyetem épületcsoportját mutatja, az alsó a katonai szálláshelyet egyetemről írt tanulmánysorozatában több helyen megemlékezik egyetemi hallgatók garázdálkodásáról. Hogy fér ez össze a középkori püspöki élet skolasztikus zártságával? A hieratikus épületek hagyományosan megszabott körülményei és a diákság akkori élete a középkor kiegyenlíthetet- len kontrasztja volt. © Figyelembe kell venni az egyetemek középkorának társadalmi hátterét és ennek építészeti következményeit. Csak röviden. A 12. század küszöbén kialakult invesztitúraharc a pápaság és a császárság között azt a fejleményt hozta, hogy a 13. században egymás után alapított húsz egyetem hatása segítette a városi polgárság megerősödését, ami viszont a császárság megerősödését is szolgálta. Császárok, fejedelmek szinte tekintélybeli kérdésnek vették az egyetemeknek palotaszerű felépítését, amely több helyen városképző erővé vált, amit igazol az egyetemhez igazodó főterek, utcák elnevezése is. Nyolc középkori egyetemen fordulhattam meg a monumentalitás, művészi szépség bámulatával. Csak egyet ezek közül. Az első spanyol egyetemet Potenciában 1209-ben alapították, de 1243- ban Salamancába áthelyezték. Amikor az Egyetem téren az ötvösművészet aprólékosságáBöröc Valentinus, akit fiatal korában a török besorozott a könnyű, úgynevezett szpáhi lovassághoz. O A tanúk egyöntetűen vallották, hogy a téren a török kaszárnyák nagy épületei voltak. Egyöntetűen vallották, hogy amikor Vecchy császári generális a keresztény seregével közeledett Pécshez, a törökök a kaszárnyaépületet felgyújtották. A tanúk látták, hogy az épületek több napon át égtek. 0 Amikor Vecchy a város elfoglalása után ágyúit a térnél magasabban fekvő püspöki palota előtti mellvéden felállíttatta, az alacsonyabb téren állott leégett házak falai oly magasak (tehát többemeletesek) voltak, hogy azok az ágyúk kilövésének pályáját elzárták. Ezért a generális elrendelte a tér összes házainak földig rombolását. A török utáni legelső, Hauy-féle városi térképen a mai Szent István téren még romokat sem jeleztek. 0 Hallgassuk meg most Evlia Cselebi könyvének ide vonatkozó jelentéseit. Evlia személyesen meglátogatta a török kaszárnyákat az 1660-as évek elején. Evlia-idézet: „Köröskörül kitűnő medressz (főiskola) van, amelynek leírására hiányos a nyelv. Jelenleg azonban minden cellája a Tehát már hátunk mögött hagytuk a tér kaszárnyáit, az egykori egyetem épületeit, és csak most érkeztünk a dzsámihoz, vagyis a Székesegyházhoz. © Kísérteties pontossággal áll előttünk az egykorú török rajzvázlat Pécs városáról, melynek nagyított északnyugati városnegyedét, tehát a püspöki vár egészét, a mai Szent István térrel együtt mellékeljük. A török rajzoló északról, tehát a Mecsek felől nézett le a városra, mert így a perspektivikus egészben jól átláthatta □ város jelentősebb épületeit. Legközelebb áll hozzánk a néma tanú, a Székesegyház és a domboldal közé szorított egyetlen épület. Láthatjuk, sehol az Evlia által említett „köröskörül" épületek. Jobbra láthatók a püspöki aulához tartozó épületek. A B-betünél egyetlen kijárat a Barbakán, amelyhez vezető körülményes kijárást pontozott vonal jelöli, Mellette a középkorban épített toronyépület. Túl a négytornyú dómon, látjuk a mai Szent István teret, telve házakkal. Előttünk vannak a középkori egyetem épületei, xésőbb török kaszárnyák, melyek kiégtek, és ozokat Vecchy parancsára a földig le kellett bontani. A vízszintes vonalakkal jelölt víziárok az egész Szent István tér nyugati oldavárfalvonalát jelölő párhuzamos vonal (nyilakkal jelölve) a mai Szent István tér nyugati oldalán is végigvonul, majd a kis török mecset mögött keleti irányba fordul. Ezt a várfalat a 18. század elején bontották le, és anyagával a víziárkot temették be. Erre épült rá a tér mai nyugati házsora. A fal utolsó maradványa a déli odalon akkor tűnt el, amikor az előző századunk közepén a Miasz- szonyunk-zárda iskolája felépült, a falmaradvány a mai -iskolaudvar közepén vonult. A kis török mecset előzőleg a középkori egyetem kápolnája volt. A középkori egyetemek mellett vagy közelében kivétel nélkül kiépültek a templomok. Amikor a mai borgazdasági kombinát délnek terjeszkedett, a mélyépítésnél feltárult a középkori egyetem kápolnájának gótikus alapja. A török ugyanis a keresztény templomokat a saját hitéleti ideológiájához átépítette. 0 1986 nyarán, a közmű kicserélésekor árkokat ástak a Szent István téren. Erre a hírre a helyszínre siettem. A Fü- lep Ferenc által feltárt sírkamrától délre 16 méterre kiszabadított hatalmas falrendszert hoztak felszínre, amely 120 centiméter vastag, keletre 14 méter, délnek 16 méter hosszú. Mindkét iránynak folytatása volt egykor. Szakvélemény szerint ilyen vastag alapfalak fölött az egykor létező épület 3—4 emeletes lehetett. A hatalmas alaptól mindkét iránya (észak—dél és kelet- nyugat) pontosan azonos irányú az egész Szent István téri, eddiq számos helyen feltárt falrendszerekkel: az egész teret egykor kitöltő többemeletes épületek maradványai, az Evlia Cselebi által is látott török kaszárnyák („katonák negyven háza") épületei, amelyről még ő is megemlítette, hogy az épületek az egykori „eflatumi", vagyis filozófiai iskola építményei voltak. A kiásott árokban nekem ragyogni látszott az igazi, az ősi egyetem alapfalainak maradványa. Dr. Vörös Márton Magyar-osztrák kereskedelmi rekordforgalom Az első félévben több mint 1 milliárd dollár értékű volt a magyar-osztrák kereskedelmi forgalom, s ez majdnem másfélszerese az elmúlt év hasonló időszokának — mondták a távirati iroda érdeklődésére hétfőn o Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, hozzátéve, hogy Németország után Ausztria lett a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Az első félévben a magyar export megközelítette az 500 millió dollárt, ez 50 százalékos növekedésnek felél meg. Az import elérte a 600 millió dollárt, ez 40 százalékkal több a tavalyinál. Polacsek János főosztályvezető-helyettes felhívta a figyelmet, hogy Ausztriával hagyományosan kereskedelmi passzívumunk van, ami önmagában nem hátrányos, ugyanis nyugati szomszédunktól fejlett technológiákat vásárolunk. Az idén a gépek, berendezések behozatala több mint kétszeresére nőtt, s 150 millió dollárt tett ki. Ennél nagyobb mértékben — főként az importliberalizáció hatására — emelkedett a fogyasztási cikkek importja. Figyelemre méltó, hogy mezőgazdasági importunk 7-ről 30 millió dollárra nőtt. Fő oka, hogy a Magyar- országon kapható déligyümölcs jelentős részét az importőrök osArák közvetítőkön keresztül szerzik be.
