Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-11 / 219. szám
Bátor emberek sportja BiCÍkliUel O BdlCltOIlVlÖl Kerékpárutak hiányában a közutakra kényszerülnek a kerekező turisták Fotá: Proksza László Néhány kerékpárút elkészült A Balatonon biciklizni, melynek déli partja valóságos kerékpáros Kánaán lehetne, felér egy délutáni csúccsal egy nagyvárosban, ahol ha nem is lökik fel az embert az autókkal, nagyokat lehet szippantani az ólom, kátrány, benz- pyren dúsította levegőből. Pedig a bicikli kevésbé megerőltető a futásnál, és minden korosztály részére alkalmas mozgási lehetőség lenne, a benzinmegtakarításról vagy a környezetvédelemről nem is beszélve. Ám térjünk vissza a Balaton déli partjára. Nagy bátorsággal és helyismerettel Fonyódtól Siófokig úgy, ahogy el lehet jutni. Zötyögni a kis ösvényeken, átkelni az alsóbb rendű utakon, és néhol, fellélegezve, rátérni a bicikli u ta k- ra. Boglár és Lelle, Szemes és Szárszó között, valamint a siófoki városközpont és a kiüti városrész között, illetve a 70- es főúttal párhuzamosan Földvár irányába 600 méteren elkészültek a bicikliutak a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium tavaly meghirdetett pályázati támogatásával. A megkérdezett dél-balatoni önkormányzatok most várakozó állásponton vannak. Nem tudják, lesz-e folytatása a pályázatnak vagy sem, mert saját anyagi lehetőségeik eléggé szűkösek. Nem egységes a szemléletük sem a kerékpárutak szükségességét illetően. Vannak, mint például a siófokiak vagy a bogiáriak, akik igen fontosnak tartják, mert a helyi lakosság és az idegen- forgalom is igényli a baleset- mentes kerékpározás lehetőségét, míg például Fonyódon vagy Földváron úgy nyilatkoztak, jelenleg nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert másra sincsen pénzük. A Balaton központi rendezési tervében szerepel a tó körül kialakítandó kerékpárút elképzelése, melyet 2000-ig kellene megvalósítani. De miből? Somogy megye közlekedésfejlesztési főmérnöke, Kiss Tamás azt tanácsolta az ön- kormányzatoknak, nyújtsák be pályázatukat, tanulmánytervüket a minisztériumhoz. Én addig is csak néhány említésre méltó példát szeretnék elsorolni. Ha nem is beszélünk Hollandiáról, ahol országszerte kiépített kerékpárutak várják a biciklistákat, talán tanulhatnánk a hamburgiaktól, ahol a járdákat osztották fel egy vonallal a gyalogosok és a kerékpárosok között, akik nagy békességgel ki is jönnek egymással. Múltkor pedig Kakasdon láttam, hogy a főúttal párhuzamosan, ha csak egy kis nyomvonalat is, de kijelöltek a biciklizőknek. Kerékpárút építése nem olcsó, de okos forgalomszervezéssel és egy kis jóindulattal valószínűleg sokfele, városainkban is, a Balatonon is, lehetne megoldást találni. B. A. Eszakmagyarországi hívogató 180 kilométer, néha több, énekelte egyik legnagyobb slágerében az EDDA együttes, Miskolc és Budapest távolságáról. Nos, volt szerencsém néhány napot eltölteni Borsod- Abaúj-Zemplén megye székhelyén és környékén. Végül is nehéz a helyzetem: javasolnék végül is a megnézendő helyek közül mindent. Némi különbséggel, meg is teszem. Miskolc. Szép, nagy város. Főutcáját jellegzetessé teszi az autónélküliség és a szépen csordogáló sárga villamos. Valamint a tisztaság. Ritka az ilyen rendezett sétálóutca. Felháborító ugyanakkor az éttermek választékának hiánya, valamint a 14 év körüli lányok felajánlkozási kísérletei. Felháborító az amúgy igen szép tájon veszteglő Avas-kilátó környékének elhanyagoltsága, a hónapok óta nem nyírt és nem takarított bokros környék, a kilátó piszkossága is. Ugyanakkor viszonylag rendben van a legrégibb miskolci temető, no és az ott található templom. Ezeket érdemes meglátogatni márcsak a régi magyar sírfeliratok és a templom rendkívüli hangulata miatt is. Lillafüred. Szépen rendben- tartott a környék. Újra működik a kisvasút. A víz tiszta, a folyók gyorsak, a vízesések felejthetetlenek még annak is, aki már megismerkedhetett a Niagarával. A Palota Szállót felújították, az árak drágák, mint mindenütt. Felejthetetlen út visz Egerig a Bükkön át, érdemes megpróbálni. Eger, a laikus látogatónak talán a legszebben gondozott város az északi részen. A monumentális Dobó tér szép szobrai manapság színvonalas sátras árusokkal ismerkedhetnek. A vár, ahol Gárdonyi Géza sírja is található, valóban Eger csillaga. Rendbehozva, bájos sétányokkal, árkádos üzletsorral spékel.ve a felvezető u ta ka t. Miskolctapolcáról illik néhány szót ejteni. A Barlang- fürdő üzemel, a nem messze lévő strand viszont népszerűbb az üdülővendégek körében is, a Barlangfürdő környéki park rendezett, nem véletlen, hogy idejárnak a friss házaspárok fényképezkedni, ugyanakkor a csónakázó tó piszkos, a csónakok éppencsak alkalmasak evezésre. Bozsik L. Egykor rabszolgatelepnek nevezték Luxus szálloda Szentmártonpusztán Milyen állapotban lehet a kastély? Ez izgatta egyedül, ám amíg Lánycsókról Szent- mártonba ért, eldöntötte, hogy mindenképp megveszi. Hétmillió forintot fizetett a 17 hektáros területért, az épületekkel együtt. A közelben lévő temetőben — amely már régóta nem fogad be senkit - az ősei nyugszanak. Az anyai ági Matáncsiak . . . Tavasztól Biró Józsel lány- csóki vállalkozóé Biedermann báró egykori nyári rezidenciája, amely hajdan mintagazdaság volt. Legalább kétszáz környékbeli dolgozott itt. Köztük Bíró József nagybátyja, az 59 éves Matáncsi József, aki hírül véve, hogy a családba került az egykori bárói birtok, kérlelni kezdte a rokonát: vigyék el a rabszolgatelepre. így nevezték az egykori cselédek, akik 1945 előtt itt dolgoztak évi 18 mázsa búzáért, egy hold földért. Lehet, hogy keserű érzéseket ébresztett Matáncsi Józsefben a nyári lak és környéke, s ha más okból, de hasonlót érez az is, aki nem így kötődik Szentmártonpusztához. Az a lepusztultság ugyanis, ami má még rányomja bélyegét, lehangoló. A kastély fölötti parkerdőben sétálva, mégis vissza lehet idézni egykori varázsát. Elkezdték a sétányok feltárását, s talán hamarosan eljutnak a méltóságot sugárzó óriás tölgyek, platánok kiszabadításáig, a pihenők körül ma is formában futó bukszu- sok gondozásáig. — Nekünk egyelőre a kastély és a közvetlen környezete a fontos - mondja Bíró József. — Mindent az eredeti állapotába szeretnénk visszaállítani. Luxusszálloda lesz a kastélyból. Márvánnyal, kandallókkal, neobarokk bútorokkal. Legfeljebb 10—15 vendéget tudunk majd egyidőben fogadni. Nemsokára elkezdjük a golfpálya kialakítását is, ygyanis o golfozás feltétlen igénye azoknak a vendégeknek, akikre számítunk. Ezt akarjuk mi hozzátenni ehhez a páratlan szépségű vidékhez, amely már eddig is nagyon sok embert megfogott. Bíró József áprilisban vette meg a szentlászlói termelőszövetkezettől az Almamellék, Ibafa, Horváthertelend közelében lévő Szentmártonpusztát. Júniusban elkezdték bontani a szinte romba dőlt gazdasági épületeket, és hozzáláttak a kastély felújításához. Jövő tavaszhoz egy évre nyitni szeretnének. T. É. 233 faj él a Kisbalatonnál Fotó szafarik a madárparadicsomban A Kisbalaton hazánk egyik legértékesebb természetvédelmi területe, korábbi halála majd újraélesztése nem csak a Balaton miatt létérdekünk. Talán kevesen tudják, de e sásos- mocsaras vidéken 233 féle madár fészkel, itt található Európa három legnagyobb kócsagtelepének egyike. Háborítatlan környezet: évekig elzárt a kiváncsiskodók előtt. Ez érthető. S az is, hogy nem régóta, korlátozott létszámú látogató szafarikat szerveznek nem éppen olcsó áron e paradicsomba, s a kiépített magaslesről mód nyílik fotózásra is. Mint azt a Balatonszent- györgy községben lévő Kisbalaton Természetvédelmi Terület Utazási Iroda vezetőjétől, a kft. ügyvezető igazgatójától, Peresztegi Gyulától megtudtuk, szakember vezetésével naponta két alkalommal indítanak 15- 20 fős csoportokat. Szentgyörgy- ről lovaskocsikkal közelítik meg, töltésen a Kisbalaton északi részén fölállított magaslest, s a kétórás program 900 forintba kerül. Gyerekeknek féláron, 10 év alatt pedig ingyen. Hasonlóképpen jó hír: iskoláscsoportokat ingyen elvisznek szervezett kirándulás keretében, az év bármelyik napján, természetesen az időjárástól függően. Most a nyári szezonban főleg német, osztrák, belga és egyéb külhoni turisták a kíváncsiskodók. Korábban motorcsónakkal is indítottak utókat, de az olyan költséges volt - és zavaró a környezetre -, hogy leálltak vele. Sokféle érdekes madár között igen ritkák is érkeznek időről-időre a Kisbala- tonhoz, így például fekete gólya is akad, egy pár. K. F. Olcsón a tengerparton Utazzunk Görögországba! I A jugoszláviai helyzet bizonytalansága a nyugati törzsvendégeket is elriasztotta Görögországtól. Ott, ahol más években csak hónapokkal korábbi helyfoglalással lehetett beférni, most mindenki kedve szerint válogathat. Első görög állomáshelyünkön, Platamonban az egymás mellett sorakozó tengerparti kemping mindegyike 20 százalékos engedménnyel csábítja a turistákat. Pénzben kifejezve ez annyit jelent, hogy egy négytagú család 1200—1500 forintnak megfelelő drachmáért kaphat szállást naponta a háromcsillagos, kifogástalanul tiszta kempingekben is. Ennél csak az athéni drágább, 1800—2000 forint, az alacsonyabb kategóriájúak pedig — értelemszerűen — olcsób- • bak. Platómon egyébként Thesszaloniki- tői 60 kilométernyire délre fekszik és azért is célszerű táborhely, mert a tengerparttól innen érhető el legrövidebb úton a Meteora kolostoregyüttes. Az égbenyúló sziklák tetejére ragasztott épületekhez hajdan csak a lebocsátott kötélhágcsón juthatott fel a látogató meg az élelmiszer. Most kitűnő autóút vezet oda. rövidnadrágos férfi és ujjatlan ruhás nő azonban ma sem lépheti át a megszentelt küszöböket. A szerzetesek üzleti érzéke ugyanakkor kifogástalan. Egyedül itt találkoztam a német, angol és francia mellett magyar nyelvű ismertetőkkel, és . . . ez az egyetlen nevezetesség, amely 80 forintos belépődíj ellenében tekinthető meg. Mindenütt másutt 1000 drachma, azaz 400 forint a jegy ára. Legdrágább az Akropolisz 600 forintért. Megjegyzendő viszont, hogy vasárnaponként egész Görögországban minden múzeum ingyenes. Ezt egy magyar házaspártól tudtam meg és az értesülést Athénban hasznosítottuk. Ez személyenként 1700 forintnyi megtakarítást jelentett. Ám egy igazi görög vacsorára a Piaka hangulatos éttermeinek valamelyikében — noha a kereslet megcsappanásával az árak ott is mérséklődtek — ebből sem futotta. Egy hajókirándulás Aegina- szigetére azonban "kitelt belőle. A másfél órás hajókázás útiköltsége oda 250 forint, vissza valamivel több, mert a szigetrelépésért kur- taxát számítanak fel. A hajó természetesen Pireuszból indul, ahova első alkalommal véletlenül keveredtünk. Nem minden útjelző táblán szerepel a kiírás latin betűkkel. Mire az ember hézagos görög-betű-tudá- sóval kisillabizálja, merre vezet az út Athénba, már roboghat is vidáman Pireusz felé. Ott aztán teljes a zűrzavar. Parkolási rendszernek nyoma sincs, a felfestett gyalogátkelőhellyel senki sem törődik. Pi- teusz közlekedési rendje csak hajszálnyival rosszabb, mint az athéni, ahol bevett szokás jobbról előzni, a motorosok pedig életveszélyesen szlalómoznak az autósorok között. Okos sorrendnek bizonyult, hogy a fővárosi fáradalmak után még maradt egy hetünk a nyugalmasabb Peloponnézoszra. Egész Görögországra vonatkozó általános tapasztalat, hogy mindenütt ingyenes az autóparkolás, a toilette, a jéghidegre hűtött ivóvíz és a tengerpart. A magántelkek sehol- sem nyúlnak a tengerig, egész Görögország körbesétálható a parti sávon. Hasonló a helyzet az ivóvízzel. Minden megszom- jazásnyi távolságban, üzletek sarkában, éttermek előtt az utcán, múzeumok előterében ott áll a rozsdamentes acélból készült hasáb, a hűtőszerkezet, amelynek nyomógombbal működő csövén jéghideg víz csorog. A hőségtől tikkadt pénztelen vándor bárhol fürödhet és bárhol ihat. Kell ennél több Görögországban? Rezes Zsuzsa Szenzációs kiállítás Esztergomban Szenzációsnak is mondható kiállítást nyit meg dr. Horler Miklós, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatója augusztus 14-én, szerdán délután 5 órakor Esztergomban, a Magyar Környezet- védelmi és Vízügyi Múzeumban. A tárlaton az esztergomi királyi palota 1934—1938 közötti feltárásának eredményeit mutatják be a közönségnek. Esztergom a magyar történelem egyik biztos pontja. Az egykori kelta település, majd római cast- rum még fennálló maradványaiba telepedett le Géza fejedelem, itt született Szent István király, s a Várhegy a tatárjárásig fejedelmi, majd királyi székhely volt. Zaklatott sorsú épületegyütteseket emeltek itt koronás főink, érsekeink. A török kor másfél százados időszakában a számtalan ostrom során úgy elpusztultak a vár egyházi és világi épületei, hogy az újkorbon semmilyen maradványuk nem volt látható. A kiállítás az 193^-1938 között feltárt és helyreállított királyi palota részleteivel ismerteti meg a látogatókat, vagyis olyan emlékekkel szembesülhetnek, amelyek évszázadokig láthatatlanok voltak, s lényegében a régészek ez évszázadok előtti kort támasztották fel. m. a. vasamapi
