Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-31 / 208. szám
1991. július 31., szerda uj Dunántúli napló Kárrendezés vihar után Vihar után Pécs belvárosában a Nyíl-köz utca Fotó: Kóródi Gábor Az Anna-napra virradó éjszaka nyomait még mindig őrzik a baranyai lefóliázott háztetők, halomba rakott, fel - fűrészelt fák, gerendák, kidőlt falak. Csak az Állami Biztosítóhoz mintegy ezeregyszáz kár- bejelentés érkezett. A tulajdonosok az első kétségbeesés után a biztosító társaságok megbízottjait várják. Kérdéseimre Horváth István, az AB Baranya megyei kárrendező iroda igazgatója válaszolt.- Mi a károsult teendője?- Be keli jelentenie a kárt 48 órán belül, akár az önkormányzatnál, akár kárrendezőinknél. Most, a tömeges bejelentések idején is igyekeztünk öt napon belül eljutni mindenkihez, s ezt úgy tudtuk megoldani, hogy hétvégén is dolgozunk, szabadságról visz- szahivtuk kollégáinkat.- Helyreállíthatja-e a tulajdonos a kárt, mire önök kiérnek, vagy ezzel rontja saját esélyeit?- Mindenképpen jó, ha megelőzi a további károkat, hisz jöhet egy következő vihar is. A javításon és a halomba gyűjtött megrongálódott anyagokon is fel tudjuk mérni a bajt, sőt o kármegelőzést is a javára írjuk.- Mikor lát pénzt a kártérítésből a tulajdonos?- Kétféle módon fizetünk, készpénzzel előre vagy a kisiparos által elvégzett munka után benyújtott számiara. Helyszínen legföljebb tízezer forintot adhatunk, a maradékot néhány napon belül postázzuk, de be is jöhet érte a károsult.- Egyik olvasónk érdeklődött, mit tehet. A felhőszakadás után a kavargó iszapos vizet nem győzte elnyelni az utcai árok, a viz elöntötte a kertjét, tönkrement a véleménye. A kárrendező azt mondta, erre nem tizet, mert alulról jött a viz . . . — A lakásbiztosítás nem foglalja magában a fóliasátrat, üvegházakat, erre egyelőre külön biztosítás sincs. Kiegészítő vízkárbiztositást lehet kötni, de ebben az esetben csak akkor fizetnénk, ha árvíz okozta volna a kárt. A lábon álló növényi kultúra megmentésére az a megoldás, ha az önkormányzat gondoskodik a csapadékelvezetési rendszer karbantartásáról. — Ritka az olyan ember, aki elégedett a kártérítés mértékével. Hogyan kerülhetők el a szerződésbeli félreértések? — Van, aki úgy köt biztosítást, „essünk gyorsan túl a formaságokon, mondja meg, hol írjam alá, és megyek". A túlvagy éppen alófizetett biztosítás a legrosszabb mindenkinek. ügyfelünk azzal a tudattal alszik, hogy minden rendben van, és amikor megvan a baj, az „aránylagos kártérítés" nem tetszik neki. Nekem sem tetszene. El kell olvasni a papirt, mit írt alá! Elvégre a szerződés kétoldalú. Sz. Lelovics I. Aigusztustól fizetik a dolgozók o munkavállalói járulékot Féléves külgazdasági mérleg Augusztusban már levonják a bruttó keresetek szerinti 0,5 százalékos szolidaritási járulékot. A Foglalkoztatási Törvény szerint a júliusi keresetek alapján esedékes elsőként ez a befizetés, de mivel o júliusi munkabéreket augusztusban fizetik, igy a járulékfizetést is ekkor kell teljesíteni. A járulék összegére nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A befizetéseket az adóhatóság gyűjti össze, és utalja óta Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába. Szintén ebbe az alapba fizetik be a munkáltatók a bruttó bérek szerinti 1,5 százalékot. Az alap a költségvetésből származó 9 milliárd forinttal kezdte meg működését, de a további kiadásokat — a biztosítási elvnek megfelelően — a munka- vállalók és a munkáltatók befizetéséből kívánják fedezni. Idén csaknem 6 milliárd forintos járulék befizetésére számit az alap. Ez a pénz más források bevonása ellenére sem lesz elegendő a mintegy 300 ezerre becsült munkanélküli ellátásához, ezért költségvetési kiegészítéssel, vagy a Foglalkoztatási Törvény módosításával, a járulékok emelésével, a járadékok csökkentésével felelhetnek csak meg az igényeknek. A kormányzat szakszervezeti kérésre késznek mutatkozott arra, hogy a vállalatok — a bérszabályozós keretei között — adómentes béremeléssel ellentételezzék a dolgozóknak a 0,5 százalékos befizetést. Az Érdekegyeztető To- nács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat is elfogadta, hogy az adózást meghatározó alsó bérnövekedési sávhatárt a 0,5 százalék féléves mértékének megfelelően 0,25 százalékkal, 18- ról 18,25 százalékra, a felső sávhatár pedig 28-ról 28,25 százalékra emeljék, igy tehát a vállalatoknak elvileg meglesz a lehetőségük a levonások ellentételezésére. Tudósítás a XX. Társadalomtudományi OTDK-ról A JPTE Tanárképző Kar Közgazdaságtan Tanszékének tudományos diákköre sikeresen szerepelt az országos tudományos diákköri konferencián. A közgazdaságtan szekcióban három dolgozat, a politikaelméleti szekcióban egy dolgozat került bemutatásra július 5—6-án a Budapesti Műszaki Egyetemen. Hallgatóink közül 2. helyezést ért el Streit Tibor: A falusi turizmusról címmel készített dolgozatával. A dolgozat egyben elnyerte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Közgazdasági Társaság egyik különdíját is. (Témavezető: dr. Farkas Ferencné egyetemi docens.) Különdijat nyert Tóth József: „A nem termelő szféra" - a film és a gazdaság című munkája (témavezető: dr László Mária egyetemi adjunktus) és Posch Zsuzsanna: A helyi politikáról Bala- tonföldvár példáján című dolgozata (témavezető: dr. László Mária és dr. Kunszt Márta egyetemi adjunktus) Az MTI értesülése szerint több mint 800 millió dolláros hiány keletkezett a magyar külkereskedelmi mérlegben az év első felében, szemben a tavalyi 448 millió dolláros aktívummal. Azért kényszerült a távirati iroda arra, hogy saját értesülését közölje, mert azon a sajtótájékoztatón, amelyet Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere tartott kedden, ez nem derült ki. A sajtótájékoztatón az újságírók a következő információt kapták: Magyarország keleti kereskedelme egy év alatt 55-60 százalékkal esett vissza. Az elavult termelési- és termékszerkezet gyors, tömeges méretű piacváltást nem tett lehetővé, ezért a fejlett ipari országokba irányuló kivitelünk növekedése sem kompenzálhatta keleti kereskedelem visz- szaesését. Részletezve az adótokat: a konvertibilis export az előző évhez képest 850 millió dollárral, 27 százalékkal ma: gasabb. A kivitel 73 százaléka a fejlett ipari országokba, ezen belül a kivitel 47 százaléka az Európai Közösség tagországaiba irányult. A legnagyobb kereskedelmi partner Németország, ide kerül a magyar export 25 százaléka, míg Kelet- Európa részesedése kivitelünkből csupán 15 százalék, és a Szovjetunióé sem éri ej a 10 százalékot. A behozatal 2 milliárd dollárral haladja meg az előző év azonos időszakának importját. Legnagyobb részét, 65 százalékát a fejlett ipari országokból importáljuk. Kelet- Európa aránya az importunkban 19 százalék, a Szovjetunió részesedése pedig 14 százalék. A 2 milliárd dolláros import- növekmény felét a már teljes egészében konvertibilis valutáért vásárolt energiahordozók, és a villamosenergia képviseli, amelyek nagy részét már nem Kelet-Európóból, hanem fejlődő országokból szerezzük be. A nyilvánosságra hozott adatokkal kapcsolatban Kádár Béla megjegyezte: a külkereskedelmi statisztikák azt jegyzik, hogy az áru átlépi a határt, exportként elhagyja vagy importként beérkezik az országba. Más kérdés a fizetési mérleg séma, és egy harmadik az, hogy mi van a kasszában. Többféle számbavétel lehetséges tehát, amelyek időben is másként jelentkeznek, és ezek tudatában kelt a számokat értékelni - mondta a miniszter. Kádár Béla elmondotta azt is, hogy az OECD most elkészült és az elmúlt másfél évet elemző gazdasági tanulmánya szerint Magyarország a helyes úton jár a piacgazdaság felé. A tanulmány a fejlődés legbiztosabb jeleként értékeli, hogy a kelet-európai kereskedelem összeomlása okozta megrázkódtatások ellenére sikeresen zajlik a piacváltás. Ugyanakkor arra is figyelmeztet: a magyar gazdaság versenyképességét minden eszközzel fenn kell tartani. A pozitív OECD-méltatás a magyar gazdaságpolitika számára a sokkterápiás lengyel úttól eltérően a piacgaz- t daságot szakaszosan, és az ország teherbíró képességét is figyelembe vevő magyar út helyességét igazolja. Nem fesz fokozott készültség a rendőrségnél Nem lesz fokozott készültség o rendőrségnél a pápalátogatás miatt — cáfolta kedden az MTI érdeklődésére a rendőrségi sxóvivö az egyik napilap értesülését. Suha György elmondta: a megjelent hírrel ellentétben nem augusztus 1-jétöl, hanem 10-től lesz érvényes az a rendszabály, hogy csak parancsnoki engedéllyel lehet szabadságra távozni. Augusztus 16. és 20. között pedig nem lehet kivenni a szabadnapokat. Mindezt azonban még áprilisban szabályozták. A szóvivő nem kívánt arra a kérdésre válaszolni, hogy a 24 ezer rendőr közül hányán foglalkoznak majd a szentatya látogatásával kapcsolatos feladatokkal. Azt azonban hangsúlyozta: a belső átcsoportosítás nem mehet a közbiztonság rovására, a rendőrség a bűnözőknek sem ad ,,szabadságot". Issei Amemiya japán művész Csillagfény című szobrával, amelyet Egerben fognak felállítani. Fotó: Proksza László Köztéri szobrok Villányból Befejeződött a japán-magyar szimpózion Éppen akkor fogalmaztuk meg ennek a japán—mag^jpr szobrász-szimpóziónriak az ötletét, amikor Pécsen elvitték talapzatáról a Lenin-szobrot. Újszerű, szép köztéri alkotásokat álmodtunk a helyükre. Régi barátaim, Bencsik István pécsi szobrászművész és a baranyai alkotótelepek igazgatója, Komor István, meg jómagam elhatároztuk, hogy a japán-magyar kultúra kapcsolatait is gyarapítandó, közösen megszervezzük a villányi szoborparkban a szimpóziont. Fele—fele arányban vállaltuk a költségeket, és megfogadtuk, csakis nívós anyagból, korszerű eszközökkel dolgozhatnak majd a művészek — magyarázza Issei Amemiya japán szobrászművész, miközben megszemléljük a szobrokat. A szibériai fehér márvány vakít a napsütésben, s a plasztikus, olykor lírai formák diadalmasan állnak egymás mellett. Három japán és négy magyar szobrász: Issei Amemiya, Mitzuki Tanaka, Hidetoshi Ta- kahama, Bencsik István, Bocz Gyula, Farkas Adóm, Rigó István dolgozott ebben a programban. A hét közül öt szobor készült el a tegnapi ünnepélyes szimpózionzórásra, míg a recski emlékművön Farkas Ádám és az eredeti terv szerint Komlóra kerülő szobron Bocz Gyula még dolgozik. Bencsik István alkotását Pécsen, Issei Amemiya szobrát Egerben, Rigó Istvánét Kecskeméten, Hidetoshi Takaha- móét Cegléden állítják fel. A szimpózion vezetői úgy döntöttek, a hetedik szobrot nem adják át Hódmezővásárhelynek, mert nem voltak elégedettek az alkotás színvonalával. A szimpózion zárására eljöttek a .különböző városok önkormányzatainak képviselői, köztük dr. Bögner Miklós köztársasági megbízott, s a többi vendéggel együtt részesei lehettek a szobrok hagyományos felavatásának: pezsgővel történő meglocsolásuk- nak. A szervezők elképzelései szerint, ha sikerül újabb támogatást szerezniük, folytatják a „Szobrokat a ledöntött politikai emlékművek helyére" programot. B. A.
