Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-29 / 206. szám
1991. július 29., hétfő oj Dunántúlt napló 7 Óvnak az adósságaink átütemezésétől Az IMF dicsérete Két hetet töltött .hazánkban a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy áttekintse, miként halad az ország által vállalt program végrehajtása. Amint Szapáry György, az IMF magyarországi képviselője a Tőzsde Kurírnak elmondta, a magyar gazdaság első félévi teljesítményét a Valutaalap szakértői jónak értékelték. A folyó fizetési mérleg pozíciója a tervezettnél jobb, s az egész évre prognosztizált 1,2 milliárd dolláros hiány jóval kisebb — 800 millió dollárnyi — lehet. Az eredmény IMF szerint elsősorban annak köszönhető, hogy az ország nyugati exportja továbbra is igen dinamikus. Ugyanakkor a Valutaalap szakértői úgy vélik, hogy a keleti piacok látványos összeomlása miatt a GDP a tervezett három százaléknál egy-két százaléknál nagyobb mértékben csökkenhet. Ami az inflációt illeti, a folyamatok ezen a területen is a terveknek megfelelően alakulnak. Ez rendkívül pozitív fejlemény - emelte ki az IMF képviselője. Az árszínvonal alakulását természetesen figyelemmel kell kísérni, s ha szükséges, megfelelő lépéseket kell tenni további gyorsulásának megakadályozására. Ezzel kapcsolatban egyébként Szapáry György elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap elégedett a iegybank antiinflációs politikájával. A költségvetésnek az előirányzottnál nagyobb első féléves hiánya természetesen nem töltötte el túlzott megelégedéssel a delegáció tagjait. Ugyanakkor a kormány ígéretet tett arra, hogy a kiadási oldalt mindenképpen megpróbálja a megadott keretek között tartani. A társadalombiztosításnak körülbelül 28 milliárd forinttal tartoznak a vállalatok. Az IMF úgy értesült, hogy a kormány megoldási javaslatokat dolgoz ki a hátralékok behajtására. Ezt a Jépést is üdvözölték a delegáció tagjai. Arra a kérdésre, hogy milyen adatokból dolgoztak az IMF szakértői — minthogy az első félév értékeléséhez nélkülözhetetlen információk még július első hetében sem álltak rendelkezésükre —, Szapáry úr egyszerűen csak annyit válaszolt: ,,Abból, ami volt.” S ez esetenként bizonyos becslések létjogosultságát is jelentheti. Azt is hozzáfűzte azonban, hogy a hatóságok tekintsék elsődleges fontosságú feladatuknak a statisztikai rendszerek megerősítését és orientálását a piacgazdasági folyamatokról való in- formációgyűtésre. A Valutaalap képviselőjétől azt is megtudtuk, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezethez természetesen ,,elhallatszanak" azok a hangok, amelyek külső adósságaink átütemezését, netán elengedését tartják gyógyírnak bajainkra. Szapáry György hangsúlyozta: az IMF teljes mértékben támogatja a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy adósságait a megfelelő ütemben törlessze. Magyarország előtt egyelőre nyitottak a nemzetközi tőkepiacok, és az MNB kötvénykibocsátásainak sikere azt bizonyítja, hogy Budapest ott szívesen látott partner. Ez — s az ezzel járó bizalom - mindennél többet ér. Az átütemezéssel nem csupán ezt a pozíciót veszítené el az ország, hanem megtörne a külföldi, sőt a belföldi befektetők lendülete is. Nem érdemes tehát kockáztatni. Küzdelem az infláció ellen (7.) Védtelenek vagyunk? A mezőgazdaság egésze kiszolgáltatott helyzetben Nem látni a jövőt Január elsejétől kettévált a Pécsi Állami Gazdaság. Az osztódás, a visszarendeződés okai egyértelműek voltak, a hetvenes évek elején, az összevonások után nagy lett a területi szétszórtság, nőtt az üzemek száma, nehezen áttekinthető lett az egész gazdaság. Magukra hagyva- A pécsváradi kollégák, munkatársak ötletét elfogadtuk és jónak is találtuk — mondja dr. Erdösi Éva, a Pécsi Állami Gazdasági igazgatója - azzal együtt, hogy tudtuk, új nehézségeket fog okozni a kettéválás, főként azzal, hogy az anya- vállalatnál, vagyis a Pécsi Állami Gazdasáanál. mint jogutódnál maradnak bizonyos anyagi terhek, hiszen mindent nem lehet szétosztani. Igv a szállítási követelések döntő része, a háztáii, az integrációs tevékenységünk terhei. Valahogy úgy voltunk vele, hogy talán egy egészséaes indíttatású belső, vállalati kezdeményezésű privatizációval a aazdálko- dás egyensúlyba kerülhet. Az állami gazdaság vezetősége — annak ellenére, hogy egy aszályos év után történt a kiválás, és tudták, hogy egy nagyon viharos év előtt állnak —, bizakodóbb volt májusig. Azt valahogy nem tudták elképzelni, hogy az alaptevékenységeket ellátó nagygazdaságokat és a termelőket magukra hagyják Felemás állapotban van e pillanatban a Baranya Megyei önkormányzatok Társulása. A közelmúltban — omikor megalakulásáról kellett határozni — a kiindulási alap az volt, hogy a mintegy 290 önkormányzat közül 150 jelezte csatlakozási szándékát. Ám a megyei közgyűlésen, ahol a szervezet létrehozásáról kellett dönteni - csak 80 képviseltette magát. A társulás irodáját felállították, megvan a szervezeti és működési szabályzata,* az ügyrendje, ám a felügyelő bizottságot nem sikerült megalakítani, márpedig a jogszerű megalakulásnak ez is feltétele. Ez nyilvánvalóan a közeljövő feladata lesz. Márcsak azért is minél előbb, mert időközben az iroda ténylegesen megkezdte működését. Tudniillik azt a munkát segítik - jogi, közgazdasági, mérnöki, az érdekképviseletek, a szakmai irányítás, és hogy egyik hétről a másikra ennyire a piacorientált gazdálkodásra fog hivatkozni a szakminisztérium, és a kormányzat, és egy önmagától végbemenő, azonnali szerkezetváltásra vár. Nem akarták elhinni, hogy ilyen kegyetlenek lesznek a piaci viszonyok, hogy a mezőgazdaság egésze kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Közismert, hogy a terményeket feldolgozó élelmiszeripar vállalatok is nehéz helyzetben vannak. Kiutat a maguk boldogulására csak visszafelé, a termelő felé tudnak keresni, s így a felvásárlási árak havonta, kéthetente változnak, a fizetési feltételek romlanak, egyre hosz szabbak a határidők. A privatizációs folyamat is lassúbb, mint azt előre megjósolták. Kiderült, hoqy a mezőgazdasági üzemek után nem érdeklődik senki. — Még ebben az évben megpróbálunk kisebb ingatlanokat eladni. A terveink között szerepel a peterdpusztai kis üszőtelep, valamint egyéb raktár- épületek értékesítése is - folytatja dr. Erdősi Éva. — A nagy privatizációs programunkat úgy képzeljük el, hogy az állami gazdaság is dolgozóival tulaj donos marad egy meghatáro zott részarányban az üzemekben, és új szemlélettel, adottságokkal folytatja a termelést — Apró örömeink azért akad nak. Ebben az évben még emeltük a dolgozók bérét Szakmai siker, hogy hosszú évek óta először az állattartó telepeken visszaállítottuk a szé rűskerti rendszert. Még nem környezetvédelmi szakemberek közreműködésével —, ami feladatokat a helyi önkormányzó tok a célszerűség jegyében csak társulási formában képesek — legalábbis egyelőre - megoldani. Wilhelm Ferenc, a Társulási Iroda munkatársa szerint elsősorban műszaki kérdésekről van szó, mint amilyen a vízellátás, a közlekedés, vagy kisebb rendezési tervek. A leggyakoribb kérdés, ami vei a helyi önkormányzatok képviselői felkeresik az irodát hova kell menni, hogyan tovább? Tanácstalanok a kistelepüléseken a jogi útvesztőkben, a „felsőbb hivatalokban", a tózártunk be állattartó telepet, csak egy optimális szintre csökkentettük az állatállományt. Abban bízunk, hogy előbb-utóbb felismeri a kormányzat, hogy a nagy állattartó telepek szétzúzása nem okos dolog. Vaskapunál Legfontosabb kérdés ma a mezőgazdaságban, hogy a nagyüzemek életképesek tudnak-e maradni a jelenlegi piaci törvények között. A másik az, hogy a privatizációs folyamat és a károótlás eavüttesen, egymás mellett, miként tud érvényesülni. — Ma még az sem elképzelhetetlen, hogy tavasszal is nekünk kell vetnünk - mondja dr. Erdőéi Éva. — A másik gond, magában a kárpótlásban az, hony nem tudni, hol lehet kimérni azt a földdarabot, amit a kárpótlási törvény szerint nejünk kell kiielölni A Pécsi Állami Gazdaság a Keresztespuszta és Vaskapu közötti területet használja fel — a tervek szerint — erre a célra, mert az közel van a városhoz, az ott élő jogosultak könnyen megközelíthetik, a gazdaság állattartó telepeitől pedig messze fekszik. Mindenki abban bízik, hogy a kormány agrárpolitikája egy reális mederbe terelődik, és azok, akik vállalták ezt a nehéz munkát, továbbra is megélnek belőle, nem kerülnek az utcára. Sz. K. mogatási forrásokban, pályázati lehetőségekben, egyáltalában: a lehetőségeikben. Ez a tanácstalanság egyébként mintha párhuzamos lenne a települések fejlettségével, infrastrukturális ellátottságával. Érdekes tapasztalat a csatlakozókat figyelve: a térképen szinte tömbszerűen elkülönülnek egymástól az önkormányzatok Társulásának tagjai és a kimaradtak. Az utóbbiak azokban a régiókban vannak, ahol az elmúlt években már sikerrel művelték - lehetőségeikre, kapcsolataikra, ismereteikre támaszkodva - a falufejlesztést. Vagyis ahol kevesebb olyan fel Mi, fogyasztók egyénileg az infláció ellen lényegében védtelenek vagyunk. Át kell alakítani fogyasztásunk szerkezetét, az olcsóbb (és jellemzően gyengébb minőségű) árut kell inkább vásárolnunk, hogy kijöjjünk pénzünkből. Emellett azonban vannak más reagálási lehetőségek. Ma már ugyanaz az áru az egyes üzletekben eltérő áron kapható. Ki kell tapasztalni és terjeszteni kell, hogy mit, hol lehet olcsóbban vásárolni és oda kell mennünk az adott áruért. Továbbá vannak időnként egyes üzletekben „akciók", amikor több árut is a korábbinál jóval olcsóbban adnak. Tartalékolni kell kis pénzt, hogy az ilyen akciók adta lehetőséget kihasználhassuk. (Az üzleteknek azonban körültekintőbben kell megszervezni az akciókat, nem úgy, ahogy nemrégiben a Tünde csinálta!) Az ilyen vásárlói magatartás változtatása azonban az inflációs veszteségeink parányi hányadának elkerülésére alkalmas. A közüzemi díjak emelésével szemben teljesen tehetetlenek vagyunk. Ha megoldódik az egyéni fogyasztás mérhetősége és az ennek alapján való számlázás, legfeljebb azt tehetjük, hogy jobban takarékoskodunk vízzel, villannyal, fűtéssel — ami egyébként kívánatos is bizonyos mértékig. Mi, fogyasztók, összefogva azonban tehetünk mást is. A vízdíj emelésekor gondoltam először arra, hogy képtelenség, hogy ennyibe kerüljön egy köbméter víz Pécsett. Lehet, hogy a Vízmű ki tudja számlákkal hozni ezt a költséget, de erősen kétlem, hogy minden költségként feltüntetett tétel „szükséges". Ezt lakossági nyomásra meg lehetne vizsgáltatni. Ezt más, közüzemi díjak, illetve költségek esetében is meg kellene tenni. így — talán - elérhető e díjak mérséklése. Ehhez adat van még hátra, amit önerőből ma egy önkormányzat csak rendkívüli nehézségekkel tudna megoldani. A csatlakozásnak ugyanis volt feltétele is: lakosonként 35 forint hozzájárulás. Ez nem tűnik soknak, és különösen akkor nem lesz majd az, amikor a társulásban rejlő erő révén valamelyik kis község mondjuk úthoz, vagy egészséges vízhez jut. Sok ellenben a nagyobb lélekszámú községeknek — és ezek azonosak az infrastruktúrával már nagyban-egészben ellátottakkal -, ahol éppen ez a pénz volt a csatlakozás meg-“ fontolásának alapja. (A váróazonban lakossági összefogás és megfelelő lakossági nyomás szükséges. A lakosság infláció elleni védelmének van egy tetszetős, néhány országban kipróbált módszere, az indexálás. Ennek lényege, hogy az árak emelkedésével azonos mértékben változtatnak mindent. A béreket, a nyugdíjakat, az adót, az illetéket, a kamatlábat stb. így a lakosság és benne minden egyes ember jövedelmi pozíciója változatlan marad, tehát az infláció nem jelent semmiféle hátrányt a lakosságnak, de egyetlen embernek sem, legfeljebb több pénzzel kell bánnia. A vállalkozói kör ebből a szempontból kivétel, az ő jövedelmi pozíciójuk természetesen mindig, folyamatosan változik. Az indexálást alkalmazták Izraelben és Finnországban is, Finnországban nem sokáig, Izrael'- ben több éven át. A közös la- pasztalat az, hogy az indexálás felgyorsítja az inflációt. Az izraeli hiperinflációnak az indexálás hosszú időn át történő alkalmazása volt az egyik fő oka. Az indexálás azért gyorsítja fel az inflációt, mert akkor senkit nem érdekel az árak emelkedése, senkit nem idegesít, mert úgyis ellentételezik a bér stb. növelésével. A termelő (forgalmazó) cégek pedig, ha már ilyen könnyen lehet, természetesen emelik az árakat, folyamatosan. S ha ez így megy, akkor már havonta kell indexálni mindent, később már hetente, de ha a folyamat nem áll meg, naponta vagy még gyakrabban kellene indexálni. Előbb-utóbb mindenki indexálna csak - és nem érne rá dolgozni. Nyilván ez nem mehet a végtelenségig. Nálunk pedig azért sem járható ez az út, mert szükséges, legalábbis egy ideig, hogy a lakossági jövedelmek ne növekedjenek az árak emelkedésével azonos arányban, hisz adósságunk van, s törleszteni kell. Tóth Lajos főiskolai docens (PMMF) sok önkormányzatait egyébként nem is kérték fel a részvételre.) Jellemzőnek mondható, hogy szinte a teljes Dráva-mellék jelentkezett tagnak. Az önkormányzatok Társulásának Irodája — a megyeházán működik — egyébként a nem csatlakozottaknak is ad segítséget, nyújt egyedi szolgáltatásokat, természetesen díjazás ellenében. Működnie kell ugyanis a 15 munkatársat foglalkoztató irodának is, amelynek az év második felére a megyei ön- kormányzat 4,9 millió forintot biztosít a munkájához, a csatlakozott községek pedig további kétmilliót. Ennek fejében nem csak a már említett segítséget adják meg, hanem — s ez speciális feladata az irodának - az önkormányzatok bírósági képviseletét is ellátja. Decemberben tárgyalja a megyei önkormányzat a frissen felállított iroda működésének tapasztalatait, s dönt arról: munkájuk eredményes és szükséges-e. M. A. A ter nearest öl a bírósági képviseletig ■ ■ Működik az Önkormányzatok Társulásának Irodája rermészetes körülmények között, szabadban tartják az állatokat a Pécsi Állami Gazdaság belvardgyulai szarvasmarhatelepén Fotó: Kóródi Gábor
